Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Ördög játéka Öév... Búcsú a teleírt újságírói noteszektől is- Mindent elmondtunk, amit feljegyeztünk riport-útjainak során? Átnéztük a sűrűn telerótt, gyűrt oldalakat. Es íme! lessék; 4 bizom/íivátiy Tűzeset történt. Az Állami Biztosító kárbecslőivel utaztam a helyszínre, hogy riportot készítsek. A kárbecslők elvégezve a munkájukat a következőket közölték a nyolcvan éven felüli nénivel, akié a porta volt: — Nénike, most már csak egy van hátra, hogy kifizethessük a biztosítási összeget, be kell szerezni az ártatlansági bizonyítványt. (Az „ártatlanság; bizonyítvány” nem más, mint a tűzoltóság által adott vétlenségi, hatósági bizonyítvány. De ezt a nénike nem tudta, a kárbecslőnek így sopánkodott:) — Jaj, édes fiam! Hát hogy tudnám én azt az ártatlansági bizonyítványt beszerezni, hiszen mindenki tudja a faluban, hogy 12 gyerekem van énnekem.» Seres Ernő Járkáltam a kisvárdai járás egyik (hadd hallgassam el, melyik) falujában és az emberek gondjai után érdeklődtem. Útközben találkoztam egy anyókával, aki biztosan betöltötte már a nyolcvanat. Nem tudom, miféle embernek nézett, s azt sem, megértette-e a kérdésemet de bizony meglepődtem, mikor így válaszolt: — Az a baj, hogy nem jó pap! Különben nem pártolna az ördög játékához... Gondolkodtam, de csak a helyiek segítségével jutottam a rejtély megoldásához. Történt ugyanis. hogy a helybeli római katolikus pap nagy szurkolója a község focicsapatának, mely a megyei bajnokság II. oszu Szokatlan jelenségre lettek figyelmesek a nyár folyamán az Ér patak partján lakó nyíregyháziak. A folyó vizében valóságos halinvázió indult meg. Soha olyan halászatot! Gyerekek, öregek taposták a vizet, a boltos a kiflis kosárral merítette a halakat. Százak lepték el a patak partját. A példátlan esetre akkor csupán annyi magyarázatot kaptunk, hogy a halak minden valószínűség szerint a császárszállási belvíztárolóból úsztak le. De hogy a tárolóba miként kerültek a kilós, fél kilós halak? Az továbbra is talány maradt. A titok csak nemrégiben került nyilvánosságra. Jelyának egyik éllovasa. Es a rangadókon erősen búz- dítja az aranylábú fiúkat mély baritonjával. De a meccsek — ősszel rövidül a nap, — nagyon hamar kezdődtek, és emiatt a litániát is rövidebbre kellett fogni. A hívők nagyobbik fele — nyolc anyóka — ezt aztán nagyon sérelmezte és sértődötten átpártolt a görög templomba. (A görög papnak televíziója van, azon nézi a meccseket.) Azóta vége a bajnokságnak, és — hallom. — helyreállt a béke is a római pap hívei között. Csak azt nem lehet tudni, mi lesz tavasszal? Akkor ismét pályára lép az aranycsapat... (Kun István) lentkezett a „tettes”, az Alkotmány Halászati Szövetkezet. A belvíztárolót ugyanis — nem éppen kis rizikóval — ök telepítették be hallal! A különös haltelepítésnek csupán annyi hátránya volt, hogy a víz leeresztését egy bizonyos vízállásnál abba kellett hagyni addig, amíg a lehalászást zavartalanul befejezik. A leleményes haltenyésztés eredményeként terven felül mintegy négyszáz mázsa hal került a Nyíregyházi Alkotmány Halászati Szövetkezet halászainak hálójába. (És mennyi a kosarakba?...) Tóth Árpád 4 hatinvázió titka Krokodil Nyolcvan évre vissza menően tallózgattunk öt