Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

A szövetkezeti földtulajdon rendezése ISMERETES, hogy a ter­melőszövetkezetek létrejöt­tével a föld tulajdonviszo­nya nem változott. A telek­könyvekben túlnyomórészt ma is egyes emberek ne­vén van a föld; a termelő- szövetkezetek ezeken a föl­deken gazdálkodnak, de jelenleg szövetkezeti föld­tulajdon nincs. Az is köz­tudomású, hogy már az 1950-es években és 1960. óta is sokan elvándoroltak a mezőgazdaságból, olya­nok is másutt kerestek munkát, megélhetést, akik­nek földjük van. így ala­kult ki a helyzet, hogy jelenleg a termelőszövetke­zetek használatában lévő földek egyötöde nem ter­melőszövetkezeti tagok tu­lajdonában van. Ennek következménye, hogy a tsz- ek hozzávetőlegesen 130 000 kívülállónak fizetnek rend­szeresen füldhaszonbért. Ugyancsak a múlt években állami tartalékföldek ke­letkeztek. Olyan területek ezek, amelyeknek tulajdo­nosai jogi értelemben is elhagyták földjüket, átad­ták az államnak, amely hasznosításra a szövetkeze­tek rendelkezésére bocsá­totta. A megváltozott és a jövő­ben is változó helyzet teszi szükségessé hazánkban a földtulajdon rendezését. Ennek legfontosabb vo­nása, hogy megteremtjük a szövetkezeti földtulajdon el­vét és gyakorlatát. A IX. PARTKONGRESZ- SZUS javaslata alapján most készül a földtulajdon rendezéséről szóló tör­vényjavaslat. Ezt a tör­vényt 1967-ben megalkot­ják és hatályba lépése előtt meghirdetik. Most még korai lenne a megalkotandó törvény Intézkedéséről be­szélni, de annak főbb voná­sairól már érdemes né­hány szót ejteni. Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, hogy a föld- tulajdon rendezése nem valami sürgető, kampány­feladat. Hosszú folyamat ez, s a végrehajtás módoza­tait a törvény majd ponto­san meghatározza. A tör­vény előírásait pedig hosz- szú időn át követheti a gyakorlat. Ennek megfelelően a tör­vényjavaslat készítői fi­gyelembe veszik, hogy a földtulajdonjog felülvizs­gálatára több évre van szükség. Arra is számíta­nak, hogy a következő évek­ben is lesz egy természetes mozgás — lesznek, akik el­mennek a földtől, a szövet­kezetből, mások viszont visszatérnek oda. A szövetkezeti földtu­lajdon legkorábban és a lehetőleg egyszerűbben az állami tartalékföldekből alakul ki. Ezek a föl­dek egyszeri megváltási ár ellenében kerülhetnek a tsz-ek tulajdonába, ha azok kérik ezt. A kívülállók földjeire vonatkozóan a törvény majd előrelátható­an úgy intézkedik, hogy tu­lajdonosaik bizonyos gon­dolkodási Idő alatt dönthet­nek: visszatémek-e a föld­höz, belépnek-e a termelő- szövetkezetbe, vagy pedig földjüket eladják a termelő- szövetkezeteknek. Ugyan­csak vásárolhatnak a szö­vetkezetek saját tagjaiktól is földet abban az esetben, ha azok azt eladni szándé­koznak. NEM ARRÖL VAN SZŐ, hogy a földtulajdon rende­zése során megszűnik a földjáradék fizetésének rendszere. A szövetkezetek földel rendelkező tagjai számára — amennyiben azok tulajdonukat továbbra is fenntartják — ezután is fizetnek földjáradékot. A törvénytervezet készí­tői azokra is gondolnak, akiknek földtulajdonuk öregségükre az egyetlen tá­maszuk, megélhetési forrá­suk. Hiszen több olyan j idős ember van, aki | ugyan nem tagja a szövet- ; kezeinek, de földjét az használja, ipari vagy egyéb j nyugdíjat nem kap, tehát számára a föld használati díja nélkülözhetetlen. Az elgondolások szerint az ilyen idős falusi emberek bizonyos nagyságú földte­rületet földjük eladása után is megtarthatnak, s azt egyéni módon haszno­síthatják. A földtulajdon kérdésével foglalkozó kongresszusi fel­szólalók hangsúlyozták a törvény körültekintő meg­alkotását, az igazságos és emberséges intézkedés fon­tosságát, a teljes önkéntes­séget. Ebből következik, hogy a termelőszövetkeze­tek földvásárlása minden esetben kétoldalú tárgya­lás és megegyezés alapján bonyolódhat. A KONGRESSZUS ja­vaslatára