Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Járadék, keresetkiegészítés Magasabb nyugdíj összeg Áthelyezés, betanítás Kedvezmények üzemi balesetkor A Kárpáttá*/ Zoltán főszerepében Államunk komoly erőfe­szítéseket tesz az üzemi balesetek megelőzésére. En­nek ellenére még gyakoriak az ilyen balesetek. Társa­dalmunkban azonban ezek a dolgozók nem maradnak segítség nélkül. Gyakran tapasztalni viszont, hogy közülük sokan nem isme­rik az őket megillető jogo­kat. Megkértük Varga End­rét az SZMT munkavédel­mi főfelügyelőjét, tájékoz­tassa ezekről olvasóinkat. Fel lehet-e mondani annak, akit baleset ér? — Nagy jelentőségű az a védettség mely szerint az üzemi balesetet szenvedett dolgozó munkaviszonyát a vállalat átszervezése, lét­számcsökkentés, vagy kere­sőképtelenség miatt a fel- gyógyulás idejétől számított 2 éven belül nem lehet megszüntetni. De két éven túl történő felmondáshoz is a szakszervezeti bizottság előzetes hozzájárulása szük­séges. Figyelemre méltó a munkáltató kártérítési kö­telezettsége is. A vállalat kártérítést tartozik fizetni a balesetet szenvedett dol­gozónak — halála esetén hozzátartozójának, — ha felelős a sérülésért Kár­igényében a dolgozó fel­számolhatja a baleset foly­tán elmaradt jövedelmét, a személyi tulajdonában esett károkat és a balesettel kap­csolatos egyéb költségeket (az otthoni ápolással járó többletköltség, feljavított élelmezési költség stb.) A dolgozó bejelentése alapján a vállalatnak harminc na­pon belül ki kell fizetni a kártérítést. Ha a munkál­tató időben nem intézke­dik, vagy elutasítja az igényt, úgy a dolgozó fel­lebbezhet a vállalat mun­kaügyi döntőbizottságához. Ennek határozatát 15 na­pon belül a járási bíróság­nál lehet megfellebbezni. Ki jogosult baleseti járadékra? A méltán híres és mil- liárdokat érő vadállomá­nyunk kíméletlen selejtező­je a téli éhkopp. Ha elfogy a belső „fűtőanyag”, s pótlás nincs, a legyengülő jószág megfagy, vagy a ra­gadozók, orvvadászok köny- nyű zsákmánya lesz. Kü­lönösen az apróvadat: nyu- lat, foglyot, fácánt, a nagy­vad közül az őzet és a muf­lont „rostálják meg” a nagy havas, jégkérges, szigo- gorú telek, de az erdők ki­rálya, a gímszarvas állo­mánya is megritkul tava­szig, ha netán segítség nél­kül kell heteket, hónapo­kat töltenie a jég kietlen „hátán”. Az utóbbi másfél évtized­ben a magyar vadászok egyúttal vadtenyésztőkké, a vadászterületek vadgazda­— Annak a dolgozónak, akinek munkaképessége a baleset következtében több mint 15 százalékos csökke­- nőssel járt, de a 66 száza­lékot még nem érte el, bal­eseti járadékot kell fizetni. E járadékot a Társadalom- biztosítási Igazgatóságnál (volt SZTK) kell igényelni. E járadékot a dolgozó mun­kaviszonya idejére is meg­kapja és a folyósítást a munkabér összege nem be­folyásolja. Amennyiben a munkaképesség-csökkenés a 25 százalékot nem haladta meg, a járadék legfeljebb két évig fizethető. Maga­sabb munkaképesség-csök­kenéskor a járadék állandó jellegű és mindaddig fi­zetni kell, míg a munkaké­pesség-csökkenés 25 száza­lék alá nem esik. Fontos tudni, hogy a járadék szol­gálati időre való tekintet nélkül megilleti a dolgozót. Ha a baleset olyan ter­mészetű. hogy a dolgozó eredeti szakmájában, mun­kakörében nem tud helyt­állni, a munkáltató köteles más, megfelelő munkakör­be áthelyezni, átképezni, betanítani. Lényeg az, hogy minél kevesebb anyagi veszteség érje a dolgozót, hogy legyen megfelelő munkája, ne érezze magát felesleges embernek. — Az esetek többségében ezek az emberek már nem képesek annyit keresni, mint balesetük előtt. Ezért keresetkiegészítésben kell őket részesíteni, mely csak akkor folyósítható, ha a munkaképesség-csökkenés meghaladja a 36 százalékot. Feltétel továbbá, hogy az előbb említett baleseti já­radék, s a kereset együt­tes összege nem éri el a korábbi átlagkereset 80 szá­zalékát. Mikor mehet nyugdíj­ba az ilyen dolgozó? — Ha a munkaképesség­csökkenés a 67 százalékot eléri, a dolgozó rokkantsá­ságokká lettek, s a ke­mény, nagy telek tanulságai nyomán megszervezték a téli vadvédelmet. Erdei tisztásokon teleltető takar­mányt termesztenek: lu­cernát, herét, kukoricát, ré­pát, csicsókát, nyáron át gyűjtik a cséplési rosta­aljat, kombéjnszemetet, ősszel pedig a makkot, vad- gesztenyét, hogy minden vadfaj megtalálja majd a maga csemegéjét. A széltől védett völgyek­ben, erdőszegélyeken, tisz­tásokon máris „terített asz­tal” várja a vadat: feltöl­tött fedett etetők, sózok. Egyedül a vaddisznót nem kell félteni: a hó- és jég­páncél fagyott föld alól is előbányássza a makkot, gyö­kereket. De azért szívesen eljár csemegézni az etetők csicsókás-répás szektoraiba, gi nyugdíjba mehet. Köz­tudott, hogy ez minden dolgozóra vonatkozik. Bal­esetet szenvedetteknél azonban igen jelentős ked­vezmények is vannak. Ök mindig teljes nyugellátásra jogosultak függetlenül szol­gálati éveik számától. To­vábbi kedvezmény, hogy az üzemi balesetet szenve­dettek nyugdíjösszege ma - gasabb, mint a más okbői leszázalékoltaké. Ha a dol­gozó a munkahelyén el­szenvedett üzemi baleset következtében hal meg, ak­kor az özvegyet életkorá­tól függetlenül állandó öz­vegyi nyugdíj illeti meg. Szükségesnek tartom meg­jegyezni, hogy amikor vé­dettség szempontjából üze­mi balesetről beszélünk, ak­kor a foglalkozási megbete­gedéseket is ide kell érte­nünk, hiszen mindkét eset­re ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A kiadói .tervben jelentős helyet foglalnak el a mar­xizmus klasszikusainak mü­vei. A kiadó tovább folytatja, bővíti nagysikerű sorozatait, így új müvekkel gazdagodik a Korunk világnézeti kérdé­sei, valamint az Esztétikai Kiskönyvtár sorozat is. A történelmi témájú munkák talán még egyetlen évben sem ígértek annyi érdekes olvasnivalót, mint most. A dokumentumkötetek és ha­tározatgyűjtemények mel­lett például kiadásra kerül Páter Zadravec István napló­ja, az 1956-os ellenforradalmi lázadás kulisszatitkait lelep­lező munka — Hollós Ervin a szerzője —, Nyekrics: 1941 június 22 című könyve, va­lamint több, nagy forradal­márok életútját felrajzoló mű. Érthetően fontos helyet foglalnak el a kiadó 1967-es tervében a gazdasági • kér­déseket tárgyaló müvek, s közöttük is elsősorban azok, amelyek a népgazdaság új irányítási rendszeréhez kap­csolódnak. Hasznos kézikönyvek, té­nyeket, adatokat összefogla­ló munkák megjelentetésével segíti a kiadó az agitáció, a felvilágosító tevékenység ha­tásosságát. Többek között az üzemi demokráciáról, a munkásosztály problémáiról, a társadalombiztosításról ol­vashatunk majd e kiadvá­nyokban, s természetszerűen kiadásra kerülnek a párt oktatásához szükséges füze­tek is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából ol­vasmányos. gazdagon