Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

Gyümölcsöt hozó könyveink ünnepnapjai A címből azt gondolhat­ná bárki — jelképes. Pedig a szó betű szerinti értel­mében veendő. Ha vannak gyümölcsöt hozó könyvek, a mezőgazdasági szakköny­vek valóban azok. A hagyo­mányok szerint az idén is februárban megrendezendő mezőgazdasági könyvhónap célja, hogy a szakkönyveket és a szaklapokat a magyar mezőgazdaság minél több dolgozójával — pásztorok­tól egészen az egyetemi végzettségű mezőgazdászo­kig — megismertessék, megkedveltessék. Olyan kap­csolatot akar e könyvhónap országos szervező bizottsága megteremteni a művek és új olvasóik között, amely korszerű, hasznosítható szaktudással igyekszik föl­vértezni a mezőgazdaság­ban tevékenykedőket — gyümölcsöt hozzon. Bél Mátyás egy római történész nyomán megírta annak idején, hogy Pannó­niában Probus római csá­szár katonáival 282-ben sző­lőt ültetett. Tehát ennek a kényes, sok munkát köve­telő növénynek a termesz­tése is évezredes hagyo­mányokra tekinthet vissza hazánkban. Az 1700-as években megjelent Bél Má­tyás műveket viszonylag ko­rán követték alapvető jelen­tőségű kertészeti, növény- termesztési, állattenyésztési szakmunkák. Elég talán ar­ra utalnunk, hogy Entz Fe­renc tolla alól már 110 év­vel ezelőtt is kertészeti fü­zetek kerültek ki, Girókuti Lajos Magyarország gyü- mölcsészete címmel több mint 100 éve jelentetett meg értékes művet, Heinti Fe­renc pedig kerek másfél évszázaddal ezelőtt adta közre Oktatás a gyümölcs­fanevelésről című könyvét. Huszadik századbeli szak­íróink közül többen méltán örvendeznek európai hírnév­nek és megbecsülésnek. Ma már önálló Mezőgaz­dasági Kiadó gondozza a mezőgazdasági szakírók saj­tó alá kerülő műveit és az ország minden községét át­fogó terjesztő apparátus fá­radozik azon hogy minden mű eljusson a mezőgazdasá­gi gyakorlat embereihez. Ezek ellenére sem lehe­tünk elégedettek a mező- gazdasági szakkönyvek sor­sával Tagadhatatlan, hogy falun összehasonlíthatatla­nul kisebb a szakirodalom iránti érdeklődés, mint amilyen igény például a szépirodalom, vagy az is­meretterjesztő művek iránt megnyilvánul. Ezt még csak anyagi okokkal sem magya­rázhatjuk, a legtöbb közsé­gi könyvtárban is a keve­set forgatott munkák közé tartoznak az ilyen jellegű művek. Sajnálatos tény ez. Első­sorban azért, mivel a me­zőgazdasági szakkönyvet és szaklapot a terméshozamok növeléséhez nélkülözhetet­len munkaeszköznek is te­kinthetjük. Ezek a köny­vek, lapok nem ötletszerűen összeálló tartalommal je­lennek meg. Lényegében a tudomány és a gyakorlat alapvető jelentőségű meg­állapításait és legújabb vív­mányait igyekeznek a me­zőgazdaságban dolgozók rendelkezésére bocsátani. A termelésfejlesztés ütemét, irányát, időszerű lépéseit is szem előtt tartó tervsze­rűség nyilvánul meg a me­zőgazdasági szakkönyvek, szaklapok, folyóiratok ösz- szességében. Ahol minder­ről nem vesznek tudomást, ott lényegében arra ítélik önmagukat vezetők és ve­zetettek egyaránt, hogy le­mondjanak a kor színvona­lát jelentő eredményekről. Sajátságos jelenség, hogy az állattenyésztésben dolgo­zók összehasonlíthatatlanul gyakrabban támaszkodnak a szakirodalom segítségére, mint amilyen mértékben a növénytermesztésben tevé­kenykedők élnek vele — a háztáji gazdaság jobb kihasználásának módszereit ismertető’ könyvek hama­rább találnak gazdára, mint azok, amelyeknek hasznát a közös gazdaság növekvő ho­zamain mérhetnők le. Még mindig nem eléggé köztudott a technikai isme­retekre szomjazó falusi fia­talok körében, hogy a me­zőgazdasági szakkönyvek és lapok milyen tárházai a technikai ismereteknek, hi­szen világunkban a gép olyan társa a parasztember­nek, mint amilyen nemré­gen még a ló volt. Jóllehet, a mezőgazdasá­gi ismeretek terjesztésére az év minden hónapjában szükség van, február kivált­képp alkalmas arra, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a szakirodalmat és a falut. Jó alkalmat teremtenek eh­hez a sok helyen megrende­zendő író-olvasó találkozók. Ennek keretében egy-egy kérdés legképzettebb szak­emberei találkoznak a tsz- tagokkal, állami gazdasági dolgozókkal és részletes tá­jékoztatást adnak mindazon kérdésben, ami egyáltalán fölmerülhet az olvasóban egy szakkönyv forgatása nyomán, vagy a mindenna­pok munkája közben. A könyvhónap alkalmából rendezett kiállítások; a me­zőgazdasági könyvbarátok köre tagságának várható gyarapodása; a közkönyvtá­könyv-állományának kiegé­szítése; az országszerte ren­dezett szakmai tanácskozá­sok, mind jól szolgálhatják a mezőgazdasági könyvhó­nap célját. Ez a cél pedig, ámbár első lépésként a könyv- és folyóiratterjesz­tés növekvő eredményeiben valósul meg végül mégis csak a több és szebb gyü­mölcsben, a növekvő hoza­mokban, a magyar mező- gazdaság fölvirágzásában válik kézzelfoghatóvá. Eh­hez pedig létérdeke fűződik az országnak éppúgy, mint a földnek, a kertek, az ál­lattenyésztés minden szor­galmas dolgozójának. Ho­gyan is mondta a régi gaz­da? „Minden gazdálkodási jó tanács fölér egy májusi esővel", Nos, a mezőgazdasági könyvhónap februári napja — ha élünk a kínálkozó lehetőséggel — olyan ter­mékenyítőén hathatnak majd, mint az. áhított má­jusi eső és a júniusi nap­ragyogás. B. N. E. Apróh irdetések Bíró Péter Kálló- •emjén, Batthyányi út 21. szám alatti lakos lovának járlatlevelét elvesztette. A ló adatai: 1542. évi születésű, sárga kanca. Különös ismertető jele s Jegye: bal hátsó láb félszárig kesely, csillag, piszra. Jegyzőkönyvi száma: 41/1959. szept. 5. Sor­száma: C. 203 363. A ' Kállósemjéni Községi Tanács VB. megsem­misíti. Gáztűzhelyet palack­kal együtt vennék. Cím: Moszkva u. 17. (227) Keresek idősebb ma­gános özvegy nőt,' akij gondozásomat vállalja lakásért. ..Csendes”, otthon jeligére cím a Hirdetőben. (11535) l Állami gazdaság mag* táros-adminisztrátor házaspárt keres. Fize­tés megegyezés sze­rint. Jelentkezéseket részletes önéletrajz, eddigi működési terü­let megjelölésével „La­kás van 6978” jeligére a miskolci Hirdetőbe. Pí.: 13. számra kér. (M. 6978) Nem les* gondja e hajára, ha hideg-me­leg dauerét, hajfesté­sét Marika hölgyfod- rás? earandával meg­csinálja Kiss Ernő utca 19 Telefon: 85—08 Bejárónőt keresek. „Napi” 2 órára jeligén cím a Hirdetőben. (11536) Ojkisteleki szőlő Szánkó utcában 455 négyszögöl szőlő el­adó. Érdeklődni: Vé- csey köz 27. az iskola udvarban. (11533) Állami gazdaság gya­korlattal rendelkező munkaügyi vezetőt ke­res. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentke­zéseket részletes ön­életrajz, eddigi műkö­dési terület megjelölé­sével „összkomfortos lakás 6977” jeligére a miskolci Hirdetőbe. Pf.: 13. számra kéri. (M. 6977) Rövid kereszthúros, páncéltőkés Stingl zongora igényesnek eladó. Cím a Kiadó­ban. (122) Rádió eladó. Toldin. 102. (225) Külőnbejáratú, vagy anélküli nagyobb üres szobát, esetleg kony­hát meghatározott idő­re keresünk sürgősen. Bessenyei tér 7/b. föld­szint 1. (115321 A gödöllői 33-as hibrid fajtából az első szállítmánnyal 19 500 naposcsibe érkezett a napokban a nyíregyház« Ság- vári Termelőszövetkezetbe. A képen: Gyurján Jánosné és Kiss Józsefné etett az apróságokat. Foto: Hammel József Fejenként 182 forint értékű gyógyszer Hat év alatt duplájára emelkedett a gyógyszerfogyasztás megyénkben A megyei gyógyszertár- központtól kértünk tájékoz­tatás, hogy milyen volt az elmúlt évben Szabolcs-Szat- márban a gyógyszerfogyasz­tás. 1966. évben a gyógyszer­tárközpont gyógyszerfor­galma 102 millió. Ez azt jelenti, hogy fejenként, még a csecsemőkre is, évente 182 forint értékű gyógy­szerfogyasztás esik. A múlt évi gyógy rzerío- gyasztás az 1960. évinek a duplája. Ez az emelkedés ter­mészetesen összefüggésben van azokkal az intézkedé­sekkel, melyek alapján a lakosságnak ma már majd­nem 100 százaléka SZTK kötelezett. Érdekes megjegyezni, hogy Indokolatlan megtakarítás Vizsgálat az üzeméi el mezési vállalat éttermeiben A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége idei első ülését január 25- én tartotta, amelyen töb­bek között az Alföldi Uzemélelmezési Vállalat­hoz tartozó üzemeknél vég­zett vizsgálati tapasztalatok­ról tanácskoztak. Jogos panasz Az Alföldi Uzemélelme­zési Vállalat üzemegysé­geiben az AKF, a KÖJÁL, megyei tanács vb. kereske­delmi osztálya, a városi ta­nács vb. egészségügyi osz­tálya, valamint a szakszer­vezet társadalmi aktívái vizsgálták az anyagnormát, higiéniát, az étkeztetés lebo­nyolítását és az üzemi ét­keztetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat. Megállapítot­ták, hogy az üzemélelmezési vállalat éttermeiben a ki­szolgálás — két üzemegy­ség kivételével — a követel­ményeknek megfelelő. Az elszámolások és kalku­lációk vizsgálatánál vi­szont a 24. sz. üzemegység­nél (ÉM. Építőipari V. munkásszállás) komoly hi­ányosságokat észleltek. Az indokolatlanul nagy meg­takarítás a dolgozók fo­gyasztói megkárosításához vezetett. 1966. X. fél évében 3115 forintot takarítottak meg, ekkor még kevés volt a panasz a mennyiség­re és a minőségre. A II. fél évben viszont a pana­szok a mennyiségre és mi­nőségre állandóak lettek, s ez érthető, mert a 24. sz. üzemegység már újabb 13 571 forint megtakarítást ért el. Növelte a fogyasztók megkárosítását, hogy 1966 október, november és de­cember hónapokban 1644 sze­mélyzeti étkeztetést úgy bo­nyolítottak le, hogy nyers­anyagkivetést nem alkal­maztak, emiatt a dolgozók súlycsonkítással kapták az ebédet. A 3. és 17. üzemegységek­ben mennyiségi eltérést nem állapítottak meg, míg a további három üzemegy­ségben kisebb-nagyobb el­téréseket tapasztaltak. Megkérdezték a dolgozókat, s a kérdezettek többsége az étkezőhelyiségek berende­zésével, a felszerelésekkel, a tisztasággal, valamint a kiszolgálással meg volt elé­gedve. Az ebéd mennyisége tekintetében a megkérde­zett dolgozók megelégedése már nem volt ennyire egy­értelmű. A vizsgálat során