Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
Az értelem meghódításáért NÉPÜNK KEZE MUNKÁVAL van tele. Sokoldalúan fejlesztjük országunkat Korszerű színvonalra emeljük a termelés eszközeit és módszereit, hogy mindenünk meglegyen, ami szükséges. Azon vagyunk, hogy a dolgozó embereknek mind több jusson az élet javaiból, és mind kevesebb gond húzza a vállukat De a régi, jelképes szólás igazsága szerint nemcsak kenyérrel él az ember. Az élet csak akkor szép és értelmes, ha a szellem napvilága ragyogja be. Anyagi jómód és pallérozott értelem — ez a két dolog együtt van jó törekvéseinkben. A kettő között szoros az összhang és a kölcsönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondolataiban már a régi időkben is együtt gyökerezett ez a két összetartozó igény. Bessenyei, népünk haladását és anyagi virágzását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté”. Széchenyi, miközben a honi ipar megteremtéséért küzdött, a jómódra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők sokaságát” tekintette. József Attila megálmodta, hogy közeli időkben összefog és alkotó munkára lendül az egész nép, a felemelkedés terveit „a dolgozó nép okos gyülekezetei” fogják kimunkálni. BIZONYOS, hogy jól és eiedményesen csak az az ember dolgozhat, aki munkája célját is látja, és az emberek erőfeszítéseiből születő nagy mű értelmét is át tudja tekinteni. Ettől lesz a munka igazán emberi, enélkül viszont csupán lélektelen robot. Valamikor a népek akarat- talanul sodródtak a történelem árjában, anélkül, hogy tudták volna: hová tartanak s végül hová jutnak. A szocializmus tette az embert sorsának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cementből, kőből és üvegből .épül, hanem épp ily fontos építő eleme az emberi értelem és öntudat. A szocializmus a milliós, tömegek felismert érdekeiből, céltudatos törekvéseiből táplálkozik. A szocializmust építő ember világosan látja a célt, tudja, hpvá akar és hová fog eljutni. Egyik legnagyszerűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a követelmények színvonalára: tanul, művelődik, bővíti fogyatékos tudását és tágítja látókörét. ' A kulturális felemelkedés szerves része a szocialista forradalomnak. Benne és általa nő fel a nemzet a „kiművelt emberfők sokaságává”, benne és általa formálódnak a kisebb-nagyobb emberi közösségek a dolgozók „okos gyülekezeteivé”. A kultúra eszközeivel a párt az emberi értelem meghódításáért is harcol. Abból indul ki, hogy csak egy művelt, tájékozott, fölvilágosult nép lehet a szocializmus letéteményese. Hiszen a legtökéletesebb anyagi-technikai vívmányokkal berendezett világ is sivár volna, ha benne az emberek életét nem fényesítené meg a szellem, az értelem, a szépség, és a belőlük táplálkozó öröm. AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSA. felmérve népünk eddig megtett történelmi útját, joggal állapította meg, hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az értelem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként — előre törtek a szocialista elemek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű ismeretekben, elvi-politikai tisztánlátás dolgában. A párt szívós erőfeszítései, és az emberek feltörő _ tudásvágya nyomán jelentős tért hódított a leghaladóbb tudomány, a marxizmus—leninizmus. Felmérhetetlen szellemi nyereségünk, hogy a dolgozó emberek mind nagyobb tömegei a marxizmus—leniniz. mus eszmei fénykörében ítélik meg az élet jelenségeit, mérik meg saját tapasztalataikat, figyelik a bel- és külpolitikai fejleményeket. Nem könnyű tartós és átfogó sikereket kivívni a termelésben, a jobb életkörülmények megalapozásában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódításáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan vár, amit huszáros rohamokkal be lehetne venni. Egy-kétév alatt új, modern városokat emeltünk a kukoricaföldeken, gyáróriásokat a kietlen pusztaságokon. De egy-két év az értelem meghódításáért folyó harcban roppant kurta idő: jól tudják ezt mindazok, akik eltökélték, hogy előre küzdik magukat a tágasabb tudás és műveltség bozótos ösvényein. Mégis: milliók vállalják ezt a küzdelmet, mert nemcsak jobban akarnak táplálkozni és ruházkodni, nemcsak kényelmesebben akarnak élni, hanem pallérozott értelemmel, tiszta ítélőképességgel, éretten gondolkodva. A RÉGI, múltba süllyedt világ anyagi javak dolgában bizony nyomorúságos örökséget hagyott erre a nemzedékre, nem is szólva a szörnyű háborús pusztításokról. De ennek a nemzedéknek nemcsak az anyagi örökség romjait kell eltakarítania, hogy helyén egy modern, új világ épületét emelhesse fel. Még ennél is fárasztóbb, nehezebb lebontani egy avult világképet, felszámolni az elmaradottságot, megbirkózni a régi világ kispolgári szellemi hordalékával, a rossz ízléssel, a szellemi igénytelenséggel, a torz szemléletmóddal. Azok az emberek, akiket igénytelenségbe és gondolattalanságba, szellemi restségbe és a szirupos hazugságok álomvilá- gába taszítottak, nem tehetnek róla: ők egy tudatosan félrevezető, népcsaló, a dolgozókat a szellem kincseitől is megfosztó úri politika áldozatai. Ma és még sokáig az a dolgunk, hogy megszabadítsuk őket ezektől a rozsdás béklyóktól, megizleltes- sük és megszerettessük velük a valóban igazat és szépet. Miközben a jólét eszközeit termeljük, nem feledhetjük, hogy a szocializmus nélkülözhetetlen tartozéka az egészséges, közgondolkodás, a helyes világnézet, a tárgyi valóságon alapuló tudatvilág és a szellemi igényesség is. Nagy türelmet igénylő küzdelem ez, hiszen olykor a közöny és a hamis tudat állít falat azok elé, akik az értelem meghódításának arcvonalán harcolnak. Még sok ember van, aki nem köny- nyen hiszi el, ami igaz, viszont igen könnyen bedől mindennek, ami hazug. Még sok ember van, aki nem fogadja szívesen, ha értelmét ébresztgetik, és könnyen odaveti: „nekem ne magyarázzanak”. A tudatlanság furcsa módon szinte gőgös önhittséggel jár együtt. Ügy igaz, hogy mennél mélyebbre hatol valaki a tudnivalók tömkelegében, annál Inkább belátja: milyen keveset tud a nagy egészből. MINDENKIT RÁÉBRESZTENI az igazságra, valódi érdekeikre, megnyitni előttük az értelem és a szellem világát — ez az egyik legfőbb tennivalónk. Az élet úgy lesz boldog és gazdag, ha ezt a harcot is teljes sikerrel vívjuk meg — az értelem meghódításáért. <B> C söngetek egyszer — semmi. Aztán még- egyszer, hosszabban — végreI Ajtócsapódás, lábdobogás; csikordul az előszobaablak kilincse. —- Tessék... A2 ablak keresztrácsai mögül egy igen barátságos elefánt tekint rám... Hm... Az életben ritkán adódnak előre kiszámított helyzetek. Ha az ember váratlanul becsenget egy vadidegen lakásába, izé... Elefánt? Hát istenem, elefánt. — Bocsánat — meredek tisztelettel valahova az ormány tövére —■ csak azt szeretném... Teljes komolysággal előÚj szolgáltatórészlegek a Déli és Északi Ilközpontbae A haimadik öléves jpoipolitikai leivtől tárgyalt a városi tanács vb A harmadik ötéves iparpolitikai tervet tárgyalta és hagyta jóvá keddi kibővített ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tervet az edmúlt évek tapasztalatainak és a várható lakossági igények figyelembe vételével állították Össze: megállapítva, hogy a javítószolgáltatói tevékenység sokat, de nem minden területen fejlődött a kívánt mértékben. Egyes szolgáltatási ágak hálózatának kiépítettsége nem megfelelő, sőt egyes területeken bizonyos szolgáltatások teljesen hiányoznak. Gyakran tapasztalható az is, hogy hosszú a bőr- és textilruházati, az óra, Valamint háztartási gépek javításának átfutási ideje és időnként kifogások merülnek fel különféle javítások minőségével kapcsolatban. Az érdekelt szektorokkal egyetértésben elkészített harmadik ötéves program gondoskodik arról, hogy ezek a hibák megszűnjenek, vagy a minimumra csökkenjenek és a lakosság várható fokozottabb igényeit kielégítse a szolgáltató javító tevékenység. Erre vonatkozóan több hasznos javaslat, észrevétel hangzott el az ülésen. Ilyen többek között, hogy a XIII-as számú Autójavító Vállalat félmillió forintos költséggel karosszéria javító és fényező műhelyt épít. Szükség esetén a vállalat két- műszakos termelésre tér át, s a javítások meggyorsítása, illetve a javítások Idejére motorcserékre is sor kerülhet. Biztatónak Ígérkezik az alkatrészellátás is. Tekintettel arra, hogy egyes városrészeken — új építkezések révén — rohamosan növekszik a családok száma, a szolgáltatói hálózatot is gyorsabb ütemben fejlesztik. így például a Déli és Északi Alközpontban az elkövetkező években mérték utáni férfi és női szabó, óra, cipőjavító, férfi és női fodrász, kozmetikai részleget, GELKA és Patyolat felvevőhelyeket létesítenek. Bővítik és korszerűsítik a háztartási gépjavító, galvanizáló, üvegező, kárpitos, építőipari, szobafestői hálózatot. Uj szitarosta javító részleget hoznak létre. A TEMPO, miután önálló lett, tovább bővíti szolgáltatásait Az eddigiek mellett elvégez fehérnemű, gumiáru, vegyes háztartási edény, piaci mérleg javítást, korcsolyaélezést, akkumulátor töltést stb. A városiasodással egy- időben az eddiginél fokozottabb mértékben jelentkezik majd a gáz- és vizvezeték javítási igény, a központi fűtéssel járó szolgálati tevékenység. Ezért erre a jelenségre külön is nagy gondot forditanak, s a szükségletnek megfelelően fejlesztik e szakmákat. Mivel e tekintetben nem bővelkedünk szakemberekben, elképzelhető, hogy ha másképpen nem, esetleg „import” útján oldják meg átmenetileg a problémát. A helyi ipari vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek javító-szolgáltató tevékenységének fejlesztése mellett a lakosság igényeinek kielégítésében továbbra is jelentős szerepe lesz a magánkisipamak. Az előzetes felmérések alapján . részben az elöregedési folyamat pótlására, részben, főként a külterületi lakosság ellátásának javítására 45 szakmában mintegy 100 új iparigazolványt is kiadnak a harmadik ötéves terv idején. A végrehajtó bizottság ülésén előkészítették a legközelebbi, egyben a négy évvel ezelőtt megválasztott tanács utolsó ülését is. A városi tanácsot január 30- án reggel 8 órára hívták össze. Napirendjén szerepel a tanács négyéves munkájának értékelése, a tavalyi községfejlesztési terv végrehajtásának és az idei terv megállapításának vitá-1 ja, piaci és vásári rendelet: alkotása, valamint új utca és lakótelepek elnevezése. Hódi László Megjegyzés; Több felelősséggel! Az ügyészi szervezet széle» körben vizsgálja azt, hogy a gazdálkodó szervek vezetői a törvényes előírásoknak megfelelően minden esetben tisztázzák-e az improduktív költségek okait, intézkednek-e azok kiküszöDölése er. dekében, a felelős dolgozókkal szemben inditanau-e fegyelmi és kártérítési eljárást Mulasztások, lazaságok, és szervezetlenség észlelése esetén az ügyészek megfelelő írásbeli intézkedésekkel fordulnak a vezetőkhöz, akikel törvényes válaszadási kötelezettség terhei. Mindig egyetértés és ígéret a válasz. Ez eddig rendben is volna... azonban minden terv és intézkedés annyit ér — amennyi megvalósul belőle. Saját kárán tanul az okos — mondja a közmondás. Ez azonban gyakran nem válik valóra. Utóvizsgálataink egy bizonyos részénél azt kell • megállapítani, hogy nemcsak a szó röpül el, hanem az írás is pusztán papír marad. Tipikus eset volt erre legutóbb a Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Ktsz-nél. Még 1065-ben az ügyészség azért szólalt fel, mert a 26 ezer forint körüli minőségi kötbér okait az elnök nem vizsgálta ki, nem indított fegyelmi és kártérítési eljárást, a felelősök ellen. Az egy év múlva lefolytatott utóvizsgálat ugyanezt észlelte. Ezért a főügyészség a KISZÖV elnökénél Lőrincz László ktsz- elnök ellen fegyelmi és kár- ' térítési eljárást kezdeményezett. A KISZÖV a kivizsgálást egyéb kérdésekre is kiterjesztette, s ennek eredményeként nemcsak az elnök, hanem a főkönyvelő, az üzemvezető és a műszaki adminisztrátor ellen is elrendelte az eljárás lefolytatását. Dr. Lehel István Hogy iparszert! legyen a mezőgazdaság A megye „legfiatalabb“ vállalata — és a korszerűség Mióta ismerem, tudom róla, hogy sosem volt elégedett azzal, amit, csinált. Mindig jobbat szeretett volna, de ez gyakran nem sikerült- Pedig ő is hitt benne, hogy a jó elképzelések ma megvalósítha- tóbbak, mint bármikor. Most újabb lehetőséget ka* pott Juha István: a nemrég alakult MEZÖBER vezetője lett. A jövőben ez a vállalat foglalkozik majd a mezőgazdasági beruházások tervezésével és lebonyolításával. Átlagos életkor; 24 év —* Harmincán leszünk, mind fiatalok — mondja. — Az átlagos életkort tekintve — ami 24 év — ez lesz a megye legfiatalabb vállalata Szándékosan kerestem a fiatal munkatársakat: könnyebb velük dolgozni, nem köveseden meg bennük a hagyomány, megértik, ha korszerűbbet és jobbat akarunk alkotni. Juha István maga is fiatal ember, 31 éves. De nem tapasztalatlan, nyolc évig dolgozott a Beruházási Irodánál, főmérnöki beosztásban: Ez az idő érlelte meg benne az új elképzeléseket, a megvalósításra váró terveket, vágyakat. Kiteríti előttem az aranyosapáti Béke Tsz leendő majorjának tervrajzát — Ez ma az általánosan elfogadott. Három istálló, ösz- szesen 310 férőhellyel. Borjúnevelő, takarmányos, elletőistálló — külön külön, öt vagy hat holdnyi területre fér el, és nagyon sokba kerül. Hasonló témáról irta a doktori disszertációját melyet a nyáron fognak elbírálni : a mezőgazdasági beruházások korszerűsítése. Régóta foglalkoztatja ez a gondolat. — Kiépült majorokat nézegettünk, hogyan lehetne gépesíteni, utakkal, közművel ellátni? Rájöttünk, hogy a régi, pavilonos építési rendszerben szinte megoldhatatlan, mert a sok apró épület nem felel meg a követelményeknek. Fehér, köpenyben egy gomb* nyomással Akkor kezdett az új után kutatni, és „kénytelen” volt megismerni a külföldi módszereket is. Elém tett egy másik tervrajzot. Ezen egyetlen épületben — vagy inkább üzemcsarnokban — helyezte el mindazt, amit korábban széjjelszórva terveztek. (A terület a pavilonos rendszer negyedrészét veszi igénybe, nem rabolja tovább az amúgy is megfogyatkozott szántót) Ez — Juha István számítása szerint —tíz helyett hétmillió forintba kerülne Megjavítaná a klimatikus viszonyokat, nem lenne oly nagy a párásodás, gyors a lehűlés, mint eddig. Olcsóbbá tenné a termelést, hiszen növelni lehetne benne a gépesítést. Változna az építés jellege Is: olyan szerkezetekből állította össze, amelyeket már évek óta gyárt az épitőipar. Csak eddig nem kellettek senkinek. — Mindez nem az én találmányom, a lehetőséget sem én fedeztem fel. Az egyetemen például már oktatják. Csehszlovákiában és Romániában már így is építkeznek. A román mezőgazdasági üzemcsarnokokat nyugati szakemberek is megcsodálják. Véleményem szerint nálunk is meg fogják valósítani, hiszen ez a fejlődés törvényszerűsége. Csak adom, hogy a szomszédokat kerestem, nincsenek itthon, üzenetet szeretnék hagyni, ha lehet... — Oóh... elnézést... az ördög vigye el... Az elefánt fejéhez kap, ebből sejtem, a jókívánság nem rám vonatkozik. — Egy pillanat... csak kibújok ebből a vacakból. Valahol ajtó nyílik, trappolás, — egy nyúl bukkan fel az elefánt mögött. — Várj, majd én... — sipogja. Kezdi rángatni a derék ormányos busa fejét. A helyzet alakul. — Nyusziiii... — vonit váratlanul egy segélykiáltás a lakás belsejéből. — A béka elvette a koronámat! Adod vissza, te undok...?! Nem, igazán nem unalmas ház. —■ Bocsánat.,, segíthetek? Az elefánt ajtót nyit és megadóan hajtja felém a nyakát. — Eredj be, — utasítja fojtott hangon a nyulat — mert ezek széttépik a koronát... jaj, nagyon kedves... ez a kis mafla becsip- te a hajamat a gumiba... a nyuszi... illetve a kisfiam, hoppá, nem baj, nem kéne egy olló? Ilyen szamárságot... a kislányom beteg... tessék nyugodtan eltépni... szóval ágyban kell tartanom a gyereket... lejött végre7 Kitaláltuk ezt a jelmezes- dit. hogy... megint beakadt...? így legalább a kislány nyugton marad... Nna.J Borzas, fekete kis asz- szony, csinos, kedves elefánt. Bizalommal, a régi barátság meghittségével állok mellette. Elvégre bajtársam, egy lövószárokban küzdöttünk egy papírjelmez lecibálása erejéig. Haját igazgatja, a felrúgott szőnyeget simítgatja cipője orrával. — Hát... parancsoljon... No lám. Milyen kimért, milyen társasági. Magam is megmerevedek. Hűvös udvariassággal állok — az elefántfej még a kezemben — és mondom, mit üzenek a szomszédnak. Nyúl a jel-; mezért, de már nyitja az ajtót, hogyne, átadja, na- ! gyón szívesen. Konvencióvá- ' Hsán biccent, — konvenció- J nálisan visszabiccentek, Nem történt semmi. az a feladatunk, hogy a törvényszerűséget gyorsan fölismerjük- Ezért szeretném elterjeszteni a megyében. És persze, nem kiépült majorokban, hanem olyan gazdasá* goknál, ahol a közös építkezések még lehetővé teszik. Vannak szakemberek ebben az országban, akik — folyóiratok, szaklapok hasábjain — harcolnak azért, hogy az építkezéseket gyorsabban fejlesszük korszerűvé. Ez különösen érvényes a mezőgazdasági beruházásoknál. Az ipari vagy a lakásépítkezések lassanként már szerelőiparrá változtak, a mezőgazdasági építkezéseken még mindig a régi mód a divatos. Pozitív változások előli — Az a tapasztalatom — mondja Juha István, — hogy a fiatalok csakis az iparszerű mezőgazdasági termelést szeretik. Az ma egyetlen fiatalnak sem életcélja, hogy trágyát viliázzon. Ha fehér köpenyben egy gombnyomással elvégezheti ezt a műveletet, — biztosan ottmarad a téeszben. S nekünk olyan gazdasági épületeket kell építenünk, amelyek ennek a célnak is megfelelne*. Elképzelés tehát van, nem egyedüli az üzemcsarnok rendszerű építkezés terve. Ezeket azonban nem lehet máról-holnapra megvalósítani, hiszen már az 1968-as létesítmények jegyzéke is elkér szült. De azután. . — A MEZÖBER már az új gazdasági irányítási rendszer vállalata, csakis újfajta körülmények között létezhet. Az elképzeléseinket itt már megvalósíthatjuk, hiszen ez csupán rajtunk és a tées2e- ken áll. Ezt elősegíti maid az új hitelre'ndszer is. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy olcsó és jó épületeket tervezzünk, amelyek jobbak a mostaniaknál Egy vállalat elindul. Nem lenne ebben semmi különös, máskor is történt már ilyen. Ez a mostani azonban mégis más egy kicsit: az új gazdasági Irányítási rendszer változásait sejteti. Kun Istré* Bocsánat, elefánt!