Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

„Kollégiumban van a gyerek !" Gimnazisták, szakiskolások zöme a tanév idején távol az apai háztól, kollégiumokban él. A szülők aggodalmas szív­vel gondolnak a válásra, a gyermeknek sem könnyű a másfajta életforma. A kis családot nagy családdal: nagy közösséggel cseréli íeL Mert hát a kollégista közö*- aégben él. Szorosabb, szigo­rúbb közösségben, mint a bejáró iskolás. „Rokona" minden kollégista, szűkebb „családja" a szobatársak •hol a „családfő” szerepét a szobafelelős képviseli. A kollégium vezetője és a fel­ügyelő nevelők csak ellenőr­zik a házirend betartását, a szobafelelős feladata a há­zirend keretét melegséggel, barátsággal betölteni. Tőle függ, hogyan alakul a gond­jaira bízottak rendszeretete. pontossága, bajtársiassága. Kollektív megmozdulásról, szórakozásról a KlSZ-veze- tőség gondoskodik, s a reni- tenskedők büntetését a KISZ-isták „bírósága" szab­ja meg. A kollégiumok belső rend­je helyenkint eltér egymás­tól, de nagy vonalakban azonos szabályokon alapszik. Az első „új fiú” is hamar beleszokik. Csak a szülők egy része nem tanulja meg, hogy az ő gyereke immár nem egyetlenke, aki szinte korlátlanul kényeztethető, s bizony gyakran agyontömi, személyes szeretet helyett, csomaggal, pénzzel. A hazulról kiszakadt gye­reknek természetesen szük­sége van az otthonról érke­ző szeretet-megnyilvánulá- sokra: levél, csomag, zseb­pénz nélkül elhagyatottnak, kitaszítottnak érzi magát. De ezeknek a megnyilvánulá­soknak módjával kell tör­ténniük, mert képtelen el­fogyasztani, nyakára romlik a fölösleges élelem. Ezen­kívül válogatóssá, kényeske- dővé válik; nem Ízlik a kol­légiumi koszt, inkább a ha­zait eszi. Ezzel mind az in­tézetet, mind társait sérti. Arisztokratikusan elvonul vagy pöffeszkedővé válik, lekicsinyli társait. „Gazdag­sága" folytán kiválasziot- nak, különbnek képzeli ma­gát. Hízelgőket szoktat ma­ga köré. Szóval egészségte­len szellemet teremt. A kollégiumok általában megszabják a bentlakó gye­rekek zsebpénzének alsó és felső határát is. Annyira fontos, hogy a diák önálló­an rendelkezzék némi pénz felett, hogy az árváknak és nincsteleneknek az állam ad zsebpénzt. Ám ami a felső határt illeti, a szülők álta­lában nem elég következe­tesek. Nincs meg a kellő el­lenőrzés. A túlzottan sok zsebpénznek ugyanolyan a hatása, mint a túl sok -ha­zainak”: a gyerek elkülönül társaitól, többnek, különb­nek képzeli magát náluk. A kollégium falai között pedig egyen’ős^gnek kell lennie, a gyermek tanulja meg, hogy csak képességeivel, szorgal­mával válhat különbbé tár­sainál. Minden józan gondolkozá- su ember tudja — lélektan tanulás nélkül is — mennyi, re fontos tényezők ezek az anyagi dolgok a jellemfor- málásban, s a tanulásban. Ha a szülők — igaz, ma már kis százaléka — nem képes felfogni, hogy a kevesebbel ebben az esetben többet nyújt gyermekének, követ­kezetesebb szigorral kell be­tartani ezt a kollégiumi ne­velőknek. Mert nemcsak a túlkényeztetett diákok síny- lik meg szüleik túlkapásait, hanem a józan ésszerűség­gel ellátott vagy nincstelen gyerekeket ig mérgezik' irigységet, oktalan kisebb­rendűségi érzetet, hizelke- dé»t vagy még alantasabb in­dulatokat Is felébresztenek bennük. Jól szívlelje hát meg min­den szülő, aki kollégiumba küldi gyermekét, az intézet szabályait, ne vétsen a kol­lektiv szellem ellen. A saját és mások gyermekeinek árt minden túlzással. HORGOLJUNK: Virágmintás terítő A terítő átmérője 250-es fonalból kb. 17 cm. Első sor: 15 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 24 rövidpálcót öltünk. Harmadik sor: 1 háromráhajtásos pálca és 2 láncszem váltakozik minden pálcába öltve. Negyedik sor: 6 láncszem és' 1 rövidpál­ca ismétlődik minden két- láncszemes ívbe öltve. Be­fejezés 3 láncszem és 1 1 ráhajtásos pálca. Ötödik-kilencedik sor: Hasonlók az előzőhöz, de az 5. sorban 6 láncszemet, a 6. sorban 7 láncszemet, a 7. sorban 8 láncszemet, a 8. sorban 9 láncszemet, a 9. sorban 9 láncszemet horgolunk. Tizedik sor: 1 egyráhajtásos pálca és 8 láncszem váltakozik kör­be. Tizenegyedik sor: Minden ívbe 9, minden pálcára 1 kétráhajtásos pál­cát horgolunk. Tizenkettedik sor: 10 láncszem és 1 rövid­pálca váltakozik minden ötödik pálcába öltve. Tiaenharmadik-ti zenötödik sor: Azonosak az előző sorral, a rövidpálcákat az előző sorok láncíveinek közepébe öltjük. Tizenhatodik sor: 4 egyszerre befejezett két­ráhajtásos pálca kerül az első ívbe, 5 láncszem után 3 egyszerre befejezett két­ráhajtásos pálcát öltünk az első láncszembe (vízszintes pálcacsoport) majd a má­sodik ívbe 1 kétráhajtásos pálcát hurkolunk. 1 vízszin­tes pálcacsoport után a minta ismétlődik. A sort 4 egyszerre befejezett pálcá­val zárjuk. Tizenhetedik sor: 5 láncszem után a 3 négy­tagú pálcacsoport találko­zási pontjába 4 egyszerre befejezett kétráhajtásos pál­ca, 8 láncszem és 4 egy­szerre befejezett kétráhajtá­sos pálca kerül. 1 delta­motívum után a minta is­métlődik. Befejezés 5 lánc­szem helyett 1 kétráhajtá­sos pálca. Tizennyolcadik sor: A delta-motívumra 2 egy­szerre befejezett kétráhaj­tásos pálca kerül. 8 lánc­szemet 1 rövidpálcával öl­tünk a nyolclánszemes ivbe. 14 láncszem 1 rövidpálcá­val kerül ugyanoda, 8 lánc­szem után ismétlünk. Tizenkilencedik sor: 3 háromráhajtásos pálca, 10 láncszem, 1 rövidpálea és 10 láncszem váltakozik a soron. Huszadik sor: A háromtagú pálcacso­portra 4 háromráhajtásos pálca, 2 láncszem, 1 három­ráhajtásos pálca, 2 láncszem és 4 háromráhajtásos pálca kerül. 9 láncszemet l rö- vldpálcával öltünk az aiöző sor rövidpálcájára, 9 lánc­szem után ismétlünk. A to­vábbiakban a hosszú pál­cák 3 ráhajtással készülnek, ezért a ráhaj tások számát külön nem említjük. Huszonegyedik sor: 4 egyszerre befejezett pál­ca, 7 láncszem. 3 pálca — közöttük 1—1 láncszemmel —, 7 láncszem, 4 egyszerre befejezett pálca és 5 lánc­szem alkotja az ismétlődő mintát. A sort 2 láncszem­mel és 1 egyráhajtásos pál­cával fejezzük be. Huszonkettedik sor: 9 láncszem. 4 pálca. 7 láncszem. 3 pálca. 7 lánc­szem. 4 pálca, 9 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődik a kép szerinti elrendezés­ben. Huszonharmadlk sor: 4 egyszerre befejezett pál­ca. 9 láncszem, háromszor 2 pálca — a kettős pálcák között 7—7 láncszemmel — 9 láncszem és 4 egyszeri« befejezett pálca változik a soron Huszonnegyedik sor: 18 láncszem és 1 rövid­pálca ismétlődik a soron. Az első és második ívet a 7 láncszemes ívekbe, a 3 ívet 2 négytagú pálcacso­port találkozási pontjába öltjük. Befejezés 8 láncszem és 1 négyráhajtásos pálca. Huszonötödik sor: ÍR láncszem és 1 rövid- pálca váltakozik a soron. Huszonhatodik sor: Minden ívbe 9 rövidpál- eát, 1 hatláncszemes pikót és 9 rövidpálcát horgolunk. Madarak a lakásban Milyen madárfajok tarthatók fogságban? Erre a kérdésre a választ az érvényben lévő madár- védelmi törvény adja meg. Vannak azonban esetek, ami­kor a lelkiismeret törvénye szabja meg tennivalóinkat, pmikor nem mi választjuk meg a fajt, amit megfigyel­ni, tenyészteni akarunk, ha­nem a fészekből kihullott, ragadozó által elejtett fi­ókáról vagy beteg, sérült, ápolásra szoruló madárról van szó. Ilyenkor segítsé­günktől függ a madár élet­ben maradása. Nem felesle­ges tehát ismernünk az un. lágyevők, és a magevők igé­nyeit, a beetetés, a kalitká­hoz szoktatás technikáját, a betegségek okait és gyógy­módjait, a táplálékokat és a madár természetrajzát, élettani jellegzetességeit. Az első könyv Az első könyvek a madár- tartásról, egyes fajok gondo­zásáról már több évszázada napvilágot láttak. Wolf 1727- ben már a sárgarigó gondo­zásáról értekezett. A lágy­evők királya — a fülemüle — védelmében 1832-ben Gre- itz-Thüringenben „Madár­tenyésztő Egyesület” alakult, s 1869-ben már a második kiállítást rendezte, ahol nagy számban szerepeltek pintyek, tengelicék, kenderikék, csí­zek, süvöltők keresztcsőrű- ek, díszfácánok, diszrécék, ludak, pávák és külön voli- erekben hullámos papagá- jog is. Érdekes, hogy az egykorú közlés kanárikról nem tesz említést Ma már az éghajlatunk alatt honos valamennyi ma­dárfajta tartása megoldható. Beszámoltak már kecskefejő, jégmadár, gyurgyalag, füsti­fecske. sarlósfecske, király­ka, őszapó, vízi rigó és más tarthatatlannak kikiáltott madár sikeres tenyésztéséről Természetesen a legtöbb ma­dárfaj tartását csak tudo­mányos célok indokolhatják. Kevesebb már azoknak a fajoknak száma. amelyek kisebb felkészültséggel, kü­lönösebb berendezések nélkül, egyszerűbb — könnyebben megszerezhe­tő — táplálékokon is jól, a madár károsodása nél­kül tarthatók. Régebben az ilyen jól tartható fajok, kö-1 zül is csak az énekük, dí­szes tollruhájuk, kedvessé­gük miatt kitűnt fajokat tar­tották gyakrabban, és nem egyszer sikerrel tenyésztet­ték is. Egy zöldikecsaládnak a generációit több mint egy évtizeden át kalitkában te­nyésztette egy neves madár­barát aki ezenkívül sikere­sen tenyésztett már erdei pintyet, tengelicet, csízét és süvöltőt is. Ilyen eredmény­hez természetesen sok ta­pasztalat, nagy hozzáértés szükséges. A szép tollú és a kedves hangú Általános az a vélemény, hogy tartásra az összes mag­evő faj alkalmas. Sokkal korlátozottabb a lágyevők tartási lehetősége. Ehhez több szakismeret, gondozás, idő- és anyagi áldozat szük­séges. Ezek a madarak az elhelyezésre is igényesebbek és általában érzékenyebbek­nek mondhatók. Külföldön gyakrabban tartott fajok: se­regély, a fekete- és az éne­kes rigó, a vörösbegy, a po­száták és a fülemülék. Szívesen tartott, szép tollú, kedves hangú madarak az exoták is, közülük elsősor­ban a magevő pintyfélék ter­jedtek el. Tartásuk nagy­mértékben függvénye uz im­port utánpótlásnak! Könnyen tarthatóknaK mi­nősíthetők a kanárik és az utóbbi időben Magyarorszá­gon nagyon elterjedt hullá­mos papagájok. Nem okoz különösebb nehézséget a többi kis, közepes vagy na­gyobb papagáj faj tartása, gondozása sem. Itt kell megemlíteni, hogy különösen sok gyönyörűséget szereznek és könnyen '.árt­hatok a díszfácánok, dito- galambok, gerlék. pávák, hattyúk és nem sokkal több gondot okoz a díszrécék tar­tása sem. A megfelelő és változatos táplálék előterem­tésének nehézségei miatt ne­hezen tarthatók a vízi ma­darak, különösen azok a fa­jok, amelyek csak élő ele- séget fogyasztanak. Ezért ezek a dísz és állatkerieknek is ritkább példányai (vöcsök- fajok). A tanulság Általános igazságként le­szögezhetjük; amennyiben módunk van bármely madár természetszerű tartását és táplálkozását biztosítani, azaz a természetet mesterségesen minél jobban megközelíteni, akkor nevelése és életben maradása megoldott, és te­nyésztése elé is reménység­gel tekinthetünk! Dr. Pásztor iMttm Recept ttu ni/adi-torta Hozzávalók: 20 dkg gesz­tenyepüré, 20 dkg vaníliás cukor, 3 dkg reszelt csoko­ládé, 6 tojás, 4 dl tejszín, rum, vanília, A gesztenyepürét 15 dkf, porcukorral és 6 tojássárgá­jával habosra keverjük, majd fakanállal könnyedén hozzákeverjük a 6 tojásfe­hérjéből 5 dkg porcukorral felvert kemény habot. Mie­lőtt a habot belekever­nénk, egy kevés rummal te vaníliával ízesítjük. Vajjal kikent, lisztezett tepsin mér­sékelten meleg sütőben 5 lapban sütjük meg. A tej­színt kemény habbá verjük, vaníliás cukorral Ízesítjük, 9 a kihűlt lapokat megtöltjük vele A tortát csokoládéfon- dánnal vojuk be. Ha a fondán megszáradt, melef vízbe mártott késsel felvág­juk a tortát VIRÁGSAROK Sansevieria Igen kedvelt szobanövény • sansevieria (trifasciata). A Liliaceae családba tar­tozó Afrikából származó, elágazó gyökértörzsű nö­vény. Virágzata egyszerű, levelei akár egy méter hosszúra is megnőnek, kard- alakuak, húsosak. Érdekes a színezetük. Tápanyaga igé­nyes. Szaporítása igen egy­szerű, a levéllemez feldara­bolásával történik. Egy dugványból több hajtás is képződhet. A dugvány a hajtások leválasztása után ismét dugványként haszno­sítható. A dísznövények közül a legjobban bírja a ■föld szárazságát A túlöntö- zésre érzékeny. Kertész János. a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat műszaki vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents