Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
Tanácskozik a kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) 80 százalékát, ők is garantálhassák és kifizethessék. A jövedelemelosztási és munkadíjazási formák megválasztása természetesen ezután is a termelő- szövetkezetek belső ügye lesz. Rendezzük a földtulajdont Társadalmi gazdasági fejlődésünk ercyVnényei, a gazdasági irányítás reformja, a termelőszövetkezetek megszilárdulása és további erősítése lehetővé és szükségessé teszi a földtulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően nálunk a termelőszövetkezetekben ez ideig csak a föld birtoklása volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a föld- használat jelenlegi állapota azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet. A föld ugyanis az idős termelőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az ennek következtében előállott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén növekvő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába, akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethivatásszerűen mezőgazdasági munkával. Emiatt a termelőszövetkezetek használtában levő földeknek jelenleg már egyötöde van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében mintegy 130 ezer kívülálló személynek rendszeresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal ’terheli a termelőszövetkezeteket. A földtulajdon és a föl dhasználat elkülönüléséből az öröklés és az elvándorlás folytán mind gyakoribbá váló jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat biztonságát és nehezítik a hoszszú távú befektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetetlen a szövetkezeti földtulajdon bevezetése, és fokozatos kiterjesztése előnyös lesz ez a szövetkezeti parasztságnak és előnyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtulajdon meggyőződésünk szerint a szocialista tulajdon egyik formájának tekintendő. Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívülálló személyek, a nem szövetkezeti tag örökösök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulajdonába, a szövetkezeti földalapba. Úgyszintén megváltási (ha bár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak a tsz-tagnak a részére, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Az ilyen megállapodás a szövetkezet és a szövetkezeti tag földtulajdonos közötti szabad elhatározás, a legszigorúbb önkéntesség alapján jöhet csak létre. E téren mindenféle kam- pányszerüség szigorúan tilos, a sietség és türelmetlenség káros. E folyamat hosszú időt fog igénybe venni annál Is inkább, mert a megváltási árral járó anyagi terheket maguknak a termelőszövetkezeteknek kell viselniük. Jövőre összeül a tsz-kongresszus A gazdaságirányítási rendszer továbbfej lesztésé- vel összhangban célszerű és szükséges a termelőszövetkezetek demokratiíűisan megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely négy- évenként ül össze, továbbá a kongresszus által megválasztott országos termelőszövetkezeti tanács, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek. Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyén belül a gazdasági tájkörzetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoznak, amelyekkel a f'rsult szövetkezetek megbízzák, illetve, amelyek választott szerveik határozataiból következnek. így például elláthatják az egymás közti s az állami vállalatok közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés koordinálását; termelőszövetkezetek közötti létesítményeket, vállalkozásokat hív- ■ hatnak létre; felkérésre rendszeres ellenőrzést végezhetnek a részt vevő termelőszövetkezetek könyvelésében, ügyvitelében; ellátják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a termelőszövetkezetek országos kongresszusát. Ezen a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek kérdéseit. Az új termelőszövetkezeti törvény és az új föld jogi 1966. december 3. törvény tervezetét, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket, a területi szövetségeket a termelőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. Tisztelt kongresszus! Az idei év eredményei alapján megnyugvással állapítja meg a kongresszus, hogy a hármadik ötéves terv megvalósítása a mezőgazdaságban is megfelelően indult. A mezőgazdaság bruttó termelése meghaladja a tervben előirányzott színvonalat. Az összfelvásárlásban a tavalyihoz képest mintegy 3,5 százalékos növekedés várható. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sikerült a kenyérgabona termelése, a búza termésátlaga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérgabona felvásárlási tervét túlteljesítettük. A kukorica termésátlaga meghaladja a 17 mázsát, a cukorrépáé 185 mázsa, a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöldségfélék hozama is magasabb a tervezettnél. A kedvező burgonya-, zöldség- és gyümölcstermés eredményeként nőtt a kínálat, a szabadpiaci felhozatal. Ezért — az alacsonyabb szabadpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezekből a cikkekből, az idei évre számításba vett árakhoz képest, mintegy 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is biztosan számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesszebbmenő támogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Tömpe István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A man dátum vizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bizottság megbízatásának megfelelően munkáját elvégezte és jelenti a kongresszusnak; A Központi Bizottság határozata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletein 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választott meg. A kongresszuson jelen van 554 szavazati jogú küldött, a kongresszus tehát határozat- képes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távol. A kongresszus küldötteit felelős megbízatásukra a pártértekezletek gondosan választották ki és készítették elő. A küldöttek valameny- nyien részt vettek a KözponCzineifG Lajos: ti Bizottság kongresszusi irányelveinek vitáiban, a pártértekezletek eszmecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a pártonkívüliek véleményét, lelkiismeretesen dönthetnek a szocialista építés — Itt, a kongresszusi beszámolókban javasolt — soron következő feladatairól. A jelentés ezután a szavazati jogú küldöttek legfontosabb adataiból összeállított statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a termelő munkában részvevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag, gazdasági vezető, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jogász, állami, államigazgatási, társadalmi és tömegszervezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunkcionárius munkás) képviselve van. A jelentés szerint a küldöttek 16,8 százaléka nő, és 83.2 százaléka férfi. Az életkor szerinti statisztika megmutatja, hogy minden korosztály képviseletet kapott. A szavazati jogú küldöttek 15.2 százaléka már ,a felszabadulás előtt tagja volt a pártnak. 1944—1956. között a küldöttek 76,4 százaléka lépett a pártba. 1956. után 8,4 százaléka. A VIII. és IX. kongresz- szus közötti fejlődés tendenciáit bizonyítja, a küldöttek párt- és állami iskolai végzettségének növekedése is. Pártiskolát 13,1 százalékkal és magasabb pártiskolát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen. Az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és főiskolát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növekedett. összevetve a szavazati jogú küldöttek adatait, megállapítható, hogy a kongresz- szuson képviselve van a párt három generációja, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nők és fiatalok. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály, az egész dolgozó nép pártja. A jelentést a kongresszus tudomásul vette. Fegyveres erőink hűen oltalmazzák hazánkat Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja vezérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Elöljáróban tolmácsolta a honvédelmi munkán dolgozó kommunisták tízezreinek és fegyveres erőink egész személyi állományának forró üdvözletét, majd elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt időszakban tovább erősödött a Varsói Szerződésben részt vevő testvéri hadseregeink összeforrottsága, együttműködése a fejlesztés és kiképzés bonyolult feladatainak végrehajtásában, a magas fokú harckészültség biztosításában. Hadseregünk hadiszervezete. fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követelményeknek, — mondotta Czinege Lajos, majd részletesen tájékoztatta hallgatóságát azokról a modem harci eszközökről, amelyekkel a különböző fegyvernemeket felszerelték. Ezután így folytatta: Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződés illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében eredményeket értünk el az Német küldöttek. Pan! Fröhlich és Wax Relmann kongresszusi tanácskozása. (MTI foto — Papp Jenő felvétele) egyesített fegyveres erők részére szükséges eszközök biztosítását szolgáló műszaki tudományos kutatásban, fejlesztésben és a hadiipari termelés kooperációjában. A Szovjetunió magára vállalta — és hozzáteszem, csak ő tudja megoldani —• azt a gigászi feladatot, hogy az alapvető fegyver- rendszerekkel ellátja a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres erőket. Ugyanakkor a szerződéshez tartozó szocialista országok is tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, amire szükségük van. Országaink közös erőfeszítéssel az alapvető fegyvernemek vonatkozásában a világ legjobb, legcélszerűbb haditechnikáját adják katonáik kezébe. Czinege Lajos ezután a hadsereg tisztikarának és sorállományának képzéséről beszélt, majd a politikai munkát elemzeve így folytatta: — A fejlesztéssel — kiképzéssel kapcsolatban eddig elmondottak önmagukban is bizonyítják, hogy fegyveres erőink, a magyar néphadsereg erkölcsi-politikai helyzete tovább szilárdult. Az alkalmazkodás az új viszonyokhoz, az új technika megismerése, a kiképző. és a nevelőmunka, a tervezési és a szervezési feladatok nap-nap után kimerítő, fáradtságos munkával jártak. Ilyen helyzetben tartósan helytállni és eredményeket felmutatni, illetve azokat megtartani csak olyan emberek képesek akik eszmeileg, politikailag szilárd alapokon állnak, megértették pártunk általános és honvédelmi politikáját, s készek fáradhatatlanul munkálkodni annak megvalósításáért. A fegyveres erők újjászervezésével, a hadsereg nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan a fegyveres erőkben dolgozó pártpolitikai szervek jelentősen fejlődtek. A fegyveres erők tagjai érzik tudják, hogy pártunk rendszeresen és behatóan foglalkozik a honvédeleromeL A Magyar Népköztársaság fegyveres erőiben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, illetve annak egyes tagjai politikai megítélésénél az a legfőbb követelmény — függetlenül attól, hogy párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Magyar Szocialista Munkáspárt által kidolgozott alapvető — a nemzet egészének érdekeit kifejező — politikai irányvonalat, s azért ingadozás nélkül harcoljon bárhol és bármikor. Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állomány elbírja ezt a mércét. Miután a fegyveres erőkben a sorkatonákat illetően egyértelműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életkorúnkkal — foglalkozunk, ez alapot ad, hogy az ifjúsággal kapcsolatos vitában mi is elmondjuk tapasztalatunkat és véleményünket. A bevonuló fiatalok óriási többségéről csak elismeréssel szólhatunk. A fegyelmet, a rendet megsértők aránya nem nagyobb, mint általában a felnőttek között. A 18 éves behívási Friedrich Ebert: korhatárra történő fokozatos áttérés a fegyveres erők, a társadalom és az egyén szempontjából egyaránt bevált. határozottan előnyös! A honvédelem minden eredményében benne van az a rendkívül sokirányú., önzetlen segítség, amelyet az idősebb testvértől, a szovjet hadseregtől, annak vezetőitől, az egyesített fegyveres erők főparancsnokságától kaptunk. Engedjék meg, hogy mindezért e helyről is kö- szönetemet fejezzem "ki. Czinege elvtárs ezután a társfegyveres testületekről szólt. Ennek kapcsán a következőket mondta: — A határőrség szeméh i állománya megbízhatóan védelmezi hazánk, a Magyar Népköztársaság határait. A belügyi karhatalmak munkája magas színvonalra emelkedett. A személyi állomány szakmai tudása magas rendű politikai értékekkel párosul. A nemrég még fiatalnak számító új fegyveres testületünk, a munkásőrség, szervezetében megszilárdult, tagjai nagyfokú öntudatról tesznek tanúbizonyságot, amikor napi munkájuk eredményes ellátása mellett kitartóan fejlesztik tudásukat, és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Becsülettel és sikeresen őrködnek a közrenden, a köz- biztonságon, államunk és polgáraink élet- és vagyonbiztonságán egyéb fegyveres testületeink, rendészeti és más szerveink is. Czinege elvtérs ezután a nemzetközi helyzettel kapcsolatos néhány katonapolitikai vonatkozású tényre, összefüggésre utalt, majd így folytatta: — Azt valljuk, hogy a szocialista országok egységéért, erőik tömörítéséért munkálkodni annyi, mint egyidő- ben védelmezni a hazát és ugyanakkor az egész szocialista tábort, a társadalmi fejlődést. Ez határozza meg viszo^ nyunkat a szocialista orszá-i gokat tömörítő szövetségekhez. — A következő években anyagi lehetőségeink keretein belül tovább folytatjuk fegyveres erőink, a magyar néphadsereg fejlesztését, korszerűsítését, ugyanakkor a kiképzés korszerűsítésével, a vezetés továbbfejlesztésével, a technikai eszközök még alaposabb megismerésével biztosítanunk kell a fegyveres erők kezében levő eszközök technikai és harcászati adottságainak legmagasabb fokú kihasználását. Biztosíthatom a küldött elvtársakat, pártunkat, dolgozó népünket, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői mindig hű oltalmazol lesznek hazánk határainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt népeink és a szocialista országok biztonságának, a világ békéjének, a szocializmus szent ügyének — mondotta befejezésül a honvédelmi miniszter. El kell ismerni az NDK-t Czinege Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egjrségpárt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Bevezetőben a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról beszélt, majd külpolitikai kérdésekre tért át. Hangsúlyozta: minden szocialista országnak, minden kommunista és munkáspártnak, a világ minden felelősségtudattól áthatott emberének egyesítenie kell erőit a vietnami agresszió megszüntetéséért, minden idegen csapat Dél-Vietnam- ból való kivonásáért és a vietnami kérdésnek az 1954- es genfi egyezmények alapján történő rendezéséért. Ezután a német kérdésről szólva rámutatott: mindkét német állam békeszerető népe azt követeli, hogy a bonni kormány revansista politikáját a békés egymás mellett élés politikája váltsa fel. Az európai béke és biztonság megteremtésének, a két német állam kapcsolata és a többi államhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának előfeltétele a második világháború eredményeként létrejött német és általában az európai határok elismerése. A nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről szólva, teljes egyetértését fejezte ki azzal, amit Kádár János elvtárs, az MSZMP és Leonyid Brezsnyev elvtárs az SZKP Központi Bizottsága nevében mondott a nemzetközi ta(Folytatás a 3. oldalon)
