Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

A tanácsok önállósága és a demokratizmus A szabolcsi kereskedelem négyéves statisztikájából Egymilliárddal nőtt a vásárlás Új cikkek* kftzétkezíelés falun — Ötször annyi háztartási kisgép KurHzerö holtok — Gázcsere minden járásban Mit vár a társadalom, mit vár a lakosság a hglyi tanácsoktól? Elsösurban egy­szerű, bürokráciamentes közigazgatást. Azt, hogy a tanács fontoskodás és bonyo­dalmas eljárás nélkül in­tézze az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. Az emberek szeretnék, ha minél több ügyüket helyben in­tézhetnék a tanácsnál, és csak az olyan hivatalos dol­gaikkal kellene feljebb ío- lyamodniok a járási és a megyei tanácshoz, vagy az országos szervekhez, ame­lyek valóban nem helyi je­lentőségűek. Még azt is szeretnék az emberek, ha a helyi tanács többet ten­ne, jobban mondva többet tehetne a lakosságért, vá­rosuk, vagy falujuk fejlesz­téséért, például a kommu­nális szolgáltatások javítá­sáért, vagy a közellátásért. Más szóval: ha minél keve­sebb javaslat és jószándék torpanna meg ennek a kife­jezésnek zátonyán: a helyi tanácsnak meg van kötve a keze. A dqlgpzó embereknek ez a véleménye es kívánsá­ga hangot káPQtt az MSZMP IX. kongresszusán. A párt is azon az állásponton van, hogy a he}yi tanácsok kap­janak nagyphb önállóságot és tágabb hatáskört- Ez a kívá­nalom mindenképpen meg­érett. Az igazgatás egy­szerűsítése nem csupán azért szükséges, hogy rit­kuljanak a felesleges ak­ták s hogy kevesebb dolga legyen a pecsétnyomónak. Ez politikai kérdés is. Az a törekvés, hogy egész tár­sadalmi életünkben tovább fejlesszük a szocialista de­mokratizmust. Márpedig — amint a kongresszus is meg­állapította — a tanácsi munka hatékonyságának to­vábbi erősítése, a bürokrati­kus hibák és a tehetetlen­ség megszüntetése, a taná­csi rendszer demokratizmu­sának fejlesztése megkíván­ja a közigazgatás egyszerű­sítését. Ennek megfelelően szükséges, hogy a tanácsok számára mind nagyobb, fe- ielősebb és önállóbb hatás­kört állapítsunk meg. A kon§l'esszus mindjárt azt is hozzátette: a bürok­ratizmust és a többi Visszás­ságot csak akkor számolhat­juk fel, ha a gazdasági esz­közök feletti döntés joga 1$ ott lesz, ahol a politikai felelősség. Mit jelent ez? Köztudott, hogy u helyi ta­nácsok sokkal töpbet tehet­nének a lakosság javaslatai­nak megvalósításáért, ha enpek anyagi fedezete is a kezükben yplna. Miszen a legtöbb közérdekű javaslat valóra váltásához pénzre is szükség vtin. Nem azért kell az állampolgároknak a legtöbb érdemi döntés vé­gett a felsőbb állami szer­vekhez folyamodniok, mint­ha a helyi tanácsok nem Odakünn szürkült, az al­ezredes villanyt gyújtott. A hatvanas körte éles fehér fénnyel töltötte meg az ap­ró meszelt falu hivatalos szobát, kinn pedig a kes­keny és vasrácsokkal szegé­lyezett ablakokon túl a szürkület éjszakává válto­zott. A halkan neszgzö eső függönyén át csak derengett az udvar túlsó szögletében a kantin épülete. Tíz-tizenöt méterrel odébb a széles be­járat keramitkockáin lassú léptekkel sétált le és fel az őr. Az ablakhoz lépett, kinyi­totta egyik szárnyát és mé­lyet szívott az esős levegő­ből. — Talán nem is tu­dod, — szólt, hogy én vala­mikor itt voltam tényleges katona. 