Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Tanácskozik a kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) 80 százalékát, ők is ga­rantálhassák és kifizethes­sék. A jövedelemelosztási és munkadíjazási formák megválasztása természete­sen ezután is a termelő- szövetkezetek belső ügye lesz. Rendezzük a földtulajdont Társadalmi gazdasági fejlődésünk ercyVnényei, a gazdasági irányítás re­formja, a termelőszövet­kezetek megszilárdulása és további erősítése lehető­vé és szükségessé teszi a földtulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését. Népi demokra­tikus fejlődésünk sajátos­ságainak megfelelően ná­lunk a termelőszövetkeze­tekben ez ideig csak a föld birtoklása volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok szemé­lyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a föld- használat jelenlegi állapo­ta azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet. A föld ugyanis az idős ter­melőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az ennek kö­vetkeztében előállott örök­lés, valamint a faluról va­ló elvándorlás révén nö­vekvő számban kerül jo­gilag olyan személyek tu­lajdonába, akik nem ter­melőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethiva­tásszerűen mezőgazdasági munkával. Emiatt a ter­melőszövetkezetek haszná­ltában levő földeknek je­lenleg már egyötöde van nem termelőszövetkezeti ta­gok tulajdonában. Az en­nek következtében mint­egy 130 ezer kívülálló személynek rendszeresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal ’terheli a termelőszövetkezeteket. A földtulajdon és a föl dhasználat elkülönülésé­ből az öröklés és az elván­dorlás folytán mind gyako­ribbá váló jogviták ma már zavarják a szövetke­zeti földhasználat bizton­ságát és nehezítik a hosz­szú távú befektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szo­cialista forradalom teljes megvalósításához elenged­hetetlen a szövetkezeti földtulajdon bevezetése, és fokozatos kiterjesztése elő­nyös lesz ez a szövetke­zeti parasztságnak és elő­nyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtu­lajdon meggyőződésünk szerint a szocialista tulaj­don egyik formájának te­kintendő. Megvalósítását fokozato­san és gazdasági eszközök­kel lehet és kell elérni. A kívülálló személyek, a nem szövetkezeti tag örökösök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tu­lajdonába, a szövetkezeti földalapba. Úgyszintén megváltási (ha bár esz­mei) ár ellenében kerül­hetnek a szövetkezetek tu­lajdonába a használatuk­ban levő állami tartalék­földek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak a tsz-tagnak a részére, aki földjét felajánlja szövetke­zeti tulajdonba. Az ilyen megállapodás a szövetke­zet és a szövetkezeti tag földtulajdonos közötti sza­bad elhatározás, a legszi­gorúbb önkéntesség alap­ján jöhet csak létre. E téren mindenféle kam- pányszerüség szigorúan ti­los, a sietség és türelmet­lenség káros. E folyamat hosszú időt fog igénybe venni annál Is inkább, mert a megváltási árral járó anyagi terheket ma­guknak a termelőszövetke­zeteknek kell viselniük. Jövőre összeül a tsz-kongresszus A gazdaságirányítási rendszer továbbfej lesztésé- vel összhangban célszerű és szükséges a termelőszö­vetkezetek demokratiíűisan megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a ter­melőszövetkezetek országos kongresszusa, amely négy- évenként ül össze, továb­bá a kongresszus által megválasztott országos ter­melőszövetkezeti tanács, valamint a területi ter­melőszövetkezeti szövetsé­gek. Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyén belül a gazdasági tájkör­zetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősor­ban olyan feladatokkal foglalkoznak, amelyekkel a f'rsult szövetkezetek meg­bízzák, illetve, amelyek választott szerveik határo­zataiból következnek. így például elláthatják az egymás közti s az állami vállalatok közötti terme­lési, értékesítési, beszerzé­si együttműködés koordi­nálását; termelőszövetkeze­tek közötti létesítménye­ket, vállalkozásokat hív- ■ hatnak létre; felkérésre rendszeres ellenőrzést vé­gezhetnek a részt vevő ter­melőszövetkezetek könyve­lésében, ügyvitelében; el­látják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a termelőszövetkezetek országos kongresszusát. Ezen a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek kérdé­seit. Az új termelőszövetke­zeti törvény és az új föld jogi 1966. december 3. törvény tervezetét, valamint a területi termelőszövetke­zeti szövetségek létrehozásá­val kapcsolatos kérdéseket, a területi szövetségeket a ter­melőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. Tisztelt kongresszus! Az idei év eredményei alapján megnyugvással álla­pítja meg a kongresszus, hogy a hármadik ötéves terv megvalósítása a mezőgazda­ságban is megfelelően in­dult. A mezőgazdaság bruttó termelése meghaladja a tervben előirányzott színvo­nalat. Az összfelvásárlásban a tavalyihoz képest mintegy 3,5 százalékos növekedés várható. A mezőgazdasági és élel­miszeripari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok elle­nére jól sikerült a kenyérga­bona termelése, a búza ter­mésátlaga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérga­bona felvásárlási tervét túl­teljesítettük. A kukorica ter­mésátlaga meghaladja a 17 mázsát, a cukorrépáé 185 mázsa, a burgonyáé 65 má­zsa lett. A zöldségfélék ho­zama is magasabb a terve­zettnél. A kedvező burgonya-, zöld­ség- és gyümölcstermés ered­ményeként nőtt a kínálat, a szabadpiaci felhozatal. Ezért — az alacsonyabb szabad­piaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezekből a cikkekből, az idei évre szá­mításba vett árakhoz képest, mintegy 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasá­gi dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is biz­tosan számíthatnak a párt, a kormány és az egész társa­dalom legmesszebbmenő tá­mogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Töm­pe István, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke terjesz­tette elő a bizottság jelenté­sét. A man dátum vizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bi­zottság megbízatásának meg­felelően munkáját elvégezte és jelenti a kongresszusnak; A Központi Bizottság ha­tározata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletein 559 szava­zati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választott meg. A kongresszuson jelen van 554 szavazati jogú küldött, a kongresszus tehát határozat- képes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távol. A kongresszus küldötteit felelős megbízatásukra a pártértekezletek gondosan választották ki és készítették elő. A küldöttek valameny- nyien részt vettek a Közpon­CzineifG Lajos: ti Bizottság kongresszusi irányelveinek vitáiban, a pártértekezletek eszmecse­réiben. Jól ismerik a párt­tagság és a pártonkívüliek véleményét, lelkiismeretesen dönthetnek a szocialista épí­tés — Itt, a kongresszusi be­számolókban javasolt — so­ron következő feladatairól. A jelentés ezután a szava­zati jogú küldöttek legfon­tosabb adataiból összeállí­tott statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a termelő munkában részvevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag, gazdasági vezető, ér­telmiségi foglalkozású — tu­dós, mérnök, orvos, pedagó­gus, író, újságíró, jogász, állami, államigazgatási, tár­sadalmi és tömegszervezeti vezető, a fegyveres erők tag­jai, pártfunkcionárius mun­kás) képviselve van. A jelentés szerint a kül­döttek 16,8 százaléka nő, és 83.2 százaléka férfi. Az életkor szerinti sta­tisztika megmutatja, hogy minden korosztály képvise­letet kapott. A szavazati jogú küldöttek 15.2 százaléka már ,a felsza­badulás előtt tagja volt a pártnak. 1944—1956. között a küldöttek 76,4 százaléka lé­pett a pártba. 1956. után 8,4 százaléka. A VIII. és IX. kongresz- szus közötti fejlődés tenden­ciáit bizonyítja, a küldöttek párt- és állami iskolai vég­zettségének növekedése is. Pártiskolát 13,1 százalék­kal és magasabb pártisko­lát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen. Az érettsé­gizettek száma 6,8 százalék­kal, az egyetemet és főisko­lát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növekedett. összevetve a szavazati jo­gú küldöttek adatait, megál­lapítható, hogy a kongresz- szuson képviselve van a párt három generációja, társa­dalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nők és fiatalok. Ezek az ada­tok is bizonyítják, hogy pár­tunk a munkásosztály, az egész dolgozó nép pártja. A jelentést a kongresszus tudomásul vette. Fegyveres erőink hűen oltalmazzák hazánkat Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja vezérezredes, honvé­delmi miniszter emelke­dett szólásra. Elöljáróban tolmácsolta a honvédelmi munkán dol­gozó kommunisták tízez­reinek és fegyveres erőink egész személyi állományá­nak forró üdvözletét, majd elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt idő­szakban tovább erősödött a Varsói Szerződésben részt vevő testvéri hadse­regeink összeforrottsága, együttműködése a fejlesztés és kiképzés bonyolult fel­adatainak végrehajtásában, a magas fokú harckészült­ség biztosításában. Hadseregünk hadiszerve­zete. fegyverzete, harci tech­nikája és az állomány képzett­sége megfelel a korszerű köve­telményeknek, — mondotta Czinege Lajos, majd részle­tesen tájékoztatta hallgató­ságát azokról a modem harci eszközökről, amelyek­kel a különböző fegyver­nemeket felszerelték. Ez­után így folytatta: Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződés illetve a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretében eredményeket értünk el az Német küldöttek. Pan! Fröhlich és Wax Relmann kong­resszusi tanácskozása. (MTI foto — Papp Jenő felvétele) egyesített fegyveres erők részére szükséges eszközök biztosítását szolgáló műsza­ki tudományos kutatásban, fejlesztésben és a hadiipari termelés kooperációjában. A Szovjetunió magára vállalta — és hozzáteszem, csak ő tudja megoldani —• azt a gigászi feladatot, hogy az alapvető fegyver- rendszerekkel ellátja a Var­sói Szerződéshez tartozó fegyveres erőket. Ugyanak­kor a szerződéshez tartozó szocialista országok is tisz­teletre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, amire szükségük van. Országaink közös erőfe­szítéssel az alapvető fegy­vernemek vonatkozásában a világ legjobb, legcélszerűbb haditechnikáját adják ka­tonáik kezébe. Czinege Lajos ezután a hadsereg tisztikarának és sorállományának képzéséről beszélt, majd a politikai munkát elemzeve így foly­tatta: — A fejlesztéssel — ki­képzéssel kapcsolatban ed­dig elmondottak önmaguk­ban is bizonyítják, hogy fegyveres erőink, a magyar néphadsereg erkölcsi-politi­kai helyzete tovább szilár­dult. Az alkalmazkodás az új viszonyokhoz, az új tech­nika megismerése, a kikép­ző. és a nevelőmunka, a tervezési és a szervezési feladatok nap-nap után ki­merítő, fáradtságos munká­val jártak. Ilyen helyzetben tartósan helytállni és eredményeket felmutatni, illetve azokat megtartani csak olyan em­berek képesek akik esz­meileg, politikailag szilárd alapokon állnak, megértet­ték pártunk általános és honvédelmi politikáját, s készek fáradhatatlanul munkálkodni annak megva­lósításáért. A fegyveres erők újjá­szervezésével, a hadsereg nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan a fegyveres erőkben dolgozó pártpoliti­kai szervek jelentősen fej­lődtek. A fegyveres erők tagjai érzik tudják, hogy pártunk rendszeresen és behatóan foglalkozik a honvédeleromeL A Magyar Népköztársa­ság fegyveres erőiben szol­gálatot teljesítő hivatásos állomány, illetve annak egyes tagjai politikai meg­ítélésénél az a legfőbb követelmény — függetlenül attól, hogy párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Magyar Szocialista Munkáspárt ál­tal kidolgozott alapvető — a nemzet egészének érde­keit kifejező — politikai irányvonalat, s azért in­gadozás nélkül harcoljon bárhol és bármikor. Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állomány elbírja ezt a mér­cét. Miután a fegyveres erők­ben a sorkatonákat illetően egyértelműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életko­rúnkkal — foglalkozunk, ez alapot ad, hogy az if­júsággal kapcsolatos vitá­ban mi is elmondjuk ta­pasztalatunkat és vélemé­nyünket. A bevonuló fiatalok óriá­si többségéről csak elisme­réssel szólhatunk. A fe­gyelmet, a rendet megsér­tők aránya nem nagyobb, mint általában a felnőttek között. A 18 éves behívási Friedrich Ebert: korhatárra történő fokoza­tos áttérés a fegyveres erők, a társadalom és az egyén szempontjából egyaránt be­vált. határozottan előnyös! A honvédelem minden eredményében benne van az a rendkívül sokirányú., ön­zetlen segítség, amelyet az idősebb testvértől, a szovjet hadseregtől, annak vezetői­től, az egyesített fegyveres erők főparancsnokságától kaptunk. Engedjék meg, hogy mindezért e helyről is kö- szönetemet fejezzem "ki. Czinege elvtárs ezután a társfegyveres testületekről szólt. Ennek kapcsán a kö­vetkezőket mondta: — A határőrség szeméh i állománya megbízhatóan vé­delmezi hazánk, a Magyar Népköztársaság határait. A belügyi karhatalmak munkája magas színvonalra emelkedett. A személyi állo­mány szakmai tudása ma­gas rendű politikai értékek­kel párosul. A nemrég még fiatalnak számító új fegyveres testü­letünk, a munkásőrség, szer­vezetében megszilárdult, tag­jai nagyfokú öntudatról tesz­nek tanúbizonyságot, ami­kor napi munkájuk eredmé­nyes ellátása mellett kitar­tóan fejlesztik tudásukat, és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Becsülettel és sikeresen őr­ködnek a közrenden, a köz- biztonságon, államunk és polgáraink élet- és vagyon­biztonságán egyéb fegyveres testületeink, rendészeti és más szerveink is. Czinege elvtérs ezután a nemzetközi helyzettel kap­csolatos néhány katonapoli­tikai vonatkozású tényre, összefüggésre utalt, majd így folytatta: — Azt valljuk, hogy a szo­cialista országok egységéért, erőik tömörítéséért munkál­kodni annyi, mint egyidő- ben védelmezni a hazát és ugyanakkor az egész szo­cialista tábort, a társadalmi fejlődést. Ez határozza meg viszo^ nyunkat a szocialista orszá-i gokat tömörítő szövetségek­hez. — A következő években anyagi lehetőségeink kere­tein belül tovább folytatjuk fegyveres erőink, a magyar néphadsereg fejlesztését, kor­szerűsítését, ugyanakkor a kiképzés korszerűsítésével, a vezetés továbbfejlesztésével, a technikai eszközök még alaposabb megismerésével biztosítanunk kell a fegyve­res erők kezében levő esz­közök technikai és harcászati adottságainak legmagasabb fokú kihasználását. Biztosíthatom a küldött elvtársakat, pártunkat, dol­gozó népünket, hogy a Ma­gyar Népköztársaság fegyve­res erői mindig hű oltalma­zol lesznek hazánk hatá­rainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt népeink és a szoci­alista országok biztonságá­nak, a világ békéjének, a szocializmus szent ügyének — mondotta befejezésül a honvédelmi miniszter. El kell ismerni az NDK-t Czinege Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fried­rich Ebert, a Német Szo­cialista Egjrségpárt Politikai Bizottságának tagja emelke­dett szólásra. Bevezetőben a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról beszélt, majd külpolitikai kérdésekre tért át. Hangsúlyozta: minden szocialista országnak, min­den kommunista és munkás­pártnak, a világ minden fe­lelősségtudattól áthatott em­berének egyesítenie kell erőit a vietnami agresszió megszüntetéséért, minden idegen csapat Dél-Vietnam- ból való kivonásáért és a vietnami kérdésnek az 1954- es genfi egyezmények alap­ján történő rendezéséért. Ezután a német kérdésről szólva rámutatott: mindkét német állam békeszerető né­pe azt követeli, hogy a bon­ni kormány revansista poli­tikáját a békés egymás mel­lett élés politikája váltsa fel. Az európai béke és biztonság megteremtésének, a két né­met állam kapcsolata és a többi államhoz fűződő kap­csolatai normalizálásának előfeltétele a második világ­háború eredményeként lét­rejött német és általában az európai határok elismerése. A nemzetközi munkásmoz­galom helyzetéről szólva, tel­jes egyetértését fejezte ki azzal, amit Kádár János elv­társ, az MSZMP és Leonyid Brezsnyev elvtárs az SZKP Központi Bizottsága nevében mondott a nemzetközi ta­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents