Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
Tárlat mindenáron ? Egy felejthetetlenül nagy film Áz elnök Egy év művészi számadását, megyénk kulturális életének reprezentatív eseményét jelenti minden év utolsó szakában az őszi megyei tárlat: számvetést vár a tárlatlátogató közönség a szabolcsi alkotóktól, új alkotásokat, fejlődést, tehát mindenképpen többet a tavalyinál. Gondok, kétségek előzték meg az idei, a tizenegyedik őszi megyei tárlat megnyitását. S e gondok most betelepültek a képek közé, a kiállítóterembe is. A szemlélődök első végigpillantása után ilyen gondolatok kérnek megfogalmazást: a kiállítók és a tárlat rendezői megfelelő komolysággal, felelősséggel készültek-e erre a jelentős eseményre? Valóban az egy év műszaki termésnek számvetése-e ez az őszi tárlat? Való igaz: a szabolcsi művészek erejét próbára tették év közben az önálló tárlatok, a társkiállításokon való részvétel, vagyis az, hogy képzőművészeink legszebb munkáit egyéb országos és társmegyei tárlatok „vitték el”. Ez sem lehet azonban elfogadható indok arra, hogy a most kiállító 11 művésznek mindössze 23 új alkotása reprezentálja Szabolcs-Szat- már képzőművészetét az évutó számvetésén, ezekből is kevés szól a megye életéről, a mai hétköznapokról. S bár a kiállított képek között vannak színvonalas, értékes alkotások, a tárlat — jelentőségéhez mérten semmi esetre sem azt nyújtja, amit erőteljesen fejlődő szocialista kultúránk és megyénk műértő közönsége vár a szabolcs-szatmári képzőművészet alkotóközösségétől. A rendezőknek pedig — sitt a megyei tanács vb művelődésügyi osztályára gondolunk — mérlegelniük lehetett volna: e kevés új alkotásból érdemes-e egyáltalán tárlatot rendezni. Szilágyi Szabolcs A második világháború befejeződött. A küzdelem nem. A szovjet nép soha nem látott nehéz éveket él át. Ezt ábrázolja Jurij Nagibin könyve, és ezt láttatja a maga eszközeivel Alekszej Szaltikov, a film rendezője is. Mondjuk meg itt, hogy pátosszal, de reálisan. A cselekmény középpontjában Jegor Trubnyikov áll, aki a háborúból félkarral, de életkedvvel érkezik haza. Nem kisebb feladatra vállalkozik, mint a nincstől és az éhségtől agyongyötört emberek munkára bírására, faluban tartására. Mindezért az első időben fizetni csak a jövő reményével tud. Hogy minden nehézségen, gáncsoskodáson keresztül mégis győzni tud, az a végtelen akaraterejével, a népbe és az emberségbe vetett hitével magyarázható. Van véleménye mindenről ennek a Jegor Trubnyikovnak, mer önállóan cselekedni, nem fél az igazságtól, a puritán őszinteségtől. A járási titkár támadására — hogy miért nem szolgáltatta be a termést az utolsó cseppig, Vonv miért osztott részt — így válaszol: — Az embereknek enni kell! Pontosan az ne kapjon eleget kenyérből, aki megtermeli!? Az orosz falunak, a kolhozparasztok életének ilyen mélységeit még nem mutatta meg film ekkora realitással, ekkora optimizmussal. A filmnek minden egyes szereplője élő, hús-vér figura, aki bármelyik pillanatban kilépne a film kockáiról, és élhetné tovább a maga sajátos életét. Ez viszont a felejthetetlen színészi alakításoknak köszönhető. És nem véletlen, hogy Mihail Uljanov — az élet igazságainak, kortársai jellemének tehetsége prizmáján átszűrt mesteri ábrázolója — a kolhozelnök jellemének maradéktalan megformálásáért, hibáinak és erényeinek való feltárásáért Lenin-díjat kapott. Szólni kell még a rendezés képteremtő erejéről. Leírhatatlan balladát idéznek az éhségtől csont-bőrré so- ványodott, járni képtelen tehenek legelőre terelése-támo- gatása, s az ezt tilinkó zenével, az ostorcsergetéssel, tehenek bőgésével aláfestett filmkockák. Ezt a képsort zárja később a temetési menet csordával való találkozása, s az — így búcsúzunk tőled! — mondat. Olyan ez az egész film, mint egy hatalmas freskó, .mely a szegénységtől induló paraszti életet festi, de úgy, hogy máris remekmű, — mint egy Sevcsenkó festmény, vagy rajz, mely befejezett egész, de a folytatás, a lehetőség ezer variánsát kínálja — mely az emberi fejlődés gigászi küzdelmeken át vezető útját ábrázolja, de nem zárja le, hanem kínálja a vásznat a tabló tovább- festéséhez. Sigér Imre A Központi Statisztikai Hivatal legújabb közleményéből kiderül: az országnak 1966. november 1-én 10 millió 194 ezer lakosa volt. Októberben az ipar — a többi között — 55 vasúti személygépkocsit, 381 teherkocsit, 268 autóbuszt, 21 ezer rádiót, 3309 motorkerékpárt, 22 ezer televíziót, 13 ezer 218 mosógépet, 8 ezer 212 centrifugát, 8 ezer 572 hűVan egy csitri Nicola Manzarl „Római gyerekek” című darabjában Gráciának ívják. Copfot hord és gyermekszabású ruhát. Alig 16 éves. Szóval kislány még. Azaz mindenki annak tartja, s Grácia — aki belül már „öntudatos hölgy” — fellázad. A lázadást két hasonszőrű pajtásával tervezi és viszi diadalra. Nicola Manzari darabjáról nem mondhatnánk, hogy párját ritkítja. Az ízes játékban, Rousseau óta egy sokszor hangoztatott pedagógiai elvet ismétel meg a szerző: a felnőttek mindig vegyék figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait. A Déryné színház produkcióját tetszéssel fogadja a közönség. Nem is lehet rossz az előadás, ahol a kitűnő Feleki Sári az egyik főszereplő, — mondják sokan. Csakhogy ez az előadás nem a darabbeli felnőtteken, hanem a gyetószekrényt, 143 ezer férfikabátot, 128 ezer öltönyt, 118 ezer női kabátot, és 381 ezer női kosztümöt gyártott. Az ország lakossága októberben 79 ezer 405 tonna kenyeret, 151 millió péksüteményt, — átlagos mennyiséget — fogyasztott. A kolbászféleségekből 1249, szalonnából 1142, húsból 19 948 tonna fogyott — húsból ez volt az idei csúcsfogyasztás. A fővárosi villamosvasút felvételre keres PALYAJAVÍTO FELÉPÍTMÉNYES MUNKÁSOKAT Húsból: csúcsfogyasztás Októberi fogyasztási statisztika Az úítörőház irodalmi színpadának premierje Játékbemutató és sorsolás a Móricz Zsigmond Színházban Vasárnap mutatkozott be első ízben Nyíregyházán az úttörőház irodalmi színpada. A zsúfolásig megtelt színházban nagy sikerrel mutatták be a Hóbortos hercegnő, A beszélő baba, az Egyszer egy királyfi című mesejátékokat és három páros jelenetet. A játékok és jelenetek közötti szünetekben az Iparcikk Kiskereskedelmi Vallalat rendezésében ismertették meg a gyerekekkel a legújabb játékokat. Többek között bemutatták a boltokban már kapható műszálas kék és rózsaszín mackókat, a habszivacsból készült tv-figurákat. Tetszett a gyerekeknek a gumiból készült Hófehérke és a hét törpe, a rendőrautó, a holdautó és az NDK gyártmányú elektromos építőszekrény és takarítókészlet. A bemutató után a mikulás jelent meg a színpadon és a sorsolás eredményeként egy holdautót, egy rugós foci játékot és egy színes mackót adott át a nyerteseknek. — tá — Munkafeltételek: Rendszeres nappalt — esetenként! éjszakai munka — 8 órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előírt teljesítmény elérése esetén kb. 1700.— Ft, melyhez a téli hónapokban 700,—, 800.— Ft munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. PALYATISZTÍTÖ, TAKARÍTÓ MUNKASOKAT, MUNKASNOKET Munkafeltételek: Rendszeres nappali — esetenkénti éjszakai munka — t órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előirt munkafegyelem betartása és megfelelő munkavégzés esetén 1300,— Ft, melyhez a téli hónapokban 500,—, 600,— Ft munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. JUTTATÁSOK: Téli, nyári egyenruha, tél! köpeny, bakancs, vattás öltöny esőköpeny, gumicsizma. MUNKÁSSZÁLLÁS: — főzési lehetőséggel — havi 75— 100 Ft térítés ellenében. Napi egyszeri üzemi étkeztetés térítés ellenében. DÍJMENTES: villamos-autóbusz és BHÉV utazási Igazolvány a dolgozóknak és családtagjainak. FELVÉTEL ESETÉN ÜTIKÖLTSÉGTÉRÍTÉS. JELENTKEZÉS: A Fővárosi Villamosvasút központjában Budapest, VII. kér. Akácfa utca 15. Budapesti Épületelemgyár (XI, Budafoki u. 78.) keres azonnali belépésre férfi és női segédmunkásokat. Állandó munkahely, jó kereseti lehetőség. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Levelekre nem válaszolunk. Több éve9 gyakorlattal rendelkező építőipari technikust keresünk felvételre műszaki vezetői munkakör betöltésére vidékre. Jelentkezni a Sza- bolcs-Szatmár megyei KI- SZÖV személyzeti főelőadónál (Nyíregyháza, Bá- thori u. 5. szám alatt.) (422) rekeken áll, vagy bukik. A színház legnagyobb érdeme, hogy sikerült „gyerekeket” találni a gyermekszerepekre. A leányruhás gyerek Grácia: Szűcs Ildikó. Hűvös vasárnap délelőttön beszélgetünk. Nagymarost emlegeti, ahol a szülei élnek, akik valami „rendes” pályára szánták. De jött a tv első KI mit tud vetélkedője... Akinek jó memóriája van még emlékezhet: Szűcs Ildikó balladákat szavalt a kamerák előtt. A Vörös Rébék-kel kezdte s a Hid- avatással került a győztesek sorába. Aztán meghívta a békéscsabai színház. — A csabai tapasztalatok? — Sajnos az elképzelés mindig szebb, több, mint amit megtudunk valósítani. A fiataloknál különösen így van ez. Több jó szerepet kaptam pl. a Kakuk Marci naiváját... Csabán jöttem rá, hogy nem tudok járni, mozogni a színpadon. — Azóta megtanult. — Mondja, tényleg jó ez a Grácia? Nem akarom én túlkomplikálni, hisz végeredményben egyszerű figura, ami a mondanivalóját illeti. De 16 éves. Olyan 10 éves, akit még gyereksorban tartanak. Csak belülről felnőtt. Mikor megmutatja énjét igyekszik felszabadult lenni, mint egy igazi nő. Csakhogy az öntudatos mondatok mögül mindig kibújik a szögletes és kicsit gátlásos kamasz. Szűcs Ildikó nem karikí- rozza Gráciát. Teljesen komolyan veszi. A szövegen nevetünk, a figurán kicsit meghatódunk. Mindenki érzi, hogy ez a nyelves kölyök csak azért lázadozik, hogy igazán belopja magát a felnőttek szivébe, hogy komolyan vegyék. Mert a copfra és a kislányos ruhára már nincs szükség, de az apa szeretetét, segítségét nem lehet nélkülözni. Nem könnyű ezt eljátszani, s nem lehet csak játszani. Az öltözőben a színésznő még nem tud szabadulni Grácia figurájától. Felszeg, kislányos a mosolya, rnég nem lépett ki a szerepből. Ilyenkor még nem lehet az alakításról beszélni, de másnap nyugodtan cigarettázva már maga emlegeti a figura árnyoldalait. — Szereti Gráciát? — Nem tudom, de ha majd mást játszom, biztosan hiányozni fog. — Mit szeretne játszani? — Egyelőre még nem ez a kérdés. A balladák mélységére és az operettek bókjaira egyaránt szükség van. Mindent meg kell tanulni, amire színpadon szükség lehet. Sokáig naívénak hittem magam. Álmodoztam a tragikák pózairól is. Egy színész útja kiszámíthatatlan. Az sem biztos, hogy megöregszem a pályán. Sok mindent újrakezdhet, abbahagyhat, megpróbálhat valaki. Csak egy a fontos: ne rekedjen benn a gondolat, az a mondanivaló, amiről úgy érezzük, hogy hasznos ha megfogalmazzuk színpadon, vagy akárhogy... — A Ki mit tudra l* ezért jelentkezett? — Dehogy. Csakhát érettségi után mindenki vágyik valamire... Gyarmati Béla Felveszünk férfi segédmunkásokat fatelepi rakodómunkára* Fizetés teljesítménybérben. Üzemi étkeztetést, vidékiek részére munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Budapest, XX. kér. Gubacsi hídnál lévő fatelepen. Tóth Árpád telepvezetőnél. ÉM. Építőipari Anyagellátó és Készletező Vál- lalat. ____________________________(Bp. 4882) hirdessen a Kelct-Magyarország HASÁBJAIN GRÁCIA Szűcs Ildikó A ki mit tudtól a Római gyerekekig