komoly egészségügyi hiányosságo­kat is tapasztaltak. A 3. és 24-es üzemegységekben a munkaasztalok szennye­zettek voltak, a 3. sz. üzemegységben több faka­nál és nyújtóía vastagon pe­nészes volt. Más helyeken a tányértartó polcok, állvá­nyok tisztítását elmulasztot­ták, a húselőkészítőben a kések megrozsdásodtak, nem egy helyen az edények fertőtlenítését elmulasztot­ták. Felelősségre vonás Az SZMT elnöksége a vizsgálati tapasztalatok alapján feljelentést tesz a 24-es üzemegység vezetője és helyettese ellen. Ugyan­akkor indokoltnak tartja, hogy a vállalat fegyelmileg vonja felelősségre az ellen­őrzés elmulasztásában vét­kes személyt. A hiányossá­gok felszámolása és a to­vábbi tennivalók megbeszé­lése végett konyhavazetői és munkaértekezleteket tart­sanak. Utasította az SZMT közgadasági bizottságát, hogy hivja össze a vizsgá­latban érdekelt szakszerve­zeti bizottságok titkárait és beszéljék meg a tapasztal­takat. Felhívta az elnökség a vállalat figyelmét, hogy a jövőben szigorítsák meg a szabolcsi üzemegységeknél ■az ellenőrzést. Szükségesnek tartja továbbá, az elnökség, hogy a vállalat, a KÖJÁL és az SZMT munkavédelmi csoportja együttesen ellen­őrizzék az üzemegységek dolgozóinak munkakörül­ményeit és szociális ellátott­ságát. A hiányosságokat konkrét intézkedésekkel szüntessék meg. Fontos, hogy ugyanakkor a megrendelő vállalatok, üzemek vezetői, szakszervezeti bizottságai tervszerűbben ellenőrizzék az ételkiszállításokat és te­gyenek intézkedéseket a kihordás korszerűsítésére. Rendszeres ellenőrzést Az elnökség megállapítot­ta; a vizsgálat tapasztalatai felvetik annak szükségessé­gét, hogy a jövőben rend­szeresen szükséges tartani ilyen ellenőrzéseket, s ezt ki kell terjeszteni a megye más üzemélelmezési egysé­geire, üzemi konyháira, ét­kezdéire is. S. T. a megy gyógyszerfogyasz­tása még mindig alacso­nyabb, mint a többi me- megvékben. A gyógyszerfogyasztás emelkedése különben világ- jelenség, ami viszont szoro­san összefügg az életritmus fokozásával is. Hogy mennyire megválto­zott a gyógyszerfogyasztás összetételében is, — érde­kesen igazolja az a decem­beri forgalom. Mint smere- tes az elmúlt hónapban és jelenleg januárban is meg­lehetősen nagy a hüléses megbetegedések száma Te­hát indokolt lenne, hogy azoknál a gyógyszereknél mutatkozzon emelkedés, amelyek a hüléses megbete­gedéseknél használatosak. Az adatok azonban nem ezt mutatják. Az utolsó negyed­évben istopirinből 270 ezer darabot forgalmaztak, ugyan­akkor vegacilinből 750 ezer darabot. Hasonlóképpen visz- szaesett a kalmopirin fo­gyasztása is. Még egy érdekes jelenség A hüléses megbetegedések egyik leghatásosabb gyógy­szere a C-vitamin drazsé. Az őszi hónapokban sokkal kevesebb C-vitami# fogyott el, mint a nyári hónapok*- ban. Ez is mutatja, hogy a betegek áttértek a oenicil li­nes készítmények fogyasz­tására. Amikor a gyógyszerek fo­gyasztásával kapcsolatosan írunk, említést kell tennünk még arról is, hogy az utób­bi időben nagymértékben emelkedett az altatószerek használata is. Ezek között -a legdivatosabb” a tardvl, amelynek „népszerűségét’’ mi sem bizonyítja jobban, hogy nem tudnak annyit előállítani, mint amennyi a napi fogyasztásra elegendő lenne. Világjelenség ez is, hogy az altatószerekhez túl köny- nven nyúlnak