illuszt­rált kiadvány jelenik meg, A Szovjetunió ma címmel, s Rendelet — diákoknak Sok szülő panaszolta, hogy egyes iskolák — tekintet nél­kül az időjárásra — a ta­nulóknak kötelezővé tette a diáksapka állandó viselését. Előfordultak olyan esetek is, hogy a rendelkezést végre nem hajtó tanuiók ellen fe­gyelmi rendszabályokat al­kalmaztak. Ezért a minisz­térium most intézkedésben szabályozta ezt. A feltűnő öltözkedés el­kerülése, a tanulók utcai ruhájának megkímélése cél­jából helyes és ajánlatos, hogy mind az általános, mind a középiskolások — fiúk és lányok is— az isko­lában munkaköpenyt hord­janak. Kötelező előírás azon­ban erre sincs, s a köpenyt nem viselő diákokkal szem­ben nem szabad fegyelmi eszközt alkalmazni. Az utasítás értelmében a leánytanulóknak is meg kell engedni, hogy hideg időben köpeny alatt melegítőt, vagy szövetnadrágot viseljenek és azt rosszul fűthető tanterem­ben tanítási idő alatt is ma­gukon tarthassák. Iskolai egyenruhát kötele­zően előírni ugyancsak nem szabad. rangos szerzők kalauzolásá­val, mint például W. Bur­chett, olyan problémákkal ismerkedhetünk meg életkö- zelből, mint a vietnami há­ború 1966-os eseményei, a békés egymás mellett élés vitatott kérdései, vagy a 20 millió amerikai néger sor­sa, élete. Az útleírások, földrajzi kiadványok a többi között az NDK-val és az NSZK-val, Koreával, Svédországgal, F ranciaországgal és Görög­országgal ismertetik meg az olvasót, míg a Tarka Köny­vek között erdekfeszítő írá­sok kerülnek kiadásra. Az állatok — főként a szarvasmarhák — áttelelte- tése, s különösen a takar­mányozás minden évben gondot okoz a gazdaságok- . Az Állattenyésztési Ku­tató Intézet igazgatójától, dr. Czakó Józseftől kértünk tájékoztatást a szarvasmar­hák téli takarmányozásá­ról. — Minden gyakorlati szakember elsőrendű felada­ta — mondotta —, hogy az állatok téli takarmányo­zását a legkedvezőbben old­ja meg. Általában nem egyenletes a szarvasmarhák téli táplálóanyag ellátása, különösen fehérjéből, ezért a készleteket — főleg a pil­langós szénáét — most mér­jük fel, figyelembe véve az étrend, vitamin, stb. szere­pét, hatását is. Milyen legyen az ete­tett takarmányok össze­tétele, aránya, előkészíté­se és az etetés módja, te­kintve, hogy ez mind be­folyásolja a takarmá­nyok táplálóanyagainak értékesülését? — Különösen fontos a ta­karmányok helyes előkészí­tése. pácolása — izesebbé tétele, és a felmelegítés, hogy az állatnak ne kelljen termelő energiát elvonnia magától erre a célra. A pá- colés idejét igazítsuk a ta- karmányos helyiség hőmér­sékletéhez: minél hidegebb, annál hosszabb legyen a pácolási idő, de legfeljebb két nap. mert a túl hosszú ideig terjedő pácolás táplá­lóanyag veszteséggel jár. A pácot általában hígított me­A Jókai Mór regényéből készült Kárpáthy Zoltán cí­mű filmben fiatal, tehetsé­ges színész: Kovács István mutatkozik be a főszerep­ben. Idén fejezte be a főis­kolát, neve mégsem teljesen ismeretlen, hiszen filmekben, színdarabokban már láthat­tuk. — Mikor határozta el, hogy színész lesz? — Már gyermekkoromban érdekelt a film, a színház. A gimnáziumban sokat foglal­koztam színjátszással, vers­mondással, s tulajdonképpen ekkor érlelődött meg ben­nem az elhatározás, hogy érettségi után a Színművé­szeti Főiskolára jelentke­zem. — Mikor kapta az első komolyabb szerepet? Kilencvenezer tojást rak­tak be a napokban a Ba­romfikeltető és Értékesítő Vállalat mátészalkai keltető- állomásának gépeibe, ahol ma kezdődik a keltetés, há­rom hét múlva pedig kibúj­nak az első csibék is. A nyír­egyházi keltetőállomásról — amely folyamatosan üzemel — ma, csütörtökön indítják útnak az év első naposcsibe­— A Kőszívű ember fiai című film forgatásának utolsó napjaiban történt. Egy alkalommal Várkonyi Zoltán közölte velem: „Pista, te fogod alakítani Thurzó Gábor Hátsó ajtó című da­rabjának főszerepét, Ernyei Béla betegsége miatt." Hosz- szú, 16 oldalas szerep volt, s megtanulásához mindössze egy nap állt rendelkezésem­re. Ezzel a beugrással kez­dődött pályafutásom... — És a film?... — A Szonett és a Közbe­jött apróság című tv-fiU mekben, valamint a most befejezett Kárpáthy Zoltán­ban játszottam. Még főisko­lás koromban kisebb szere­pekben léptem fel a Víg­színházban. ide szerződtettek most is. tSz.) szállítmányát, mintegy 17 ezer darabot A csibék fűtött szállítókocsiban utaznak Nyírmeggyesre, ökörítófül- pösre, Szamossályiba és Ti- szavasvártba. ahol a közös gazdaságokban nevelik őket 10—12 hét múlva. 1 kg 3B dkg-os átlagsúllyal éppen húsvétra kerülhetnek majd a fogyasztók asztalára „Jég hátán“ telelők „Terített asztal“ az erdőkben (a. s.) Korunk kérdései — könyvekben A Kossuth Könyvkiadó évi terve tSz.) A SZAKEMBER fAVASOL/A Teleltetési gondok Vitamin, fehérje az állatoknak is tontos lasz hozzáadásával készítsük, ennek hiányában háromszá­zalékos sós vízzel locsoljuk meg. Szarvasmarháink téli takarmányadagja rendszerint fehérjehiányos. Jelentős mennyiségű fehérjedús ab­rak takarítható meg, ha a hiányzó, illetve szükséges fehérje egy részét karbamid- dal pótoljuk. Az alaptakar­mányhoz adható mennyiség megfelelő szoktatás utón naponta és tehenenként 100 —150 gramm. Mintegy fél kiló lucernaszénónak meg­felelő emészthető fehérje­többletet jelent tehenenként és naponta, ha az alaptakar­mányt ammóniával kezeljük. —■ A közismerten ke­vés abraktakarmánnyal, amelynek egy részét kénytelenek vagyunk importálni, hogyan ta­karékoskodhatnának a gazdaságok? — Mivel más állatfajok takarmányozása nagyrészt, vagy teljesen abrakból tör­ténik, a szarvasmarhával csők a legszükségesebbet etessük. Ezért a tehenek tejhozamát legalább havonta meg kell mérni, nyilvántar­tani, és eszerint adagolni az abrakot. Különösen fontos ez olyan tenyészetben, ahol hivatalos törzskönyvi el­lenőrzés nincs. — Fontos tényező az is, hogy az itatott vizet ne az állatnak kelljen felmeleglté- nle, itatás előtt ezért lehe­tőleg tempeiáljuk. Temperált ivóvíz hátasára télen nyá­rén mintegy 90 százalékkal hagyobb a súlygyarapodás. Az Ivóvíz legkedvezőbb hó­foka télen 15—18 Celsius-fok. Az állatok nyugodt közérzete is befolyásolja a termelést. Ennek egyik feltétele az is­tálló levegőjének optimális hőfoka 12—15 Celsiüs-fok, amit rendszeresen ellenőri­zünk és a ventliiat jmk mű­ködtetésé'el a nyíl inzáró szei kezetek elzárásává tart­sunk a kívánt szinten — mondta befejezésül Se. Cza­kó József. Keltetik a húsvéti pecsenvecsirkéket A Toldi utcai csemegebolt a Déli Alközpont lakóinak bevásárló Jielye. A dolgo­zóiból alakult szocialista brigád társadalmi munkában egy vasárnap az üzlet régi beren­dezését újjal cserélte fel. A munkát úgy végezték el, hogy a kiszolgálás egy percre sem "ÜneteU‘ (H. J. íelv.)

Next

/
Thumbnails
Contents