Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

ima ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. DECEMBER 16, PÉNTEK A LAP TARTALMÁBÓL; Fiatalok Nyirgelsén (3. oldal) 1967 sportnaptár (4. oldal) A rádió és tv heti műsora (5. oldal) A Minisztertanács ülése Közlemény a KGST 20. ülésszakáról és a KGST Végrehajtó Bizottságának 27. üléséről A kormány Tájékoztató- j* Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a földművelésügyi-, a mun­kaügyi- és az igazságügy­miniszter együttesen tör­vényerejű rendelettervezetet nyújtott be a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti ta­gok új nyugdíj rendszeréről. A kormány a tervezetet megvitatta, elfogadta. s úgy határozott, hogy a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elé terjeszti. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége tájékoztatta a kor­mányt a IX. pártkongresz- szus tiszteletére indult munkaverseny eredményei­ről és tapasztalatairól. A Minisztertanács a tájékoz­tatást tudomásul vette. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge és a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság meg­Az MSZMP IX. kongresz- szusának tiszteletére nagy­arányú munkaversenyt kez­deményeztek az ipari üze­mek, az építőipar, a közle­kedés, a kereskedelmi vál­lalatok, valamint a mezőgaz­daság állami szektorának dolgozói. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a ver­seny segítése céljából együt­tes felhívást bocsátott ki, ez egységes keretbe foglalta a dolgozók kezdeményezésé­re indult nemes vetélkedést, útmutatást adott a soron lévő feladatok megoldását legjobban előmozdító válla­lásokhoz. A szakszervezetek központi és megyei szervei, valamint a KISZ-bizottságok az üzemekben segítették és szervezték a versenyt. A vállalatok műszaki, gazdasá­gi és mozgalmi vezetői a legtöbb esetben nagy körül­tekintéssel, a dolgozókkal — elsősorban a szocialista bri­gádokkal — együtt dolgoz­ták ki a kongresszusi ver­seny helyi célkitűzéseit. En­nek köszönhetően az egyé­nek és a kollektívák vállalá­sai megfontoltak, reálisak voltak. Már csak néhány he­lyen fordult elő az a hiba, hogy az üzemi vezetők a dolgozókkal való megbeszé­lés nélkül tettek felaján­lást. A dolgozók szorgalmas munkával teljesítették, illet­ve teljesítik vállalásaikat A dolgozók aktivitásának növekedését bizonyítja az az általános jelenség, hogy a pártkongresszus tiszteletére újabb kollektívák állították célként maguk elé, hogy kiérdemlik a szocialista brigád, illetve a szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, gazdasága kitüntető címet A munkaverseny értékes eredményei jelentkeznek abban, hogy számos helyen túlteljesítették az export előirányzatait, bővítették a belkereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek választé­kát és a készletekkel való gazdálkodás is kedvezőbben alakult, mint az előző évek­ben. A régebbi úgynevezett mennyiségi szemléletet mindinkább felváltják azok vizsgálta, hogyan vannak el­látva az üzemek szociális létesítményekkel, s javasla­tuk alapján a kormány határozatokat hozott a hely. zet további javítására. A nehézipari miniszter a vegyiparnak a második öt­éves terv időszakában tör­tént fejlesztéséről tett je­lentést A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. Az építésügyi és a pénz­ügyminiszter közös jelen­tésben beszámolt a magán­erőből történt lakásépítke­zések eddigi eredményeiről. A Minisztertanács határo­zatot hozott a magánerőből létesülő lakások — elsősor­ban társasházak — építésé­nek fokozott előmozdítására. A kormány a földműve­lésügyi miniszter előter­jesztése alapján a gépállo­másoknak gépjavító állo­másokká való átszervezése érdekében hatályon kívül helyezte a szervezetüket és működésüket szabályozó ré­gebbi határozatát. a törekvések, amelyek a gazdálkodás eredményessé­gének növelésére, a minő­ség javítására, a munkafel­tételek és az elvtársi együttműködés fejlesztésére irányulnak. Javult a versenyben leg­jobban kitűnő dolgozók és kollektívák erkölcsi és anya­gi elismerése. Egyes válla­latoknál — helyesen — > verseny értékelése során ju­talmazási jogot és pénzala­pot biztosítottak az üzem­vezetők és a művezetők számára is. Gyakrabban adnak céljutalmat meghatá­rozott feladatok jó teljesíté­séért, de ez még nem vált általánossá. Csak szórványo­san törekednek arra, hogy a munkaversenyben elért eredmények jutalmazását összekapcsolják az anyagi ösztönzés rendszerével, fő­leg a premizálással és a nyereségrészesedés elosztá­sával. Még mindig nem vált általánossá az a gyakorlat sem, hogy a nagy ünne­peink (április 4., május 1., november 7.) alkalmából történő jutalmazáson kívül az eredményes, sikeres munkát azonnal kövesse az erkölcsi és anyagi elismerés. A kongresszusi versenyt hatékonyan segítették az agitációs és propaganda szervek. A rádió, a televízió és az újságok rendszeresen és sokoldalúan foglalkoznak a versennyel. Az eredmények mellett helyenként előfordultak olyan hibák, amelyek átme­netileg kedvezőtlenül befo­lyásolták a dolgozók munka­kedvét és egyes üzemekben fékezték a verseny lendüle­tét. Ezek közé tartozik, hogy egyes műszaki-gazda­sági vezetők nem gondos­kodtak a zavartalan munka műszaki-szervezési előfelté­teleiről, s az ilyen üzemek­ben a szervezetlenség, az akadozó anyag-, szerszám-, alkatrész- és segédanyagel­látás megbontotta a prog­ram szerinti gyártást, nö­velte a veszteségidőt, csök­kentette a dolgozók kerese­tét. Hasonlóképpen féke­zően hatottak az egyes vál­lalatok közötti kooperáció­ban tapasztalt hibák. Az ágazati, az iparági gazdasá­gi irányító szervek — ke­vés kivételtől eltekintve — nem foglalkoztak kielégítően a kongresszusi versennyel. Általában mindenütt többet kellett volna tenni a ver­seny értékelése és nyilvá­nossága, az élenjárók nép­szerűsítése és a jó tapaszta­latok elterjesztése végett. A kongresszusi munka­verseny nem zárult le, a dolgozók tovább folytatják, hogy minél sikeresebben te­gyenek eleget ez évi tervfel­adataiknak. A verseny segítése érdeké­ben a Minisztertanács ha­tározatban kötelezte az il­letékes minisztereket, hogy tegyenek megfelelő intézke­déseket a gazdasági vezetés munkájának fogyatékossá­gaiból adódó azoknak az okoknak és körülményeknek a megszüntetésére, amelyek hátráltatják a verseny na­gyobb eredményeinek eléré­sét. Az előző évek gyakorla­tának megfelelően a minisz­terek és az országos hatás­körű szervek vezetői — az illetékes mozgalmi szervek közreműködését kérve — 1967. január 15-ig tárgyal­ják meg a vállalatok, a gazdaságok és az intézmé­nyek igazgatóival a jövő évi népgazdasági terv leg­fontosabb gazdasági célkitű­zéseit és feladatait, s készít­sék elő a jövő évi verseny­szervező tevékenységet. A kongresszusi munka­verseny végleges értékelése alapján a kitüntető zászlók, oklevelek és a jutalmak át­adására 1967. április 2L és május 1. között kerül sor. ★ A SZOT elnökségének és a KNEB elnökének együttes előterjesztése megállapítot­ta; népgazdaságunk gyors fejlődésével párhuzamosan az üzemekben számos új szociális létesítmény (öltöző, fürdő, stb). épült, a régieket kibővítették, felújították, modernizálták, de ennek el­lenére sem sikerült minde­nütt megszüntetni a régebb­ről származó elmaradottsá­got, más helyeken pedig a szociális létesítmények épí­tése, bővítése nem tartott lépést a munkások számá­nak gyors növekedésével. A Minisztertanács a hely­zet további javítása céljá­ból több határozatot hozott. A miniszterek, a megyei, a fővárosi, a megyei jogú vá­rosi tanácsok vb elnökei a szakszervezetekkel közösen kötelesek ellenőrizni, hogy a vállalatoknál elkészülje­nek az 1967-re megtervezett szociális létesítmények: elő kell mozdítaniuk, hogy a vállalatok erre a célra saját erőforrásaikat is felhasz­nálják. Amikor üzemet épí­tenek, rekonstruálnak, vagy a létszámot jelentősebben bővítik, biztosítani kell, hogy az előírásoknak meg­felelő szociális létesítménye­ket is megtervezzék és meg­építsék. A már működő vállala­toknál fokozatosan fel kell számolni az elmaradottsá­got. A kormány megbízta az Országos Tervhivatal elnö­két, a pénzügyminisztert és felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy dolgozzák ki ennek rendsze­rét és módozatait A vegyipar második öt­éves tervének sikeres telje­sítésével, illetve túlteljesíté­sével nagymértékben előse­gítette egész népgazdasá­gunk fejlődését. Nagy fel­adatainak megvalósítását előmozdította, hogy az öt év alatt a vegyiparban 14,2 milliárd forint értékű be­ruházás történt. A szocialista ipar terme­lésének 47 százalékos növe­kedésével szemben a vegy­iparé 91, ezenbelül a Ne­hézipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoké kereken 100 százalékkal emelkedett. A nagyarányú fejlesztés számottevően hozzájárult a vidék iparosításához is: a beruházásokat ugyanis túl­nyomó többségükben a fő­városon kívül valósították meg; Budapesten az össz- beruházási keretnek csak 15, Borsod megyében viszont mintegy 40 százalékát hasz­nálták fel. Nagy segítséget adott a vegyipar fejlődéséhez a KGST-n belül kialakított kutatási együttműködés és gyártásszakosítás, továbbá az, hogy a baráti országok sok fontos nyersanyagból csak­nem teljes egészében fedez­ték az iparág szükségleteit. Ebben az időszakban he­lyezték üzembe az egész népgazdaság, de különösen a vegyipar fejlődése szem­pontjából nagy jelentő­ségű Barátság kőolajvezeték hazai szakaszát. Az energia struktúra át­alakításának előkészítéseként a kőolajipar fejlesztésének középpontjában a földgázter­melés növelése, valamint a fűtőolaj gyártás fejlesztése áll. Ennek nyomán kedve­zőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak össze, tétele: a gáz- és kőolaj rész­aránya öt év alatt 23 száza­lékról 29 százalékra növeke­dett. A távlati népgazdasági tervekkel összhangban a vegyipart a következő öt­éves tervek időszakában is az ipar átlagát meghaladó ütemben fejlesztik. ★ A gépállomások jelentős szerepet töltöttek be a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésében: technikai szolgáltatásokkal, szakmai útmutatásokkal és emellett szervező és politikai munká­val is segítették a termelő- szövetkezetek megalakulá­sát, a nagyüzemi termelési módszerek mind szélesebb- körű alkalmazását. A gép­állomások ezeknek a felada­toknak eleget tettek. Mivel a mezőgazdaság szocialista átszervezése befe­jeződött, s a termelőszövet­kezetek megerősödtek, sa­ját gépparkkal rendelkeznek, a gépállomások fő feladata a termelőszövetkezetek gépei­nek javítása lett. A megváltozott feladatkör, továbbá annak előmozdítá­sa, hogy a gépállomások ön­álló vállalati gazdálkodásra térjenek át, szükségessé tet­te a szervezetüket és műkö­désüket szabályozó korábbi kormányhatározatok hatá­lyon kívüli helyezését. A gépállomások a jövőben a termelőszövetkezetek szerző­dő partnerei lesznek: új gaz­dálkodási és szervezeti rend­jük lehetővé teszi, hogy ered­ményesen teljesítsék felada­taikat a termelőszövetkezeti gépek gondos javításában és megfelelő műszaki állapotuk fenntartásában. Szófia, (MTI): December 8—10-ig. Szó­fiában megtartotta soron következő 20. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában a KGST tagországainak küldöttségei vettek részt, A Magyar Népköztársaság kül­döttségét Apró Antal mi­niszterelnök-helyettes ve­zette. Az ülésszak, miután megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának 19. és 20. ülésszaka között végzett munkáját, a végrehajtó bizottság tevé­kenységét jóváhagyta. Az ülésszakon megálla­pítást nyert, hogy a gazda­sági és tudományos műsza­ki együttműködés az emlí­tett időszakban továbbfej­lődött a KGST-tagországok között. Az ülésszak hangsúlyoz­ta, hogy a tanács tevékeny­ségére nézve nagy jelentő­ségű volt a kommunista és munkáspártok vezetőinek, valamint a kormányfőknek 1966. júliusában Bukarest­ben megtartott találkozója amelyen a részvevők egy­öntetűen kifejezésre juttat­ták azt a törekvésüket, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesznek a kölcsönös együtt­működés fejlesztésére, össz­hangban a teljes egyenjo­gúság, a szuverénitás és a nemzeti érdekek tisztelet­ben tartása, a kölcsönös előnyök és elvtársi segítség- nyújtás elveivel, s ily módon elősegítik a proletár inter­nacionalizmus, valamint a New York (MTI) December 14-én délután az ENSZ politikai bizottsá­gában felszólalt Mód Péter a külügyminiszter első he­lyettese, a magyar delegá­ció vezetője. Mód Péter mindenekelőtt elítélte azt a diszkriminatív eljárást, amellyel a politikai bizottság, nyugati nyomásra megakadályozta, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is részt vegyenek az őket érintő vitában. E magatartás mögött az húzódik meg, hogy az Egyesült Államok állandósítani akarja Dél- Korea megszállását, ezzel fe­nyegeti az egész távolt-kelet békéjét és biztonságát. A külügyminiszter első helyettese ezért a magyar delegáció teljes támogatásá­ról biztosította azt a napi­rendi javaslatot és határo­zattervezetet, amelyet a Szovjetunió és a többi szo­cialista országok kezdemé­nyezésére nyújtottak be. Beszédében jelentős teret szentelt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­szocialista világrendszer egysége és összeforrottsága erősítését. Ebből kiindulva az ülés­szak ajánlotta a KGST tag­államainak és megbízta a tanács szerveit, hogy a jö­vőben is minden erőfeszí­tésüket a tagországok gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködésének további fejlesztésére irá­nyítsák. Az ülésszakon vélemény- csere folyt a tagországok 1970 utáni népgazdasagfej- lesztési terveinek összehan­golására vonatkozó kérdé­sekről. ★ December 10—13-ig Szó­fiában megtartotta 27. ülé­sét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a 20. ülésszak ajánlásaiból és határozatai­ból fakadó iníézkédéseket és jóváhagyta az 1967. évi munkatervet. A végrehajtó bizottság megvizsgálta és elfogadta a szükséges ajánlásokat a KGST-hez tartozó orszá­gokban folyó termelés sza­kosításának és kooperálásá- nak kérdéseiről az 1970-ig terjedő időszakban a hen­gerelt áruk egyes fajtáit, acélcsöveket. különböző fémcikkeket és vasötvöze­teket, az építőipar és az útépítés gépesítését szolgáló gépek és berendezések egyes fajtáit, továbbá a műanyagcikkek gyártásához szükséges berendezéseket illetően. mánya által előterjesztett javáslatoknak, amelyek sür­getik, az ország egyesítését demokratikus alapokon ét mindenféle külföldi beavat­kozás nélkül. Leleplezte továbbá, hogy Dél-Koreában egyszerűen „bűnnek” tekintik ha vala­ki az ország katonai meg­szállását ellenzi és a két Korea egyesítését követeli. Különösen éles szavakkal bélyegezte meg Mód Péter, hogy a dél-koreai rezsim katonákat szállít Dél-Viet- namba az Egyesült Államok nyomására. Súlyosan elíté­lendő — hangsúlyozta, —■ hogy mind Dél-Koreában, mind Ázsia sok más részé­ben az ENSZ zászlaja alatt követnek el atrocitásokat. A kulcsfeladat tehát a külföl­di és elsősorban amerikai csapatok kivonása. Korea egyesítése a koreai nép belügye. Ezért minden­féle ENSZ-akció alapok­mány-ellenes és törvényt®* len. Az ENSZ koreai bi­zottságát fel kell oszlatni és a koreai kérdést le kell venni az ENSZ napirendjé­ről. Mód Péter beszéde az PNSZ-ben

Next

/
Thumbnails
Contents