Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

Az értelem meghódításáért NÉPÜNK KEZE MUN­KÁVAL van tele. Sokolda­lúan fejlesztjük országun­kat Korszerű színvonalra emeljük a termelés eszköze­it és módszereit, hogy min­denünk meglegyen, ami szük­séges. Azon vagyunk, hogy a dolgozó embereknek mind több jusson az élet javaiból, és mind kevesebb gond húz­za a vállukat De a régi, jel­képes szólás igazsága szerint nemcsak kenyérrel él az em­ber. Az élet csak akkor szép és értelmes, ha a szellem napvilága ragyogja be. Anyagi jómód és palléro­zott értelem — ez a két do­log együtt van jó törekvé­seinkben. A kettő között szo­ros az összhang és a köl­csönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondola­taiban már a régi időkben is együtt gyökerezett ez a két összetartozó igény. Besse­nyei, népünk haladását és anyagi virágzását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté”. Széchenyi, miközben a honi ipar meg­teremtéséért küzdött, a jó­módra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők sokasá­gát” tekintette. József Attila megálmodta, hogy közeli időkben összefog és alkotó munkára lendül az egész nép, a felemelkedés terveit „a dolgozó nép okos gyüle­kezetei” fogják kimunkálni. BIZONYOS, hogy jól és eiedményesen csak az az ember dolgozhat, aki munká­ja célját is látja, és az em­berek erőfeszítéseiből szüle­tő nagy mű értelmét is át tudja tekinteni. Ettől lesz a munka igazán emberi, enélkül viszont csupán lé­lektelen robot. Valamikor a népek akarat- talanul sodródtak a törté­nelem árjában, anélkül, hogy tudták volna: hová tartanak s végül hová jutnak. A szo­cializmus tette az embert sor­sának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cementből, kőből és üvegből .épül, hanem épp ily fontos építő eleme az emberi ér­telem és öntudat. A szocia­lizmus a milliós, tömegek fel­ismert érdekeiből, céltudatos törekvéseiből táplálkozik. A szocializmust építő ember világosan látja a célt, tudja, hpvá akar és hová fog el­jutni. Egyik legnagyszerűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a követelmények színvonalá­ra: tanul, művelődik, bővíti fogyatékos tudását és tágítja látókörét. ' A kulturális felemelkedés szerves része a szocialista forradalomnak. Benne és ál­tala nő fel a nemzet a „ki­művelt emberfők sokaságá­vá”, benne és általa formá­lódnak a kisebb-nagyobb em­beri közösségek a dolgozók „okos gyülekezeteivé”. A kul­túra eszközeivel a párt az emberi értelem meghódításá­ért is harcol. Abból indul ki, hogy csak egy művelt, tájékozott, fölvilágosult nép lehet a szocializmus letéte­ményese. Hiszen a legtökéle­tesebb anyagi-technikai vív­mányokkal berendezett világ is sivár volna, ha benne az emberek életét nem fényesí­tené meg a szellem, az ér­telem, a szépség, és a belő­lük táplálkozó öröm. AZ MSZMP IX. KONG­RESSZUSA. felmérve népünk eddig megtett történelmi út­ját, joggal állapította meg, hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az ér­telem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként — előre törtek a szocialista ele­mek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű ismere­tekben, elvi-politikai tisztán­látás dolgában. A párt szí­vós erőfeszítései, és az em­berek feltörő _ tudásvágya nyomán jelentős tért hódí­tott a leghaladóbb tudomány, a marxizmus—leninizmus. Felmérhetetlen szellemi nye­reségünk, hogy a dolgozó emberek mind nagyobb tö­megei a marxizmus—leniniz. mus eszmei fénykörében íté­lik meg az élet jelenségeit, mérik meg saját tapasztala­taikat, figyelik a bel- és kül­politikai fejleményeket. Nem könnyű tartós és át­fogó sikereket kivívni a ter­melésben, a jobb életkörül­mények megalapozásában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódításáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan vár, amit huszáros rohamokkal be lehetne venni. Egy-kétév alatt új, modern városokat emeltünk a kukoricafölde­ken, gyáróriásokat a kietlen pusztaságokon. De egy-két év az értelem meghódításáért folyó harcban roppant kur­ta idő: jól tudják ezt mind­azok, akik eltökélték, hogy előre küzdik magukat a tá­gasabb tudás és műveltség bozótos ösvényein. Mégis: milliók vállalják ezt a küz­delmet, mert nemcsak job­ban akarnak táplálkozni és ruházkodni, nemcsak ké­nyelmesebben akarnak élni, hanem pallérozott értelem­mel, tiszta ítélőképességgel, éretten gondolkodva. A RÉGI, múltba süllyedt világ anyagi javak dolgában bizony nyomorúságos örök­séget hagyott erre a nem­zedékre, nem is szólva a szörnyű háborús pusztítások­ról. De ennek a nemzedék­nek nemcsak az anyagi örök­ség romjait kell eltakaríta­nia, hogy helyén egy mo­dern, új világ épületét emel­hesse fel. Még ennél is fá­rasztóbb, nehezebb lebontani egy avult világképet, felszá­molni az elmaradottságot, megbirkózni a régi világ kis­polgári szellemi hordaléká­val, a rossz ízléssel, a szel­lemi igénytelenséggel, a torz szemléletmóddal. Azok az emberek, akiket igénytelen­ségbe és gondolattalanságba, szellemi restségbe és a szi­rupos hazugságok álomvilá- gába taszítottak, nem tehet­nek róla: ők egy tudatosan félrevezető, népcsaló, a dol­gozókat a szellem kincseitől is megfosztó úri politika ál­dozatai. Ma és még sokáig az a dolgunk, hogy megsza­badítsuk őket ezektől a rozs­dás béklyóktól, megizleltes- sük és megszerettessük ve­lük a valóban igazat és szé­pet. Miközben a jólét eszkö­zeit termeljük, nem feledhet­jük, hogy a szocializmus nél­külözhetetlen tartozéka az egészséges, közgondolkodás, a helyes világnézet, a tárgyi valóságon alapuló tudatvilág és a szellemi igényesség is. Nagy türelmet igénylő küz­delem ez, hiszen olykor a közöny és a hamis tudat ál­lít falat azok elé, akik az értelem meghódításának arc­vonalán harcolnak. Még sok ember van, aki nem köny- nyen hiszi el, ami igaz, vi­szont igen könnyen bedől mindennek, ami hazug. Még sok ember van, aki nem fo­gadja szívesen, ha értelmét ébresztgetik, és könnyen oda­veti: „nekem ne magyaráz­zanak”. A tudatlanság fur­csa módon szinte gőgös ön­hittséggel jár együtt. Ügy igaz, hogy mennél mélyebb­re hatol valaki a tudnivalók tömkelegében, annál Inkább belátja: milyen keveset tud a nagy egészből. MINDENKIT RÁÉBRESZ­TENI az igazságra, valódi érdekeikre, megnyitni előttük az értelem és a szellem vilá­gát — ez az egyik legfőbb tennivalónk. Az élet úgy lesz boldog és gazdag, ha ezt a harcot is teljes sikerrel vív­juk meg — az értelem meg­hódításáért. <B> C söngetek egyszer — semmi. Aztán még- egyszer, hosszabban — végreI Ajtócsapódás, láb­dobogás; csikordul az elő­szobaablak kilincse. —- Tessék... A2 ablak keresztrácsai mögül egy igen barátságos elefánt tekint rám... Hm... Az életben ritkán adódnak előre kiszámított helyzetek. Ha az ember váratlanul becsenget egy vadidegen lakásába, izé... Elefánt? Hát istenem, elefánt. — Bocsánat — meredek tisztelettel valahova az or­mány tövére —■ csak azt szeretném... Teljes komolysággal elő­Új szolgáltatórészlegek a Déli és Északi Ilközpontbae A haimadik öléves jpoipolitikai leivtől tárgyalt a városi tanács vb A harmadik ötéves ipar­politikai tervet tárgyalta és hagyta jóvá keddi kibőví­tett ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tervet az edmúlt évek tapasztalatai­nak és a várható lakossági igények figyelembe vételé­vel állították Össze: meg­állapítva, hogy a javító­szolgáltatói tevékenység sokat, de nem minden te­rületen fejlődött a kívánt mértékben. Egyes szolgál­tatási ágak hálózatának kiépítettsége nem megfelelő, sőt egyes területeken bizo­nyos szolgáltatások telje­sen hiányoznak. Gyakran tapasztalható az is, hogy hosszú a bőr- és textilruhá­zati, az óra, Valamint ház­tartási gépek javításának átfutási ideje és időnként kifogások merülnek fel kü­lönféle javítások minőségé­vel kapcsolatban. Az érdekelt szektorokkal egyetértésben elkészített harmadik ötéves program gondoskodik arról, hogy ezek a hibák megszűnjenek, vagy a minimumra csök­kenjenek és a lakosság várható fokozottabb igé­nyeit kielégítse a szolgáltató javító tevékenység. Erre vonatkozóan több hasznos javaslat, észrevétel hang­zott el az ülésen. Ilyen töb­bek között, hogy a XIII-as számú Autójavító Vállalat félmillió forintos költ­séggel karosszéria javító és fényező műhelyt épít. Szük­ség esetén a vállalat két- műszakos termelésre tér át, s a javítások meggyorsítá­sa, illetve a javítások Ide­jére motorcserékre is sor kerülhet. Biztatónak Ígérke­zik az alkatrészellátás is. Tekintettel arra, hogy egyes városrészeken — új építkezések révén — roha­mosan növekszik a családok száma, a szolgáltatói háló­zatot is gyorsabb ütemben fejlesztik. így például a Déli és Északi Alközpont­ban az elkövetkező évek­ben mérték utáni férfi és női szabó, óra, cipőjavító, férfi és női fodrász, koz­metikai részleget, GELKA és Patyolat felvevőhelye­ket létesítenek. Bővítik és korszerűsítik a háztartási gépjavító, galvanizáló, üve­gező, kárpitos, építőipari, szobafestői hálózatot. Uj szitarosta javító részleget hoznak létre. A TEMPO, miután önálló lett, tovább bővíti szolgáltatásait Az eddigiek mellett elvégez fehérnemű, gumiáru, ve­gyes háztartási edény, pia­ci mérleg javítást, kor­csolyaélezést, akkumulátor töltést stb. A városiasodással egy- időben az eddiginél fokozot­tabb mértékben jelentkezik majd a gáz- és vizvezeték javítási igény, a központi fűtéssel járó szolgálati te­vékenység. Ezért erre a jelenségre külön is nagy gondot forditanak, s a szükségletnek megfelelően fejlesztik e szakmákat. Mi­vel e tekintetben nem bővelkedünk szakemberek­ben, elképzelhető, hogy ha másképpen nem, esetleg „import” útján oldják meg átmenetileg a problé­mát. A helyi ipari vállalatok, kisipari termelőszövetkeze­tek javító-szolgáltató te­vékenységének fejlesztése mellett a lakosság igényei­nek kielégítésében továbbra is jelentős szerepe lesz a magánkisipamak. Az előze­tes felmérések alapján . részben az elöregedési fo­lyamat pótlására, részben, főként a külterületi lakos­ság ellátásának javítására 45 szakmában mintegy 100 új iparigazolványt is kiad­nak a harmadik ötéves terv idején. A végrehajtó bizottság ülésén előkészítették a leg­közelebbi, egyben a négy évvel ezelőtt megválasztott tanács utolsó ülését is. A városi tanácsot január 30- án reggel 8 órára hívták össze. Napirendjén szerepel a tanács négyéves mun­kájának értékelése, a tava­lyi községfejlesztési terv végrehajtásának és az idei terv megállapításának vitá-1 ja, piaci és vásári rendelet: alkotása, valamint új utca és lakótelepek elnevezése. Hódi László Megjegyzés; Több felelősséggel! Az ügyészi szervezet széle» körben vizsgálja azt, hogy a gazdálkodó szervek vezetői a törvényes előírásoknak megfelelően minden esetben tisztázzák-e az improduktív költségek okait, intézked­nek-e azok kiküszöDölése er. dekében, a felelős dolgozók­kal szemben inditanau-e fe­gyelmi és kártérítési eljárást Mulasztások, lazaságok, és szervezetlenség észlelése ese­tén az ügyészek megfelelő írásbeli intézkedésekkel for­dulnak a vezetőkhöz, akikel törvényes válaszadási köte­lezettség terhei. Mindig egyetértés és ígéret a válasz. Ez eddig rendben is vol­na... azonban minden terv és intézkedés annyit ér — amennyi megvalósul belőle. Saját kárán tanul az okos — mondja a közmondás. Ez azonban gyakran nem válik valóra. Utóvizsgálataink egy bizonyos részénél azt kell • megállapítani, hogy nemcsak a szó röpül el, hanem az írás is pusztán papír marad. Tipikus eset volt erre leg­utóbb a Fehérgyarmati Aszta­los és Vasipari Ktsz-nél. Még 1065-ben az ügyészség azért szólalt fel, mert a 26 ezer forint körüli minőségi köt­bér okait az elnök nem vizs­gálta ki, nem indított fegyel­mi és kártérítési eljárást, a felelősök ellen. Az egy év múlva lefolytatott utóvizsgá­lat ugyanezt észlelte. Ezért a főügyészség a KISZÖV el­nökénél Lőrincz László ktsz- elnök ellen fegyelmi és kár- ' térítési eljárást kezdeménye­zett. A KISZÖV a kivizsgá­lást egyéb kérdésekre is ki­terjesztette, s ennek ered­ményeként nemcsak az el­nök, hanem a főkönyvelő, az üzemvezető és a műszaki ad­minisztrátor ellen is elren­delte az eljárás lefolytatását. Dr. Lehel István Hogy iparszert! legyen a mezőgazdaság A megye „legfiatalabb“ vállalata — és a korszerűség Mióta ismerem, tudom ró­la, hogy sosem volt elégedett azzal, amit, csinált. Mindig jobbat szeretett volna, de ez gyakran nem sikerült- Pedig ő is hitt benne, hogy a jó el­képzelések ma megvalósítha- tóbbak, mint bármikor. Most újabb lehetőséget ka* pott Juha István: a nemrég alakult MEZÖBER vezetője lett. A jövőben ez a vállalat foglalkozik majd a mezőgaz­dasági beruházások tervezé­sével és lebonyolításával. Átlagos életkor; 24 év —* Harmincán leszünk, mind fiatalok — mondja. — Az átlagos életkort tekintve — ami 24 év — ez lesz a megye legfiatalabb vállalata Szán­dékosan kerestem a fiatal munkatársakat: könnyebb velük dolgozni, nem kövese­den meg bennük a hagyo­mány, megértik, ha korsze­rűbbet és jobbat akarunk alkotni. Juha István maga is fiatal ember, 31 éves. De nem ta­pasztalatlan, nyolc évig dol­gozott a Beruházási Irodánál, főmérnöki beosztásban: Ez az idő érlelte meg benne az új elképzeléseket, a megva­lósításra váró terveket, vá­gyakat. Kiteríti előttem az aranyosapáti Béke Tsz leen­dő majorjának tervrajzát — Ez ma az általánosan elfogadott. Három istálló, ösz- szesen 310 férőhellyel. Bor­júnevelő, takarmányos, elle­tőistálló — külön külön, öt vagy hat holdnyi területre fér el, és nagyon sokba ke­rül. Hasonló témáról irta a doktori disszertációját me­lyet a nyáron fognak elbí­rálni : a mezőgazdasági beru­házások korszerűsítése. Rég­óta foglalkoztatja ez a gon­dolat. — Kiépült majorokat né­zegettünk, hogyan lehetne gépesíteni, utakkal, közmű­vel ellátni? Rájöttünk, hogy a régi, pavilonos építési rend­szerben szinte megoldhatat­lan, mert a sok apró épület nem felel meg a követel­ményeknek. Fehér, köpenyben egy gomb* nyomással Akkor kezdett az új után kutatni, és „kénytelen” volt megismerni a külföldi mód­szereket is. Elém tett egy másik tervrajzot. Ezen egyet­len épületben — vagy inkább üzemcsarnokban — helyezte el mindazt, amit korábban széjjelszórva terveztek. (A terület a pavilonos rendszer negyedrészét veszi igénybe, nem rabolja tovább az amúgy is megfogyatkozott szántót) Ez — Juha István számí­tása szerint —tíz helyett hét­millió forintba kerülne Meg­javítaná a klimatikus viszo­nyokat, nem lenne oly nagy a párásodás, gyors a lehűlés, mint eddig. Olcsóbbá tenné a termelést, hiszen növelni lehetne benne a gépesítést. Változna az építés jellege Is: olyan szerkezetekből állítot­ta össze, amelyeket már évek óta gyárt az épitőipar. Csak eddig nem kellettek senki­nek. — Mindez nem az én ta­lálmányom, a lehetőséget sem én fedeztem fel. Az egyetemen például már ok­tatják. Csehszlovákiában és Romániában már így is épít­keznek. A román mezőgaz­dasági üzemcsarnokokat nyu­gati szakemberek is megcso­dálják. Véleményem sze­rint nálunk is meg fogják valósítani, hiszen ez a fejlő­dés törvényszerűsége. Csak adom, hogy a szomszédokat kerestem, nincsenek itthon, üzenetet szeretnék hagyni, ha lehet... — Oóh... elnézést... az ör­dög vigye el... Az elefánt fejéhez kap, ebből sejtem, a jókívánság nem rám vonatkozik. — Egy pillanat... csak kibújok ebből a vacakból. Valahol ajtó nyílik, trap­polás, — egy nyúl bukkan fel az elefánt mögött. — Várj, majd én... — sipogja. Kezdi rángatni a derék ormányos busa fejét. A helyzet alakul. — Nyusziiii... — vonit vá­ratlanul egy segélykiáltás a lakás belsejéből. — A béka elvette a koronámat! Adod vissza, te undok...?! Nem, igazán nem unal­mas ház. —■ Bocsánat.,, segíthetek? Az elefánt ajtót nyit és megadóan hajtja felém a nyakát. — Eredj be, — utasítja fojtott hangon a nyulat — mert ezek széttépik a ko­ronát... jaj, nagyon ked­ves... ez a kis mafla becsip- te a hajamat a gumiba... a nyuszi... illetve a kisfiam, hoppá, nem baj, nem kéne egy olló? Ilyen szamársá­got... a kislányom beteg... tessék nyugodtan eltépni... szóval ágyban kell tartanom a gyereket... lejött végre7 Kitaláltuk ezt a jelmezes- dit. hogy... megint bea­kadt...? így legalább a kis­lány nyugton marad... Nna.J Borzas, fekete kis asz- szony, csinos, kedves ele­fánt. Bizalommal, a régi barátság meghittségével ál­lok mellette. Elvégre baj­társam, egy lövószárokban küzdöttünk egy papírjelmez lecibálása erejéig. Haját igazgatja, a felrúgott sző­nyeget simítgatja cipője or­rával. — Hát... parancsoljon... No lám. Milyen kimért, milyen társasági. Magam is megmerevedek. Hűvös ud­variassággal állok — az elefántfej még a kezemben — és mondom, mit üzenek a szomszédnak. Nyúl a jel-; mezért, de már nyitja az ajtót, hogyne, átadja, na- ! gyón szívesen. Konvencióvá- ' Hsán biccent, — konvenció- J nálisan visszabiccentek, Nem történt semmi. az a feladatunk, hogy a tör­vényszerűséget gyorsan fölis­merjük- Ezért szeretném el­terjeszteni a megyében. És persze, nem kiépült majorok­ban, hanem olyan gazdasá* goknál, ahol a közös építke­zések még lehetővé teszik. Vannak szakemberek eb­ben az országban, akik — folyóiratok, szaklapok hasáb­jain — harcolnak azért, hogy az építkezéseket gyorsabban fejlesszük korszerűvé. Ez kü­lönösen érvényes a mezőgaz­dasági beruházásoknál. Az ipari vagy a lakásépítkezések lassanként már szerelőiparrá változtak, a mezőgazdasági építkezéseken még mindig a régi mód a divatos. Pozitív változások előli — Az a tapasztalatom — mondja Juha István, — hogy a fiatalok csakis az iparsze­rű mezőgazdasági termelést szeretik. Az ma egyetlen fia­talnak sem életcélja, hogy trágyát viliázzon. Ha fehér köpenyben egy gombnyomás­sal elvégezheti ezt a műve­letet, — biztosan ottmarad a téeszben. S nekünk olyan gazdasági épületeket kell építenünk, amelyek en­nek a célnak is megfelelne*. Elképzelés tehát van, nem egyedüli az üzemcsarnok rendszerű építkezés terve. Ezeket azonban nem lehet máról-holnapra megvalósíta­ni, hiszen már az 1968-as lé­tesítmények jegyzéke is elkér szült. De azután. . — A MEZÖBER már az új gazdasági irányítási rendszer vállalata, csakis újfajta kö­rülmények között létezhet. Az elképzeléseinket itt már megvalósíthatjuk, hiszen ez csupán rajtunk és a tées2e- ken áll. Ezt elősegíti maid az új hitelre'ndszer is. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy olcsó és jó épületeket tervez­zünk, amelyek jobbak a mostaniaknál Egy vállalat elindul. Nem lenne ebben semmi különös, máskor is történt már ilyen. Ez a mostani azonban mégis más egy kicsit: az új gazda­sági Irányítási rendszer válto­zásait sejteti. Kun Istré* Bocsánat, elefánt!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents