Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
Nemi tfoi*í£nt Tolna meg*... Kék zászlócskák a térképen A halálos baleset mindig megdöbbenti az embert, de az első pillanatok után szinte önkéntelenül, kimondhatatlanul is érezzük a kérdést: *Miért?” Vasúti balesetek. Az eredmény csaknem minden esetben kórházi ápolás, — vagy még súlyosabb: halál★ Újkenéz vasúti megállóhely, 1966. november 11* 21,08 óra. Szomorú percek a vasút, az utazók számára. Érkezik az esti személy, már az állomás elé gördül, lassít. Többen — férfiak és nők egyaránt — a peronokon, a lépcsőkön állnak már. Készen, hogy bármelyik pillanatban leugorjanak a szerelvényről. Egy váratlan rándulás — lehet, hogy a kocsi belsejében fel sem tűnne, — a lépcsőn utazók közül többen megcsúsznak. Egy utas oly szerencsétlenül esik, hogy a kerekek pillanatok alatt átgázolnak rajta. A helyszínen meghal. Komoró vasútállomás, 1966. november 12., 19 óra Szinte megismétlődik az egy nappal korábbi eset: a vonatérkezés, a peronon állók, s a baleset. P. J. kisvárdai lakos kerül a kerekek alá- A szomorú eredmény: jobb lábát térden alul vágták le a kerekek. A vasút fekete krónikájának novemberi lapjai közül villantottunk fel kettőt. Az ok mindkettőben azonos: súlyos gondatlanság. ★ MÁV Debreceni Vasútigaz- gatóság, vasútüzembiztonsági osztály. Hatalmas térkép, Záhonytól Szolnokig valamennyi vasútvonallal. A rajzokat sok-sok piros jellel ellátott zászlócska tűzdeli tele, a sort itt-ott megszakítja egy kék. Valamennyi balesetet jelez — az utóbbiak halállal végződtek. ★ Dossziék, feljegyzések, vizsgálati lapok. „A VC 66—13 rendszámú vontató vezetője a tiszaber- celi állomás mellett lévő sorompó nélküli útátjárón közvetlenül a vonat előtt kísérelte meg az áthajtást. Ez nem sikerült, pótkocsiját a mozdony elütötte. „Az eredmény: jelentős anyagi kár a mozdonyban és a pótkocsiban. „Az EK 36—24 rendszámú Pannónia motorkerékpár vezetője a Nyírbéltek és Nyir- lugos állomások közötti sorompó nélküli útátjárónál az éppen áthaladó tehervonatba ütközött.’” Az eredmény Itt is: anyagi kár, személyi sérülés. „K. E- mérki lakos tehenes szekerével Ágerdőmajor és Tiborszállás között megállt ugyan az útátjáró előtt, de a vonat érkezése előtt átment a síneken, mögötte a kocsit azonban már elütötte a vonat.” A motorkocsi kisiklott, csak több' órás késéssel érkezhetett a következő állomásra; a szekér megrongálódott; a szekér utasa életveszélyesen sérült meg. A balesetek sora hatalmas felkiáltójel: mindegyik mögött ott a megjegyzés: Nem történt volna megint. s.) Bronzkori koponya az asztalon Félmillió éve lakott hazánk földje Nem volt valami szívderítő látvány, amint megpillantottuk az asztalon. Talán ezért indult nehezen a beszélgetés: — Szabad pontosabb személyi adatait? öseurópai típus, szak- nyelven cro-megnonit vagyok férfi a késői kőkorból. Pontosan 29 évet éltem, mintegy 4000 évig pihentem a földben, míg rámtaláltak. — Az adatok ugyebár pontosak? — Kérem, csak nem képzeli, hogy... Azt is elárulhatom, hogy egy éjjel ránktámadt a szomszédos törzs, engem meglékeltek, ebbe haltam bele... —Nézze a koponyavarratokat, a fogait. A hosszúcsontok erővonalai is ezt bizonyítják — szakítja meg a képzeletbeli beszélgetést a bronzkori koponyával dr, Kiszely István antropológus. — Azért, hogy minden tévedést kizárjunk egyik legfrissebb leletünkről, dr. Lengyel Imre kollégámmal már elvégeztük a csontszömányág sokáig tiltott dolog volt. A múlt század végén szedték fel először ásatások alkalmából az ép kopo nyákat, elsősorban kiállítási célokra. Ma már teljes temetők kerülnek feltárásra, s a cél azért a csontvázak teljessége, mert egész nemzetek, egy-egy népréteg teljes képét igyekeznek újból megeleveníteni. Magyarország régészeti és embertani vonatkozásban a világ gazdag területei közé számít. Hazánk földjén a félmillió éves vértes- szőlősi előember óta állandóan laktak emberek. Egyik kultúra váltotta a A fővárosi villamosvasút felvételre keres PÁLYAJAVÍTÖ FELÉPÍTMÉNYES MUNKASOKAT Kereseti lehetőség 1700,— Ft, melyhez a téli hónapokban 7—800,— Ft munkásszállón eltöltött készenléti díj számíthatóPALYATISZTÍTÓ, ÜTTAKARfTÖ MUNKASOKAT Kereseti lehetőség kb. 1300,— Ft, melyhez a téli hónapokban 5—600,— Ft munkásszállón eltöltött készenléti díj számítható. JUTTATÁSOK: Férfi munkásszállás, főzési lehetőséggel havi 75—100 Ft térítés ellenében, napi egyszeri üzemi étkezés térítés ellenében biztosítva, díjmentes villamos-, autóbusz és: BHÉV utazási igazolvány, s felvétel esetén útiköltség j térítés. Téli, nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs,! vattás öltöny, gumicsizma. i JELENTKEZÉS: a Fővárosi Villamosvasút munkaügyi osztályán, Budapest, VIL kér* Akácfa u. 15. fszt. 17. vettan kémiai vizsgálatát. Tucatnyi modern készülék szolgált segítségünkre. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutató- csoportjának laboratóriumában elektromos számológép, kvarclámpák, elek- trolizáló, csontcsiszoló gép és még egész sor bonyolult készülék könnyíti meg a történeti embertan kutatóinak munkáját A mai ember kiváncsi azok életére, akik itt éltek előtte, akiknek kultúráját, művészetét már töb- bé-kevésbé ismeri. Magát a kultúrát hordozó ember azonban nagyrészt még ismeretlen előttünk. A tudomásikat, koronként különböző népek vándoroltak át Magyarország területén. Eljutottak ide a kelták, a kisázsiai és itáliai légionáriusok, átvonultak a germánok, azaz a gepidák, kvá- dok, longobárdok. És hol van még az avarok több hulláma? 1964 óta dolgozik a Tudományos Akadémián dr. Kiszely István. Energikus, határozott fiatalember, s az ember inkább mérnöknek nézné, mint az elvont- nak tartott tudomány rajongójának. Elmondja, hogy az utóbbi években a dunakanyari ásatások jelentenem sok munkát az Akadémia munkatársainak. A régészek minden segítséget megkapnak államunktól. Szentlőrincen időszámításunk előtti VI—V. századi lakosság sírjait tárták fel. Aszódon rézkori, Kajda- cson longobárd, Kishomo- kon gepida, Szobon és Ipoly tölgy esen honfoglaláskori temetők kerültek napvilágra. A bronzkori koponyával kezdtük. Mennyi érdekeset lehetne még mesélni a Duna mentén talált cro- magnonit embertípus ürügyén! A magyar föld szinte kiapadhatatlan történelmi mélységéből hozzuk fel az évek folyamán az újabb és újabb mozaikdarabkákat, hogy képet alkotva újabb fehér foltokat tüntessünk el hazánk történeti múltjának térképén. (K. L) FEJESEK Tóth Miklós vígjátéka a nyíregyházi színházban Van egy meghatározás: — fogódzónak használják az irodalomtörténészek — csiz- mareki vígjáték. Ez a meghatározás színvonalat jelent. Nem a legjobb nívót, mert van molieri komédia és Molnár Ferenc-i játék is, de mindenképpen elismerést. Ezt a nem éppen szerencsés kategórizálást csak azért hívtuk segítségül, mert így talán könnyebb lesz elhelyezni Tóth Miklós művét, anélkül természetesen, hogy valamiféle „beskatulyázás” lenne a szándékunk A „csizmareki vígjáték” tulajdonképpen dicséret, hisz egyetlen színház sem bukott meg Csizmarek Mátyás darabjaival. (Hogy mást ne mondjunk a Déryné Színház több mint másfél évtizedes fennállása óta kevés olyan nagy siker volt, mint 1954-ben a Bujócska.) Érdekelte, mulattatta, gondolkodásra késztette az embereket, mert friss volt, s a szerző ismerte a színpadot. Tóth Miklós Is úgy nyúl a témához, ahogy Csizmarek tette, ügyesen borzolva a felszint, jó karikirozó érzékkel, nagy színpadismerettel. Talán az ő szavaival világítsuk meg a darab komikus magvát. Fejes Mihály a darabbeli fejes ezt mondja: „A vezető pozícióknak Igenis hű harcosok kezében kell lenni. A mi családunk minden tagja hű harcos, tehát a vezető poziciók nálunk jó kezekben vannak. Sajnos az élet véges. Éppen ezért bölcs előrelátással gondoskodni kell arról, hogy ez a vezető réteg összeházasítások révén terebélyesedjék.” Ez a kitűnő esszencia van föloldva három felvonásban. A rövid tartalom: Fejes a leányát egy nagyobb fejes fiához akarja adni, mert „a frontot tartani kell." Fejes Klári azonban már mást szeret. Csakhogy az „igaziról” kisül, hogy karrierista, Klári tehát örömmel nyújtja kezét a szülei jelöltjének, akiről viszont az derül ki, hogy egészen rendes fiú. A frigy azonban újabb akadályokba ütközik, mert a vőlegény apja, elcsúszik valami kis elszámoláson. A fiatalok nagy keserűségére már-már végleg kiadják a fiú útját, mikor egy telefonbeszélgetésből kitudódik, hogy „van még fantázia” a Petrus családban, mert, ha az apa le is csúszott, a sógor még mindig fejes. Klári apja tehát újabb kombinációkat készít elő, figyelembe véve a házasság előnyeit. A fiatalok azonban félrehúzódnak a számító öregektől. Ok nem a jó összeköttetésre, a kedvező rokoni kapcsolatokra, csak egymásra szá- j mítanak. Nem kétséges, ! hogy helyenként találkozunk ezzel a jelenséggel manap- j ság. A megváltozott politikai j és gazdasági viszonyokat' olykor bosszantó lassúsággal követi a tudat változása. S mennyivel könnyebb régi recepteket lemásolni, mint megtalálni az új életnek megfelelő formákat. A túlzott jólét és hatalom sokszor nemcsak a test rugalmasságára ártalmas, a szellem frissességére is káros. Bizony tanúi lehetünk, hogy itt-ott elalszik a lelkiismeret. Kár, hogy Fejes Mihály jellemzése rendkívül halvány. Nem annyira ember, mint inkább egy — már idézett — tétel hordozója. Nem tudjuk hogyan lett, hogyan lehetett vezető és miért vált ilyenné. A fiatalok is csak. dramaturgiai funkciót töltenek be. A feleség, az anyós és a sógor ellenben kitünően megrajzolt, gondosan jellemzett figurák. Nekik viszont a cselekményben nincs lényeges funkciójuk. Ezzel nem azt mondjuk, hogy nem segítenek az írói szándék megvalósításában. Milyen jó ötlet például, hogy a nagymama folyton párhuzamot von egykori gazdái a Semssey grófok arisztokratizmusa és a veje nagyralátása között. Atmoszféra teremtő ereje van a brossurával bélelt anyának is, aki jegyzettömbbel a kezében „fogadóórát” tart a leányának, mikor az anyai tanácsot vár. A sógor is remek típusa a felelőtlen — rokont maga mögött érző — vezetőnek. Jó vicc, hogy nem a Vörös Hajnalnak (tsz) küldik a vállalat pénzét, hanem Vörös Hajnalkának (táncosnő.) Dehát minek a vicc, mikor a téma humort, szatírát kíván. Igaz a szerző elhelyez néhány kegyetlen döfést: „régen mindig bíztattál, hogy emlegessem a múltat" — mondja es anyós a vőnek. — „Ugyan már azóta új szakaszba léptünk” — legyint a vő. Ez így kevés. Az új szakasz mit feledtetett el sok vezetővel, hogyan és mit tanított meg. Ezekre a kérdésekre a vígjátéknak is határozott választ kell adni. A színház dramaturgiája és a rendező, Csongrádi Mária, sokat segített a szerzőnek. A „befejezetlen" utolsó felvonás (mikor Fejes Mihály még a fügöny után is szövögeti korrupt terveit, de a fiatalok különválnak) világos állásfoglalás, szemben a szerzővel, aki egy ünnepi ebéddel ellágyítja a darab befejezését. Mondjuk ki: megalkuszik. Tóth Miklós mint eddigi munkái is bizonyítják, jő színházi szerző, de mondanivalójában nem elég következetes. Nem elég, ha csak nevetnek egy vígjátékon. A szerzőnek vállalni kell olykor az átkot is. Ha az alakításokat rangsorolni lehet, úgy Puskás Tibor, Göncöl Anikó és Sárosi Margit érdemel elsősorban dicséretet. Mint említettük íróilag is az ő szerepük a leghálásabb Simon Géza, Szép Ilona, Dombóvári Ferenc és Hidasi István jól kiaknázták szerepük lehetőségeit Sőt Hidasi István többet tett ennél. Nagyon árnyaltan, finom eszközökkel fogalmazta meg Benkő Eleket, ezt az először szin- patikus, de később annál ellenszenvesebb kis törtetőt A díszlet kellemes volt A jelmezek — a Déryné Színháznál talán először — csalódást okoztak. Egy mai tárgyú darab utcai ruháit is jelmezzé kell emelni. Gyarmati Béla Kozma Pál; Szőlőtermesztés IL Nagyüzemi szőlőtelepítéseink irányítóinak, szőlőtermesztő üzemeink szakembereinek nélkülözhetetlen segítője ez a könyv. Sok éves kutató és gyakorlati munka eredményeit összegezi a közvetlen gyakorlati tennivalók ismertetésével és mélyreható elemzésével. A könyv légtérjedelme sebb fejezete a szőlő szaporítása. Ezt indokolja, hogy az eredményes telepítés döntő fontosságú előfeltétele a megfelelő szaporítóanyag. Ennek előállítási módjait részletesen ismerteti. A m_etszési módok ismertetésénél értékeli a különböző metszési formák előnyeit, hátrányait és kitér az egyes szőlőtermesztőtájakon szokásos metszési módokra. A szőlő trágyázása c. fejezetben részletesen ismerteti a hazai és külföldi kísérleti eredmények alapján kidolgozott trágyázás: módszereket. Részletesen elemzi az egyes trágyaféleségek hatását. A szüretelési és szállítási munkák szervezésével, különböző módjaival külön fejezetben foglalkozik. Az egyes fejezetek szövegrészének érthetőségét jól segíti a gazdag rajz és képanyag. Elegáns ajándék Tanácsadás az ILLATSZERBOLTOKBAN.
