Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

Nem hivatalos kongresszusi jegyseiet valósító nép első embere lehet. És egy nagy nép első embere csak akkor lehet ilyen, ha ez a nép az egész világ reménysége. Elfogó- doltan néztük és hallgat­tuk őt, jó hogy ilyen ez a nép, mint első embere, jó hogy barátok vagyunk. Kicsit szimbólum a kong­resszus környezete: a Dózsa György út, a közeli liget, az egykori május elsejék emléke, jogot és munkát követelő és cserébe kard- lapütéseket kapó munká­sok, a századforduló utáni nagy sztrájkok, a szerve­zett munkások első jelzé­sei, demonstrációi, hogy az a világ nem kell, a nép egy olyan világot akar, amiben ember lehet a dol­gozó ember is. A felszaba­dulás utáni májusok, tün­tetések, ezen az úton höm- pölygött a magyar mun­kásosztály és vívta ki élén pártjával a proletárok ha­talmát. Megyénk választott kül­döttei is kivették a részü­ket a kongresszus munká­jából. Az új Központi Bi­zottságot és a párt többi vezető szervét jelölő bizott­ságban kapott feladatot Orosz Ferenc elvtárs, me­gyei első titkárunk és Sin- ka Antalné elvtársnő, pe­dagógus. A kongresszus szerdai napján felszólalt Csepelyi Tamás elvtárs, a nagykállói járás küldötte és mindnyájunk nevében el­mondta, hogy hazánk, ezen belül Szabolcs-Szatmár me­gye fejlődése is igazolja pártunk politikájának he­lyességét. Szabolcs-Szatmár dolgozói egyetértenek a párt eddigi politikájával, helyeslik az eddigi politi­ka folytatását és lelkesítő számukra is a kongresszus céljai. Felszólalt csütörtö­kön Szviridov Ivánná elv- társnő termelőszövetkezeti elnöknő, s a kongresszus résztvevőinek nagy figyelme közepette szólt termelőszö­vetkezeti problémákról. Büszke érzés volt hallani, amit a kongresszus az egész világnak mondott. Kis nép vagyunk, a mi pártunk létszáma sem nagy a nemzetközi munkásmoz­galomhoz viszonyítva, de szavunkra figyelnek. A Központi Bizottság marxi— lenini politikája mindenhol érthető, ahol emberek él­nek, ahol a kommunisták harcolnak környezetükért, a haladásért. Idézzünk né­hány mondatot Központi Bizottságunk beszámolójá­ból: „Pártunk önálló politi­kájának kidolgozásában né­pünk országunk történelmi, társadalmi és gazdasági adottságaiból indul ki, de mint internacionalista párt, mindig figyelembe veszi a proletárforradalom és a szocialista építés nemzet­közi tapasztalatait. Pártunk figyelembe veszi a szocialista világrendszer közös érdekeit is, számol a kapitalista országokban működő és nehéz körülmé­nyek között harcoló test­vérpártok érdekeivel is. Azt tartjuk, hogy egy for­radalmi párt nemcsak sa­ját munkásosztályának és népének, hanem a nemzet­közi munkásosztálynak és a haladó emberiségnek is felelős munkájáért.” Igen, mi is felelősek va­gyunk az egész haladó em­beriségért, és büszkén vál­lalt, nem könnyű feladat ez. Népünkért harcolunk de ezt úgy tesszük, hogy más népek érdekeivel ne legyen ellentétes. És csak azért tud a mi pártunk jól harcolni, jó programot ad­ni népünkért, mert ez nem ellentétes a világ egyetlen népe munkásosztályának, kommunista pártjának ér­dekeivel. Ordas Nándor Uem ért véget a kongresszusi verseny az AKÖV-nél Kormányhatározat a termelősiovelkeiefí hitelek resiciexc séről Már az indulás kongresz- szusi hangulatú volt. Sza­bolcs és Szatmár küldöttei a megyei pártbizottság vb. termében adtak egymásnak indulás előtt találkozót és a szerény uzsonna fogyasz­tása közben mindenki a munkáról, a gondokról, a problémákról, (no és per­sze az eredményekről is) beszélt Az egyik asztalnál Hegedűs Sándortól, a vásá- rosnaményi titkártól hallot­tuk, bizony már hosszabb ideje szégyellt bejönni a megyei pártbizottságra. De hát miért? (Nem válaszol.) Gulyás János, a mezőgazda- sági osztály vezetője ma­gyarázza meg, hogy néhány gyenge tsz miatt, s különö­sen az bosszantja a namé- nyi titkárt, hogy egyike- másika bizony állhatna jobban is, ha a vezetői rossz értelemben nem spe­kuláltak volna. ★ ★ ★ fiat építők székházában ülésezett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt IX. kong­resszusa. A hatalmas terem, az építészeti remekmű ün­nepi díszítése végtelen egy­szerű. A környezet is jelzi ennek a kongresszusnak a tartalmát. Az elnökség mö­gött Lenin portréja maga­sabban egyetlen felirat: „Tovább a lenini úton”. Erről és így tanácskozott a kongresszus. ★ ★ ★ Kádár János elvtárs is­mertette a Központi Bizott­ság beszámolóját. Beszá­molt az elért eredmények­ről és hogy mit javasol a párt a magyar népnek, mit dolgozzon és hogyan dol­gozzon Magyarország szo­cialista építésében. E sorok írója nehéz hely­zetben van, hogy valamit is vissza adjon a kongresszus légköréből. Volt idő, ami­kor kissé elkoptattunk ki­fejezéseket, devalváltunk jelzőket. Mégis azt kell leírnom, hogy ízzott ez a kongresszus, forró légkör­ben kovácsolódott, tovább szilárdult a párt egysége, erősödött fegyelme, erősö­dött a forradalmi élcsapat lelkesedése és hite, ügye igazában. ■k k k Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs eljött és felszólalt a kongresszusunkon. Ne tes- senek elítélni a krónikást szerénytelenségéért, hogy jegyzetében róla szól. Csak> azért teszi, mert úgy érzi, az egész kongresszus érzé­sét fejezi ki. Brezsnyev elvtárs szerény volt, egy­szerű és nagyon barátságos. Ilyen csak a legnagyobb nép fia lehet. Ilyen csak a legnagyszerűbb eszmét meg­ELEGTETEL Kérek a boltban fél kiló fehér kenyeret. Az eladónö felveszi az egé­szet, s meglehetősen középen kettévágja. Egyik felet a mérlegre teszi, aminek nyel­ve a sülj/ hatására 40 deká­nyit mutat. Erre a másik fe­let mérés nélkül kapom meg, a vágás helyére kis fehér- papír borítással. Nyilván ez a biztos fél kiló. (Az eladó csak tudja.) A következő fél fehérke­nyeret kérőnek is kétfelé szeletelődik egy egész. Ha­nem a mérlegre tett rész me­gint csak nincs meg a kellő A kilencedik pártkong­resszus befejeztével sem ért véget a kongresszusi mun­kaverseny az 5-ös Autóköz­lekedési Vállalatnál. Hétfőn délelőtt Hekman György igazgató jelentkezett telefo­non: — Az év utolsó hónapja újabb jelentős feladatot ró ránk: a kereskedelmi válla­latok ilyenkor a szokásosnál jóval több kocsit igényelnek az áruszállításokhoz. Az esz­tendő végi ünnepek, a kará­csony és az új év miatt van I ez. A jó és gyors áruellátás mennyiségben. Erre szelet papírt kap az én fél kenye­remnek a „testvére”, s mé­rés nélkül a vevő kezébe. (Most nyilván ő gondolja, hogy annak pedig meg kell lennie az ötven dekának.) Hát nem egyszerű az egész? Elégtételt kap a mérési előírás, a kassza, az árukész­let, az eladó. No meg, per­sze, talán (?) a vevő is. HATÁSKOR Dr. Kárpáty József négy évig őrködött Öpályi egész­sége fölött A közel három­nagyban azon múlik, hány üzemképes teherkocsit tu­dunk kiállítani reggelenként. Megértették ezt az AKÖV szerelői, s a múlt hét végén úgy döntöttek: vasárnap is munkába állnak, újabb kong­resszusi műszakot tartanak. Nem maradt el az ered­mény: december első vasár­napján hatvan szerelő, 15 teherkocsit tartott karban terven felül, s így azok hét­főn kora reggel már elindul­hattak a megye távoli fal­vaiba az ünnepekre szüksé­ges árukkal. ezer lakosú falu hétszázezer forintot áldozott azért, hogy orvosának kényelmes lakhe­lye, rendelője, de még autó­garázsa is legyen. S már ,negyedik hónapja üres a két szoba összkom­fortos orvosi lakás. Dr. Kár­páty Józsefet Mátészalkára helyezték főorvosnak és új munkahelyére költözött. De mi lesz Opályival? Meddig marad orvos nélkül? Négy hónap óta sehonnan nem kap megnyugtató vá­laszt. Vagy erre már nem vonatkozik a kinevező szerv hatásköre? ELKENTET Megáll a vonat a megye- székhely állomásán. A kala­uz elsőnek száll le és nem hagyja el mindjárt a kocsit A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése során a kor­mány évről évre több milli­árd forint hitelt biztosított a fiatal termelőszövetkeze­teknek, hogy megalapozzák gazdaságukat, elindulhassa­nak a közös gazdálkodás ut­ján. Az e hitelekből megvaló­sított beruházások nagymér­tékben hozzájárultak a me­zőgazdasági termelés növe­kedéséhez, a gazdálkodás megszilárdulásához. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek értéke erő­sen csökkent. Ezen túlmenő­en a termelőszövetkezetek állóeszközeinek (gépek, épü­letek, ültetvények, stb,) je­lentős része az utóbbi évek­ben fokozatosan elhasználó­dott. A nagyüzemi gazdálko- 0 dás kezdeti nehézségei, vala­mint az adott árviszonyok miatt a termelőszövetkezetek saját erőből általában nem tudták pótolni az elhasznált állóeszközeiket. Amortizáci­ós alapot nem képezhettek, tehát az állóeszközök pótlá­sára is hitelt vettek igény­be. Az így felhalmozódott Milyen lehetett, mondjuk, egy fél emberöltővel eze­lőtt? Azt mondják az itte­niek, amennyit behunyt szemmel látni. Azt pedig: néhány zsúfolt cselédszál­lás, istálló, s az uradalmi szeszgyár, Dombon van az iskola. Egészséges, jól öltözött gye­rekek töltik meg. A felsza­badulás előtt három kilo­méterre volt a legközelebbi, télen járhatatlan földuttal. Most öt pedagógus tanít a helyi iskolákban, el lehet végezni a nyolc általánost. Babona, egyetem, új házak Várady András hat éve tanít itt. Felesége szívesen mondja el, mennyi babona uralkodott régen a cseléd- családpk között. Tehénből a tej „elvétele", gyermek „szemmel verése”, a fiatal párok „összekerítése”, sze­rencsétlenséget magyarázó „ólomöntés” stb. Valameny- nyi az irigységgel, remény­telenséggel és félelemmel Volt kapcsolatos. Ez idő szerint 12 fiatal Jár Belegrádról középisko­lába, kettő egyetemre. Gú­nya István főagronómus Is saját fia településének. Az utcán sok a betonlábas Az idősebb utasoknak, nők­nek udvariasan segít. Egy vidéki, beteges kinézetű né­ni kétszer is hálálkodik; — Köszönöm, fiam. Mindjárt a kijárat előtt fiatal, hóna alatt forgalmié zászlót szorongató vasútas gyújt rá, menet közben. Két markát szélvédőnek tartja az öngyújtó mögé, s maga is oda néz. Közben a néni­nek megy. Hóna alól kiesik a zászló. — Nem tud vigyázni, öreg anyám? Láthatja, nekem dolgom van! — O, bocsásson meg, ked­ves. Ne haragudjon„ Amaz vissza se néz. Megy tovább. Hegyesen fújja a füstöt. Másodpercek alatt mek­kora ellentétU (asztalos) hitelállomány esedékes ré­szének visszafizetése évről évre fokozódó nehézséget Okozott a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásában. A harmadik ötéves terv időszakában a termelőszö­vetkezeteknek jelentős fejlő­dést kell elérniök, gazdálko­dásukat hatékonyabbá kell tenniük. A gazdaságirányítá­si rendszer reformja során — mint a népgazdaság egyéb területein — a termelőszö­vetkezetekben is növelni kell a gazdasági önállóságot. Bővíteni kell a szövetkeze­tek saját alapjait, ezzel együtt gazdálkodási, pénz­ügyi önállóságukat és a fele­lősségüket. Ezért olyan fel­tételeket kell teremteni, hogy a termelőszövetkezetek és a tagok fokozott anyagi érde­keltség révén a mezőgazda- sági termelés még eredmé­nyesebbé váljék és költség­szintje csökkenjen. Mindezek figyelembevéte­lével — a párt kezdeménye­zésére — a kormány úgy határozott, hogy a termelő- szövetkezetek 1965. decem­ber 31-i hitelállományából törölni kell azt a részt, amely­drótkerítés. Mögöttük új Uuzats sora, magasan ra- koic Koaiuppal. nauncgj J.ZO hazoan aozei hatszazau emelt. A neiyoeneaitei be­szélgetve, touoszor is hai- rom: itt nem feines a gy ermesaidas lóL Mosolyognak az olyan dolgoson, amikor meg egymást nyutas meg a fer­nes, s ketneiensent bo­rotválkoztak. a tiszta cse- lédemoer nem imponált az urauaiomnas, mart az „ma­gara lopta az időt.” ■Mindenki úgy tudja: a nagy dolgos soiaoan a leg- emiesezetesebbek köze tartozik ezerkiiencszázna t - vankettő. Akkor erte ei a villany Beiegeádot. A vil­lannyal együtt megjelent az eiso tv. Azuia van legalább 15. A rádió meg olyan, mint •— jobb hasonlatok híján — az evőkanál, vagy a zsebkendő — ott van min­den házban. De épp úgy nem újság a viilanyvasalo, a mosógép, a centrifuga, a motorkerékpár. Ma már semmi sem új­ság a volt pusztán. A fel­nőtt férfiak Nyíregyházá­ra, Rakamazra járnak ha­jat vágatni, magukkal víve a kisebb fiúkat, főleg a fiatalabb anyák, meg a lá­nyok eljárnak ondoláltatni, kozmetikáztatni. Ez van az igényesebb vásárlással, var- ratással is. A helyi vegyes­boltot csak arra használják, hogy a legszükségesebb mindennapit megvegyék benne. Vásárolnak, de meg­dolgoznak érte Vásárolnak, építenek, él­nek, de miből? Már ' ezerkilencszázöt- venkettőben szövetkezetbe álltak össze. Azóta néznek szembe nehézségekkel és lépnek mindig előrébb. Az idevaló Zöld Mező Tsz még nem ismer mérleghiányos esztendőt. Pedig nem vettek birtokba kész tanyát, ami volt is lebontották, termő gyümölcsös is mindösz- sze 5 hold az 1460 hold kö­zös művelésű területből. Fő termény a dohány, bur­gonya kukorica és kalászos. De azt mondja Svorda Ist­ván, a tsz elnöke: — Mi nem egy közgyűlésre csi­náljuk a terveket Egész nek az állóeszközök újraér­tékelése után nincs meg a fedezete, és amelynek vissza­fizetése akadályozná a gaz­dálkodás további fejlődését A hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyo­nára és jövedelmére tekin­tettel differenciáltan kell végrehajtani. A törlés után megmaradó hitelekre — fi­gyelembe véve az egyes ter­melőszövetkezetek jövedel­mének várható alakulását — új lejáratokat kell megálla­pítani úgy, hogy ezeket a hiteleket 1973-ig visszafizes­sék. A folyamatban lévő be­ruházásokat terhelő hiteleket az eredeti ütemezés szerint kell visszafizetni. A kormányhatározat ki­emeli: a hitelrendezéssel 1967-re biztosítani lehet az amortizáció teljes pénzügyi fedezetét, ezért a jövő év január l-átől az állóeszkö­zök teljes körére — tehát az épületekre és az ültetvé­nyekre is — elő kell írni az amortizációképzési kötele­zettséget. A termelőszövetkezeti hi­telrendezést ebben az évben le kell bonyolítani. évben mindig szem előtt tartjuk, egységes uKU/utUl dolgozunk erte. Különösen a nőket, asz- szonyokat dicsérik. Behív az elnök a csomózóba. Alig lehet kinyitni az ajtót a sokadalomtól, az asszo­nyoktól, lányoktól- ^gye­sen csinálják munkájukat. Idén 38 forintot terveztek, meglesz a 40 forint is. Az egy tagra jutó évi átlagke­reset meghaladja a 16 ezer forintot. Mellette a ház­táji föld, jószág- Azt meg ter­mészetes helyesléssel ve­szik, hogy a párt mostani kongresszusa kilátásba helyezi a tsz-nyugdíjazás és egyéb szociális juttatások megnyugtatóbb rendezését. — Nem öregszik, sőt most fog majd csak igazán élni a tanyai ember —, jegyzi meg az elnök. Hazatérnek a fejtöüó tanyára Közel Nyíregyháza, közel a borsodi iparvidék. A fiatalabbak közül „szippantottak” el. De ezek is úgy vannak az elván­dorlással, hogy ha férfi nősül, lány megy férjhez, Belegradon rakják meg fészküket, itt alapítanak családot. Legalább is tíz közül nyolc. Ragaszkodnak szülőhelyükhöz. Ebben az esztendőben tízen köszöntek el végleg a vándorlástól, s maradtak otthon végleg. Újabban megint hatan je­lentkeztek, hogy haza akar­nak térni, a szövetkezetben dolgoznak. A szomszédos Varjúlapos és Görögszállás tanyákra már nem adnak telepedési, építési engedélyt, ide ad­nak. Itt van iskola, műve­lődési otthon, mozi, perlit- elemgyár, önálló közös gaz­daság. Közigazgatásilag Nyírtelekhez tartozik. A tanácstagok kerékpárral, vonattal járnak be tanács­ülésekre,' de eljárnak. Bíz­nak abban, hogy előbb- utóbb javulni fog az orvosi ellátás, kapnak postai ki­rendel tséget. Utcáikat is megjavítják. A. B. 1986. december A I allfargácsok Most fog csak igazán élni a tanyai ember Belegrádpuszta, 1966 telén

Next

/
Thumbnails
Contents