Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
ima ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. DECEMBER 16, PÉNTEK A LAP TARTALMÁBÓL; Fiatalok Nyirgelsén (3. oldal) 1967 sportnaptár (4. oldal) A rádió és tv heti műsora (5. oldal) A Minisztertanács ülése Közlemény a KGST 20. ülésszakáról és a KGST Végrehajtó Bizottságának 27. üléséről A kormány Tájékoztató- j* Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a földművelésügyi-, a munkaügyi- és az igazságügyminiszter együttesen törvényerejű rendelettervezetet nyújtott be a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj rendszeréről. A kormány a tervezetet megvitatta, elfogadta. s úgy határozott, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tájékoztatta a kormányt a IX. pártkongresz- szus tiszteletére indult munkaverseny eredményeiről és tapasztalatairól. A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megAz MSZMP IX. kongresz- szusának tiszteletére nagyarányú munkaversenyt kezdeményeztek az ipari üzemek, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelmi vállalatok, valamint a mezőgazdaság állami szektorának dolgozói. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a verseny segítése céljából együttes felhívást bocsátott ki, ez egységes keretbe foglalta a dolgozók kezdeményezésére indult nemes vetélkedést, útmutatást adott a soron lévő feladatok megoldását legjobban előmozdító vállalásokhoz. A szakszervezetek központi és megyei szervei, valamint a KISZ-bizottságok az üzemekben segítették és szervezték a versenyt. A vállalatok műszaki, gazdasági és mozgalmi vezetői a legtöbb esetben nagy körültekintéssel, a dolgozókkal — elsősorban a szocialista brigádokkal — együtt dolgozták ki a kongresszusi verseny helyi célkitűzéseit. Ennek köszönhetően az egyének és a kollektívák vállalásai megfontoltak, reálisak voltak. Már csak néhány helyen fordult elő az a hiba, hogy az üzemi vezetők a dolgozókkal való megbeszélés nélkül tettek felajánlást. A dolgozók szorgalmas munkával teljesítették, illetve teljesítik vállalásaikat A dolgozók aktivitásának növekedését bizonyítja az az általános jelenség, hogy a pártkongresszus tiszteletére újabb kollektívák állították célként maguk elé, hogy kiérdemlik a szocialista brigád, illetve a szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, gazdasága kitüntető címet A munkaverseny értékes eredményei jelentkeznek abban, hogy számos helyen túlteljesítették az export előirányzatait, bővítették a belkereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek választékát és a készletekkel való gazdálkodás is kedvezőbben alakult, mint az előző években. A régebbi úgynevezett mennyiségi szemléletet mindinkább felváltják azok vizsgálta, hogyan vannak ellátva az üzemek szociális létesítményekkel, s javaslatuk alapján a kormány határozatokat hozott a hely. zet további javítására. A nehézipari miniszter a vegyiparnak a második ötéves terv időszakában történt fejlesztéséről tett jelentést A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. Az építésügyi és a pénzügyminiszter közös jelentésben beszámolt a magánerőből történt lakásépítkezések eddigi eredményeiről. A Minisztertanács határozatot hozott a magánerőből létesülő lakások — elsősorban társasházak — építésének fokozott előmozdítására. A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján a gépállomásoknak gépjavító állomásokká való átszervezése érdekében hatályon kívül helyezte a szervezetüket és működésüket szabályozó régebbi határozatát. a törekvések, amelyek a gazdálkodás eredményességének növelésére, a minőség javítására, a munkafeltételek és az elvtársi együttműködés fejlesztésére irányulnak. Javult a versenyben legjobban kitűnő dolgozók és kollektívák erkölcsi és anyagi elismerése. Egyes vállalatoknál — helyesen — > verseny értékelése során jutalmazási jogot és pénzalapot biztosítottak az üzemvezetők és a művezetők számára is. Gyakrabban adnak céljutalmat meghatározott feladatok jó teljesítéséért, de ez még nem vált általánossá. Csak szórványosan törekednek arra, hogy a munkaversenyben elért eredmények jutalmazását összekapcsolják az anyagi ösztönzés rendszerével, főleg a premizálással és a nyereségrészesedés elosztásával. Még mindig nem vált általánossá az a gyakorlat sem, hogy a nagy ünnepeink (április 4., május 1., november 7.) alkalmából történő jutalmazáson kívül az eredményes, sikeres munkát azonnal kövesse az erkölcsi és anyagi elismerés. A kongresszusi versenyt hatékonyan segítették az agitációs és propaganda szervek. A rádió, a televízió és az újságok rendszeresen és sokoldalúan foglalkoznak a versennyel. Az eredmények mellett helyenként előfordultak olyan hibák, amelyek átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolták a dolgozók munkakedvét és egyes üzemekben fékezték a verseny lendületét. Ezek közé tartozik, hogy egyes műszaki-gazdasági vezetők nem gondoskodtak a zavartalan munka műszaki-szervezési előfeltételeiről, s az ilyen üzemekben a szervezetlenség, az akadozó anyag-, szerszám-, alkatrész- és segédanyagellátás megbontotta a program szerinti gyártást, növelte a veszteségidőt, csökkentette a dolgozók keresetét. Hasonlóképpen fékezően hatottak az egyes vállalatok közötti kooperációban tapasztalt hibák. Az ágazati, az iparági gazdasági irányító szervek — kevés kivételtől eltekintve — nem foglalkoztak kielégítően a kongresszusi versennyel. Általában mindenütt többet kellett volna tenni a verseny értékelése és nyilvánossága, az élenjárók népszerűsítése és a jó tapasztalatok elterjesztése végett. A kongresszusi munkaverseny nem zárult le, a dolgozók tovább folytatják, hogy minél sikeresebben tegyenek eleget ez évi tervfeladataiknak. A verseny segítése érdekében a Minisztertanács határozatban kötelezte az illetékes minisztereket, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket a gazdasági vezetés munkájának fogyatékosságaiból adódó azoknak az okoknak és körülményeknek a megszüntetésére, amelyek hátráltatják a verseny nagyobb eredményeinek elérését. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői — az illetékes mozgalmi szervek közreműködését kérve — 1967. január 15-ig tárgyalják meg a vállalatok, a gazdaságok és az intézmények igazgatóival a jövő évi népgazdasági terv legfontosabb gazdasági célkitűzéseit és feladatait, s készítsék elő a jövő évi versenyszervező tevékenységet. A kongresszusi munkaverseny végleges értékelése alapján a kitüntető zászlók, oklevelek és a jutalmak átadására 1967. április 2L és május 1. között kerül sor. ★ A SZOT elnökségének és a KNEB elnökének együttes előterjesztése megállapította; népgazdaságunk gyors fejlődésével párhuzamosan az üzemekben számos új szociális létesítmény (öltöző, fürdő, stb). épült, a régieket kibővítették, felújították, modernizálták, de ennek ellenére sem sikerült mindenütt megszüntetni a régebbről származó elmaradottságot, más helyeken pedig a szociális létesítmények építése, bővítése nem tartott lépést a munkások számának gyors növekedésével. A Minisztertanács a helyzet további javítása céljából több határozatot hozott. A miniszterek, a megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi tanácsok vb elnökei a szakszervezetekkel közösen kötelesek ellenőrizni, hogy a vállalatoknál elkészüljenek az 1967-re megtervezett szociális létesítmények: elő kell mozdítaniuk, hogy a vállalatok erre a célra saját erőforrásaikat is felhasználják. Amikor üzemet építenek, rekonstruálnak, vagy a létszámot jelentősebben bővítik, biztosítani kell, hogy az előírásoknak megfelelő szociális létesítményeket is megtervezzék és megépítsék. A már működő vállalatoknál fokozatosan fel kell számolni az elmaradottságot. A kormány megbízta az Országos Tervhivatal elnökét, a pénzügyminisztert és felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy dolgozzák ki ennek rendszerét és módozatait A vegyipar második ötéves tervének sikeres teljesítésével, illetve túlteljesítésével nagymértékben elősegítette egész népgazdaságunk fejlődését. Nagy feladatainak megvalósítását előmozdította, hogy az öt év alatt a vegyiparban 14,2 milliárd forint értékű beruházás történt. A szocialista ipar termelésének 47 százalékos növekedésével szemben a vegyiparé 91, ezenbelül a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoké kereken 100 százalékkal emelkedett. A nagyarányú fejlesztés számottevően hozzájárult a vidék iparosításához is: a beruházásokat ugyanis túlnyomó többségükben a fővároson kívül valósították meg; Budapesten az össz- beruházási keretnek csak 15, Borsod megyében viszont mintegy 40 százalékát használták fel. Nagy segítséget adott a vegyipar fejlődéséhez a KGST-n belül kialakított kutatási együttműködés és gyártásszakosítás, továbbá az, hogy a baráti országok sok fontos nyersanyagból csaknem teljes egészében fedezték az iparág szükségleteit. Ebben az időszakban helyezték üzembe az egész népgazdaság, de különösen a vegyipar fejlődése szempontjából nagy jelentőségű Barátság kőolajvezeték hazai szakaszát. Az energia struktúra átalakításának előkészítéseként a kőolajipar fejlesztésének középpontjában a földgáztermelés növelése, valamint a fűtőolaj gyártás fejlesztése áll. Ennek nyomán kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak össze, tétele: a gáz- és kőolaj részaránya öt év alatt 23 százalékról 29 százalékra növekedett. A távlati népgazdasági tervekkel összhangban a vegyipart a következő ötéves tervek időszakában is az ipar átlagát meghaladó ütemben fejlesztik. ★ A gépállomások jelentős szerepet töltöttek be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében: technikai szolgáltatásokkal, szakmai útmutatásokkal és emellett szervező és politikai munkával is segítették a termelő- szövetkezetek megalakulását, a nagyüzemi termelési módszerek mind szélesebb- körű alkalmazását. A gépállomások ezeknek a feladatoknak eleget tettek. Mivel a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött, s a termelőszövetkezetek megerősödtek, saját gépparkkal rendelkeznek, a gépállomások fő feladata a termelőszövetkezetek gépeinek javítása lett. A megváltozott feladatkör, továbbá annak előmozdítása, hogy a gépállomások önálló vállalati gazdálkodásra térjenek át, szükségessé tette a szervezetüket és működésüket szabályozó korábbi kormányhatározatok hatályon kívüli helyezését. A gépállomások a jövőben a termelőszövetkezetek szerződő partnerei lesznek: új gazdálkodási és szervezeti rendjük lehetővé teszi, hogy eredményesen teljesítsék feladataikat a termelőszövetkezeti gépek gondos javításában és megfelelő műszaki állapotuk fenntartásában. Szófia, (MTI): December 8—10-ig. Szófiában megtartotta soron következő 20. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában a KGST tagországainak küldöttségei vettek részt, A Magyar Népköztársaság küldöttségét Apró Antal miniszterelnök-helyettes vezette. Az ülésszak, miután megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. és 20. ülésszaka között végzett munkáját, a végrehajtó bizottság tevékenységét jóváhagyta. Az ülésszakon megállapítást nyert, hogy a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés az említett időszakban továbbfejlődött a KGST-tagországok között. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a tanács tevékenységére nézve nagy jelentőségű volt a kommunista és munkáspártok vezetőinek, valamint a kormányfőknek 1966. júliusában Bukarestben megtartott találkozója amelyen a részvevők egyöntetűen kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesznek a kölcsönös együttműködés fejlesztésére, összhangban a teljes egyenjogúság, a szuverénitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és elvtársi segítség- nyújtás elveivel, s ily módon elősegítik a proletár internacionalizmus, valamint a New York (MTI) December 14-én délután az ENSZ politikai bizottságában felszólalt Mód Péter a külügyminiszter első helyettese, a magyar delegáció vezetője. Mód Péter mindenekelőtt elítélte azt a diszkriminatív eljárást, amellyel a politikai bizottság, nyugati nyomásra megakadályozta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is részt vegyenek az őket érintő vitában. E magatartás mögött az húzódik meg, hogy az Egyesült Államok állandósítani akarja Dél- Korea megszállását, ezzel fenyegeti az egész távolt-kelet békéjét és biztonságát. A külügyminiszter első helyettese ezért a magyar delegáció teljes támogatásáról biztosította azt a napirendi javaslatot és határozattervezetet, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista országok kezdeményezésére nyújtottak be. Beszédében jelentős teret szentelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság korszocialista világrendszer egysége és összeforrottsága erősítését. Ebből kiindulva az ülésszak ajánlotta a KGST tagállamainak és megbízta a tanács szerveit, hogy a jövőben is minden erőfeszítésüket a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további fejlesztésére irányítsák. Az ülésszakon vélemény- csere folyt a tagországok 1970 utáni népgazdasagfej- lesztési terveinek összehangolására vonatkozó kérdésekről. ★ December 10—13-ig Szófiában megtartotta 27. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a 20. ülésszak ajánlásaiból és határozataiból fakadó iníézkédéseket és jóváhagyta az 1967. évi munkatervet. A végrehajtó bizottság megvizsgálta és elfogadta a szükséges ajánlásokat a KGST-hez tartozó országokban folyó termelés szakosításának és kooperálásá- nak kérdéseiről az 1970-ig terjedő időszakban a hengerelt áruk egyes fajtáit, acélcsöveket. különböző fémcikkeket és vasötvözeteket, az építőipar és az útépítés gépesítését szolgáló gépek és berendezések egyes fajtáit, továbbá a műanyagcikkek gyártásához szükséges berendezéseket illetően. mánya által előterjesztett javáslatoknak, amelyek sürgetik, az ország egyesítését demokratikus alapokon ét mindenféle külföldi beavatkozás nélkül. Leleplezte továbbá, hogy Dél-Koreában egyszerűen „bűnnek” tekintik ha valaki az ország katonai megszállását ellenzi és a két Korea egyesítését követeli. Különösen éles szavakkal bélyegezte meg Mód Péter, hogy a dél-koreai rezsim katonákat szállít Dél-Viet- namba az Egyesült Államok nyomására. Súlyosan elítélendő — hangsúlyozta, —■ hogy mind Dél-Koreában, mind Ázsia sok más részében az ENSZ zászlaja alatt követnek el atrocitásokat. A kulcsfeladat tehát a külföldi és elsősorban amerikai csapatok kivonása. Korea egyesítése a koreai nép belügye. Ezért mindenféle ENSZ-akció alapokmány-ellenes és törvényt®* len. Az ENSZ koreai bizottságát fel kell oszlatni és a koreai kérdést le kell venni az ENSZ napirendjéről. Mód Péter beszéde az PNSZ-ben
