Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

• • Ünnep előtt Magosligeten MINDENNAPIAMK DEMOKRÁCIÁI A (7J Beleszólás és véleményezés IZ ezdünk divatba jönni — mondja tréfásan a textilüzem szakszervezeti bizottságának titkára. Eddig — folytatja — ha nem is teljes joggal, de sokszor szemünk­re vetették, hogy kevés lát­szata van a szakszervezeti munkának. Inkább csak kötelességeink voltak, jo­gaink kevésbé. Megtörtént, hogy kétszer is meghirdet­tük a szakszervezeti tag­gyűlést, míg harmadszorra végre meg is tarthattuk; most meg annyim voltak, hogy utolsó pillanatban kellett még újabb szőkékét szereznünk. ÉS hallgatta vol­na csak végig a hozzászólá­sokat! Nekünk is, már mint az szb-nek kijutott a bírá­latból, de őszintén mondom; örültem, hogy végre ide is eljutottunk. As elmúlt hónapokban a szociálissá demokrácia ki­bontakoztatása kapcsán, s összefüggésben az új gazda­sági mechanizmussal, sok szó esett, s esik napjaink­ban is a szakszervezetek szerepének növekedéséről, feladatainak sokrétű gazda­godásáról. Igazságtalanság lenne summásan elmarasz­talni a szakszervezetek eddi­gi munkáját, hiszen a sokat emlegetett tagdíjbeszedésen; üdülési beutalók kiadásán túl hosszan sorolhatók, mi mindent végeztek, még­pedig eredménnyel. Azok a lehetőségek, feltételek hiá­nyoztak a szakszervezeti munka jobbá tételéhez, az üzemi demokrácia erősítésé­hez, amelyeket most a gaz­daságirányítási rendszer re­formja biztosít: érthető te­hát, ha a dolgozók mind növekvőbb érdeklődéssel kí­sérik e változást, s nemcsak a példaként említett textil­üzemben, hanem másutt is „kezd divatba jönni" a szakszervezet. A munkásosztály tudati fejlődésének, politiki-i érett­ségének természetszerű vele­járója, hogy növekedjék közvetlen és közvetett rész­vétele nemcsak a feladatok végrehajtásában, hanem az üzemek irányításában, a döntések meghozatalában is. Ebben döntő szerep jut a szakszervezeteknek, hiszen a kollektíva véleményének, s érdekeinek képviseletében — Látott már olyan bi­zonyítványt, melyben a kö­vetkező bejegyzés áll?: A negyedik osztályt sikeresen elvégezte magasabb osz­tályba nem léphet.” Mert nekem ilyen van. Persze egyszerű a magyarázat. A Tanácsköztársaság idején osztálybizalmi voltam a gimnáziumban... Aztán Túri Ferenc e. pos­ta szolgálatába lépett és több mint 45 évet dolgozott az automataközpontok, erő­sítők, kábelek világában. A budapesti Teréz és József központok után Szeged kö­vetkezett, majd 25 évvel ezelőtt Nyíregyházán telepe­dett le. Dolgozott az auto- mataközpont létrehozásán, $ elkészülte óta üzemvezetője volt Munkatársai nyug­díjba vonulása alkalmából —■ a napokban búcsúztatták. Dióhéjban ennyi az életút, de mi van mögötte? — Kádár elvtárs azt mon­dotta a kongresszuson, hogy a különféle közvetítő állo­mások, tv-kamerák segítsé­gével a világ szeme előtt elsősorban a dolgozók nagy többségét tömörítő tömeg- szervezet léphet fel. Az országos és a helyi érdekek egyeztetése, a kö­zösség, s ugyanakkor az egyén érdekei összhangjá­nak megteremtése nem kor­látozódik csupán a gazdasá­gi mechanizmus reformjára: a párt általános politikájá­nak fontos részeként, a szo­cialista demokrácia további erősítése érdekében, a szak­szervezeteknek nemcsak az üzemek falain belül, hanem átfogó értelemben is megnő a joga és hatásköre. Mun­kaügyi és bérkérdésekben, a főbb gazdaságpolitikai célok és főbb gazdasági intézkedé­sek meghatározásában épp úgy véleményt kell, hogy nyilvánítsanak a szakszer­vezetek, mint az állami szervek, a minisztériumok olyan rendelkezéseinél, ame­lyek a bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és mun­kakörülményeit érintik. Ahogyan országosan, úgy helyben is a „társadalmi partner”, azaz a szakszerve­zet a kollektíva képviseleté­ben lép fel: önállóan dönt a dolgozók szociális, egészség- ügyi és kulturális ellátását illető kérdésekben, a jelen­leginél sokkal erőteljesebbé lesz ellenőrzési joga — pél­dául a személyi jövedelmek elosztásánál, az anyagi és erkölcsi ösztönzés rendszeré­nek kial. kításánál — so vállalati kollektív szerződé­sek rendszerének felújításá­val az üzemi „alkotmány" betartásának legfőbb őre lesz. Lényeges tényező a szakszervezetek szerepének növekedésében az is, hogy ki keli kérni véleményüket az üzemi gazdasági vezetők megítélésekor, kinevezésük­kor, megerősítésük vagy le­váltásuk esetén. A szakszervezetek szere­pének növekedése egyenes arányban áll az üzemi de­mokrácia erősödésével; ahogy életünk többi terüle­tén, úgy az üzemekben is természetessé, alapvető té­nyezővé, tehát mindennapivá válik a politikatörténet leg­régibb, még az ókorból szár­mazó, de. igazi tartalmát, értelmét csak a szocialista jelzővel összekapesoltan el­nyerő fogalma, a demokrá­cia. (M) vagyunk. Nos, hogy valóban ott lehettünk, abbun nagy szerepe van a postának, mint a hírközlő berendezések üzemeltetőjének. Amikor —• bevallom, fájó szívvel — elbúcsúztam, azt mondtam a fiataloknak: a magyar pos­ta világhírű. Rajtuk is mú­lik, hogy ezt megtartsuk. Ehhez azonban tanulni kell. Hallatlanul sokat. Hiszen naponta új technológiával kell számolni, s aki nem tud lépést tartani, az le­marad. A 45 év alatt voltak könnyű és nehéz napok egy­aránt. Legnehezebb h-lán az 1956-os ellenforradalom volt. Mindenki kereste, kutatta hozzátartozóit, ugrásszerűen megnőttek a távolsági be­szélgetések. Túri Ferencnek és munkatársainak köszön­hető, hogy a központban egyetlen percre sem szüne­telt a munkc , mindenki a helyén maradt A munkaterületén elismert szaktekintély, Számos újítá­sa van, melyeket elfogad­tak, bevezettek. — A saját újításaimon kívül fontosabbnak tartot­Tél van. Jó húsz centi­méteres hó fedi a határt, terheli a házak szarufáit, a telefonvezetékeket már meg is szaggatta. A Botár vize mellett az ország ieg- távolibb zugában kis te­lepülés, Magosliget nem dermed bele mint régen a téli világba. A tsz idén épített simítóhézában több, mint negyven ember do­hányt csomóz. Csengős szá­nok, szénát, szalmát fuva­roznak. A posta előtt cso­magokat raknak teherautó­ra. Ünnepi küldemény. Az iskola környékén gye­rekcsapat hancúrozik. For­galmas a bolt környéke. Kísérőm, Szilvás» Pál ta­nácsi hivatalsegéd az egyik Szalmával rakott szán után ballagó öregembert mu­tatja. — Ott megy Joó György, Papp Mihály bácsi, az a re­gény szereplő, akit Móricz Zsigmond megírt. — A boldog ember. Hát él még? — Mán hogyne élne, még csak 79 éves, dolgozik az még rendesen. Pár mondat erejéig meg­látogatjuk a „Boldog em­bert”. —- Boldog-e még? A boldog ember nevet. Poharakat rak az asztalra, maga termelte bort önt beléjük, és mesél, A nagy- paládi erdőt, a kökényesi erdőt mondja, ahova ré­gen télen fáért jártak, ahol kalandokban volt része. — Most szénnel tüzelünk. Olyat hozattam, ami a legjobb, húsz mázsát. Azért vettem düeskőt is, jól át­vertek vele, Megvettem a lakatostól kétszáz forintért egy csomó düeskőt, jó cso­mónak tűnt, csak amikor szekérre raktuk, akkor lát­tam, hogy az a ravasz egy kiásatlan nagy düeskőt kö­rülrakott és azért tűnt nagynak a csomó, Mihály bácsi megmutatja házatájat is. A kecben két disznó hízik, az istállóban elles előtt a tehén, mellette hízóba fogott bika szatazza a szénát. A regényhős és felesége jól megvan. Egy kicsit csak azt fájlaljait, hogy a hat gyerekből, ti­zenhat unokából, hat déd­unokából egyik-másik rit­kán vetődik haza. Hogy jártuk a magoslige­ti utcát, betonjárdát, — nemrég készítették ■ , a hivatalsegédet arról fag­gattam, mégis Papp Mihá- lyon kívül mások hogyan élnek. — Hát tessék nézni, ma már úgy van, hogy majd- pem minden háznál rádió, minden ötödiknél meg tv. — Mióta van villany a faluban? tam, hogy a fiatalok elkép­zeléseit valóra váltsam. Sok­szor jöttek hozzám a leg­különbözőbb szakkérdések­kel. Ezt hogyan kell, az hogyan lenne jobb? Termé­szetesen sohasem tudtam nemet mondani, nem számí­tott, ha vasárnap volt, vagy éppen éjszaka. S ha az el­képzelés megvalósult, leg­alább annyira örültem, mint akitől az ötlet származott. Ha végzett a munkahe­lyén, otthon kezdődött a második műszak. Túri Fe­renc ugyanis tanácsi, g. Hu­szonöt éve Nyíregyházán él, sok barátja, ismerőse van, S igen sok azoknak a szá­ma, akik tanácsért, segítsé­gért keresik fel, mint ta­nácstagot. Mod-, hogy nyug­díjba ment, erre is több ide­je jut majd. — Nem szeretem, ha jő pihenést kívánnak — mond­ja búcsúzóul. Valami köny- pyebb állást még be tudok tölteni. Es természetesen ha a postán lesz valami prob­léma, nyugodtan felkereshet­nek. Rám mindig lehet szá­mítania. Bogár Ferenc — Villany? Az évet pon­tosan nem idüum, ue uraiul gyűlt ki, azon a napon, auinvür az uiüiicimu. is, na- *unií ez a szenzáció, a Vi- iaggan meg uagann. Láttam az egym ház te­tején a televizióantennát. iae menjünk be, ker­tem és mar nynottuk a kaput. A kaputól a lakás ajtajáig tartó utón kérdez­tem gyorsan, ki lakik itt. — Kiss Bem, traktoros. A traktoros nincs otthon. A felesége a konyhában teknőben mos, körülötte egy két és egy hároméves kisfiú csokoládét majszol, s a fiatalasszony anélkül, hogy kérdezném szabadko­zik ; — Azért van ilyen ren­detlenség, mert roncs áram és nem tudom használni a mosógépet, így vagyok kénytelen mosni. A tv érdekel. — Nézik? És hányán né­zik? — Esténként tele van a ház. Tízen-tizenöten va­gyunk. Van itt mozi is, az szombaton meg vasárnap játszik. A traktoros és felesége fiatalok. öt éve házasok. A két családlátogatás, a fiatal és öreg generáció nem tükrözi és nem is tükrözheti híven a ma­gosligeti valóságot. Éppen ezert az ócska, Erika író­gépen bajlódó tanácstit­kárt, Susztikov Istvánt fag­gatom. ö Magosligtítről és Uszkáról együttesen be­szél, mert a két község ter­melőszövetkezeti és taná­csi vonatkozásban pár éve egyesült. Kérdéseimre az alábbi adatokkal szolgál: — Uj ház Magosligaten (Munkatársunktól): A telexszoba beillene la­boratóriumnak, de a gyár kifejezés is méltán illik rá, hiszen ez a helyiség és környéke valóságos hírgyár, A Magyar Távirati Iroda budapesti központjában éj­jel nappal zakatolnak a gépek. Magyar, angol, fran­cia, német, orosz és spa­nyol nyelven szinte ontják a tudósításokat, információ­kat, híreket az MTI tudósí­tói és a társhírügynökségek. A telexszobától a telex­szobáig azonban hosszú a hír útja. A néhány perc platt, amíg az esemény színhelyéről a Magyar Rá­dió, a Népszabadság, vagy éppen a Kelet-Magyarország Szerkesztőinek asztalára kerül a már megírt hír, sok-sok kézen megy át Szó szerint betűtenger A nemzetközi élet esemé­nyeinek első tolmácsoiól az MTI állandó külföldi tu­dósítói. Moszkvától Wa­shingtonig, Varsótól Accráig és Kairóig, Londontól Pe- kingig tizenhat országból jelentkeznek az MTI mun­katársai a legfrisebb hírek­kel. Rövidesen Uj-Delhiből is magyar újságíró tudósít az indiai eseményekről. A nagy nemzetközi találko­zókról külön tudósítók ad­ják a híreket Az esemé­nyek színhelyéről, a fővá­rosokból telefonon, vagy telexen jelentkeznek, g az MTI Fém utcai szerkesztő­ségében már a vezető munkatársak, újságírók, szerkesztők gondoskodnak arról, hogy a gyors kezű gépirónők a telexgépeken késlekedés nélkül továbbít­hassák a híreket, a rádió­hoz, televízióhoz, valamint a budapesti és a vidéki la­pokhoz. Az MTI-nél naponta 250—300 újságoldalnyi hír­anyag gyűlik össze. Ennek leírásához 7,5—8 milliószor kell leütni az írógép, * 1959-ben egy épült, 63-tól viszont évente 3—4. Usz- kánái jobb az átlag, mert 1962— 65-ig 25 új házat épí­tettek. A halálozás átlaga három, ezzel szemben éven­te 10—12 gyermek születik, A hivatalsegéd közbe­szól; — Mert jobb most a né­peknek, mert máié kenye­ret senki sem eszik. Az igazság, hogy nem ross* a tsz annak, aki dolgozik. A tsz-irodában is jártam A keleti Zöld Mező Tsz elnöke Bartha Jenő, fő­könyvelője Szelevenyi Mi­lán és pénztárosa Kiss Fe­renc bácsi felváltva beszél­tek, hogy miként is áll a község gazdálkodás tekinte­tében, mi van és mi lesz. — Üres, puszta földön kezdtük mi a gazdálkodást. Uszka és Magosliget 1962 jánuár elsejével egyesültek, így kétezer holdnyi terüle­ten gazdálkodunk és a föld erősen kötött, savanyú ta­laj. Nehéz ebből valamit kihozni, mert ha sok az eső az a baj, ha pedig szá­razság van, akkor a repe­désekbe méter mélyen le­het ledugni a karót. Hát ezért is van úgy hatezer forint körül az átlagjöve­delem. — De hát miből épülnek az új házak, miből telik tv-re, rádióra és minden egyébre? — Hát azért minden por­tán hizlalnak egy-két mar­hát, bikát és tessék csak figyelembe venni, hogy itt Magosligeten 84 ház van, s azonkívül amit el­adnak 160—180 sertést vág­nak. A beszélgetésben egy kis­telex billentyűit. Ebből a hatalmas betütengerből megfelelő csoportosítás, szeiKesziés után kerül ki naponta az a 30 ezer szót tartalmazó napi híranyag, amelyet kill- és belföldre továbbítanak az MTI mun­katársai. Azoknak a perfo­rált távgépíró szalagoknak a hossza, amelyeken a napi hírszolgálatot adják, egy- egy nap meghaladja a 60Q métert. Út Pesttől Varsóig képekből A legfrisebb napi hír­anyag mellett csaknem 20 napi és heti kiadványt je­lentet meg az MTi, Sok­szorosítóüzemében, ahol havonta 1 millió 300 ezer nyomást végeznek, megta­lálhatók a legkorszerűbb be. rendezések is. Az MTI-be mintegy 200 külföldi napi és hetilap, kiadvány érkezik rendsze­resen. Nagy számban ér­keznek a különböző hír- szolgálati irodák külföld számára készült kiadványai is, amelyekből szemlézés, fordítás és szerkesztés után anyagokat ad ki az MTI. A külföldi sajtó cik­keit, kommentárjait és in­formációit megjelentető ki­adványok havonta összesen 75—80 ezer szót tartalmaz­nak. A hírekkel csaknem egy- idobén már a képek is Budapestre érkeznek. A tv- nézők nem is gondolnák, hogy a tv-hiradó hírei kö­zött látott egyik-másik vi­dék csak percekkel azelőtt indult el Moszkvából, Pá­rizsból, de akár a tenge­rentúlról is. A tv-híradó szerkesztősége közvetlen ká­belen kapja meg a Buda­pestre érkező összes telefo- tót, amely a képadás meg­kezdésétől számított 15—20 perc múlva már a kame­rák elé kerülhet. Képtávírón, rádión és légipostán havonta átlag *é a jövő felé is elkalando­zunk. A tsz-nek ma már korszerű tehenészete van, rentábilis, és megindultak azon az úton, hogy a nö­vénytermesztési is rentábilis­sá tegyék, Idén meg ütvén holdon végeztek meszezés- sel talajjavítást, de jövőre már H0 holdon. Fejlesztik a jelenlegi hat traktoros gépparkjukat, legföbbképen azzal, hogy egy SZK—1-es kombájnt is vásárolnak, így majd csak elérik, hogy nem is sokára a tsz a jelenlegi­nél jóval több jövedelmet biztosít Csák ne lenne 32 kilométerre a legközelebbi vasútállomás. Most mar azt is el kell mondanom, mi volt az, ami engem Magosligetre csá­bított, hogy az ott élő em­berekkel beszéljek. Azt hallottam, hogy Magoshge- ten száz ház van és 84-ben újságot olvasnak. Magosli­geten 84 ház van és szinte mindegyikben olvasnak új­ságot. Az informátor te­hát tévedett. Ugyanis Ma­gosligetre 78 különböző sajtótermék jár, Uszkára, ahol megközelítően szin­tén annyi a ház, hetvennél több sajtóterméket visz a posta. Magosliget messze van a nagy városoktól, a kultúr- központoktól, ez a messze­ség azonban csak kilométe­rekben mérhető. Élet, kul­turálódó* semmivel sem kisebb és rosszabb a váro­sinál. Amikor Móricz Zsigmond Magosligeten járt, egy boldog embert ta­lált, él még az öreg, de körülötte ma már száz és száz boldog ember. Seres Ernő hatezer fénykép érkezik az MTI-be. Ezeket megfe­lelő válogatás, képszöveg­fordítás és szerkesztés után továbbítják a hazai sajtó­nak. A magyar napilapok, képeslapok, valamint a televízió számára kiadott képek mennyisége megkö­zelíti a havi kétezret, amelynek mintegy három­negyedrésze — kb. 1500 kép lát napvilágot. Az MTI- nél egy év alatt mintegy 17 ezer fekete-fehér és 10 ezer négyzetméter színes fotó­papírt használnak fel. Ez olyan hatalmas mennyiség, ha valamennyi képet 18x24- es méretben készítenék és sorbaraknák, a képek Bu­dapesttől Varsóig érnének. Több ezer ember az olvasóért Ehhez a munkához — «mely még mindig csak egy részét képezi az MTI feladatkörének — óriási, nemzetközi méretű együtt­működésre van szükség. Hatalmas, minden konti­nensre kiterjedő híresére alakult ki a hírügynöksé­gek között. A nap mind a huszonnégy órájában állan­dó összeköttetésben áll az MTI, a szovjet hírszolgá­lati iroda, a TASZSÉ moszk­vai központjával. Rendsze­res a kétoldalú előfizetéses hírcsere a többi világhír- ügynökséggel is: ez ypi- jal, az AP-vel, az angol Reuterrel, a francia AFP- vel. A szocialista országok távirati irodáival a Berlin­től Szófiáig húzódó nagy telexláncban cserélik a hí­reket. Óráról órára több ezer ember pontosan koordinált munkájának eredménye, hogy mindenkihez órákon, perceken belül eljuthatnak azok a legfrisebb hírek, amelyekből a hazai, a nemzetközi helyzet napra­kész, objektív képét ala­kíthatja ki a rádióhallgatói tv-néző és az újságolvasó. * Marik Sándor 45 év után „Rajtunk is múlik a posta világhíre64 Az ország „hirgyárában*• Moszkva—WasSisnffon—Budapest Kép percek alatt a Föld túlsó leiéről

Next

/
Thumbnails
Contents