Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

SXta ÉVFOLYAM, 3«8. SZÁM Ära: 50 fillér 1986. DECEMBER 31, SZOMBAT A LAP TART ÁLMÁBÓL: A lv-ben látjuk (5. oldal) A labdarúgó NBI és NB 13 sorsolása (4. oldal) Ünnepélyes katonai eskütétel Nyíregyházán Látványos ünnepség szín­helye volt pénteken délelőtt a nyíregyházi Búza tér. A helyőrség újoncai itt tették le a délelőtt folyamán a katonai esküt. A díszemel­vényen helyet foglalt töb­bek között dr. Gombás Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára, Mázsári István, a megyei pártbizottság főelő­adója, Antal Pál rendőr ez­redes, a megyei rendőrfőka­pitányság vezetője, Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Ördög János, a városi tanács vb elnökhelyettese, valamint a fegyveres testületek, társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői. Több ezren vol­tak hozzátartozók, barátok, ismerősök, akik eljöttek az ünnepélyes eskütételre. Pontosan háromnegyed tízkor felhangzott a Rákóczi induló. A felsorakozott egy­ségek fogadták az ÉM. Sza- bolcs-Szatmár megyei Álla­mi Építőipari Vállalat által adományozott csapatzászlót. A jelentéstétel után Faludi Károly őrnagy mondott ün­nepi beszédet. — A haza védelme, •— mondta többek között — minden állampolgárnak szent kötelessége. A Magyar Népköztársaság alkotmánya értelmében önök bevonul­tak katonai szolgálatra, hogy megtanuljanak bánni a fegy­verekkel, megismerjék a leg­modernebb harci technikát, hogy bármikor eredményesen vehessék fel a harcot az el­lenséggel. — A katonai eskü, — folytatta — meghatározza a katona egész életét. Arra kö­telez mindenkit, hogy akár katonaruhát, akár munka­ruhát visel, a hazának min­dig hű fia legyen. Megnyug­vással tölt el bennünket az a tudat, hogy a legmoder­nebb harci eszközök a szo­cialista tábor hadseregének kezében vannak. Rendelke­zünk mindazzal a harci technikával, mely az ellen­ség szétzúzására alkalmas. Én Kovács Péter növen­dék esküszöm... Erősek a szárazföldi és légi csapataink. — Joggal elvárja önöktől dolgozó népünk, hogy szo­cialista hazánk mindenkori hű védelmezői legyenek — fejezte be beszédét Faludi Károly őrnagy. Ezután Kovács Péter nö­vendék lépett a mikrofon elé és elmondta a katonai eskü szövegét. Száz és száz torok ismételte utána... „Es­küszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső el­lenség ellen, életem felál­dozásával is megvédem... Ha pedig eskümet megsze­gem, sújtson népköztársasá­gunk törvénye és dolgozó népünk megvetése...” Az esküt tett katonákat Hódosán Imre ezredes kö­szöntötte, majd dr. Ördög János, a városi tanács vb elnökhelyettese beszélt. — örömmel jöttünk el er­re az ünnepségre, — mondta ördög elvtárs, — hogy ta­núi lehessünk újoncaink es­kütételének, akik a katona­élet első hónapja után mél­tónak bizonyultak arra, hogy a Magyar Néphadsereg fel­esküdt tagjai lehessenek. Az imperialista államok hábo­rús készülődését mi sem nézhetjük tétlenül. Magyar- ország és a többi szocialista állam, mint a Varsói Szerző­dés tagállamai, fejlesztik ha­ditechnikájukat, hogy szük­ség esetén megfelelő választ tudjanak adni az agresszo- roknak. Az MSZMP IX. kong­resszusa helyesen foglalt állást ebben a kérdésben. A mi célunk nem a háború, hanem a békés építő mun­ka, az életkörülmények ál­landó javítása, a dolgozó emberek gazdasági és kul­turális életviszonyainak fo­lyamatos emelése. Mi szíve­sebben építünk lakást, isko­lát, kórházat, mint ágyút. Szívesebben látunk mosolygó arcokat, mint síró özvegye­ket. — Mi dolgozni és építeni akarunk. De ez csak úgy lehetséges, ha meg tudjuk védelmezni békénket. Ezért van szükségünk erős, jól kép­zett, öntudatos hadseregre. Igyekezzenek megállni he­lyüket a hadsereg köteléké­ben és törekedjenek arra, hogy ott is tudásuk legjavát adják. Legyenek bátor, be­csületes katonái magyar ha­zánknak, hogy büszkén te­kinthessünk önökre. Ehhez kívánok erőt és egészséget! Az ünnepség egy kedves epizódja következett. Kis úttörők futottak be az esküt tett katonák közé és min­degyiknek emléklapot aján­dékoztak. Ezután az egységek dísz­menetben vonultak el a megjelent vendégek, hozzá­tartozók előtt. Bogár Ferenc A hozzátartozók egy csoportja Hammel József felv Brezsnyev Algériába utazik Algír (MTI) Algériai hivatalos körök csütörtökön közölték, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, jövőre hivata­los látogatást tesz Algériá­ban. Utazásának időpontjáról később döntenek. Brezsnyevet Bumedien al­gériai elnök hívta meg, hogy viszonozza a két Moszkvában tett algériai ál­lamfői látogatást. Ben Bella 1964-ben, Bumedien 196o-ben járt Moszkvában. Az APS Algériai Távirati Iroda Brezsnyev esedékes lá­togatásáról írva emlékeztet rá, hogy a két ország vi­szonya vitathatatlanul kitű­nő, s ezt senki sem vonhat­ta kétségbe az algériai fel­szabadító háború kezdete óta. Az APS hírügynökség hozzáfűzi, hogy Algéria es a Szovjetunió számos nem­zetközi kérdésben azonos nézeteket vall. U Thant békefelhívása New York, (MTI): Péntek este nyilvánosság­ra hozták U Thant ENSZ főtitkárnak az országok ve­zetőihez és népeihez inté­zett újévi üzenetét. Az üzenet felszólít a vietnami háború mielőbbi befejezésé­re. „Biztos vagyok benne, hogy amikor most ismétel­ten e háború mielőbbi be­fejezésére szólítok fel, azok­nak az embereknek aggot- dalmát fejezem ki — és számuk nőttön nő —, aki­ket mélységesen nyugtala­nítanak a kimondhatatlan szenvedések és súlyos koc­kázatok, amelyeket ez a konfliktus előidéz” — mu­tat rá U Thant. A főtitkár elismerte, hogy az ENSZ eddig még nem volt abban a helyzetben, hogy véget tudott volna vetni a vietnami háború­nak, de hozzátette: a szer­vezet hatáskörébe tartozik, hogy felhívja a világ ve­zetőinek és népeinek fi­gyelmét azokra a súlyos problémákra, amelyek meg­oldását a vietnami háború megakadályozza. Elsősorban az éhséget említette meg, amely már most milliók életét pusztít­ja és amely néhány éven belül elképzelhetetlen ará­nyokat ölt majd, ha csak a következő esztendőkben világszerte nem tesznek új és határozott erőfeszítése­ket. A főtitkár az ENSZ ne­vében felhívta a figyelmet arra, hogy a világ hatalmas területein az embereket még mindig megfosztják legalapvetőbb jogaiktól. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Rhodesiában egy kisebbség végső erő­feszítést tesz kiváltságos helyzetének • fenntartására. Az üzenet leszögezi: a rhodesiai probléma csak oly módon orvosolható, ha szigorúan betartják azokat a Rhodesia elleni gazdasági szankciókat, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa december 16-án megszava­zott. A főtitkár befejezésül rámutatott, hogy manapság egyetlen ország — még ha erős és gazdag is — sem boldogulhat egyedül. Az államok kölcsönös függése és egy nemzetközi gépezet — az ENSZ — léte egy­aránt igen fontos tényező a mai világban. „Türelemmel és megértéssel lefektethet­jük tehát a tartós béke alapjait Ez a célja az ENSZ-nek, ezt célozzák erőfeszítései” — hangoztat­ja a főtitkár üzenete. Ülést tartott a megyei tanács vb A külterületi települések ellátottságának javítására hozott korábbi határozatok végrehajtásáról tájékoztat­ták pénteki, idei utolsó ülésén a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát A megyében ez a kérdés igen jelentős, mert 83 000 ember, a lakosságnak kb 14 százaléka tanyán él. A települések kommunális, kulturális ellátottsága azon­ban elmarad a községeké­től. A megyei pártbizottság és tanács határozatai alap­ján az utóbbi két évben már történtek kedvező vál­tozások: többek között 14 kilométer hosszú bekötő utat, 5 fúrott kutat, két klubtermet, 1 művelődési termet három boltot épí­tettek. 20 tanyát villamosí­tottak. Három művelődési termet felújítottak, két boltot korszerűsítettek. Nőtt az általános iskolai diák­otthoni férőhelyek száma, több a körzetesített iskola. A művelődési autók ma már 55 nagyobb települést látogatnak rendszeresen, élénkült a művelődési te­vékenység. Az elmúlt év­ben például már több jól sikerült tanyanapot rendez­tek. A tájékoztató szerint a jövőben is nagy gondot fordítanak a tanyai lakos­ság ellátásának javítására. A rendelkezésre álló anya­gi eszközöktől függően to­vább bővítik a bekötő út, telefon és villanyhálózatot, fejlesztik a kommunális, kulturális ellátást Az éves tervek keretében körülte­kintő munkával határozzák meg a sürgősségi sorrende­ket s a lehetőségekhez ké­pest felhasználják a helyi erőforrásokat

Next

/
Thumbnails
Contents