Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
(Folytatás a 3. oldalról) szabadság önkéntesei, akik hatvan országból jöttek. Köztük volt a magyar nép több mint ezer fia és ezeknek csaknem fele spanyol földben nyugszik, köztük a legendás Lukács tábornok: Zalka Máté. Itt, ebben a teremben szeretett Münnich Ferenc elvtársunkkal, a legidősebb veteránnal együtt, jelen van egy része azoknak, akik a harcok során életben maradtak. Szóljon nekik és rajtuk keresztül a többieknek is szívből jövő harcos üdvözletünk! — mondotta. Felszólalása befejező részében a kínai vezetők szovjetellenes. egységbontó cselekedetét ítélte el: — A Szovjetunió és Lenin pártia a mi legszilárdabb erősségünk, védőbástyánk, s ez magyarázatot ad arra. miért elsőrendű célja a kínai vezetők egységbontó stratégiájának, hogy ellene irányítsák leg- dühödtebb rágalmazó táErnest Dec osterd: madásaikat. A kínai vezetők azonban tévednek és kudarcot fognak vallani természetellenes, esztelen terveikkel. Mi is osztjuk azt a véleményt, hogy el kell menni a kommunista- és munkáspártok értekezletére. meg kell vizsgálni, hogyan tömörítsük jobban erőinket és erőfeszítéseinket vietnami testvéreink hatékonyabb megsegítésére. Ha pedig egyesek a semlegesség kényelmes álláspontján kívánnak maradni, ám tegyék, de viseljék ezért a felelősséget. Mi, spanyol kommunisták úgy véljük, hogy amikor hősi harcában meg kell segíteni a vietnami népet, amikor meg kell védeni a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. amikor nagy kommunista hadseregünk számára jobb harci feltételeket kell teremtenünk, hogy betöltse küldetését és eltemesse az imperializmust akkor közöttünk nem lehetnek semlegesek. A magyarok eredményei segítenek a Svájci Munkapártnak Ernest Decoslerd, a Svájci Munkapárt Központi Bizottságának tagja elmondta: — Kívánjuk, hogy kongresszusuk gyümölcsöző legyen, hogy erősítse a szocializmust Magyarországon, és egyre nagyobb sikereket elérve, haladhassanak mindnyájunk közös célja, a kommunizmus felé — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt minden eredménye jelentős segítséget jelent a Svájci Munkapártnak. Felszólalása befejező részében a nemzetközi munkásmozgalom egységének szükségszerűségéről szólott. — Jogos a . reményünk, hogy egy napon véget vetünk a nézeteltéréseknek. Természetesen nem ringatjuk magunkat illúziókban arra nézve, hogy mennyi időre és mennyi türelemre lesz szükség ahhoz, hogy a helyes marxista—leninista elvek alapján visszaállítsuk az annyira fontos egységet. Ilyen szemszögből nézve értékeljük érdemének megfelelően a Szovjetunió Kommunista Pártja, az önök pártja, és más szocialista országok pártjai eddigi és jövőbeni erőfeszítéseit, annak érdekében, hogy elkerülve a meddő polemizálást, újból felvegyük a hasznos párbeszédet a Kínai Kommunista Párt V€* zetőségével. Befejezésül átadta a Svájci Munkapárt jókívánságait. Henning Nilsson: A svéd párt szocialista megújhodást akar Ezután Henning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja bevezetőben hazája dolgozóinak helyzetével foglalkozott. — Az állandóan emelkedő árak megnehezítik a kis jövedelmű néprétegek helyzetét, — mondotta, majd arról beszélt, a Svéd KP a jövő évben lesz 50 éves. Szólott a közelmúltban eredményesen befejezett nehéz választásokról. Ezután kijelentette: — További fontos feladatunk „a harmadik világ” szabadságmozgalmainak fokozott támogatása. Növelnünk kell az éberséget a Nyugat-Né- metországban állandóan növekvő fasiszta veszély miatt. Pártunk a svéd politikában szocialista megújhodást akar. Arra törekszünk, hogy az ország összes haladó erőit egyesítsük a nagytőke reakciós politikája elleni harcban. Hazánk sajátos viszonyai közepette igyekszünk megtalálni a szocializmushoz vezető utat. Kongresszusuknak és a magyar népnek sok sikert kívánunk a szocialista társadalom felépítésében — mondotta befejezésül Henning Nilsson. George Jeff ares: Írország; együttérez Vietnammal George Jefjares, az Ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja átadta pártjának testvéri üdvözletét majd elmondta, hogy az ír nép az idén emlékezik meg az angol imperializmus elleni felkelés 50. évfordulójáról. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy Írország mindig fenntartotta semleges álláspontját. Nem tagja a NATO-nak és 1966. december 3. a köztársaságban nincsenek katonai támaszpontok. — A vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harca Írország népében is együttérzést és csodálatot keltett — jelentette ki. A vietnami nép elleni amerikai agresszió állandóan növekszik s ezáltal fokozódik a világbékét fenyegető veszély. Kétségtelen, hogy az USA nem merne tovább haladni ezen a bűnös és veszélyes úton, ha az imperialistaellenes erők, mindenekelőtt a nemzetközi kommunista mozgalom nem lenne megosztva. Ha a Kínai Kommunista Párt ilyen veszélyes helyzetben az SZKP ellen irányítja támadásait. ez csak az imperialistáknak használ. Minden pártnak halaszthatatlan kötelessége az egység mielőbbi helyreállítása. Pártom egyetértene egy olyan nemzetközi konferenciával, amelyet azért hívnak össze, hogy testvéri eszmecserékkel tisztázza az egység helyreállításának legjobb módját. Az ír küldött végül sok sikert kívánt a magyar népnek és az MSZMP-nek. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdulásának feltételei: Szviridov Ivánnénak, az ófehértói Búzakolász Tsz elnökének felszólalása A kongresszusi vitában utolsónak Szviridov Ivánné, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke kapott szót a délutáni ülésen'. A gyenge termelőszövetkezetek problémájáról szólva elmondotta, hogy a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetekben az az egyik legfőbb probléma, hogy a jövedelem kicsi és bizonytalan, s ezért kevés munkabíró tag marad a szövetkezetekben. Véleménye szerint ezen a garantált pénzbeni díjazás, s az ezt biztosító munkadíjalap bevezetésével lehetne segíteni. Megoldásként javasolta a jelenlegi hitelrendszer olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a gyenge tsz-ek hitelt kaphassanak a munkadíjalap létesítésére. A továbbiakban a termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről szólt. Véleménye szerint a termelőszövetkezeteknek termelésük arányában, annak nagyságától függően kellene támogatást kapniuk. Ez elősegítené, hogy a szövetkezetek mindent, amit csak lehet, kihozzanak a földből. — A termelőszövetkezetek megerősödése — folytatta — természetesen nemcsak az állam pénzügyi támogatásán múlik, hanem a vezetők és a tagság kapcsolatán, a politikai munkán is. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek céltudatos hatékony politikai nevelő munkát végezzenek, de ezt nehezíti, hogy éppen a gyenge termelőszövetkezetek egy részében alacsony színvonalú a pártalapszervezet irányító munkája. Befejezésül a gazdaságirányítási rendszer reformjáról beszélt, amelytől — mint mondotta — a termelőszövetkezetek is igen sok problémájuk megoldását várják. — Remélem — mondotta befejezésül —, a párt legközelebbi kongresszusán már azt jelenthetjük, hogy az ófehértói Búzakalász Tsz a gyengék közül az erős szövetkezetek közé került. Az elnöklő Méhes Lajos ezután bejelentette, hogy a Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, valamint a Szervezeti Szabályzat módosítása feletti' vita befejeződött. Felkérte azokat a küldötteket, akik hozzászólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hozzászólásukat írásban juttassák el a megválasztandó Központi Bizottsághoz. Ezután szünet következett. Szünet után Komócsin Zoltánnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelentette, hogy Biszku Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor elállt a zárszótól, mert a Szervezeti Szabályzat tervezetével. továbbá a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitazáró beszédet. Kádár elvtárs beszédét vasárnapi lapunkban közöljük. A Központi Bizottság első titkárának hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János vitazáró beszédét és az írásban benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt Szervezeti Szabályzatának módosítását.. Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag fogadta el. Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldöttcsoportok megbízatása alapján javaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A nyilatkozattervezethez — amelyet a kongresszusi küldöttek előzetesen kézhez kaptak — módosító javaslat nem érkezett. A nyilatkozat a következőket mondja: 11 Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa kifejezve a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háborúját, s testvéri internacionalista szolidaritásáról biztosítja az agresz- szió ellen védekező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe, a kommunista terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel megszállta és pusztítja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél-Vietnamot, elfojtja a dél-vietnami nép szabadságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális le- gyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét. Az amerikai imperialisták agresszióját megvetéssel ítéli el az egész haladó világ. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó agressziós háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kormánya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat hangoztat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét veszélyezteti, hanem a világbékét is. A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorok ellen, szabadságáért, hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság népe egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán. Pártunk és népünk lehetőségeinkhez mérten támogatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai jellegű segítséget ad számára, és bízik abban, hogy a hős vietnami nép igazságos harcát teljes siker koronázza. A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front ötpontos követelését és Ho Si Minh elnök 1966. július 17-i felhívását. Az Egyesült Államoknak haladéktalanul és feltétel nélkül meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél-Vietnam területéről, a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismernie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Frontot, meg kell szüntetnie mindennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe és hiánytalanul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami kérdést csakis ezeknek a követeléseknek a teljesítése alapján lehet megoldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fogniok az amerikai agresszorok megfékezésére, az agressziós háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető, haladó erejének a tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladata. Vietnam népe igaz ügyért harcol. A magyar nép hisz abban, hogy győzni fog! Ezután határozathozatal következett. A kongresszus a benyújtót^ nyilatkozattervezetet egyhangúlag határozattá emelte. A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. A IX. kongresszus világvisszhangja A világsajtó továbbra is részletesen beszámol az MSZMP IX. kongresszusának munkájáról — jelentik az MTI tudósítói: A pénteki szovjet újságok „A testvériség és a barátság demonstrációja”. A testvéri barátság gyűlése', és más hasonló címek alait számolnak be a budapesti Beloiannisz gyárban rendezett gyűlésről amelyben Brezsnyev, az SZKP főtitkára is felszólalt. A Rudé Pravo a kongresszus csütörtöki vitájából Szirmai István felszólalását ismerteti. A lap különtudó- sítója beszámol a CSKP küldöttségének Nógrád megyében tett látogatásáról. A lap beszámol Brezsnyev Beloiannisz-gyári beszédéről is. A péntek reggeli lengyel lapok közlik Franciszek Waniolka, lengyel küldöttnek a budapesti kongresz- szuson elhangzott üdvözlő felszólalásét. A Tribuna Ludu ismerteti Szirmai István, Péter János, Czinege Lajos beszédeit. A román lapok az Ager- pres kiküldött munkatársának jelentése alapján közlik, milyen témákról esett szó az MSZMP kongresszusának negyedik napján. A jugoszláv lapok pénteki számaikban Fock Jenő, Kállai Gyula, Péter János és Gáspár Sándor felszólalásait ismertetik. A bolgár újságok nagy teret szentelnek a szovjet- magyar barátsági gyűlésnek, amelyen Brezsnyev is felszólalt. A párizsi L Humanité Péter János külügyminiszter beszédét ismertetve idézi azokat a szavakat, amelyek szerint a Duna-völgye új típusú együttműködést tesz lehetővé a különböző társadalmi rendszerű államok között a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig. A lap közli Péter János beszédének Vietnamra a francia—magyar és az osztrák—magyar kapcsolatokra vonatkozó részét is. Az amerikai lapok ugyancsak foglalkoznak a budapesti tanácskozással. A washingtoni Evening Star ismerteti Péter János beszédét és címében úgy értelmezi, hogy „A magyar külügyminiszter felszólította az új nyugatnémet kormányt, hogy vessen véget a megkülönböztetés politikájának a kommunista országokkal szemben”. A római Messeggero Péter János beszédét kommentálva megállapítja: „A beszédből kitűnik, hogy a Kádár-kormány egy olyan európai biztonsági rendszer érdekében kíván munkálkodni, amely a két német állam együttműködésén alapul”. A Corfiere Della Se- , ra című tekintélyes torinói polgári napilap Péter János és Szirmai István beszédének leglényegesebb megállapításait ismerteti. Az Unité ismerteti az DKP-kül- döttség vezetőjének, Artúré Colombinak a csütörtöki ülésen elhangzott felszólalását. Tanácskozik a kongresszus