Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

«<« HtoirrJutpn. (tnsOgcTH) XX!V, ÉVFOLYAM 35. SZÁM ARA: 80 fillér 1967. JANUÁR 23, VASÁRNAP Befejeződött az országgyűlés Kádár János felszólalt a szombati tanácskozáson Az országgyűlés szomba­ton folytatta az 1967. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. A délelőtti ülést az elnöklő Pó­lyák János nyitotta meg, a vitában elsőnek dr. Csanádi György, közlekedés- és posta­ügyi miniszter szólalt fel. Dr. Csauádi György felszólalása Részletesen kifejtette, hogy az 1967. évi költségvetés ho­gyan biztosítja a tárcához tartozó ágazatok fejlesztését, a közlekedés előtt álló fel­adatok megoldását A koráb­ban oly sokszor felvetett ka­pacitásproblémákról szólva rámutatott arra, hogy köz­lekedésünk jelenlegi teljesí­tőképessége lehetővé teszi az alapvető szállítási feladatok hiánytalan végrehajtását. — Az elmúlt években igyekeztünk kialakítani a le­hető legkorszerűbb közleke­dés alapjait. Ügy véljük, hogy a közlekedésnek még hosszú évtizedekig a vasút marad a gerince, elsősorban tehát ebben az ágazatban kell a létesítmények, beren­dezések felújítására gondot fordítanunk. Természetesen nem arra gondolunk, hogy a mintegy 9000 km. hosszú­ságú vasúthálózatot a legma­gasabb technikai szintre emeljük, hanem arra, hogy azon a körülbelül 3000 kilo­méter vonalhálózaton, amit szaknyelven a vasút gerinc­hálózatának nevezünk, biz­tosítsuk a legkorszerűbb köz­lekedés feltételeit. A modern vasút jellemző­je a villamosítás, a diesele- sítés — mondotta, s részle­tesen kitért az ezen a téren elért eredményekre. Alig pár hete avattuk fel a Szerencs —Nyíregyháza villamosított vonalat, 1967-ben befejezzük a nyír egyhaza—záhonyi vo­nal villamosítását, s ezzel el­érjük azt, hogy az ország keleti határától a nyugati határig villamosított fővona­lunk lesz. 1968-ban megkezd­jük a budapesti Nyugati pá­lyaudvar és Cegléd között, . 1909-ben Cegléd, Szolnok, Karcag között, 1970-ben pe­dig a Karcag, Debrecen, Nyír­egyháza között a vasútvonal villamosítását. A közúti forgalom helyze­tével és távlati tervezésével foglalkozott a továbbiakban. Ezen a területen gyors üte­mű .előrehaladásra vaniszük­ség. Semmiképpen sem en­gedhetjük meg, hogy a közle­kedés összforgalmának olyan csekély hányadát (körülbelül 10—11 százalékát) képviselje a közúti közlekedés, mint a legutóbbi statisztika szerint. Az arányon mihamarabb vál­toztatnunk kell. A változta­tás egyébként már megkez­dődött. 1967-ben például az ország számos vidékén épí­tünk, illetve kezdünk építe­ni úgynevezett komplex gép­kocsitelepeket A modem közúti közlekedéshez megfe­lelő javítókapacitást is biz­tosítani kelL Az útépítési programunk gerince mintegy 500 kilomé­ter út rekonstrukciója, amellyel 1967 év végére el­érjük, hogy az ország egész úthálózatának körülbelül a fele pormentes burkolatú lesz. Többek között minden bi­zonnyal befejeződik ebben az esztendőben — a Balaton és Ausztria közötti — soproni út modernizálása. Ez annál is inkább fontos vállalkozás, mivel ezen a vonalon zajlik a nyugati idegenforgalom je­lentős része. A továbbiakban a hajózás és a légiforgalom fejlesztési elgondolásait ismertette a miniszter. — Minthogy az 1967 évi költségvetés tervezete bizto­sítja a közlekedés legfőbb idei feladatainak megoldását, a törvényjavaslatot elfogadom — mondotta. Dr. Csanádi György nagy tapssal fogadott beszéde után Mokri Pál Komárom megyei, Nánási László Szolnok me­gyei, Lakatos András Somogy megyei, Máz! József buda­pesti és Kovács Pál Békés megyei képviselő szólalt fel. Ezután Tímár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt a költségvetési törvényjavaslat vitájában elhangzott észrevé­telekre, javaslatokra. Tímár Mátyás zárszava Tímár Mátyás köszönetéi mondott a vitában felszó­lalt képviselőknek, akik igen sok hasznosítható ja­vaslatot vetettek fel. Kö­zölte egyúttal, hogy azokat a módosításokat, «amelyeket a terv- és pénzügyi bizott­ság is elfogadott — a böl­csődei, illetve óvodai he­lyek számának növelésére, a belvízrendezési problémák megoldására vonatkozó in­dítványok — a költségveté­si tartalék terhére fogják majd megvalósítani. Csak helyeselni lehet azt a gondolatot — folytatta a miniszter — hogy az or­szággyűlés szerepét a költ­ségvetés, a gazdasági tervek megtárgyalásában növelni kell. Az az elképzelés, hogy a jövőben a költségvetést a parlament különböző bizott­ságai előtt is megtárgyalják. Ezután a népgazdaság különböző ágazatainak fej­lesztésével kapcsolatosan el. hangzott észrevételekre vá­laszolt a pénzügyminiszter. Több képviselő hozzászó­lására válaszolva a pénz­ügyminiszter elmondta, hogy a vidéki iparfejlesztésben az utóbbi időszakban szá­mottevő az előrehaladás. A kérdést természetesen te - vábbra is napirenden tart­ják. hiszen ez szinte „tör­ténelmi” probléma különö­sen Szabolcs megyében és másutt. A harmadik ötéves terv beruházásainak jelen­tékeny része vidéken való­sul meg. A mezőgazdaság kérdései­ről szólva a pénzügymi­niszter megállapította, hogy a legutóbbi kormányintéz­kedések hatására a paraszt­ság körében növekvő mun­kakedv tapasztalható. Nagy gondot kell fordítani • na­gyobb eredményeket bizto­sító korszerű termesztési eljárások széles körű el­terjesztésére, a fejlettebb módszerek ismertetésére, átadására. A belvízgazdálkodás problémáját a különböző vezető szervek szintén na­pirenden tartják. Belvízgaz­dálkodási célokra a mostani ötéves tervben hárommil- liárd 828 millió forint, te­hát egymilliárddal több áll rendelkezésre, mint az elő­zőben. Egyébként a belvíz- rendezés valóban gyors eredményt hozhat, ezért ér­demes itt befektetni közö­sen állami erőből a ter­melőszövetkezetek saját ere­jéből is. A termelőszövetkezeti be­kötő utak építésével kap­csolatban megemlítette a miniszter, hogy 1970-ig csak­nem másfél milliárd forin­tot használnak fel bekötő utak építésére. Ez évente körülbelül 250—280 kilomé­ternyi tsz-bekötő út építését teszi lehetővé. Végezetül dr. Tímár Má­tyás bejelentette, hogy a költségvetés tervezete kap­csán felmerült észrevétele­ket, problémákat az Illeté­kes szervek meg fogják vizsgálni. Ezután határozathozatal következett. Az országgyű­lés a Magyar Népköztársaság 1967. évi költségvetési terve­zetét, a terv- és költségvetési bizottság által javasolt mó­dosításokkal együtt — a vég­összegek érintetlenül hagyá­sával — egyhangúlag elfo­gadta. Végül — napirenden kívül — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szólalt fel. (Folytatás a 3, oldalon,) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása V álasztópolgárok! Országunk népe március 19-én is­mét az urnákhoz járul, hogy megválasz- sza az új országgyűlési képviselőket éí= tanácstagokat. A választás a szocializmust építő magyar nép számára újabb alkalom az elmúlt négy évről szóló számadásra és egyben arra is, hogy véleményét nyil­vánítsa a következő évek feladatairól. A Magyar Szocialista Munkáspárt, nemrég lezajlott IX. kongresszusán, nagy felelősséggel elemezte az elmúlt négy év fejlődésének fő vonásait és a magyar népnek újabb évekre szóló programot javasolt, amelynek megvaló­sítása közelebb visz bennünket a szo­cializmus teljes felépítéséhez. A Haza­fias Népfront egyetért e program cél­kitűzéseivel és támogatja megvalósítá­sukat. Az elmúlt négy évben eredménnyel munkálkodtunk a szocialista társadalom építésén. Erősödött szocialista rendsze­rünk és államhatalmunk, fejlődött a demokratizmus, gyarapodott országunk gazdasága, javultak az életviszonyok, műveltebb lett népünk, növekedett ha­zánk tekintélye a világban. A második ötéves tervet és a har­madik ötéves terv első esztendejét si­kerrel zártuk. A nemzeti jövedelem na­gyobb lett. Iparunk korszerűbbé vált, tervszerűen emelkedett termelése, ja­vult a termékek minősége és növekedett a munka termelékenysége. Szocialista mezőgazdaságunk erőteljesen fejlődik, a termelőszövetkezetek évről évre jobban gazdálkodnak, bővült termelésük mind a közös, mind a háztáji gazdaságokban. Gazdasági eredményeink mellett azt is elértük, hogy az elmúlt években erősödött a szocializmus a magyar nép gondolkodásában. Mindinkább elfoglal­ja helyét társadalmunkban a szocialista erkölcs, a munkához való új viszony, az új, szocialista közösségi szellem. Az elmúlt évek politikájának ered­ménye a szocialista nemzeti egység to­vábbfejlődése, népünk összeforrottsága, a párttagok és pártonkívüliek közötti bizalom erősödése. Népünk szocialista nemzeti egysé­gét tovább akarjuk erősíteni. A mun­kás—paraszt szövetségre támaszkodunk, szem előtt tartva minden dolgozó osz­tály és réteg alapvető érdekeit és érdek­közösségét. A párttagok és a pártonkí­vüliek, a különböző egyházakhoz tarto­zó hívők és a nem hívők egyaránt meg­találják helyüket azoknak az egyetemes nemzeti céloknak a szolgálatában, amelyeket minden hazáját szerető ér a társadalmi fejlődést megértő, haladó ember elfogadhat. Céljaink elérésének döntő feltétele, hogy erősödjék szocialista államunk és a nép hatalma. Ezért fontos feladatunk­nak tekintjük állami szervezetünk fej­lesztését, az állami tekintély és fegye­lem szilárdítását, a felelősség növelését, a bürokratizmus és mindenfajta felelőt­lenség leküzdését. Mindez megkívánja, hogy tovább demokratizálódjék állam"' életünk és fejlődjék a szocialista de­mokrácia. Gazdasági fejlődésünk programját a harmadik ötéves terv foglalja magá­ban. E terv célja, hogy gyarapítjuk az ország erőforrásait, növeljük a nemzeti jövedelmet, állandóan javítsuk a lakos­ság életkörülményeit. Mindezt az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztésé­vel, a munka termelékenységének növe­lésével, a termelés és a szükségletek összhangjának javításával akarjuk elér­ni. A gazdasági fejlődés meggyorsítása megköveteli a gazdasági irányítás rend­szerének reformját. Ennek megvalósítá­sa a következő időszak nagy feladata. A reform emeli a gazdálkodás színvonalát, alkotó kezdeményezésre serkent és a le­hetőségek jobb kihasználásával, az ér­dekeltség fokozott érvényesítésével végeredményben a jobb munka ösztön­zését jelenti. A gazdasági építőmunka célja olyan ütemű fejlődés megalapozása, amely biztosítja népünk életszínvonalá­nak rendszeres emelését; ez a szocializ­mus teljes megvalósulásának értelme es követelménye. Mindent el kell követ­nünk a gazdasági alap erősítéséért es azért, hogy érvényesüljön a szocialista elosztás alapelve: „lci-ki képességei sze­rint, kinek-kinek munkája szerint.'’' A közműveltség gyarapítása ts a demokratikus közgondolkodás térhódí­tása a szocializmus nagy vívmánya. A következő időszak feladata, hogy né­pünk erkölcsi és világnézeti egységé­nek útján újabb lépést tegyünk előre A hazafiság a szocialista nemzeti egység teljes megvalósításának és nagy nemzeti céljainak elérésének mélyről fakadó ereje. A Hazafias Népfront kö­telességének tekinti, hogy minden ere­jével fáradozzék a szocialista hazaíiság- ban rejlő alkotó és építő erők további kibontakoztatásán. Valljuk, hogy a szo­cialista hazafiság szerves része a nem­zetköziségnek, a népek közötti barátság­nak, és a szolidaritásnak, s elítéljük mind a nemzeti közömbösséget, mind a más nemzetekkel szemben tanúsított sovinizmust. A Hazafias Népfront, teljes mérték­ben támogatja a Magyar Népköztársa­ság külpolitikai célkitűzéseit. Minden imperialista törekvéssel szemben véd­jük nemzeti függetlenségünket, szocia­lista államunk szuverénítását. Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erő­sítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért Szolidárisak vagyunk a tőkés orszá­gok dolgozóinak a demokratikus szabad­ságjogokért. a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcát a régi és az. újgyar­matosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen. Segítjük és támogatjuk az amerikai imperialista agresszió ellen küzdő vietnami népet Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének megvalósításáért, a tartós és egyetemes békéért. Európa bizonsá- gáér. A haladás erőivel együtt küzdünk egy új világháború kirobbantásának el­hárításáért; ez népünk és az egész em­beriség közös érdeke. Felhívunk minden választópolgárt, nőket, férfiakat, ifjakat, hogy e célok megvalósítása érdekében az új törvény nyújtotta megnövekedett felelősséggel vegyenek részt a jelölő gyűléseken és a választáson. A Hazafias Népfront jelöltjei azok a munkások, parasztok, értelmiségiek s a társadalom minden rétegének kép­viselői legyenek, akik eddigi munkájuk­kal megbecsülést és bizalmat vívtak ki, akik önzetlenül szolgálják népünk fel- emelkedését l * Választópolgárok! Honfitársak! Teljesítsétek szocializmust építő ál­lamunk polgáraként és igaz magyai ha­zafiként alkotmányos kötelességeteket. Küldjétek a legkiválóbbakat mr országgyűlésbe és a tanácsokba! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelöltjeire! Szavazzatok az igazság, az ember­ség és a béke szocialista politikájára! Éljen és erősödjék népünk egységei Éljen a szabad, szocialista Magyar- ország! A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA

Next

/
Thumbnails
Contents