megalkotandó törvény tehát tisztább, az eddiginél igazságosabb hely­zetet igyekszik teremteni a földtulajdon kérdésében. Olyan ügy ez, amelynek helyes megoldása egyaránt érdeke a termelőszövetke­zeteknek és az egész tár­sadalomnak. (H.) Tovább {avul a megye dolgozóinak szociális ellátottsága Űj fürdők, étkezők Ez évben megyénkben is tíz és százmillió forintok válnak szerelőcsarnokokká, üzemrészekké, iskolákká, vagy éppen gépi berendezé- , sekké. Vannak azonban olyan beruházások, amelyek közvetlenül nem a terme­lést segítik, mégis igen Sok közük van hozzá. A szociá­lis beruházásokról van szó, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását szolgál­ják Az Öntödei Vállalat kis- várdai gyáregységében mintegy tízmillió forintos ■költséggel nagy rekonstruk­ciós munkákat végeztek. Ezenbelül jelentős helyet kaptak az új szociális lé­tesítmények is. Megtörtént a műszaki átadása az üzemorvosi rendelőnek, konyhának, étkezdének. Ezenkívül korszerű öltö­zőt, fürdőt is kaptak. Jól halad a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat­nál a fürdő, öltöző és ebédlő építése. Már csak a tetőt kell rátenni az új épületre. Ez évben tehát a vállalat dolgozói megkap­hatják a minden igényt kielégítő szociális létesít­ményeket. A Gépállomások Megyei Igazgatóságán elmondották, hogy szociális létesítmé­nyekre az idén mintegy 5—5,5 millió forintot for­dítanak. Ebből az összeg­ből többek között három 250 személyes „kombinát' készül. Ezekben öltöző, fürdő, étkező kap helyet. Az új szociális létesítmé­nyeket Tlszavasvái iban, Ti- szaszalkán és Kisvárdár. építik fel. A tervek elő­készítés alatt vannak, a kivitelezés még ez évben megkezdődik és a dolgozók 1968-ban vehetik birtokuk­ba. Ezenkívül még Öt helyen végeznek kisebb nagyobb átalakításokat. A már meg­lévő szociális létesítménye­ket korszerűsítik. Megyénk állami gazdasá­gaiban most foylk a terv- készítés. Nem egy helyen terveztek nagyobb össze­get a szociális létesítmé­nyekre, de végleges jóvá­hagyásukra csak január 15-e után kerül sor. Egy azonban máris biztos: Má­tészalkán és Nyírtasson megindult az üzemi konyha építése. Előre láthatólag mindkét létesítményt még ez évben átadják rendelte­tésének. (B. K) Négy abc-áruház Kettő már ez évben megnyílik A megyei tanács kereske­delmi osztályának tájékozta­tása szerint négy abc-áruház nyílik meg Nyíregyházán. | Ebből kettő már 1967-ben j megnyílik. Az Arany János utcában ! nyitják meg leghamarabb az abc-áruházat, amely minden tekintetben a mai igények szerint épült. Berendezése korszerű, higiénikus, lehető­séget nyújt a friss húsáruk és csemegék egészséges tá­rolására, árusítására. A Déli Alközpontban az abc-áruház lényegében elkészült. A másik áruház az Északi Alközpontban épült. Ez az építkezés is befejeződött, azonban a megnyitására nem kerülhet még sor, mert a megrendelt pultokat nem szállították le idejében. Az áruház megnyitása csak jú- ! liusra várható. Ez az áru- j ház még újszerűbb, kényei- mesebb. A harmadik abc-áruház építkezése a közeljövőben 1 kezdődik az Állami Aruház- I zal szemben, a Kossuth tér | sarkán. Az épület magas ) szintes, nem rontja az eme­letes épületek összképét. A negyedik abc-áruházat a földművesszövetkezet, illetve a MÉSZÖV építi fel a Búza téren. A Dózsa György utcai le­húzott redőnyű üzlethelyisé­gek problémája is megoldó­dik. 1967-ben az üres boltok helyén megnyílik az új bú­toráruház. Bútorbemutató termekből fog állni, ahol azonban árusítanak. Az el­gondolások szerint a régi Csemege bolt helyén is bú­torbemutató terem lesz. A kulturált kereskedelem meg- kívárja az áruk bemutatá­sát; ez válik valóra a bútor­áruház létesítésével. <t. P.) Karinthy Frigyes: (Vlee.es házigazda E z a házigazda megad- ja mindenkinek a tiszteletet, ami megilleti, érti a módját. Nyilván hal­lotta valakitől, hogy humo­rista vagyok, tehát úgy fo­gadót, ahogy