szabolcsi, szatmári, illetve tiszavidéki újság sárguló példányaiban: régi szilveszteri lapszámok híreinek, tudósításainak csokrát nyújtjuk át. NYÍR VIDÉK 1886. Nagy halott egy esztendő, hogy annyi sokan megsiratják, mert kevés azon boldogok száma, kik a szenvedett keservek mellett az átélt örömökre is gondolni tudnának, kevés azon boldogok száma, kiknek ne volnának fájó emlékeik: de kevés, kétszerié kevés azok száma, kik boldogan mondhatják: beteljesültek vágyaim, a jövőtől már nincs mit kérnem. •ér Hosszú lesz a farsang, sok az alkalom, szomorúan kell registrálnunk, hogy mindenki csak magának táncol. Annyi a szegény, rongyos iskolás gyermek, annyi az üres pénztárú hazafias köz- művelődési intézmény! És nincs, aki ezek számára táncolna, vagy hangversenyezne! SZATMÁR MEGYEI KÖZLÖNY 1916. Az újévi malac tudvalevőleg — a babonások szerint — szerencsét hoz. Egyesek szerencséje megkívánja hogy új év napján egyenek is a malacból, mely előre túrja a szerencsét. Ezek ellen irányult az az indítvány, hogy a hús- inségre tekintettel tiltsák el hatóságilag az újévi malac- öldösést. Tudtunkkal az indítványnak nem lett foganatja. De a skeptikusok azt mondták, hogy ilyen tilalomra nincs is szükség, mert a mostani árak mellett aligha lesz divatja az újévi malacsütésnek. TISZÁNTÚLI IPAR ÉS KERESKEDELEM 1926. Nyíregyházán a talyigá- sok bérkocsisok akarnak lenni. Nyíregyházán 35 bérkocsis és 75 talyigás van. Most mozgalmat indítottak az iránt, hogy a bérkocsisok számát emeljék, a ta- lyigások számát pedig csökkentsék. Huszonöt talyigás bérkocsis akar lenni. NYÍRVIDÉK 1927. A falvak népének nyo- _ mora és kulturálatlansága sikolt fel abból a tragédiából, amely Nyírtasson történt. Egy szegény napszámos család két gyermeke a rájuk zárt szobában tűz- halált halt Az előzmény: az asszony befűtött, majd körülnézett a szobában, aztán kiment és az ajtót a gyerekekre zárta. Nem azért, hogy talán a szomszédba menjen egy kis beszélgetésNegyvenöt évi szolgálat után nyugdíjba vonult Túri Ferenc, a nyíregyházi posta üzemvezetője. A szerkesztőségi szobában beszélgettünk a 45 éves pályafutásról, melyből kis cikk is született. Az anyagból azonban kimaradt valami: Feri bácsi legemlékezetesebb élménye. — A harmincas évek közepén Szegeden dolgoztam. Egy pekkenő vasárnap a posta ablakában könyököltem, s Irigykedve gondoltam arra a sok ezer emberre, akik a Tisza hullámaiban hűsítették magukat. Éppen akkor érkezett Szegedre egy híres német utazócirkusz. Ebből támadt az ötletem: felhívtam a Tisza-parti strandot, s bejelentkeztem, mint a cirkusz állatidomárja. Közöltem a nyugalmazott huszárszázados- •al, — aki a strandfelügyelői tisztet töltötte be, — hogy fürdetés közben megszökött egy krokodilom, s e pillanatban valószínű a strand körül úszkál. — A pánik másodpercek alatt kitört, ötezer ember rohanta meg az öltözőket, a gyermekek sírtak, az asszonyok kiabáltak. Hamarosan megérkeztek a tűzoltók, riadókocsikkal kivonultak a rendőrök, s csőre töltött fegyverekkel kémlelték a Tiszát. A hidon megbénult a forgalom, s a kétségbeesés hullámai csak a késő esti órákban ültek el. A Dél-Magyaror- szág című lap egy oldalas cikket szentelt az esetnek, hozzátéve, hogy az egész nem volt más, mint a cirkusz ügyes propagandája. Akkor még ők sem tudták, hogy a cirkusszal egyetlen krokodil sem utazott.. Bogár Ferenc c4.z eltiäk Jó ideje beszélgettünk már az idős emberrel a tsz portáján. Esteledett, az öreg oda-oda vetett néhány szót a mellette elhaladóknak, aztán diskuráltunk tovább. Éjjeliőrnek néztem, az egyik irodában eloltotta a villanyt elzárta a kályhát. — Az elnök nem szereti az aktatáskás embereket! — mondogatta az Öreg. — Az elnök mogorva ember, az elnök nem vesztegeti a szót... — így. Egyre kíváncsibb lettem az elnökre, akiről a követ kezőket tudtam meg: pipázik, de a cigarettafüstöt nem bírja. aki rá akar gyújtani kimegy a folyosóra, nagy pecás, szeret kártyázni, évekig ő volt a falu vőfélye, minden esküvő hivatalos részvevője. Megtudtam még, hogy hatvanéves fejjel ült be az iskolába, végezte el a nyolc általánost, most pedig a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályába jár, és első tanuló. — De az elnök nem szereti a tudálékos embereket! — folytatta az öreg. Elmesélte, hogyan tanított mérésre egy „nyimnyám” ag- ronómust, aki csak félvállról beszélt vele és a vezetőséggel, olyan büszke volt az egyetemére, hogy lema- gázta a tulajdon nagybátyját, aki nem volt más, mint a tsz elnöke. A beszédes kis öreg még elmondta, az Nyolcvan év szilveszterei re. Kenyérért ment. Fillér nélkül indult el, de ez sem volt baj. Nyírtasson van egy boltos, jószívű ember, aki Nagy Gyuláéknak ad hitelbe is kenyeret. A bolt zárva. Szemben van egy másik bolt, de ott nem szoktak hitelbe vásárolni. Búsan indult haza a fájós szívű édesanya. Útközben, a sógoránál végre akadt kenyér, örömmel vitte haza, de az már többé nem kellett sem Erzsikének. sem Gyulának. SZABOLCS NÉPE 1928. (Szerkesztői üzenet) Még nem volt alkalmunk a színházzal foglalkozni. Nem szívesen tesszük, de kénytelenek leszünk. Készül egy cikkünk, melyben állást foglalunk. Diáknak egyébként tanulni kell nem pedig modern operettek, s egyéb darabok malacságai- val megrontani fiatal lelkét. TISZA VIDÉK 1928. Ki akar hóhér lenni? A királyi ügyészség szombaton írta ki a pályázatot a Gold Károly elhalálozásával megüresedett bakói állásra. A szabályszerűen felszerelt pályázatot négy hét alatt kell beadni. Okiratokkal kell igazolni honosságukat, életkorukat, iskolai és egyéb végzettségüket, eddigi alkalmaztatásukat, feddhetetlen előéletüket, a proletárdiktatúra alatt tanúsított kifogástalan és hazafias magatartásukat, a bakói állás betöltésére alkalmas, ép, egészséges mivoltukat, és végül a kivégzésben való jártasságukat NYÍRVIDÉK 1936. A MÁV vonalain az utóbbi időben jelentősen fellendült a csomagszállítás. Ezt a forgalmat jórészt nem a MÁV, sem a posta bonyolítja le, hanem alkalmi hordárok, az úgynevezett slepperek cipelik a fővárosból vidékre. A mindennapi élet kenyérhajszája termelte ki ezeket a zugszállítókut. Nagyrészük tönkrement kereskedő, iparos, vagy elhelyezkedni nem tudó ember, de tekintélyes számban vannak a kedvezményes jeggyel rendelkező nyugdíjas köztisztviselők is. Úgy tudjuk hogy a MÁV ankétokat tartott a csomag- kérdésben és drákói rendelkezéseket lehet várni az új esztendőben a sleppe- rekkel szemben. ★ Emelkedett a lopások száma Nyíregyházán. A megyei város területén az elmúlt év utolsó hónapjában a bűncselekmények száma 215 volt, ami az előző hónapi adatokkal szemben 20 százalékos emelkedést mutat. Mennyiségileg több volt a lopás, ami természetes következménye a téli időszak kevesebb munkaalkalmának, s a nagyobb téli ínségnek is. A lopások számának emelkedését a rendőrség azzal magyarázza, hogy a város közvilágítása a korai oltás miatt nem megfelelő. A rendőrség a téli hónapok tartamára a közvilágítás fokozását tartja kívánatosnak. Csak háromszor lesz féláru kedvezményes utazáa Budapestre. A vidéki kereskedők régóta panaszolták, hogy gyakran indít a MÁV féláru kedvezményes vonatokat Budapestre a különféle kongresszusok és kiállítások alkalmával, ennek pedig az a következménye. hogy a vidéki közönség Budapesten végzi bevásárlásait. Winchler István kereskedelmi miniszter most kijelentette, hogy a jövőben csak három ízben lesz fél áru kedvezményes utazás Budapestre: a Nemzetközi Vásár, a Tenyészállat Vásár és a Szent István ünnep alkalmával. NYÍRVIDÉK 1937. Megettek az erdei vadak egy hadirokkantat. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy egy összerágott emberfejet találtak a mezőn. A nyomok a fejtő! egy körülbelül háromszáz lépésnyire lévő barlangba vezettek, ahol ráakadtak a holttest többi részére is. Megállapították. hogy a szerencsétlenül járt ember Bene László hadirokkant. A szerencsétlen ember az éhségtől és fáradtságtól kimerülve éjszakára a barlangban húzódott meg. ahol megfagyott és az erdei vadak megették. Benét a megmaradt ruhadarabokról felesége ismerte fel. Szilágyi Szabolcs Vihar Béla Szilveszter Illan az év, hogy rohannak a napok; ezüstlik hajam, már-már öreg vagyok; Azelőtt — hej —, a legtöbb ember éppen, akár szülőm lehetett volna nékem; most meg, most meg — tűnődöm el sóhajtva — mindegyre többnek én lehetnék apja. elnök veszedelmesen erős ember volt fiatal korában, egyszer egy vásári verekedésnél úgy csapott össze két csendőrt, hogy azokat hordágyon szállították el. Az elnök pedig csavaros eszének köszönhette hogy nem ültették le a dutyiba És ömlőitek az adomák, anekdoták az öregből, azt sem kérdezte, honnan jöttem, mit akarok az elnöktől, csak oltogatta a villanyt szaporán, összeseperte a kihullott hamut, te- csukogatta az ajtókat, majd útja a közeli istálló felé vitt. Elmagyarázta, hogy „azt a piros tarkát” az elnök mentette meg a pusztulástól, már az állatorvos is lemondott róla. az elnök meg nem, elővette az apjától örökölt gyógyító tudását, éjszakánként ötször is felkelt gyógykezelni a jószágot sőt ott is aludt olykor-olykor az istállóban. — Nahát az elnököt nem találja meg senki az irodában, annak betegsége a szoba, az íróasztal — folytatta. — Az értekezleteket sem bírja, rögtön előjön a reumája, ha egy kicsit üldögélni kell. Hahotázva adta elő, hogyan fizettette meg az „ingyen" vacsora díját a megyétől kint járt „aktatáskásokkal”, akik azóta messzire elkerülik a tsz-t. Még mondta volna, mint a vízfolyás a történeteket, de az idő elfutott, mennem kellett felkeresni az elnököt. Elbúcsúztunk, néhány lépéssel arrébb megállítottam egy fiatal- asszonyt és megkérdeztem* hol találom az elnököt. — Hisz most köszönt el tőle! — nézett vissza ai asszony azzal a szent megJ gyözödéssel, hogy ez is ta* láthatna más ürügyet <U ismerkedésre. Páll Gésf KIMARADT FOTO
