Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

xxiB. Évfolyam, m. szám Ara: 50 fillér 1966. DECEMBER 6. KEDD A LAP TARTALMÁBÓL Kongresszusi jegyzetek ______________________ (3. oldal) Kormányhatározat a termelő- szivetkezeíok bilelrendsreréröl ____________ (3. oldal) Jelentések a hétvége sporteseményeiről (4. oldal) A felemelkedés programja Kosziéin Bat napon át tanácsko­zott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusa. Magas fórumán meghányták-vetették a párt a nép, az ország és a nem­zetközi kommunista mozga­lom valamennyi fontos gondját. A IX. kongresszus történelmi jelentőségű lép­csőfok népünk fejlődésének útján. Hatalmas külföldi és ha­zai visszhangja egyaránt tükrözi ezt Amint Kádár János elvtárs kongresszusi zárszavában rámutatott: ..Szinte egyöntetű az a vé­lemény, hogy kongresszu­sunk egy önmagában bí­zó, politikájában szilárd, coljait ismerő párt ta­nácskozása, amely mun­káját minden látványosság nélkül, a nagy szavakat kerülve végzi, reálisan elemezni a helyzetet és ugyan­így tárgyalja a jövő fel­adatait. örülünk ennek a véleménynek, s annak is, ha kongresszusunk ezt tükrözte.’’ A kongresszus választ adott azokra a kérdések­re, amelyek fejlődésünk mai szakaszán felvetődtek, és amelyek az ország köz­véleményében is érlelőd­tek. Az egész ország élénk figyelemmel követte a kongresszus tanácskozását. Városon és falun az em­berek esténként a rádió és a televízió előtt ültek, az újságok is nagyobb pél­dányszámban fogytak, mint rendesen és mindaz, ami a kongresszuson el­hangzott, nyomban visz- hangot váltott ki a dolgo­zó emberekből. A kong­resszus útmutató megálla­pításait és a dolgozó nép életét érintő állásfoglalá­sait az emberek nagy többsége egyetértő helyes­léssel és elégedetten fo­gadta. Ezek közül említ­jük a munkaidő csökken­tésének tervét, a paraszt­ság szociális és egészség- ügyi ellátásának lényeges javítását célzó intézkedé­seket. Faluhelyt nagy elé­gedettséget keltett mind­az, amit a kongresszus a parasztság, a termelőszö­vetkezetek jövőjével kap­csolatban felvázolt, a hi­telek rendezésétől a kívül­álló személyek földjének megváltásáig. A nők or­szágszerte örömmel és he­lyesléssel fogadták a szü­lési szabadság meghosz- szabbításának, az anyasá­gi segélynek és a hasonló intézkedéseknek tervét, amelyek lényeges segítsé­get jelentenek számunkra. Mindezekről a kérdésekről ma az egész ország be­szél, az emberek számol­nak a megvalósítás gya­korlati következményeivel, nem hallgatva el kételyei­ket sem, mint például azt, hogy az egyes válla­latok mennyire lesznek majd megértők az anya­sági segélyt és szabadsá­got igénybe vevő asszo­nyokkal szemben. Már a kongresszus he­tében sok helyütt csopor­tos beszélgetéseket és gyű­léseket tartottak, megtár­gyalván a kongresszus út­mutatásait, következteté­seit. A dolgozók egyönte­tűen azon a véleményen vannak, hogy a kongresz- szus állásfoglalásai és döntései messze bevilágít­ják a magyar nép útját, és mértékül szolgálnak számunkra, amikor most tovább haladunk a szocia­lizmus teljes felépítésének útján. Most, a kongresz- szust. követően is lelkesítő erővel nyilatkozik meg a párt egysége, a párt és a dolgozó tömegek egyet­értése és összeforrottsága, ami eddig is nagy ered­ményeink legfőbb alapja volt és ezután is az ma­rad. Teljes az egyetértés a párt és a nép között a legfőbb követendő célban: a szocializmus teljes fel­építésében, ami a legkö­zelebbi években is törté­nelmi feladatunk. Amint a kongresszus rámutatott: még sok év jó munkája szükséges e cél eléréséhez, de nem kétséges, hogy a megvalósított szocializmus gyümölcseit még a ma élő nemzedékek élvezni fogják. Ez a távlat is arra lelkesít, hogy az élet min­den területén gyorsítsuk meg haladásunkat A kongresszus kidolgozta és felvázolta ennek lehetősé­geit is. A kongresszus megálla­pította: jelenlegi viszo­nyaink között a gazdasági építőmunka a szocialista forradalom központi kér­dése. Ettől függ céljaink megközelítésének üteme, a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése, gazda­sági feladatainkat pedig a harmadik ötéves terv fog­lalja össze. Azzal tesszük a lehető legtöbbet önma­gunkért, jelenünk gazda­gításáért, és szilárd jö­vendőnkért, ha az ötéves terv valamennyi feladatát megvalósítjuk. Gyorsabb haladásunk fő emelője pe­dig a gazdasági mecha­nizmus reformja, amely magában foglalja gazdasá­gi munkánk korszerű, az új szükségletekhez és fel­tételekhez alkalmazkodó elemeit és módszereit Már ma is és az elkövet­kező években szintén rendkívül sokrétű, igényes, és teljes odaadást követelő munkánk az új gazdasági mechanizmus előkészítése, bevezetése és hatékonysá­gának biztosítása. A harmadik ötéves terv, és az új gazdaságirányítá­si rendszer az előttünk ál­ló nagy munka gerince, erre épülnek teendőink. A szocializmus teljes felépí-, tését célzó átfogó program végrehajtásában kivétel nélkül mindenkire fontos szerep jut. Ez a program csak az egész dolgozó nép kollektív erőfeszítései ré­vén válhat valóra. Az iparban, a mezőgazdaság­ban, a kulturális és az ideológiai munkában épp úgy, mint a jövő megal­kotásának bármely más területén az összes fel­adatok között szoros össze­függés van. A kongresszus megálla­pította, hogy a kijelölt fel­adatok megvalósításának feltételei az országon be­lül hiánytalanul megvan­nak. Ami pedig a külső, a nemzetközi viszonyok­ban rejlő feltételeket ille­ti, ma ezek is adottak és szakadatlan helytállással továbbra. is biztosíthatók. Az a nagy munka, ame­lyet népünk céljainak be­töltéséért itthon végzünk, korántsem függetleníthető a békéért, a haladásért, az imperializmus visszaszorí­tásáért folyó nemzetközi harctól. Mennél több eredmény öregbíti hazánk nemzetkö­zi tekintélyét, annál sike­resebben folytathatjuk erőfeszítéseinket a béke oltalmában, az európai biztonság megszilárdítá­sáért. A párt tagsága, és az egész dolgozó nép azt kérte a kongresszustól, hogy pártunk ezután is folytassa a tíz év alatt kidolgozott és bevált poli­tikáját, ne változtasson an­nak fő irányvonalán. Fon­tolóra véve, hogy ezt a politikát a szocialista épí­tő munka nagy eredmé­nyei és a dolgozó tömegek cselekvő támogatása egy­aránt igazolják, a IX. kongresszus e politika folytatása mellett foglalt állást azzal, hogy ezt a politikát az új körülmé­nyekhez és feltételekhez igazodva, következetesen valósítja meg. A IX. kongresszus még jobban összekovácsolta dolgozó népünk, a szocia-' lizmus építői seregének sorait. Dolgozóink fokozott bizalommal és ragaszko­dással fordulnak a párt felé és ez elsősorban a párt útmutatásait követő szándékokban, értékes tet­tekben jut kifejezésre. Bi­zonyíték erre az a sok je­lentős munkasiker, amely a kongresszusi héten szü­letett az üzemekben, a különböző munkahelyeken. Egyszersmind ez jelzi a dolgozó nép elhatározott szándékát, hogy a pártot továbbra is híven követve, megvalósítja a kongresz- szus határozatait. S ez már ma is több, mint ígéret a pártnak, valamint a párt újonnan megválasz­tott vezető szerveinek a cselekvő támogatására. A IX. kongresszus szelleme megtermékenyíti az embe­ri tettvágyat és a határoza­tokból eleven valóságot formáló munka és harc meghozza, amire vala­mennyien egyaránt törek­szünk: a beteljesült szocia­lizmust. franciaországi körúton A szovjet miniszterelnök sajtóértekezleten hangsúlyozta: az USA-nak és az NSZK-nak le kell mondani agresszív politikájáról Szombat délutántól hét­fő reggelig nem volt hiva­talos programja a Koszi­gin szovjet miniszterelnök vezetésével csütörtök óta Párizsban tartózkodó szovjet kormányküldöttség­nek. A Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke szombat este magánember­ként a párizsi utcával is­merkedett. A járókelők mindenütt megállították, autogramot kértek tőle, amit ő senki­től sem tagadott meg. Va­sárnap került sor találko­zóra Koszig&i és a Fran­cia Kommunista Párt ve-_ zetői között. A szovjet miniszterelnök franciaországi látogatásá­nak első három napja igen zsúfolt volt hivatalos -programokban. A látogatás erősen „munkajellegű”, eb­ben a szakaszban a hang­súly a megbeszéléseken volt, amelyeket a szovjet miniszterelnök fel is hasz­nált arra, hogy a fontos kérdésekben félreérthetet­lenül lerögzítse kormánya álláspontját. Péntek délelőtt a párizsi városházán, ahol a meg­hívott állam- és kormány­fők rendszerint csak né­hány udvarias szót, for­mális beszédet szoktak tar­tani, Koszigin határozot­tan felhívta a figyelmet a Rajnán túl újra élesedő fasizmus veszélyére. Rá­mutatott, hogy ebben a helyzetben mennyire fon­tos lenne, hogy összeüljön valamennyi európai kor­mány részvételével a föld­részünk biztonságával és békéjével foglalkozó érte­kezlet. A Sorbonne hatalmas amfiteátrumában szombat délelőtt elmondott beszé­dében a szovjet minisz­terelnök a francia—szov­jet kapcsolatok méltatása mellett éles szavakkal bé­lyegezte meg az ameri­kaiak vietnami agresszió­ját. A látogtás legfontosabb eseményei természetesen azok a tanácskozások vol­tak, amelyek az Elysée-pa­lotában Koszigin miniszter- elnök és De Gaulle fran­cia elnök között csak tol­mácsok jelenlétében foly­tak. Szombaton Párizsban a francia diplomáciai tudósí­tók társasága villásreg­gelit adott a szovjet mi­niszterelnök tiszteletére. Koszigin 450 újságíró előtt hangsúlyozta, elégedett az eddigi tárgyalások eredmé­nyeivel, s a szovjet—fran­cia együttműködés jó ha­(Folytatás a 2. oldalon.) Külföldi testvérpártok küldöttségeinek látogatásai Az MSZMP Központi Bi­zottságának vendégeként hazánkban tartózkodó viet­nami, kubai és mongol pártküldöttségek hétfőn több üzemet és intézményt meglátogattak. A vietnami pártküldöttség Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a szervezési és káderügyek titkára vezetésével Székes- fehérvárra látogatott. A delegációt elkísérte Púja Frigyes, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályának vezetője és dr. Pehr Imre, a Magyar Nép- köztársaság hanoi nagykö­vete. A vendégeket a Fe­jér Megyei Pártbizottságon A kongresszus a szovjet sajtóban Moszkva CMTI) E héten a világsajtóban folytatódik az MSZMP most befejeződött IX. kongresszu­sa eredményeinek megvita­tása, írja a hétfői Pravdá­ban Tornász Kolesznyicsen- ko. A vasárnapi és a hétfői szovjet lapok részletesen tá­jékoztatják olvasóikat a ma­gyar pártkongresszus befeje­zéséről, határozatairól. A va­sárnapi Pravda egész olda­lon közölte Kádár János kongresszusi záróbeszédét. Az MSZMP kongresszusá­nak minden eseményét, főbb tendenciáit következetesen figyelemmel kísérte a szov­jet sajtó, amely az elmúlt hét folyamán kivétel nélkül vezető helyen, nagyrészt fényképes tudósításokban számolt be a budapesti párt- kongresszus munkájáról. Herczeg Károly, a Közpon­ti Bizottság tagja, a Fejér Megyei Pártbizottság első titkára, Gyenge Károly és Homoki József, a megyei pártbizottság titkárai, va­lamint Kalmár Dezső, a városi pártbizottság első titkára fogadta. Herczeg Károly ismertette Fejér megye fejlődését, dolgozói­nak életét. Délután a vietnami párt­küldöttség két tagja: Ung Van Khiem, a KB tagja, belügyminiszter és Nguyen Song Tung, a párt külügyi osztályvezető-helyettese, Pehr Imre és Homoki Jó­zsef társaságában Dunaúj­városba látogatott. A Kubai Kommunista Párt delegációja Julio Ca­macho Aguileranak, a Központi Bizottság tagjá­nak vezetésével a Duna Cipőgyárat kereste fel. A Mongol Népi Forradal­mi Párt küldöttsége Dem- csigijn Molomzsamcnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével Ceg­lédre látogatott. A vendé­gek először a Pest megyei Szeszipari Vállalat ceglédi telepét keresték fel. A testvérpárt küldöttei ez­után a Cifrakerti Állami Gazdaságba látogattak. A mongol vendégek ezután az A-llami Pincegazdaság ceg­lédi telepét keresték fel. A községi népfront vezetők tanfolyama Nyíregyházán Előkészületben a Barátság II. olajvezeték Ötnapos továbbképző tan­folyam kezdődött hét­főn Nyíregyházán a köz­ségi népfrontbizottságok vezetői részére. A tan­folyamon Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és más megyei veze­tők tájékoztatói alapján meg­vitatják a népfrontbizottsá­gok feladatait a harmadik ötéves terv és gazdaságirá­nyítás új rendszerének vég­rehajtásában, a pártkong­resszus határozatainak szé­les körű ismertetésében és megvalósításában, az ország- gyűlési képviselői és tanács­tagi választások előkészítésé­ben és lebonyolításában. Fog­lalkoznak a szocialista haza- fiságra való nevelés kérdé­seivel, a nemzetközi helyzet és a békemozgalom idősze­rű tennivalóival, a népfront­munka szervezésének, mód- szerénekv tapasztalataival. A kétszer ötnapos tanfo­lyamon mintegy 200 községi népfrontvezető vesz részt. 1967-ben 2,8 millió tonna olajat importálunk a Szov­jetunióból. E mennyiségből mintegy 800 ezer — 1 mil­lió tonnát tartálykocsikban kell Magyarországra szállíta­ni, mert szükségletünk már nagyobb, mint a Barátság olajvezeték kapacitása. Szovjet, csehszlovák és magyar szakemberek a kö­zelmúltban megvizsgálták a „Barátság II.” olajvezeték építésének lehetőségeit Meg­állapították, hogy a műszaki feltételek megvannak, a má­sodik olajvezeték létrehoz­ható. A magyar szakembe­rek álláspontja szejnt egy dé­li leágazással a Tisza menté­re juttatnánk a szovjet ola­jat, amelynek feldolgozására ott új finomító is épülne. A három ország szakértői a jövő év elején is tovább folytatják megbeszéléseiket a „Barátság II.” olajvezeték létrehozására.

Next

/
Thumbnails
Contents