az ö elképze­lése szerint egy humoristát fogadni kell —, arról nem tehet, hogy Pesten — ezt már régebben észrevettem — humorista alatt nem azt az embert értik aki viccel, hanem inkább azt, akivel lehet, sőt muszáj viccelni. így esett azután, hogy már a vacsora előtti Ízelítő­nél nagy mulatság kezdődött, ugyanis akárhogy forgattam a likőrös poharat, mindig lecsöpögött belőle a mellé­nyemre, míg ki nem derült, hogy eay pici. láthatatlan lyuk van a pohár széle alá csiszolt díszítésben. Utána cigarettával kínál­tak, de a cigaretta mindig kicsúszott a kezemből, a doboz vicces szerkezete kö­vetkeztében. Végre mégis kaptam egy szép egyiptomit, ami rögtön visítani kezdett. A harmadikra rá lehetett gyújtani, csak a közepe felé robbant fel, csillagokat szór­va. A vacsoránál óvatosabb voltam, nem nyúltam olyan ételhez, amivel kínáltak, ma­gam válogattam a tálból, s így örök rejtély marad, va­jon a számomra külön ké­szített libacomb gumiból volt-e vagy dinamitból, s a túrósrétes nem változott volna-e tűzi fecskendővé a kezeim közt. A feketénél mégse vigyáz­tam eléggé, s így a finom eziistkanálnak csak a nyele maradt a kezemben, lapátja leolvadt és bentmaradt a kávéban, kimondhatatlan örömére a vendégeknek. Autogramot is kértek tő­lem, s miután a felkínált töltőtollat eldobtam, látván, hogy karmol és nyivá'col, egy arra settenkedő angóra- macska után nyúltam, ész­szerűen, gondolván, talán az- • zal lehet írni — de aztán inkább ceruzát fogadtam el. aminek a hegye persze be­görbült és elhajolt a papí­ron. Aztán jött a kolerás em­ber, a doboló levéldoboz, a körömre iltö zsebóra, a szembespriccelő kukker, a kinyithatatlan zsebkés, a be- csukhatatlan pénztárca és egyéb kedves figyelem. Igazán nagyon vicces este Visszatérők — Nyírturán Háromszáz húsz család évi mérlege Háromszázhúsz család al­kotja Nyírturán a Zöld Mező Termelőszövetkezetet. Sok reményt fűztek a hat­vanhatos esztendőhöz a ko­rábbi mérleghiányos évek után. Szorgalmuk általános eredményének számbavéte­lét december 5-én kezdték meg. Nincs elveszett érték A leltározó bizottság kel­lemes meglepetéssel látta, hogy míg az előző évi lel­tár alkalmával alig 200 mázsa csöves kukorica volt, most líiöö mázsát jegyez­hetett fel. Több készlet van burgonyából, szálas és lé­dús takarmányból is. Ta­valy tavasszal közel félmil­lió forintot fizetett ki a tsz különböző vetőmag­vakért, ezúttal a szükség­letet saját termésből biz­tosította. De nem kerülte el a fi­gyelmet olyan „apróbb” je­lenség sem, hogy 13 gom- bosvillából csak három da­rabot találtak raktáron. Hiányzott 35 zsák is. A ki­fogás szerint: ezek tagoknál vannak, nem adták még le. A kifogást a bizottság nem vetle figyelembe. A hiányzó tárgyakról elszámolási jegy­zőkönyvet készített, amely­ben a megnevezett tagok aláírásukkal igazolják a náluk lévő közös értéket, záros határidőn belül visz- szaadják, vagy vállalják ér­tük megterhelésüket. Érdekes számok A közös vagyonának je­lenlegi számbavétele alatt a könyvelés fokozott mun­t>olf, csak én voltam kissé neveletlen, mert mikor ké­sőbb újszülött kisgyermekü­ket mutatták be nekem, s még karjaimba is tették, ijedten eldobtam, gyanakod­va, hogy gombostű áll ki belőle. A méltóságos asz- szonynalc se csókoltam kezet, attól tartva, hogy szájam­ban marad a keze, 6 pedig nevetve elszalad, mint a gyík, amit farkánál fogtak meg. Legközelebb én is meghí­vom ezt a kedves házigaz­dát. Miután foglalkozás sze­rint egy nagy temetkezési vállalat főnöke, ízléses ko porsó lesz készítve számára leveses tálnak és könnyezve fogom öt elbúcsúztatni az első falat előtt, amit le­nyel. Ha nem tudja lenyel­ni, két fekete bóbitás gyász­vitézt ültetek a ház előtt várakozó autójára és teljes pompában szállíttatom haza, megnyugodva a gondviselés bölcs akaratában, mely úgy rendelte, hogy soha többé ne hívjon meg vacsorára. kával végezte az adatok egyeztetését, az eredmények összesítését. Egyes szántóföldi és ker­tészeti termelés vesztesége 170 ezer forint, ezzel szem­ben az összes terven felüli bevétel 1 millió 222 ezer forint. Legjelentősebb plusz bevételt burgonya, sertés- hizlalás és baromfinevelés adott. A tsz tiszta közös vogyo- na az elmúlt esztendőben 1 millió 738 ezer forinttal nö­vekedett. Az amortizációs alap 218 ezerről 417 ezer fonntra emelkedett. Egy tagra eső átlagkereset a közösből 43 százalékkal ja­vult, vagyis az 1965. évi 6237 forintról most 12 ezer forintra emelkedik. S külön Jó eredmény ennél a volt gyenge tsz-nél, hogy a kö­zösből való jövedelemrésze- sedés fele ezúttal készpénz. Sikeres esztendő befeje­zését mutatja Nyírturán az is, hogy azelőtt mindig az utolsók között fejezte be a nyíregyházi járásban a leltározást, tartotta a köz­gyűlést, most viszont már ebben is az elsők közé került. Unit néni mutat a leltár A2 utóbbi két hónapban tizenegy olyan harminc­negyven év közötti férfi tért vissza a faluba és kért munkát a közösből. akik hosszú éveken keresztül tá­voli munkahelyeken dol­goztak. Ezt nem mutatja a leltár. Mint azt sem, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetére még leg­alább húsz jó munkaerő hazatérésére lehet számí­tani. Az is csak további út­mutatásképpen vetődik fel, mivel legérdemesebb a tíz­nek foglalkoznia, mi jelent 'egtöbbet a közös kasszá­nak, a falunak. Tovább kell fejlesztenie a minőség! bur­gonyatermelést. a sertéshíz- lalást, baromfinevelést }u- hászatot és nem utolsósor­ban a gyümölcstermelést. A. B. A gyámügyi tevékenység a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt A gyámügyi tevékenységet vizsgálta keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A gyámhatóság sokrétű felada­tai között egyik legfonto­sabb az erkölcsi züllésnek kitett fiatalkorúak felkuta­tása, gondozása. Körültekin­tő, helyszíni környezettanul­mányozások után tavaly 40 gyereket vettek állami gon­dozásba, s ugyanennyi eset­ben szüntették azt meg. Ily módon az Állami gondozott gyermekek száma nem csök­kent, de nem is emelkedett. Számuk 148, ami nagyjából megegyezik az előző évek átlagával. Ezenkívül majd­nem száz olyan fiatalkorút tartanak nyilván, akiknek állami gondozásba vétele ugyan nem indokolt, de a rendszeres felügyelet és pat- ronálás hiányában veszélyez­tetett helyzetbe kerülhetnek n n munkában különö­sen a pedagógusok és tanács­tagok nyújtanak számottevő segítséget a gyámhatóság­nak. Nagyobb társadalmi összefogással azonban ez a munka még eredményesebb lehetne. Ugyancsak fokozot­tabb támogatást igényel a társadalom részéről a gyer­mek- és Ifjúságvédelmi bi­zottság. Csak az illetékes hatósági, valamint társadal­mi szervek összefogásával le­het elérni, hogy kiskorúak a késő esti órákban ne látó gassák a szórakozóhelyeket Szükséges a pártfogói háló zat kiépítése. A kezdeti lé­pések már megtörténtek, de tovább kell szélesíteni a há­lózatot. Fokozottabban ktál ellenőrizni a nevelőszülők­höz kihelyezett gyermekeket Nyíregyházán 350 állami gondozott van nevelőszülők­nél. Megelőző intézkedésként évenként mintegy 6ü 000 fo­rintot használnak fel gyám- hatósági segélyezésekre. Szorgalmazzák az örökbe fo­gadásokat. Csupán egy év alatt 27 gyerek örökbe foga­dása történt. Jelentős tevékenységet végzett a gyámhatóság a kiskorúak házasságkötésének engedélyezésében, a tartási és életjáradéki szerződések nyilvántartásában, a házas­ságon kívül születet kisko­rúak családi jogállásának rendezésében. A végrehajtó bizottság a részletes vita után úgy hatá­rozott, hogy az elhangzott észrevételek alapján a gyám­hatóság, az illetékes társ­szakosztályokkal együtt ké­szítse el a további munkát elősegítő határozati javas­latokat, s egy hónap múlva terjessze azt a végrehajtó bizottság elé jóváhagyás vé­gett. (h I.) 9

Next

/
Thumbnails
Contents