1943-ban a három évet leszolgált katonák, a leszerelést vártuk. — Vártuk? De sovány e? a kifejezés ahhoz, amit éreztünk. Remegve számol­tuk a napokat, perceket, hogy végre levethessük a megaláztatások gúnyáját, a Horthy-mundért. Bár oda- kinn jegyrendszer és hábo­rús nyomprúság várt ben­nünket, rpégis úgy készülőd­tünk ki innen, haza, mint a boldogság szigetére. Édes­anyám Szabolcsból jött ér­tem. Hiányoztam otthon, apám már régen meghalt, kellett a kenyérkereső kéz. tudnák ügyeiket elbírálni. Hanem azért, mert csaknem minden ügyes-bajos dolog­nak — még a személyes prob­lémáknak is— van valami­lyen pénzügyi vonatkozása. Éppen ezért a helyi tanácsok nagyobb önállósága és tá­gasabb hatásköre csak az­zal együtt valósulhat meg, ha több anyagi eszközzel, önállóan gazdálkodhatnak. E kérdés megoldásának előké­szítése szervesen tartozik az új gazdaságirányítási rend­szer kidolgozásába. Ezen most szakértő bizottságok dolgoznak. Az alapelv vi­lágos: biztosítani kell a ta- nácsak számára az önálló pénzügyi gazdálkodás le­hetőségét, hogy a saját ha­táskörükben dönthessenek a helység kommunális fejlesz­tésének, valamint a kulturá­lis és a szociálpolitikai igé­nyek kielégítésének kérdé­seiben. Magyarán: ezek a helyi döntések ne függjenek többé felsőbb jóváhagyás­tól! önálló hatáskör és költ­ségvetés — a kettő szorosan összefügg. A helyi tanács­nak több bevételre lesz szüksége ahhoz, hogy való­ban önállóan dönthessen. Az Új gazdaságirányítási rend­szer több új bevételi ' for­rást nyit majd meg a helyi tanácsok számára. Szó van például az úgynevezett kommunális adó bevezetésé­ről. Ezt a tanács területén működő vállalatok fizetik, hogy ezzel is fedezetet te­remtsenek a kommunális fejlesztéshez. Bővíteni szán­dékoznak a helyi tanácsok gazdasági hatáskörét a vá­ros- és településfejlesztés­ben. Terye?ik, hogy a taná­csok több termelő üzemet működtethessenek, elsősor­ban a javító és szolgáltató ipar területén. Ezeknek jö­vedelme is hozzájárulna a tanács pénzügyi eszközei­nek bővítésébe?. A helyi tanácsok irányítása alatt működő építőipari tevé­kenységet is bővíteni akar­ják. Tudvalevő, hogy gyak­ran egyszerű építkezéssel járó szükségletek azért ma­radnak kielégítetlenül, mert felülről nem tudnak építő­ipari kapacitást biztosítani. Ezek csak kiragadott pél­dák és lehetőségek annak érzékeltetésére, hogyan s milyen Úton törekszenek a helyi tanácsok döntési joga mellé a szükséges anyagi eszközöket is kézbe adni. Külön is fqntps azonban kiemelni azt á törekvést, hogy elsősorban o lakosság­gal szoros kapcsolatban ál­ló városi és községi taná­csok pénzügyi eszközeit akarják bővíteni. Az idők fqlyamán a minisztériumok és más országos szervek sok esetben leadtak hatás­körükből a tanácsok részé­re, a megyei, jobb esetben a járási tanácsnál azonban mégis elakadt e hatáskörök egy része, nem került a he­És hozta az anyai szíve. Mire azonban p megérke­zett, már be se engedték a laktanyába- Közben új pa­rancs jött és á hároméves katonák már nem a lesze­relésre készülődtek. Tudtuk, hogy éjfél előtt indulunk a frontra. Tudom, nem nagy dolgok ezek, hiszen százez­rek sorsa volt, de számom­ra olyan különös, még most is szinte megfoghatat­lan érzés, hogy én itt ülök parancsnokként ebben a laktanyában, ahol valami- kos egy alig húszéves grófkölyök ordítozott az anyámmal. — Szegény anyám, ami­kor megtudta, hogy mi tör­tént, valahogy becsúszott a laktanyába. Falumbeli volt az őr — Sándor Jani — félrenézett. Anyám felsza­ladt a lépcsőfokokon, ide ehhez a szobához. Sírva ko­pogtatott az üvegablakon — mutatott az alezredes az ablakra, amelyben talán még ugyanazok az üvegek voltak. Gróf Eszterházy hadnagy volt a íaktanyás tiszt, akkoriban végzett a Ludovikán. Nyúrga, stuc- colt bajuszú, szép arcvoná- sú fiatalember. Dallamos hangon beszélt az emberek­lyi tanácsokhoz. A megyé­nél és a járásnál gyakran Úgy vélekedtek, hogy ez vagy az a hatáskör — és persze a hozzá tartozó pénz T- jobb kezekben lesz ná­luk, a város vagy a község nem tudna ésszerűen gazdál­kodni vele. Ezen most vál­toztatnak. Hiszen a cél ép­pen az, hogy a tágabb ha­táskör, a nagyobb önálló­ság és a tanácsi költségvetés a helyi lakosság tényleges szükségleteinek jobb kielé­gítését szolgálja. Amikor a helyi tanácsok nagyobb önállóságának és hatáskörének lehetőségéről beszélünk, azt is számítás­ba kell venni, hogy a taná­csok nagyot fejlődtek az elmúlt egy-rnásfél évtized során. Az igazgatásban dol­gozók túlnyomó része ma már iskolázott, és a gyakor­lati munkában is nagyfokú érettségre tett szert. Meg­nőtt látókörük és felelősség- érzetük. Megtanulták, hogy a helyi érdekeket mindig a? országos összefüggések­ben is vizsgálják és amikor szőkébb pátriájuk javáért küzdenek, ne kerüljenek szembe az országos. össz­társadalmi érdekekkel. Ez az érettség és ez a fejlődés is megindokolja a helyi ta­nácsok hatáskörének bővíté­sét. A kitágítptt tanácsi ha­táskör pedig utat nyit a szocialista demokratizmus teljesebb érvényesülésének. A párt IX. kongresszusa azt az útmutatást adta, hogy a párt- és a kor­mányzati szervek munkájá­ból küszöböljük ki a fe­lesleges párhuzamosságokat. Ma még van úgy, hogy ugyanazt a kérdést több párt- és tanácsi fórumon is megvitatják. Ez lassítja az ügyintézést, megnehezíti a döntéseket, és elmossa a fe­lelősséget. Jóllehet a taná­csokban is erősítik a párt­irányítást, ez azonban ko­rántsem azt jelenti, hogy a pártszervek és szervezetek a tanácsok helyett, vagy ve­lük párhuzamosan foglal­kozzanak az igazgatás gya­korlati kérdéseivel. A párt­irányítás erősítése azt jelen­ti. hogy a pártnak megha­tározó befolyást kell érvé­nyesítenie a tapácai munka irányának eldöntésénél és a munkg ellenőrzésénél. A gyakorlati kérdések elbírá­lásánál és a határozatok meghozatalánál azonban nö­vekedni kell a tanácsok ön­állóságának és felelősségé­nek. A tanácsok hatáskörének és fokozott önállóságának kérdésében kidolgozás alatt ál}p intézkedések össz­hangban vannak a lakosság kívánságaival és a tanácsok jqbb munkáját segítik elő. A gazdasági mechanizmus reformjával együtt megvaló­sítandó intézkedések nagy lendületet adnak majd a he­lyi tanácsok fejlődésének is. <B) kel, legtöbbször mosolygott és szokása volt, ha legény­ségi szobába ment, kezet fogott a közelében állókkal- Sokan emiatt úgy mondták: rendes fiú. Eszterházy ezen a napon rossz kedvében volt. — Na, mit akar néni? — szólt anyámnak. Finom vonalú, hűvös arcán némi jóakaraté érdeklődés látszott. Anyám meg erre szolgai alázattal kezdett siránkozni: „Jaj nagyságos úr kérem, en­gedje haza a fiamat. Hiszen három évig itt volt, rangot kapott, csillagja is van neki. Otthon meg nem bír­juk már ki nélküle.” A hadnagy úr szó nélkül be­csukta az ablakot és kijött a folyosóra. Nagyot kiáltott a kapuőrnek. ,,Te engedted be ezt az asszonyt?” Az én Jani barátom halálra sá­padva merevedett vigyázzba és valamit dadogott; hogy hadnagy úr alázatosan je­lenti, ő nem is tud az ügy­ről. A gróf erre anyámhoz fordult, mintha megbékél- tebb lenne a hangja. — Hogy hívják a fiát? Ö mondta, mire a hadnagy pedig ugrasztottá a kül­döncöt értem. Nyugtalanul rohantam oda de mikor megláttam kisírt Elkészült megyénk keres­kedelmi fejlődéséről, az áruforgalom alakulásáról szóló statisztika. A szamuk bizonyítják: 1962 és I960 között tovább javult a sza­bolcsi lakosság életkörül­ménye. A lakosság pénzbe­vétele e négy év során negyven százalékkal növe­kedett- A termelőszövetke­zeti dolgozók jobb munká­ját, lehetőségeit fejezi ki az a megállapítás is, hogy a paraszti lakosság pénzt jövedelme gyorsabban emelkedett, mint a bérből és fizetésből élőké. Harmincnégy százalék­kal nőft ezek nyomán a megye áruforgalma, négy százalékkal gyorsabb ütem­ben, mint az előző években. A forgalomemelkedés egy- milliárd forintos többlet- vásárlást jelez. Az egy la­kosra jutó áruforgalom emelkedése ennél is gyor­sabb ütemű yojt. 1963-ben megyénk egy lakosa átla­gosan 2076 forintért vásá­rolt élelmiszert és 2416 fo­rintért iparcikket. Az el­múlt évben már 2899 volt az élelmiszerre és 3239 forint a? iparcikkre költött átla­gos összeg. S bár az egy lakosra jutó megyei forga­lom még így sem érte el az országost, biztató, hogy az elmúlt négy évi vásárlási összeg növekedése gyorsabb volt, mint az országos. A földművesszövetkeze­tek kereskedelmi árufor­galma az átlagosnál jóval magasabb volt, mint a vá­rosi, vagy a járási szék­helyen élő lakosság eseté­ben. Jelentős változás ment végbe ez időben az árufor­galom szerkezetében is: elsősorban az élelmiszercik­kek forgalma nőtt. Ezt magyarázza, hogy a me­gye iparosításával mind na­gyobb a bérből és fizetésből élők száma. Másrészt a pa­rasztság mindinkább a köz­ponti árualapból szerzi be élel­miszerszükségletét — a ke­nyeret, tejet és tejterméket, s más cikkeket. Ennek ellenére az említett idő­szakban egy sor élelmezé­si cikkből — vaj, tojás, rizs, zsír, tejtermékek — csak­nem teljesen megszűntek az ellátási gondok. Meg­kedvelték falvainkban is az iparilag feldolgozott élelmiszereket, s nagy ke­letje van a leyesporaknak, szemű anyámat, megnyu­godtam. Jelentkeztem: alá­zatosan jelentem parancsá­ra megjelentem. Erre azt mondja Eszterházy anyám­hoz fordulva: — Ez küldte magát hozzám? A szóból — „ez~ hideg futott végig a hátamon. Nem volt idő töprengeni, a fiatal tiszt fe­lém fordult és lovaglópálcá- ja végével bökdösni kezdte galléromon a kaucsuk csil­lagot. — Ide figyelj te sz... házi — ordította — tűnj el, de gyorsan I Megszégyenülve kísértem ki anyámat- a laktanyából. Ott az utcán; az árok part­ján, (nem messze tőlünk már pakolták a frontva­gont), adta át amit hozott számomra. Sült kolbászt, nagy karéj kenyerek kö­zött rántottét, hagymát meg savanykás szagú falusi sült tésztát. Amíg élek el nem felejtem az ízét. A fi­nom házi kolbász akkor, mintha téglát nyeltem volna, úgy nehezedett a gyomrom­ra, mert, szegény kicsi anyám szomorú, fáradt ar­cán könnyek gördülnek vé­gig. Én meg ettem, hadd mutassam nincs itt semmi baj. Közben nyugtattam szóval is. Ne féljen édes­anyám, jövünk mi nemso­a konzerveknek.- a mirtUiu- készítményeknek, amel) ek korábban csak a nagyváro­sokban találtak fogyasztó ra. A lakosság ellátásában, élelfnezésébent mind na­gyobb szerepet váljál a köz­étkeztetés, s a vendéglátás. Negyvenegy százalékkai töb bin veszik igénybe ezt a ké­nyelmes megoldást, mint i062- ben. Az itt forgalmazott ételek, cukrászati készít­mények és hidegkonyhai áruk jelentik a vendéglátó­ipar forgalomnövekedésé­nek zömét. Nappnta het­venezer szabolcsi étkezik az üzemi konyhákon és az éttermekben olcsó, előfizeté­ses lehetőséggel Tíz százalékkal nőtt az egy lakosra jutó ruházati forgalom. Az emelkedés en­nél is magasabb, ha figye­lembe vesszük, hogy a la­kosság az engedményes és szezonvégi kiárusítások idején hatvanmillió forintot takarított meg. A keres­let a tartós fogyasztási cjkkek iránt volt a legna­gyobb. 1866-ban hatvan Lapunk január 17-i szá­mában „Jó kezdeményezés a dolgozók iskolájában" címmel egy budapesti gim­názium kezdeményezéséről adtunk hírt. Ebben egy ren­delkezést is ismertettünk, mely szerint az 1967—1968- as tanévben azok a dolgo­zók, akik szakmunkásvizs­gát tettek beiratkozhatnak a dolgozók gimnáziuma második osztályába, ha az első osztály anyagából, illet­ve a harmadik osztályba, ha az első és a második osztály anyagából különbö­zeti vizsgát tettek. A vizs­gák megkönnyítésére elő­készítő tanfolyamokat tar­tanak a gimnáziumok. Cikkünk megjelenése után sok olvasónktól kap­tunk érdeklődő levelet, van-e lehetőség ilyen for­mában a továbbtanulásra megyénkben 13. Mgkó György beregsurányi ol­vasónk még azt is bér te. kára haza... Ez az egész, ami akkor történt. Rágyújtottunk. Az alezre­des arca megenyhült. — Amikor jöttél — mondta láthattad milyen szép a lak­tanyánk- A nagy udvart vi­rágágyak borítják, a kantin ablakában muskátli van. Va­lamikor itt minden kopár volt, szürke volt- Jelképez­te, hogy itt ránk semqu jó, semmi öröm nem vár. Csak az a feladatunk, hogy meg- védjük számukra, gróf Esz­terházy és társai számára a földbirtokot, a gyárat, a jó Cigányzenés mulatságokat. Majd nézz körül. A nagy­teremben, ahol ők hálóztak, most szinhgz, mozi van a katonáknak. Olvasó és sakkszoba. Lehet, azt gon­dolod, hogy nagyon katoná­san fogalmazom, szemellen­zősen látom, ha ebben is látom az új hazát. És ezt szeretném elmondani min­dig a fiatal harcosoknak, akik ősszel bejönnek a lak­tanyába és rpvidre nyírt hajjal ismerkednek a kato­nai tudományokkal, hogy most már a mi hazánk ez az ország és a mi hazánk ez a laktanya is. Muskátli van a kantinablakban, az udvart, ahol most vidáman futballozunk, röplabdázunk, virágágyak övezik. Mi va­gyunk itthon. A hazánkban vagyunk. Ordas Nándor százalékkal vÚsáfüH több televíziót, mosógépét, más háztartási kisgépét, bútort, gázkészülékei;, mint négy évvel korábban. Ez idő alatt a háztartási kisgépek megyei forgalma ötszörösére növekedett- Majdnem két­szeresére nőtt az óra-ekszer, játék, a könyvforgalom, harminchárom százalékkal Vásároljunk több jármüvet — gépkocs., motorkerékpár — és bútort. Uj áruházak nyíltak eb­ben a négy évben Nagy öcsé­dén, Ujfehértón, Fehér- gyarmaton, Nyírbátorban es két új élelmiszeráruházat hamarosan megnyitnak Nyíregyházán. Hetven bol­tot és huszonnyolc esz­presszót, büfé-falatozót, kis­vendéglőt is nyitottak a községekben. Szinte min­den nagyobb üzletet korsze­rűsítettek és hűtőszekrény­nyel, hűtőkamrával láttak el. A járási székhelyeken gázeseretelepek nyíltak. » befejezéshez közeledik a megyeszékhely új cseretele­pének építése is. hogy juttassuk el jelentke­zését az illetékes gimná­ziumnak. Ezt ugyan nem vállalhattuk de a megyei tanács művelődési osztá­lyán ez ügyben kapón á- jékoztatás olvasónknak is eligazítást ad- Eszerint megyénkben is van lehető­ség. hogy a szakmufiyastik különbözeti vizígávM a gimnázium felsőbb osztá­lyába iratkozzanak. Jelent­kezést a Sakóheiy szer-in,t a legközelebbi gimnázium igazgatáságához keli ?e­ádni, természetesen ahol működik a dolgozók gim- náaiumának esti- illetve levelező tagpzata (főként já. rási székhelyeken. Nyíregy­házán pedjg a Rossulh La- jOS szakközépiskolában ) G. Koszta Józsefné tisza- vidi lakos arról írt szer­kesztőségünknek. hogy a férje a helyi tsz nyugdíja­sa. Ö nem tagja a (sz­il ek, viszont sokat dolgozott férje helyett, s jelenleg is dolgozik a közös gazda­ságban. Szeretne saját jo­gán \s nyugdíjat vagy já­radékot szerezni. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény (Retye az annak kapcsán kiadott ,30/1966 (XII. 2.) Kann. sz. rendelet lehetővé teszi a be­dolgozó családtagok részére annyi — de legfeljebb 5 nyugdíjév beszámítását —• ahány naptári évben a be­segítő családtag a közös munkában részt vett és a* előírt munkaegység mini­mumot teljesítette. Ilyen esetbeq természetesen meg kell fizetnie visszamenő­leg a havi 37.50 forint SZTK járulékot a beszámí­tani kért évekre. így saját jogán szerezhet nyugdíjat, ami minimálisan 400 fo­rint lehet. Ha özvegyen ma­rad, férje utáni csak az öregségi, illetve munkakép­telenségi járadék fele össze­ge illeti meg. A hazánkban vagyunk Kérdez az oivasó Lehel-e hét év alatt érettségizni ' Mikor ka/r nyugdíjat a tsz-tag fe>*‘"égef *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents