Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

A tanács megvizsgálta; Új KÖNYVEK: Szakem berh i any a tiszalöki Járásban A lakosságot közvetlenül érintő kérdéseket a helyi ipari tevékenységet és a kisipari termelőszövetkeze­tek szolgáltatási tervének teljesítését vizsgálta meg a Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a na­pokban. Megállapította, hogy a ktsz-ek és a ma­gánkisiparosok igyekszenek jól dolgozni a lakosság ér­dekében, de egyes esetek­ben a szakemberhiány gá­tolja a munkát. Szükség lenne még többek között .irodagépszerelő, motorsze­relő és 41t§?4nQs műszerész szakmunkásokra. Különösen az építőiparban és a mű­szaki javító szolgálatban mutatkozik szakember- hiány, gyakran lehet kon­tár tevékenységgel találkoz­ni. Ebben az évbén har­minc személy ellen folytat­tak szabálysértési eljárást kontárkodásért. A kisipari termelőszövet­kezetek a lakásépítésben értek el kiváló eredménye­ket. Az év végéig közel öt­ven kislakásba költözhetnek be a családok. A tiszalöki ktsz ezenkívül" Nyíregyhá­zán is épít .egy háromerne- letes, 16 lakásos társashá­zat. Mindkét szövetkezet jelentősen’ túlteljesítette la­kásépítési tervét. Kiemelkedő tevékenysé­get végez a tiszavasvári fmsz szolgáltatóháza. Mun­kájuk rendkívül sokoldqjü, sokféle javítást vállalnak. Ezenkívül jogi tgnácsolfat adnak, s elvégzik a háztar­tási gázpalackok cseréjét is. A tiszalöki kölcsönzöbolt tevékenységi körének bő­vülését a szűkös helyiség gátolja. A Tiszalöki Vegyes Ktsz már építi és a jövő év első felében ipegnyitjg szolgáltatáházat, s eddigi részlegeit kozmetikai sza­lon, fényképészműterem és férfiszabó részleg létesíté­sével gazdagítja. Doszlop Miklós Tíszalök Lehet-e a kanászból szakmunkás? A színvonalas, szakszerű munka meghozza a maga jutalmát. Azokban az üze­mekben, ahol nő a termelé­kenység és javul a gazda­ságosság, a dolgozók mun­kakörülményei , is egyre kulturáltabbá válnak. Molnár László, az ismert szerző új művében ennek a képdésnpjf a gyors megoldá­sához járul hozzá, amikor a sértési .enyésztési tanfolya­mok előadásaihoz, illetve a sertéstenyésztéssel foglalko­zók önképzéséhez nyújt se­gítséget. Olvasmányos, köz­érthető stílusban írt köny­vében a kanászok feladatai­nak mjpden részletét is­merteti. Tárgyalja a mun­kák könnyű és nehéz olda­lát. Példaként mutat a termelékenyebb és gazdasá­gosabb, a jobb és emberibb munkakörülmények kialakí­tására. A példákban közölt szervezési és technológiái javaslatok bevezetésével a kanászok munkája is szak­munka lehel, a köfláfizok is szakmunkásokká válhatnak. A könyv elsősorban tech­nológiai tennivalókat tar­talmaz. Ezek megértéséhez azonbaq néhány alapvető biológiai fogalmat és gépe­sítési elvet is ismertet. Mon­danivalóját százharmincki- lenc szakszerű rpjz teszi színessé és szemléltetővé. A nagyüzemek sertéste­nyésztési dolgozóihoz és vezetőihez szó}, akiknek együttes munkája hozhatja csak meg a kívánt ered­ményt. (Mezőgazdasági Kia­dó.) Gyümölcstermesz­tés a házi és háztáji kertekben Házi és háztáji kert­jeink jelenlegi állapotuk­ban még mindig nem felel­nek meg a korszerű köve­telményeknek. Épnek a fel­adatnak a megoldásához kíván segítséget nyújtani ez a közérthető stílusban írott könyv. Mpljúcsy Mátyás a szerző a szakembereknek és a kedvtelésből gazdálkodók­nak egyaránt lehetővé te­szi a gyümölcstermesztés alapismereteihez tartozó nö­vénytani, talaj- és trágyá­zás tani, valamint éghajlati fogalmak elsajátítását Szempontokat ad a telepítési terv elkészítéséhez, az egyes gyümölcsfajták kiválasztá­sához. Végigvezeti az olva­sót a különféle gyümölcsne­mek alakító és fenntartó metszési eljárásán, az oltás, az ifjitás munkálatain. Is­merteti a gyümölcsfák be­tegségeit és kártevőit, va­lamint az ellenük való vé­dekezés módjait. A növény­védelmi rész a hazai és a külföldi .permetező- és poro­zószerek ismertetésével bő­vült. tfj részként szerepel a könyvben a Táfnrendszeres gyümölcssövény című feje­zet. Mohácsy Mátyás munká­jának új kiadása minden házikerti és háztáji gyü- möícstermesztő számára nélkülözhetetlen. (Mezőgaz­dasági Kiadó.) Mindazoknak, akik felejthe­tetlen feleségem BERZEVICZY BELANÉ temetésén részt vettek, bána­tomban Osztoztak, koporsójá­ra koszorút, virágot helyez­tek, hálás köszönetét mond FÉRJE ________________________(2S53) g Hal az étlapon egekor és most Hogyan lett ünnepi a mindennapi fogás? Ahogyan az angoloknál a pulyka, nglupk a hal a karácsonyi ünnepi étel. Év­százados hagyomány ez, amely évről évre egyre in­kább tartja magát. Ezt mu­tatja karácsonyi halforgal­munk is. Budapesten a második vi­lágháború előtt 1200 mázsa, 1955-ben 4000 mázsa, ta­valy 4600 mázsa haj fo­gyott, az idén pedig már 5000 mázsás forgalomra számítanak karácsony he­tében. Érdekes viszont, hogy éppen halasvizeink környé­kén levő városok eszik ilyenkor a legkevesebb ha­lat. Debrecenben például — ahol a hortobágyi tavakra alapozva 60 éve külön hal- szaküzlet működik — mindössze 25 mázsa hal fogy az ünnep hetében. Szegeden, amely még kül­földön is jsmert híres ha­lasváros, 145 mázsányi hal kerül az ünnepi asztalokra. Pécsett viszont 160 mázsa hal fogy karácsonykor. A hal nem volt mindig ilyen ünnepi eledel. Igaz, évszázadokkal ezelőtt le­gendásak voltak halban gazdag vizeink. Tréfaként emlegették, de némi alapja azért volt annak, hogy a Tisza csak egyharmadában víz, a többi hal. Még a XIX. század elején is mint­egy 10 millió holdnyi vízte­pülpt termelte hazánkban a halai, körülbelül félmillió mázsányit évente. S ez mind el is fogyptt a vizek mel­letti településeken, mivel akkoriban nem tudták biz­tonságosan messzebbre szál­lítani a kényes halat. A XV. században csak Szege­den 40Q0 halász élt, ma megközelítőleg sincs ennyi az egész országban. Nem csoda, hogy' valamikor nép- élelrpezési cikk volt a fi- pom, fehgp húsú, jő ízű lial, olyannyira, hogy meg is unták. Sok helyen a szolgá­latba lépő cselédség a s;|r- ződésben azt is kikötötte, hogy halételt hetenként csak kétszer, legfeljebb há­romszor szabad adni. Pedig sókféle módon tudták ele­ink elkészíteni a halat Egy 1662-ből származó sza­kácskönyv például 189 hal­étel receptjét közli. Halas vizeink, halállomá­nyunk és haltermelésünk csökkenése talán az oka, hogy a régen mindennapos haleledel ünnepi étellé vál tozott Pedig ma már ott tartunk, hogy az importtal együtt több is fogyhatna. A világon átlagosan egy főre 9—10 kiló hal jut évente, mi túl szerényen vagyunk ebben érdekeltek. Az egy főre jutó évi halfogyaszlá sunk alig haladja meg t másfél kilónyit KÖLNIVÍZ TANÁCSADÁS az illatszerboltokban. Mehet, Eia van ajándék...? ítélet egy korrupt átvevő vesztegetési ügyében 1965 novemberében felje­lentés érkezett a HUNGA- ROFRUCT Zöldség Gyü­mölcs Szövetkezeti Export Vállalathoz, amelyben be­jelentést tettek Moldvay íj- bor 43 éves budaörsi lakos, a vállalat hálózati cíoport- vezetőjépek tevékenysége miatt. A HüNGAROFRUCT dolgozni utána járlak a Le­jelentésnek, társadalmi bí­róság elé vitték az ügyet, amely vesztegetés gyanúja miatt átadta a nyomozó szerveknek. A vizsgálat so­rán feltárultak olyan ember visszaélései, aki állásánál fogva súlyos károkat okoz- halcjtt a népgazdaságnak. Először szigorú volt Müűíféját paár jífífábbgp sem végezte megfelelően, előfordult például ólyan eset, japgy a rossz minőségű dinnyét jónak vette át, s pzért anyagi eUfinszp]gálta- tást kért és kapott. Akkor büntető eljárás nem indult ellene, csak fegyelmileg von­ták felelősségre. Tavaly nyáron a HUNGA- ROFRÜCT Szabolcs megyéi munkával bízta meg. Tudo­mására hozták, hogy a szál­lító vállalatoktól ajándékot nem fogadhat el és ezektől a vállalatoktól még pénzért sem vásárolhat semmit Feladata volt, hogy egyes mezőgazdasági’ termékek esetében az expprtpa törté­nő szállításoknál a minősé­get ellenőrizze. Az almaszü­ret megkezdése előtt például kiment a helyszínre, felbe­csülte az export előírások­nak megfelelő mennyiséget; később ellenőrizte az alma csomagolását, ládákba raká­sát és az állomáson minő­sítette az árut. Ezek a szál­lítmányok külföldre men­tek, tehát Moldvay kizáró­lag olyan terméket vehetett át, mely az export előírá­soknak megfelelt Harmadik ötéves tervünk azt á céft’ 'tűzte a mezőgaz­dasági termelő üzemek elé, hogy a kh-kénli termésered­ményeket 13—15 %-bai emeljék. A célkitűzés reá­lis, azonban megvalósítása komoly erőkifejtést követei meg minden termelő üzem­től. A Nyírség talajainak jó része ugyanis savanyú kémhatású. A homoktalajok feljaví­tásuk után igen nagy ered­ményekkel hasznosíthatók. Meg kell változtatni azt az állapotot, hogy szejrves- anyag-tartalomban szegények legyenek. Meg kell javítani yízmegkötő képességüket, így megindulhat bennük az élettevékenység, a tápanyag, feltáródás is. A talaj szervesanyag-tar- talmának biztosítására nagyon jó mód a helyes zöldtrágyázás. W es isik meg. állapításai szerint a zöld- trágyás vetésforgó eredmé­nyében messze felülmúlja az istállótrágya hatásál, mert a zöldtragya „üdít”, míg a szerves trágya „he­vít”. Bár a zöldtrágyázás költ­ségei alatta maradnak a szerves trágyázás költségei­nek, különösen akkor, ha a szerves trágyát messzire kelt szállítani, mégis ak­kor kifizetődő a legjobban, ha az eredményes zöldtrá­gyázás összes előfeltételeit biztosítjuk. Ezek közé tar­tozik a jó vetőmag haszná­lata. A kellő tisztaságú és jó csiraképessé gu, fémzárolt