Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
WrtÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Évfolyam, 21. szám ARA- 50 fillér 1967. JANUÁR 25, SZERDA A LAP TARTALMÁBÓL: Vizsgálat a nagybalászi Petőfi Tsz-ben (3. oldal) IS? A labdarúgó JNB III tavaszi sorsolása (4. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966« évi fejlődéséről 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzeté1966-ban a megtermelt új érték, — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivel az 1966. éves terv számolt (4 százalék). AZ IPARI TERMELÉS 1966-ban — a tervezett 4—6 százalékkal szemben — 7 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység növekedéséből adódott. 1966-ban — a korábbi evekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott volt az ipar fűtőanyag- és energiaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhasználás szerkezetének átalakulása. 1966-ban csaknem másfélszer annyi volt a földgáztermelés, mint egy évvel azelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a széntermelés. Valamivel kevesebb volt a kőolajtermelés is, de a kőolajbehozatal kb. egyhar- maddal meghaladta az 1965. évit A kohászat termelése átlagosan 7. százalékkal emelkedett 1966-ban a gépipar és a, vegyipar továbbra is az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növelte termelését. A gépipari termelés 9 százalékos növekedése főleg a villamosipari gépek és híradástechnikai cikkek, valamint ,a műszer- és fémtömegcikkipar fejlődéséből adódott A vegyipar termelésének 12 százalékos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak termelése nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szinthez képest — kb. 7 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 százalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai és külföldi végső értékesítése együttesen valamivel kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg 1966-ban az ipari termelés — élelmiszer- ipar nélkül számítva — 8 százalékkal volt több, addig az ipar a belkereskedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mintegy évvel korábban. A külföldre eladott ipari termékekért kapott devizamennyiség kb. 5 százalékkal haladta meg az előző évit 1966-ban tovább folytatódott az ipari eredetű készletek növekedése. A növekedés mértéke _— előzetes számítások szerint — 1966-ban jóval kisebb volt mint az 1965. előtti években, de valamivel nagyobb, mint 1965-ben. nek alakulását a következő adatok jellemzik: AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS az 1965. évi viszonylag kismértékű növekedés után — 1966-ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv előirányzott. Az építőipar a termelés növelését — az iparhoz hasonlóan — nagyobb részt a termelékenység emelésével érte el. Az építőiparban foglalkoztatottak száma ugyanis csak kismértékben növekedett (kb. 2 százalékkal). Az építőanyag- ipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965- ben. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS a viszonylag kedvezőtlen termésű 1965. év után — 1966-ban 5—6 százalékkal növekedett, és va- lamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A termelés 1966. évi növekedése elsősorban az 1965. évinél nagyobb növénytermelési eredményekből adódott. Kedvező volt a gyümölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari növény terméseredménye. Kiemelkedő volt a kukorica- termés. A kenyérgabona-termés 2,4 millió tonna volt, valamivel kevesebb. mint 1965-ben, de a rendelkezésre álló mennyiség fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés termelési értéke némileg meghaladta az 1965. évi szintek 1966. végén az ország szarvasmarha-állománya valamivel nagyobb, a sertés- állomány azonban kisebb volt, mint egy évvel azelőtt 1966-ban növényi termékekből, vágóállatokból és állati termékekből együttvéve kb. 3 százalékkal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. AZ ÉLELMISZERIPARI TERMELÉS 1966-ban ugyancsak kb. 3 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termelés növekedése fedezetet nyújtott a lakosság élelmiszervásárlásainak kb. 4 százalékos és a mezőgazda- sági és élelmiszeripari export kb. 11 százalékos növeléséhez (összehasonlítható árak alapján számítva.) A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelményeknek a közlekedés eleget tett. 1966-ban a vasút áruszállítási teiíesítménye 1965. évhez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei ennél kisebb mértékben, kb. 2 százalékkal emelkedtek. A BERUHÁZÁSOK fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet mint 1965-ben. 1966-ban számos új nagyobb ipari építkezést kezdtek meg, több fontos beruhá - zás 1966-ra előirányzott üzembe helyezése pedig későbbre húzódott, — ezért az üzembe helyezett beruházások értéke kisebb volt, mint az előző évben és a befejezetlen beruházások állománya jelentősen növekedett. 1966-ban többek között megkezdte termelését a Pécsi Hőerőmű újabb 50 mW-os gépegysége, a Tiszai Vegyi Kombinát új karbamidüzeme. a hajdúszoboszlói földgázüzem, a „December 4” Drótművek új betonacélhu- zat-gyártó üzeme, a csepeli nagy pontosságú szerszámgépgyár, a Magyar Kábelművek új üzemrésze, a Szolnoki »Papírgyár ÍV. számú papírgépe. Átadták a forgalomnak a Szerencs —Nyíregyháza közötti villamosított vasútvonalat és a távbeszélőkapacitást Budapesten mintegy 24 000 új főközponti állomással bővítettéle Ezenkívül új szállodákat (pl. a budapesti Sport és a siófoki Európa szállodát), számos új üzletet építettek és korszerűsítettek. Elkészült az új csepeli állami áruház. Több új beruházással bővültek az egészségügyi intézmények (pl. a komlói és a vásáros- naményi kórházak) és a sportlétesítmények (pl. elkészült a Népstadion fedett játékcsarnoka.) 1966-ban mintegy 55 000 lakás épült, lényegében annyi, mint 1965-ben. Az állami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt. 1966-ban a kivitt áruk értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlettel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zöme a szocialista országokkal való forgalomból adódott A tőkés országokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel. Podgorxtij Rómába érkezeit A repülőtéren Saragat fogadta a szovjet államfőt Moszkva (MTI) Kedden reggel Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke egyhetes hivatalos látogatásra Rómába repült. Podgornij Giuseppe Saragat olasz köztársasági elnök meghívásának tesz eleget és a korábbi elnök, Gronchi 1960-as moszkvai látogatását viszonozza. A Legfelső Tanács elnökségének elnökével utazott Olaszországba Nyikolaj Tyi- honov, miniszterelnök-helyettes, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, Mihail Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Szergej Ro- manovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának elnöke és Vagyim Tra- peznyikov akadémikus, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság első elnök- helyettese. Nyikolaj Rizsov, a Szovjetunió olaszországi nagykövete Rómában csatlakozik a küldöttséghez. A szovjet vendégek az olasz fővároson kívül felkeresik Torinót, Milánót, Velencét, Nápolyi. A hivatalos tárgyalások szerdán kezdődnek és a vidéki út befejeztével január 30-án zárulnak. A küldöttség összetételéből is megítélhető, az olasz—szovjet kapcsolatok minden területét megvitatják. A római tartózkodás minden bizonnyal módot ad arra is, hogy Nyikolaj Podgornij találkozzék és magánjellegű megbeszélést folytasson VI. Pál pápával. Jermakov, a Pravda római tudósítója a lap kedd reggeli számában rámutat, hogy Olaszország kedvezően fogadja a látogatást. A tudósító hangsúlyozza, hogy az olasz sajtó élénken tárgyalja e napokt, n a szovjet—olasz politikai együttműködés távlatait. Egyelőre tény viszont — folytatta Jermakov —, hogy a Szovjetunió és Olaszország eltérő módon ítéli meg a nemzetközi helyzet olyan összetevőit, mint az amerikaiak vietnami agressziója és .az egyetemes békét a nyugatnémet militarizmus részéről fenyegető veszélyt. Egyébként, mint Brezsnyev gorkiji beszédében, a Práv- da keddi vezércikkében is úgy emlékezik meg a szovjet—olasz viszonyról, mint amely kedvezően alakul. A szovjet és olasz zászlókkal díszített repülőtéren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseletek vezetői fogadták a szovjet államfőt. Podgornij és Saragat elhaladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten- beszédet mondtak. Saragat hangsúlyozta: Podgornij látogatása nagy és különleges jelentőségű, Olaszország és Szovjetunió kapcsolatainak szakadatlan fejlődését bizonyítja. Kifejezte reményét, hogy Podgornij látogatása lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés, a béke, a nemzetközi enyhülés és a nemzetközi biztonság nagy fontosságú kérdéseiről már megkezdődött eszmecsere folytatását és elmélyítését Podgornij köszönetét mondott a meleg fogadásért majd Kifejtette, hogy a Szovjetunió nagy jelentőseget tulajdonít az Olaszországgal való kapcsolatoknak. Meggyőződésűn« — folytatta —, hogy az országaink szociális viszonyaiból, a nemzetközi életben elfoglalt helyzetének sajátosságaiból szármázó különbségek ellenere még távolról sem merülte«: ki a lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére. — A Szovjetuniónak és Olaszországnak érdekei a nemzetközi, különösen az európai ügyekben sok tekintetben megegyeznek. Ez megteremti az alapot, amelyen a felek kölcsönös törekvése mellett kibontakozhatnak a hasznos érintkezések és konzultációk, a kölcsönös megértés megteremtése célja do 1. Podgornij hangsúlyozta, hogy a szovjet—olasz kapcsolatok fejlődése és megszilárdítása nem irányul Semmilyen más ország ellen. A beszedek elhangzása után Podgornij, Saragat es a kíséretükben lévő személyiségek gépkocsin a repülőtérről a városba hajtattak. Útközben a menet megállt: Amerigo Petrucci római polgármester rövid üdvözlő beszéddel fordult Podgornijhoz. A szovjet államfő megköszönte a meleg üdvözlő szavakat Római tartózkodása idején Podgornij Saragat vendégeként az elnöki palotában a Quirinalban fog lakni. Otmilliárddal emelkedett a* USA had i köl tségvetése Egy dollár adóból 22 centet a vietnami háborúra költenek Washington (MTI) Az amerikai adófizetők minden dollárjából 56 centet közvetlenül katonai célokra fordít a jövő évben az amerikai kormány, ebből 22 centet. a vietnami háború folytatására. Ezt tanúsítja az új költségvetés, amelyet Johnson elnök kedden terjesztett a törvényhozás két háza elé. Az új rekordmagasságú költségvetés 135 milliárd dollárban szabja meg a szövetségi kormány kiadásait. A Pentagon tételei 75,5 mil-- liárddal szerepelnek a kiadások között, mintegy ötmilli- árddal magasabb összeggel, mint a megelőző évben. Ez az USA harmadik legnagyobb katonai költségvetese: ennél többet csak a második világháború két utolsó évében fordított háborús célokra. Jellemző, hogy 1953-ban, a . koreai háború csúcspontján az egész amerikai költségvetés kisebb volt, mint amit most a Pentagon kap az adófizetők pénzéből. A vietnami háború közvetlen kiadásaira 21,9 milliárd dollárt irányzott elő Johnson elnök. Tavaly eredetileg kilencmilliárd dollárt szántak a háború folytatására, az eszkalációs politika következtében azonban a háború ténylegesen mintegy húszmilliárd dollárba került egy év alatt Az elnök azt is kilátásba helyezte, hogy újabb összegeket kér majd az elhárító rakétarendszer kiépítésére amennyiben az ezzel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások nem vezetnek eredményre Bővítik a fegyveres erők létszámát, amely a költség- vetési időszak végére megközelíti majd a három és fél millió főt A költségvetés második legmagasabb — mintegy ti- zennégymilliárdos — tétele államadósság törlesztése' s csak ezután következnek a szociális, kulturális, egészségügyi és más előirányzatok A republikánus párt vezetői máris bejelentették, hogy hajlandók ugyan a katonai kiadások megszavazására, azonban tovább akarják csökkenteni a polgári költségvetés tételeit. Letartóztatások Dominikában Santo Domingo (MTI) Luis Ney Tejeda tábornok, a dominikai rendőrség vezetője hétfőn azt állította, hogy összeesküvést fedeztek fel, amelynek célja a 3aia- guer elnök kormányának megbuktatása volt. "Szt követően Dominika különböző részeiből letartóztatásokról érkeztek jelentések. \r AP tudósítójának értesülése szerint elsősorban olyan személyeket vettek őrizetbe, akik 1965. áprilisában a Wessiny Wessin tábornok által vezetett jobbol laii csoportosulás elleni alkotmány- védő akcióban játszottak vezető szerepet. Több vezető baloldal; politikust is letartóztattak, igy Maximo Lopez Molinát, a dominikai népi mozgalom vezetőiét. A dominikai fővárosban “Her- jedt hírek szerint Balaguef elnök több magas rangú tissi tét felszólított, hogy vonuljon nyugalomba L Termelés és forgalom II. Á lakosság száma és életkörülményei Az ország lakosságának száma 1967. január elsején 10 197 000 fő volt, 37 000-rel több mint egy évvel azelőtt 1966-ban 138 000 gyermek született A születések száma és aránya az össz- népességhez képest némileg meghaladta az 1965. évit de továbbra is alacsony volt. »6 százalékkal csökkent a halálozások szama. Ezért a lakosság természetes szaporodása 1966-ban nagyobb volt mint 1965-ben. (Ezer lakosra számítva 3,6 ezrelék, az 1965. évi 2,5 ezrelékkel szemben.) 1966-ban 93 000 házasságot kötöttek, 4 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Ennél kisebb mértékben, de (Folytatás a 2. oldalon)