hozzá az em­berek. Ott ahol ..enyhébb hatású csillapítószerek is használnának, felesleges erő­sebb allatószerekkel kísér­letezni. Farkas Pál 1143 kiló házinyúl a kisvárdai járásból Jól sikerült a kisvárdai járásiban az elmúlt évben a galamb- és házinyúl ér­tékesítés: előbbiből 347 da­rabot, utóbbiból 1143 ki­logrammot vásároltak fel a földművesszövetkezetek. A házinyultenyésztésből igen szép számmal kivették ré­szüket az úttörők is. Baromfi értékesítésnél már hagyományos, hogy a járás egyik legnagyobb községében, Dombrádon a tsz-tagok egymással ver­senyezve használják ki a háztáji baromfitartás le­hetőségeit. Legtöbbször mindig a járási elsők kö­zött vannak. A tavalyi év eredménye alapján, domb- rádi lakos: Harsányi Fe­rencné lett a járási első 62. libát, 50 pulykát, 80 csirkét adott át a felvásár­lónak, összesen 968 kiló súlyban, és emellett 5 ezer darab tojást értékesített. Mint járási első, kitünte­tésként oklevelet és 1200 forintos vásárlási utalványt kapott. Ifjú Baglyos Ferenc, ugyancsak dombrádi lakos 25 libát, 10 kacsát, 30 pulykát, 62 csirkét adott el háztájiból 386 kiló súly­ban, valamint 6 ezer darab tojást. Járási harmadik he­lyezést ért el: oklevélben és 600 forintos vásárlási utalványban részesült. Szabó Endre Dombrád Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Buda­pest XXI. kér. (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—21. felvesz Pest megyei munka­helyeire: kubikos és segédmun­kást, villanyszerelőt, víz és központifűtés- szerelőtt, festő, üvegest, bádogost, lágy és ke­mény tetőfedőt, épület- lakatost, vasbetonszere­lőt, géplakatost, és gö­döllői munkahelyre S fő rakodót. Jelentkezés a fenti címen a munkaerőgazdálkodáson. Ta­nácsi igazolás szükséges, munkásszállást, üzemi étkezést és különélési pótlékot a dolgozóinknak biztosítunk. (Bd. 771.) Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres dunántúli szerelési te­rületeire lakatos, csőszerelő, HEGESZTŐ, KOVÁCS szakmunkásokat, betanított vasipari munkásokat. Jelent­kezés személyesen, vagy írás­ban. Budapest, VI., Paulay Ede utca 52 személyzeti osz­tály. (Bp. 679) Víz-, gáz- és központi­fűtés-szerelőket ALKALMAZUNK Allandő jelleggel Fizetés megegyezés szerint. Gépjavító Állomás. Kisvárda. A Tiszavasvári Községi Tanács Végrehajtó Bizott­sága egy férfi pénzügyi elő­adót vesz fel. Feltétel: el­sősorban pénzügyi techniku­mi végzettség, vagy gimná­ziumi érettségi. Jelentkezni lehet a tiszavasvári tanács­házán. (x) Azonnali belépésre kere­sünk egy fő építőipari tech­nikust műszaki ügyintézői munkakörbe. Fizetés az 1324/a. kulcsszám szerint, szolgálat; időtől függően. Je­lentkezés a Nyírbátori Járá­si Tanács VB. építési és közlekedési csoport vezető­jénél. Nyírbátor, Szabadság tér 7. szám fszt. 7. (x) HIRDESSEN LAPUNKBAN A Bp. Kőolajipari Gép­gyár Bp. XVIII Gyömrói út 79—83. azonnali belépésre keres központi telephelyre eszterga Ivos, lakatos. hegesztő, villanyszerelő, elektroműszerész szakmunkásokat és térti segédmunká­sokat Vidéki munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe vas- szerkezeti lakatos, csőszerelő, központifűtés-szerelő, ho< gesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat 3& lentkezés a vállalat munka*' ügyi osztályán. (Bp. «O

Next

/
Thumbnails
Contents