Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
mX« PftOUTXRJAI. ESYESÖljETOU im. ÉVFOLYAM, S3. SZÁM ARA: 50 fíHér 1967. JANUAR 27, PÉNTEK Az 1967. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az Elnöki Tanács beszámolt az elmúlt évi munkájáról Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zsoltén, és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tágjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó nizottsagai és szétosztották a képviselők között. Bejelentette továbbá, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1966. november 11-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Pólyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: L A népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaíjíat. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját. A r-eferátum hangsúlyozza, hogy 1966-ban az Elnöki Ta- »ács 32 törvényerejű rendeletet adott ki, s különböző bel- és külpolitika: tárgyú határozatokat hozott. Az Elnöki Tanács az elmúlt esztendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kapcsolataink bővülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a testület. Kiss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökök választásáról. Elmondta, hogy a tanácsok három évi időtartamra 18 865 népi ülnököt választottak. Az Elnöki Tanács az egyházakkal összefüggő feladatait az állami és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Károly. A továbbiakban az Elnöki Tanács területszervezési tevékenységéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, hogy Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 386 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek intézésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az Elnöki Tanács — a belügyminiszter javaslatára — egyes külföldön tartózkodó, hazánk ellen aktív ellenséges tevékenységet folytató, a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztott állampolgárságuktól. Hasonlóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó személyekkel szemben, akik bűnöző életmódjukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az ötvenet. Tavaly az Elnöki Tanács 170 személynek honosítás, 568-nak pedig visszahonosítás útján adott magyar állampolgárságot Az Elnöki Tanácsnak a kitüntetések adományozása terén végzett munkáját ismertetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak a felszabadulás előtt a forradalmi mozgalomban végzett kimagasló tevékenység elismerésére. A szocialista hazáért érdemrend adományozásával kapcsolatos előkészítő munkát megkezdték és a kitüntetést még ez év május 1-e előtt ünnepélyesen kiosztják jogos tulajdonosaiknak. Referátuma befejező részében Kiss Károly köszönetét mondott az országgyűlésnek, a képviselőknek az Elnöki Tanács munkájához nyújtott segítségért. Az országgyűlés a népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Tímár Maty ás pénzügyminiszter expozéja Tiszteit országgyűlés! Az 1966-os év eredményes volt Nemzeti jövedelmünk a tervezettnél nagyobb mértékben, 6 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elhatározásoknak megfelelően a minőségi mutatók: a termelékenység, az önköltség, az exportfeladatok teljesítése, a választék bővítése, a készletgazdálkodás javítása volt előtérben. A mezőgazdasági termelés kedvezően alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6—7 százalékkal magasabb volt. Árukivitelünk mind a szocialista, mind a tőkés és más országok vonatkozásában jelentősen meghaladta az előző évit. A népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítésére és bővítésére 47 milliárd forintot használtunk fel. Olyan nagy új létesítmények fejeződtek be, mint például a Tiszai Vegyikombinát karba- midüzeme, az évi 1 milliárd köbméter kapacitású hajdú- szoboszlói földgázüzem, a pécsi hőerőmű újabb 50 megawattos gépegysége, a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítása. Megkezdődött a próba- termelés a Dunaújvárosi Papírgyárban. A lakosság vásárlóereje 1966-ban körülbelül 7 százalékkal haladta meg az előző évit, a kereseti arányok a fogyasztási szerkezet vonatkozásában a február 1-! ár- és bérintézkedések általában elérték a kívánt célokat. Az életkörülmények javulását tükrözi a kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 százalékos emelkedése, a turistautazások számának növekedése is. 1966-ban 953 000, az előző évinél _ 7 százalékkal több magyar állampolgár járt külföldön, 810 000-en a szocialista és 143 000-en a tőkés országokban. Az év végén a magánszemélygépkocsik állománya elérte a 100 000 darabot, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A televízióelőfizetők száma elérte az egymilliót. A takarékbetét-állomány, amely a lakosság vásárlóerejének szintén egyik fontos mutatója, 2,6 milliárd forinttal nőtt. Tovább fejlődött népgazdaságunk Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrása az állami vállalatok befizetései, ezekből adódott 1966-ban az összbevételeknek 80 százaléka. Az ipar termelési többletének több mint 80 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kismértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rel gyarapodott. A növekedés alacsonyabb volt a sokévi átlagnál s ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tartalékokat jobban igénybe vették és kevesebb munkaerőt vontak el a mezőgazdaságból. Az iparban a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség. Ennek megfelelően, az ipar 1966. évi eredményei alapján az idén a megelőzőnél mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedést fizetnek majd ki. A termelőszövetkezetek költségvetési befizetéseiknek általában eleget tettek. A január 1-j felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intézkedések lehetővé tették a gazdálkodás fejlesztését, az önállóság fokozott érvényesítését, s az amorljzációs alap révén azt, hogy az állóeszközök pótlásának és bővítésének növekvő részét saját forrásaikból fedezhessék a szövetkezetek. A lakosság is eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. A költségvetés kiadási oldalán a tervezettnek megfelelően alakult a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott vállalati alapok felhasználását is figyelembe véve, körülbelül 7 százalékkal többet fordítottak beruházásokra, mint 1965-ben. Sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az előző évek gyakorlatát jellemezték, 1966- ban is fennállottak. A keretek túlságosan sokfelé forgá- csolódtak el, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódásával. így mintegy 120 —130 — értékhatár feletti — beruházás befejezése húzódott át 1967-re. Az új; beruházások jelentős részénél a tervezett költségeket túllépték s egyes létesítmények nem az engedélyezéskor ígért hatékonysággal működnek. Mindezek utalnak arra, hogy szükséges a beruházási rendszer megváltoztatása, ami a folyamatban lévő gazdaságirányítási reform fontos része. A készletek növekedése az elmúlt évben is kisebb mértékű volt, mint az 1961— 1964. években. A készletállomány volumene azonban még mindig magas, s összetételében sok területen nem felel meg a termelés által támasztott igényeknek. Az elmúlt ’évben exportterveinket jelentősen túlteljesítettük, és az import alaTímár Mátyás pénzügyminiszter csonyabb volt a tervezettnél. Ez előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árkiegyenlítési kiadások azonban megnövekedtek, ami a költségvetésben bizonyos hiányt okozott. A KGST-országok által létrehozott nemzetközi gazdasági együttműködési bank egyre nagyobb szerepet játszik kapcsolataink és egymás közötti fizetéseink zavartalan bonyolításában, hozzájárul szocialista pénzügyi kapcsolataink rendszerének további tökéletesítéséhez. A közületek gazdálkodásában éreztették hatásukat az 1964. év végén hozott határozatok. Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban lévő ötéves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaságirányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők, a nerrizeti jövedelem 1966. évihez viszonyított növekedése mintegy 3,5—4 százalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bővül. Ezenbelül az igényeknek megfelelően legdinamikusabban növekszik a vil- lamosenergia-ipar, a vegyipar, a gép- és fémtömegcikkipar, valamint a köny- nyűipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű növekedés a kohászatban, a szénbányászat . termelése pedig az energiastruktúra racionális irányú változtatása miatt csökken. Az iparban előtérben áll továbbra is a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése — itt a feladat 1 százalék — az export szélesítése és gazdaságosságának fokozása, a választék bővítése, a jobb készletgazdálkodás. As ipar exportszállítása a terv szerint 4 százalékkal nő, s ezenbelül a tőkés export- feladatok teljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a 3. ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6,5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyagipar feladata 5 százalékkal nő. A kormány újabb beruházásokat határozott el az építőipari kapacitás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelésével számol. Ezenbelül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyésztés hozama pedig mintegy 2,5— 3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmiszerellátását és az export növelését. A felvásárlási feladata 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A közlekedés és hírközié* teljesítménye a szállítási igényekkel arányosan növekszik. A beruházások volumene az előző évit összesen 2 milliárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál az életkörülmények javításában fontos szerepet játszanak a kongresszuson elhatározott intézkedések, ígj az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. fFotytatás n 2. oldal©*’