csillagfürtvetőmag biztosít­ja az egyenletes kelést, zárt növényállományt és alászántáskor a szükséges mennyiségű, nitrogéndús szerves anyagot. Az esetleges lúgos kém­hatású homokon pedig az áttelelő fehér somkoró al­kalmas zöldtrágyának, mert nitrogéngyűjtő képessége igen nagy. Természetesen somkorónál figyelemmel kell lenni arra, hogy a Nyír­ségben inkább előfordul, hogy az őszi. karácsony előtti vetés p sikerül. A kötplíebb jellegű ta­lajokon mint a szatmári részek, jó eredménnyel le­Ö erre a munkára megfe­lelő szakképzettséggel ren­delkezett. 1965-ben az őszi szállítások elején az átvé­telkor nagyon szigorú volt és az is előfordult, Ijogy az állomásról küldött yissza árut. E? a gazdaságoknak igen költséges volt. Később .elhatározta, hogy néhány állami gazdaságtól almát kér ajándékba és 'gl- fíézjő lesz az átvételnél. Alma, ajándékba A Nyíregyházi Kísérleti Gazdaság almáját ekkor — a rossz tárolási lehetőségek miatt — befújta homokkal a szél, s a szennyezettséget már a külföldi cégek is- rek­lamálták. Ezért Titkó Gé­za, a gazdaság kertésze ok­tóber végér} 310 jdloSrarhm almát becsomagoltátott és elküldte FÍPldváy budaörsi címére, azzai a céllal, hogy megenyhítse az átvevő szí­vét. Moidvay áz Ilona ta­nyai gazdaságból. 141 kilo­gramm almát kapott hason­ló módon. Ebben az időben Svájcból is érkezett néhány rekla­máció a gyenge minőségű áru miatt, melyet a Tisza- yasvári Állami Gazdaság Lajos tanyai üzemegységé­ből adtak fel. Moldvay fe­lettesei már úgy döntöttek, ha az üzem,egység továbbra sem ad megfelelő minőségű árut, kizárják az export- szállításból. Passau zárol Októberben nyugatnémet megrendelésre Passauba szállítottak. Ekkor Moldvay almát és körtét kért aján­dékba Honvári János üzem­egység vehetőtől. Ö — re­mélve, hogy Moldvay elné­ző lesz a minősítésnél — ezt megígérte. Később az ajándékod elküldték az át­vevő budaörsi lakására. A vagpn megérkezett Passauba, s a vizsgálatnál megállapították, hogy pisz­kos, ’ hejhi^as. varasodott, permet leves, —. emberi fo­gyasztásra teljesen alkal­matlan. Telexen 'értesítették a HÜNGAROFRUCT- ot, hogy a szállítmányt zárol­ták és visszakijldik Tisza- vasváriba. A HÜNGAROFRUCT nem intézkedett és októb.er 20-án a Lajos tanyai üzemegység­ből újabb három vagont küldhették Passauba. Ezeket Moldvay Tibor ellenőrizte, és — bár a követélmények­nél lényegesen rosszabb minőségűek voltak — át­vette. Súlyos büntffés A három vagont Passau- bcá ismét visszaküldték, de — hogy a HUNGARO- FRUCT is meggyőződhessen a hiányosságokról — ez­úttal a budaörsi hűtőházba, ahol a vállalat szakemberei igazat adtak a külföldi cégnek. A négy vagqn visszaküldé­se miatt 39 ezer forint kár keletkezett. Moldvay flbor bíróság elé került. A bíróság ítéle­tében kiemelte, hogy az ügyben nemcsak az anyagi kár lényeges, hanem az is, hogy tevékenysége sértette a Magyar Népköztársaság egyik fontos külkereskedel­mi érdekét. Moldvay Tibort a nyír­egyházi megyei bíróság vesztegetés miatt egy év és hat hónap szabadságvesztés­re büntette és egy évre el­tiltotta a közügyektől. Ezenkívül kötelezték, hogy a kár félét (csaknem 30 ezer forintotj térítse meg. Az ítélet jogerős. (kun) Fémzárolt vetőmag Illatosítja a magas hozamokat hét a szegletes ledneket zöldtrágyának hasznosítani. Élelmes hövgfiy. nit­lögéndus, nagy mennyi­ségű szerves anyagot ad. Az Országos Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat nyírségi alközpontja ('Nyíregyháza, Éocskai u. 2.) a termelő üzemek sza­mára a szükséges vetőma­got hivatalos áron tisztított és fémzárolt minőségben bocsátja rendelkezésre. Az a termelőszövetkezet jár el tehát helyesen, amelyik fel­méri tavaszi vetőmagszük- . ségletét — természetesen fi­gyelembe véve a zöldtrá­gyázásra váró terület vető­magigényeit is — és még idejében megrendelj az al­központtól, mely az élmúlt évinél bőségesebb válasz­tékban bocsátja a vetpmgg- vakat a termelők rendelke­zésére. A lucernavetőmagot il­letően természetesen meg kell jegyezni, hogy a bér­tisztítás keretében jelentős mennyiséget tisztítottunk le abból a célból, hogy a mezőgazdasági üzemek sa­ját szükségleteiket kielé­gíthessék. Ennek ellenére a várható készletek nem fe­dezik maradéktalanul az igényeket. A fémzárolatlan mag használata nagy veszélyt jelent. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy nérnely vöröshere- mag nyers tételben pl' a gyommagok, illetve idegen kultúrrnagvak 20—30 %-ot is kitesznek. Ugyancsak gyakran tapasztalhatunk 1—3 % arankamagot is. Hasonló a helyzet számos más vetőmagféíeségnél is. Egy-egy kiló tisztítatlan maggal gyommagvak ezreit vetheti el a termelő üzem. Ennek ellenére — sajnos — tapasztalható az, hogy egyes termelő üzemek, tisztítatlan, íémzárplatlan vetőmagot adnak és vesz­nek, sok esetben a meg­engedettnél magasabb áron. Különösen veszélyes ez a Nyírségben, ahol a rendel­kezésre álló viszonylag ke­vesebb szerves anyagot g* vízkápacííást a kultúrnövéj nyék számára kell teljeq mértékben biztosítani, hogy az új ötéves terv által elő­írt termésátlagnövefcedés el­érhető legyen. A vetőmag szükséges fel­mérése és megrendelés* mellett arrq is ’felhívjuk a termelő üzemek figyelmét, hogy helyes, ha már előre számba vc^zj a vetpmagvak tárolására alkalmas mag­tárait, raktárait és gon­doskodik arról, hogy a ve­tőmagvak értéküknek meg­felelően tiszta, száraz hely­re kerüljenek.' Eta a ter­melő üzem vetőmagjait idejében megrendeli és jól tárolja, esetleges korai ki­tavaszodás esetén sem éri meglepetés, ki tudja hasz­nálni a korai vetés minden előnyét. Vállalatunk a népgazda­ság és a termelő üzeipgk'kö- zös érdekeit kívánja elő­segíteni azzal, hogy ebben az évben is megtette a szükséges lépéseket és biz­tosította a termelő üzemek számára a szükséges, fém­zárolt vetőmagot, mert leg­jobb a gyomok ellen a küz­delmet azzal megkezdeni, hogy kellően tisztított ve­tőmagot használunk fel. A jó vetőmagellátással á szo­cialista mezőgazdasági üze­mek anyagi alapjainak to­vábbi szilárdítását, jövedel­mezőségüknek tovább) erpe- lését kívánjuk támogáipi, mert ez segíti plő tflínd 3 népgazdaság, mind pedig i termelőszövetkezetek érdé keit Országos Vetőmagtcrtpejtetr és Ellátó Vállalat (H. KJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents