Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-28 / 305. szám

FÓRUM Időt nyertek Már a jövő évi munkát alapozzák a gépjavítóban Megyénk egyik legered­ményesebben fejlődő üze­me a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat. Ebben az évben már 21 tí­pusú mezőgazdasági gépet készítettek. Sikeres a nagy sorozatok kialakítása is. D— 24-es darálóból például 930, burgonyakiszántó gépből 400, répalazitóból 550, bu­kóüstből és füllesztőből 1500, mindent felhordóból 215, zsákszállítóból 150, ga- banofúvóból 450 darabot készítettek. A paegrendelt gépeket rendre határidő előtt szállították. Az év utolsó napjaira csupán húsz mindentfelhordó és 30 elő- tétes daráló szállítása ma­radt, amelyeket 29-ére szin­tén megkapnak a megrende­lők. A határidő előtti szállítá­sokkal a gépjavító vállalat 1967. évi tervéhez jelentős időt nyert. Az üzem munká­sai többségükben már most a januári gyártás előkészí­tésén dolgoznak. 100 D—24- es daráló, 100 zsákszállító, 350 gabonafúvó, 200 burgo­nyakiszántó mezőgazdasági géphez készítik az alkatré­szeket, részszerelvényeket Ez lehetővé teszi majd, hogy a vállalat munkásai már január első napjaiban hozzákezdhetnek a szerelés­hez. Megkezdték egy új gyártmány előkészítő mun­káit is. Zárszámadási előkészületek A megyei és a járási taná­csok szakelőadói részére előadássorozaton ismertet­ték a termelőszövetkezeti zárszámadások készítésével kapcsolatos feladatokat. A termelőszövetkezeteknek a zárszámadás készítést 1967 január 31-ig kell befejezni. A zárszámadást a tsz-köz- gyűlések február 20-ig hagyják jóvá és ezek után megkezdődnek a zárszám- atíó közgyűlések, ahol a gazdálkodási eredménye­kért kifizetik a termelőszö­vetkezeti tagok járandósá­gait. A megyei tanácson a já­rási tanácsok mezőgazdasá­gi szakelőadóinak és veze­tőinek ismertető előadást tartottak az 1967 évi mező- gazdasági tervfeladatokról és célkitűzésekről. A járási székhelyeken termelőszövet­kezeti elnökök és vezetők részére december 27 és 31 között tartanak ismertetőt a népgazdasági, megyei és já­rási tervfeladatokról, célki­tűzésekről. A termelőszö­vetkezetek ezeknek az is­mertetőknek az alapján ter­veiket a célkitűzésekhez igazodva készíthetik. Amíg mások ünnepeltek © „Azt a látványt nem fogom elfeledni...“ © „Sok embernek szereztünk örömet“ © Hogy ne legyen bosszúság © „Csendes karácsonyom volt“ A karácsonyi ünnepeket — aki csak teheti — csa­ládja körében tölti. Ter­mészetesen bármilyen ün­nepről is van szó. az élet nem állhat meg. Ahol szükséges, ott éjjel nappal, és az ünnepek alkalmával is szolgálatot adnak. Azo­kat kérdeztük, akik a ka­rácsony egy részét a mun­kahelyen töltötték; hogyan telt el, milyen feladatokat kellett megoldaniok? SZABÓ KAROLT tűzoltó alhadnagy: — Karácsony első nap­ján voltam szolgálatban. Viszonylag csendes napunk volt. kilenc óra körül az Irodaházhoz hívtak bennün. két. vízszivattyúzást végez­tünk. 19 óra 32 perckor a Császárszállás és Ujfehértó közötti vonat személykocsi karamboljához vonultunk ki műszaki mentés céljából. Tekintve, hogy a vizsgálat még tartott, beavatkozá­sunkra nem került sor. Azt a látványt azonban, mely ott fogadott, egyhamar nem fogom elfelejteni. HORNYÄK ZSUZSA távírda ellenőr: — Karácsony első napján teljesítettem szolgálatot a postán. Alaposan felkészül­tünk a táviratok vételére, továbbítására. Általában vasárnap délelőtt három ember szokott benn dolgoz­ni, most hatan ültünk a gépek mellett. Délutáni egy helyett ketten maradtak benn. Számításunk ezúttal Is bevált. A kissé megké­sett ünnepi jókívánságok, a „nem tudok jönni”, vagy „ekkor és ekkor érkezem” szövegű táviratok mellett sokan küldtek dísztávirato­kat a Jánosoknak Istvá­noknak. A kézbesítők is kitettek magukért Erőnk­höz mérten igyekeztünk a megnövekedett feladatokat jól megoldani. Gondolom, a táviratokkal több embernek szereztünk örömet, mint bosszúságot. MARGITICS PÄLNE laborasszisztens: — Az ünnepek egy részét a váradóállomáson töltöt­tem. A munka rendje itt is megköveteli az éjjel nap­pali szolgálatot, s ez ter­mészetesen érthető is. Min­dig történhet valami rend­kívüli esemény, amikor em­beri vérre van szükség. A 24 órás ügyelet alatt na­gyobb forgalomra számítot­tam, de szerencsére csak egyszer kellett vért ki­adnom. A baleseti sebészet­re vitték, emberi életet mentettek vele. BODA JANOS villanyszerelő: — A TITÁSZ hibajavító részlegénél dolgoztam ka­rácsony első napján. Alapo­san felkészültünk, de sze­rencsére csak négy helyre kellett kivonulnunk. Több­nyire rövidzárlatot javítot­tunk, csupán egy helyen volt vonalelégés. Naponta átlag 20—25 hívás is érke­zik, de ezúttal a csúcsforga­lom elmaradt. Gondolom a főzés, a fenyőfák kivilágí­tása még szombaton meg­történt, s azok a lehetősé­gek, melyek a legtöbb hi­bát jelentik. vasárnapra már részben megszűntek. Egyszóval: csendes kará­csonyom volt. TÓTH PÄL GELKA szerviz: — A televízió gazdag mű­sorral készült a karácsonyi ünnepekre, s aligha van nagyobb bosszúság. mint amikor egy izgalmas film kellős közepén mondja fel a szolgálatot a készülék. Ezért is szerveztünk ügye­letet az ünnepek alatt. Én az ünnep első napján voltam benn, mint félfoga­dó. Nem volt erős napunk. A városból mintegy negy­ven bejelentés érkezett. A kisebb hibákat a helyszínen megjavítottuk, nagyobbak esetén beszállítottuk a ké­szülékeket ide a szervizbe és itt hoztuk rendbe. <bf) 1967-BEN Újabb negyvennégymllllá a villanyhálózat korszerűsítésére A TITÁSZ nyíregyházi üzletigazgatósága ez évben mintegy 46 millió forint értékű hálózatfejlesztési munka elvégzését tervezte. A sikeres munka következ­tében ezt a tervet év vé­géig jelentős mértékben túl­teljesítik. Jövőre hasonló nagyságrendű — több, mint 44 millió forint összegű — hálózatfejlesztési munka el­végzését tűzte ki megyénk­ben a TITÁSZ. A növekvő villamosener- gia-fogyasztás megköveteli, hogy a meglévő hálózatot, berendezéseket felújítsák, korszerűsítsék. Erre a cél­ra jövőre mintegy 24 millió forintot költenek a megyé­ben. A saját hálózatfejlesz­tésen belül — többek között — lecserélik a kis kereszt­metszetű, régi vezetékeket, hogy biztosítsák a feszült­ségesésmentes, folyamatos áramellátást. A hálózatfejlesztésben fontos helyet foglal el a lakossági belső- és külterü­leti villamosítás. Belterüle­ten jövőre mintegy há­rommillió forintos központi beruházásból, 25 kilométer hosszú kisfeszültségű veze­téket építenek. Ugyancsak hárommilliós állami beru­házásból és hatszázezer fo­rint lakossági hozzájárulás­ból folytatják a külterületi nagy- és kisfeszültségű há­lózat építését. E munka el­végzése során előre látha­tóan több, mint tíz telepü­lés kap villamos energiát. Többek között megépítenek 11 kilométer nagy és 19 ki­lométer kisfeszültségű veze­téket és hat transzformátor- házat. A tanácsok községfejlesz­tési alapból még ezenfelül is terveznek hálózatbővítést. A TITÁSZ az előzetes Igénybejelentések szerint mintegy hárommillió 600 ezer forint értékű munka megrendelésére számít. Közületeknétt és állami gazdaságoknál összesen négymillió forint értékű munkát terveztek. A terme­lőszövetkezetek villamosítá­sára is közel hárommillió forint az előirányzat A nyíregyházi új lakótele­pek zavartalan áramellátá­sára új gerinchálózatokat kell jövőre kiépíteni az északi városnegyedbe és az OTP társasházakhoz, közel egymillió forint költséggel. A fogyasztói csatlakozások, mérők elhelyezésére ne­gyedmillió forintos költsé­get terveztek. T, A­Olvasóink több panaszos levelére kaptunk a héten választ, azoktól a szervektől, melyeket megbírál tak. Kovács Bertalan és még so k mérki utazótársa pana­szolja, hogy a mérki templom előtt régóta vesztegei egy pót­kocsi, pedig nagy szükség lenne rá, hogy a túlzsúfoltságot enyhítse. A panaszos levélre az V. számú AKÖV azt vála­szolta, hogy alkatrészhiány miatt nem tudják forgalomba állítani a pótkocsit. Ha a szükséges alkatrészt beszerzik, a pótkocsit üzembe fogják helyezni. Ugyancsak az AKÖV dolgozóit bírálta Szöllősi Ferenc Tiszavasváriból. Levelében megírja, hogy az autóbusz forga­lomirányítói minősíthetetlen hangot használtak vele szem­ben, amikor a késés miatt érdeklődött. A vállalat válaszá­ban megírja: figyelmeztették a dolgozóikat, hogy az utasok­kal szemben a jövőben udvariasan viselkedjenek. Tóth Gézáné dombrádi olvasónk mentőt vett igénvbe. és azzal szállíttatta magát kórházba. Azért fordult hozzánk pa­naszával, mert a mentők igénybevételét indokolatlannak tar­tották, és a költségeket olvasónknak kellett kifizetnie. A megyei tanács egészségügyi osztályától azt a választ kaptuk, hogy Tóth Gézánénak nem volt orvosi beutalója és panaszai olyan természetűek voltak, melyet a körzeti orvos >s el tu­dott volna látni, — így az intézkedés jogos. Toronicza Gyula mátészalkai olvasónk a község III. sz. általános iskolájának úttörőszervezetéről adott hirt levelé­ben: sikeresen zárult a Vörös zászló hőseinek útiáti mozga­lom. Hován József az ajaki napköziotthonos óvoda sérelmei­ről íremért a télen a gyermekek részére nem biztosították az étkeztetést. Levelét elküldjük az illetékeseknek. Az Északi Alközpontban lévő 28 lakásos társasház lakói­nak levelét ugyancsak az orvoslásra jogosult szervekhez fog­juk küldeni: ők a házuk körüli rendezetlenséget panaszol­ják. Dombrádi «ondok Dombrádon volt egy jói működő fűrészgáter a ktsz kezelésben. Lassan egy éve, hogy nem működik, leégett a motorja és az ott dolgozó két embert más munkára küldték. Pedig itt nagy az igény, minden évben sok fát termelnek ki, és sokan készítenének deszkát belőle. A ktsz-ek egyesülése óta sok bosszúsága van a dombrádiaknak. Megszün­Művészeti hónap Nagy esemény lesz Fe­hérgyarmatnak a január 15 és február 15 közötti szabolcs-szatmári művé­szeti hónap. A járás köz­ségeiben kiállítások, szín­darab bemutatók, irodalmi műsorok, film-, könyv- és színházi ankétok lesznek. A járás székhelyén rende­zik meg február 12-én a megyei szavalóversenyt. A tették 82 asztalosrészleget, nincs rádió és tv-szervíz, egy üvegezőt hagytak itt, de őt is nagyon ritkán le­het megtalálni. Érdemes lenne gondolkod­niuk a ktsz vezetőinek a domfcrádi helyzeten és se­gíteni valamiben Szabó Endre Dombrád Fehérpvarmalon zsűri tagjai között Csoóri Sándor, Várnai Zseni, Jan- csó Adrienn, Ratkó József. A környékbeli szervek érté­kes díjakat ajánlottak fel. Szeretnénk a megyei ver­seny részvevőinek emléke­zetes fehérgyarmati napokat szerezni. Kosa Pál Fehérgyarmat Mocsarak Nyírteleken Évek óta járom Nyírtelek sáros, mocsaras utcáit. A Dózsa György utcáról pél­dául nem lehet kimenni a műútra, csak térdig latya- kosan és így van ez a töb­bivel is. S az utcák prob­lémája legalább 15 éve is­mert. Vajon van-e terv arra, hogy végre rendbehozassák ezeket az utcákat? Biztos vagyok benne, hogy az egész község segítene a tanács­nak, ha egy ilyen munkát meghirdetnének. Tóth Zoltán Nyíregyháza Kéményseprés A Kéményseprő Vállalat megbízottja a második fél évre is beszedte a kémény­seprés díját. Úgy tájékozta­tott bennünket, hogy ezt jövőre is fizetnünk kell. Nem az összeget rekla­máljuk (nem sok az egész), hanem azt szeretnénk, ha megmagyaráznák, miért kell ezt fizetni? Köztudo­mású, hogy az idei fűtési szezonban megkezdődött a lakótelep távfűtése és karácsonyi ajándéknak a vezetékes gázt is megkap­tuk. Ezek pedig nem kor­moznak. Stadion Lakásszövetkezet Nyíregyháza Friedrich Wolf: Miéri Ment Séf fém milliomos ? T izenkét éves koromban rendkívül buzgón ér­deklődtem a kémia iránt, de nem annyira azért, mint inkább más tulajdonságaim miatt családom nehezen ne­velhető gyermeknek nyilvá­nított. Julius bácsi, a család esze ezért pártfogásába vett: megfogadta, hogy bevezet engem kis textilgyárának minden titkába, s valamire­való üzletembert farag be­lőlem. Julius bácsi úgy tudta, hogy homokszemekből épül­nek a hegyek, s ezért az ő háztartásában semmi nem mehetett veszendőbe. Az esővizet ugyanúgy össze­gyűjtötték, mint a szivar­hamut. Az utóbbi ugyanis kiváló trágyája o kaktu­szoknak. Reggelinél pedig, miután megkentem a kenye­remet vajjal és kinyúltam a mézesköcsögért, Julius bá­csi megragadta a csukló­mat: — Ez igen helytelen, fiacskám. Mézet és vajat együtt csak akkor tesz az ember a kenyerére, ha már legalább két bérháza van. — Olyan sokáig várjak, bácsikám? — Feltétlenül. Julius bácsi bizonyára látta rajtam, hogy kissé le­vert a dolog és ezért bizta­tásképpen hozzátette: — Ha az életben vinni akarod valamire, akkor úgy kell tenned, mint az öreg Rockefellernek. Tudod ki volt az? — Nem, bácsikám. — Az az ember Ameriká­ban, akinek több milliója van a bankban, mint ahány hajszál a fején. Olajmezők, vasutak, gyárak és iskolák tulajdonosa. Az iskolák nem túlságo­san érdekeltek, de a gyárak és a házak megragadták a képzeletemet. — És hogyan fogott hoz­zá az öreg Rockefeller, hogy összegyűjtse a mil­lióit? — Hogyan? — mondta Julius bácsi jelentőségtelje­sen. — Egyetlen üres gyu- fásskatulyával! Igen, Rocke­feller először felszedett egy üres, eldobott gyufásskatu- lyát, aztán még egyet, s amikor húszat összegyűjtött, eladta azokat, darabját 20 centért. Később is így tett, s így gyűlt össze az első egy dolláros. Érted már, fiatalember? — Igen, bácsikám. A következő napon gya­korlati bemutatót tartott elméletének alátámasztásá­ra. Egy havanna szivart illesztett a foga közé, az­után az előtte fekvő doboz­ból egy használt gyufaszá­lat húzott ki, majd a kandal­lóhoz lépet, a lánghoz tartotta, s így gyújtott rá szivarjára. Úgy vélte, hogy ez majd imponál nekem. Még aznap délután azon­ban láttam öt a műhelyab­lakon keresztül, amint va- donat új gyufával próbál rágyújtani, s amikor az első nem sikerült, előhúzta a másodikat, majd a harmadi­kat. Csalódásomban, kis házi laboratóriumomban előállí­tottam egy üveg Kokody- Arsenhidrogént, s ezt a bú­torok repedéseibe öntve, az egész házat pokoli tüzfel- hőbe borítottam. Két hétig szállodában laktunk. Az utolsó csalódás akkor várt rám, amikor hazaköl­töztünk a szállodából. Este az ajtóhasadékon át észre­vettem, hogy Julius bácsi a nagy lelkesedéssel gyűj­tött szivarhamut bizony nem a kaktuszok trágyázá­sára használja, hanem ha­nyag mozdulattal az éjjeli edénybe üríti ki. Ekkor cso­dálatos ötletem támadt. Másnap reggel a házikabát­ja zsebébe egy stromcium- porral tele gyufásskatulyát raktam, ez a por tudvalevő­leg a tűzijáték legfőbb alapanyaga. Abban a pilla­natban, ahogy folyadék éri, hatalmas vörös lángok csapnak fel belőle. Este elfoglaltam megfi- gyelöállásomat a mosdó ab­lakánál, ahonnan belátni Julius bácsi hálószobájába. A bácsi levetkőzött, s ahogy a házikabát zsebében meg­találta a gyufásdobozt, a benne lévő hamu színű port szokásos módon ürítet­te az éjjeli edénybe. Azután leoltotta a villanyt. A sö­tétben még jobban megret­tent, amikor az éjjeli edény hirtelen biborszínben fel­lángolt. Julius bácsi ott állt hosszú hálóingében, a va- rázsos megvilágításban. Szörnyű szidást vártam, ám nem ez történt. Julius bácsi elhivatta nagymamá­mat s kérte, hogy vigyen vissza. Reménytelen eset vagyok, sohasem lesz belő­lem üzletember. Fordította: Zilahi Judit Műsoron kívül Mint Jókai kedvelője ül­tem 16 forintos helyemen a nyíregyházi Béke mozi né­zőterén a pénteken délutá­ni előadáson. A film nem okozott csalódást, annál kellemetlenebb volt a má­sodik rész kezdetén műso­ron kívül kapott, éktelen kopácsolás, fahasogatás. Kértük az üzem vezető­jét, állítsa le a nézőtéren folyó munkát, mert a vésés zavarja a szórakozást. Az már kisebb baj volt, hogy az utolsó negyedórában négyszer is megszakadt a hang, némán tátogtak a sze­replők. A borsos helyárakért több figyelmességet várnak a mozilátogatók. (H. J.) Nyíregyháza Í9i56. december ?.S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents