Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-15 / 269. szám
Meg jegyzés: Exportgátló „építkezés" Ön mire költené ? A nyáron kezdték építeni a Nyíregyházi Cipőgyár új üzemcsarnokát. Az első ütemben egymilliós beruházással 23 méteres új üzemrészt alakítanak ki. A tervek szerint ennek év végéig részben, márciusig pedig teljesen el kell készülnie. Az építők vállalták, hogy 900 ezer forintot december végéig beépítenek, és csak a vakolás, valamint más fagyveszélyes, külső munka marad későbbre. így a gyár ebben a csarnokban már megkezdhetné a termelést januárban, s erre nagy szükség lenne, hiszen — és ez már újfajta, örömteli gond — szorítja őket az exportmegrendelés. A vállalat dolgozói segítettek — társadalmi munkában, — egyengették a talajt, rendezték a területet, hogy a lehető leggyorsabban meg lehessen kezdeni a nyáron az építést. Az Építő és Szerelő Vállalat meglepő fürgeséggel fel is vonult, és végezte is a munkát. — Ám hamarosan jelentkeztek az akadályok. Nem volt daru. Hol egy autódaru segített, hpl — semmi. A napokban aztán sikerült szerezni. De — és éppen ez a bej, — talán már későn. Öt hónap alatt legfeljebb 500 ezer forintot „építettek be”. Szinte reménytelen, hogy másfél hónap alatt hideg, lassanként majd télire forduló időben a teljes munkának csaknem felét kitevő hiá- nvokat pótolni tudják. És a hiányok pótlását célzó akaratot nem is nagyon látják a cipőgyári dolgozók Pedig ők szívesen segítenének társadalmi munkában is, csak lenne már készen az üzemcsarnok. Ezt az építők nem igénylik, így a cipőgyáriak a csendes szemlélő szerepét töltik be Szemlélik, hogyan dolgozik négy ember az építkezésen, nap mint nap. Pillanatnyilag ez ugvanis e. helyzet. K. I. Nyolchetes csibe 120 delta Baromfitenyésztési tapasztalatcsere Fürdő, kutak, bölcsőde, étterem, szép utcák a lakossági kívánságlistán Elkészült Nyíregyháza jövő évi községfejlesztési tervjavaslata. Ennek alapján városunk községfejlesztési alapja több mint 13 millió forint. Ezzel kapcsolatban feltettük a kérdést: ön mire költené elsősorban a 13 millió forintot? íme a válaszok, melyeket esetleg a továbbiakban is> felhasználhatnak a város vezetői. Szendrei István, a Vendéglátóipari Vállalat igazgatója: — Ami a sorrendiséget illeti, első helyen a városi fürdőt említeném. Hogy miért, úgy érzem nem kell megindokolnom. A Sóstó elég messze van, a közlekedés nagyon rossz. A városban még nem sok a fürdőszobás lakás. Ezenkívül, tetemes összegeket fordítanék az utcák és utak korszerűsítésére. — Megépült városunkban az egységes vízmű, de véleményem szerint még több kutat kellene építeni. Ennek szükségességét azok az emberek érzik igazán, akiknek több száz métert kell megtenniük egy kanna vízért. Természetesen ehhez párosulna a meglévő ejektoros és fúrott kutak állandó karbantartása is. Ormosi Jánosné, háziasszony: szabad levegő. Erre is gondolni kell, amikor a 13 millió forint szétosztását végzik. Tudom, hogy sok mindent szeretnénk, sok minden kellene, melyhez ötször 13 millió forint is kevés lenne. De nekem rpégis az a véleményem, hogy ne mindenhol egy keveset, hanem egy valamit, de azt aztán alaposan. Rencsó István, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője: — Első helyen a köz- tisztasági fürdőt említeném, de legalább ennyire fontosnak tartanám a vendéglátás fejlesztését. Közismert dolog, hogy ha valaki Nyíregyházára érkezik, hiányolja a kulturált éttermet vagy presszót, ahol nyugodtan megebédelhet, ismerőseivel elbeszélgethet. Ka lehetne, én mindjárt javaslatot js tennék. Elköltözés miatt megüresedtek városi fiókunk helyiségei. Ha átköltöztetnék oda mpndjuk a fodrászüzletet, annak helyén egy reprezentatív presszót Je. hetne kialakítani. Nagyon jól mutatna egy szép portál az új ötemeletes székház szomszédságában. Nagyon elkelne városunkban egy állahdó kiállítóterem. Nemcsak a képzőművészeti alkotások bemutatására gondolok itt, hanem egyebekre is. Például nem lenne haszontalan megyénk ipari termékeivel kiállításon megismertetni a város lakosságát. Sokan például csak az újságból értesülnek mondjuk a konzervgyár, gumigyár sokféle termékéről. Jó lenne, ha láthatnák is. Miski Lajos, szocialista brigád vezető, Nyíregyházi Gumigyár: — Gombamódra szaporodnak városunkban az új lakóházak. Azonban bármennyire is szépek, impozánsak az épületek, ha a környéküket nem hozzák rendbe. A járda, vagy útépítésre, s a parkosításra, fásításra gondolok. Az ember egészen más érzéssel halad végig egy szépen rendezett utcán, mint ahol egyetlen fa, vagy virág sincs. A másik probléma, a városon áthaladó Ér folyó sorsa. Túl azon, hogy a vize erősen szennyezett, veszélyes is. Tudom, sok pénzbe kerülne, de mégis le kellene fedni az egész városi szakaszát. Bogár Ferenc — Kicsit hazabeszélek, amikor a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését tartanám az egyik legfontosabb feladatnak. Három kicsi gyerekem van és tudom, hogy mindez mit jelentene. Vannak szép parkjaink, de nagyon kevés a gyermekjátszótér. Egy-egy nagy bérházhoz kicsiny udvar tartozik, feltétlen szükséges lenne a gyermekeknek a mozgás, Baromfinevelési és híz- lalási tapasztalatcserét rendezett a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezetben a megyei, a nyíregyházi és a nyírbátori járási nőtanács, valamint a Nyírbátori Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya. A tapasztalatcserén részt vettek a baromfitenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek elnökei, állattenyésztői és baromfi- gondozói. Dr. Miklóssy Ferenc, a nyírlugosi Szabadság Tsz elnöke ismertette ötéves baromfitenyésztési eredményeiket, A termelőszövetkezet két év óta a Bábolnai Állami Gazdaság Lohmann -féle húshibrid csirkéinek nevelésével és hizlalásával foglalkozik. Évente 50 ezer darabot értékesítenek. Az elmúlt két év tanulsága szerint a barorpfigondozók ezekkel a csirkékkel nyolc hetes korra elérik az egy- kiló 20 dekát. Egy kiló csirke előállításához pedig éves átlagban 2,93 kiló abrakot használnak fel és az elhullás mindössze 1,3 százalék volt. A baromfitenyésztő munkacsapat az elmúlt évben elnyerte a szocialista brigád címet, s ebben az évben már másodszor küzd ezért a címért. MeJUő Béla, a nyírlugosi Szabadság Tsz főagronómusa 1966 november 14: Nyíregyháza, Petőfi utca. Hammel József felv. KONGRESSZUS ELŐTT a tyukodi kliidőtfrséS Zömök, jó kötésű férfi Kocsi Ferenc a szatmári végek kongresszusi küldöttje. Bőrködmönt visel. Lábán gum'csizma. Ez itt, a ragadós . fv.'.e földön elmaradhatatlan. Mozdulni nem lehet nélküle. Ö pedig párttitkár, s ha a hatezer holdas gazdaságot be akarja járni, fel kell készülni az útra. — Honnan is kezdjem?... Az is nagy meglepetés volt, hogy a megyei pártértekezletre megválasztottak, de hogy kongresszusi küldött lettem, ez már váratlanul ért. Álmodni sem mertem volna. Én, az egykori tyu- kodi paraszt, aki itt született a dinnyeföldek utcájában, mert így hívták, ott ülök majd a legfőbb pártfórumon, s ha szót kapok, meg is hallgatnak. Negyvennégy esztendős a Kossuth Tsz párttitkára. Két esztendeje áll a pártszervezet élén. Juttatott földön kezdte. Három hold földdel kínlódott. Nem régen végezte el a nyolc általánost. Gt is a szövetkezés tette igazán szabad paraszttá. Alig érkezett vissza a megyei pártértekezletről, már tudták a hírt. — Jöttek az emberek. Gratuláltak. Egyszerű parasztok. Kiss Gábor, Feren- czi Miklós, Belényesi Pali, meg ki tudná felsorolni. Mondják aztán: „Szólalj fel Feri mondd el, hogy élnek a tyukodi parasztok. Most aztán töprenghetek, mit is mondjak, mert oly sok van. Próbálom gondolataimat csokorba szedni, de aztán mindig élőiről kezdem. A fél falu Uray báró cselédje volt, a másik fele meg a többié. Ez a hely ahol állunk, a Báró-kert volt — magyarázza. — Uj házak, utcák, egész negyed. Valamikor itt mértük a házhelyeket, mert voltam én ÚFOSZ-tag is abban az időben... Nem újdonság már itt sem a tv több mint hetven van belőle a faluban. Rádió? Négyszáz körül, csak az utóbbi időben harmincöt új ház épült. Másképpen öltözködünk. Erről beszéljek? — néz rám. —- Úgy vesszük mgr, hogy természetes. — De van, ami nem természetes. Legalább is nekünk. Rosszak az utak. Ha jól tudom, még a huszas években építették. Rongálja, marja a tsz gépeit. Ez kellene. Meg több gép. Most 33 van, de legalább félszáz tudná csak itt ellátni a munkát. Hiányoznak korszerű, erre a talajra alkalmas munkagépek, mert ide nyúlik a láp. s az bizony emberből, gépből sajtolja az erőt, csak győzzük pótolnj. Említem a Kossuth Tsz gazdálkodási eredményeit. — Nem dicsekedhetünk... Ha az a kétszázötven fiatal erő is itthon dolgozna, akik most eljárnak, talán gyorsabban változna a helyzet. Higgye el, nem szívesen hagyják el Tyúkodat- Tudom, mert amikor a pártiskolára jártam Debrecenbe, velük utaztam. Ismerem jól a gondjaikat. Jönnének vissza, csak pénz, pénz — morzsolja össze két ujját. —- Nem tudunk fizetni. Várják, erősödjünk. Jöttek mér vissza. Csak kevés. Az átlagos életkor 56 esztendő. Ha ez tovább tart, elöregedik és elnéptelenedik a falu. Ennek kell sorompót állítani. Elviszi a tyukodiak örömeit és gondjait. És a Bérmegtakarítás ösztönzésre Kevesebb az indokolatlon visszatartás — állapította meg a HVDSZ megyei bizottsága Különösen a helyiipari vállalatoknál lehetett tapasztalni az utóbbi óvekben indokolatlan átlagbér megtakarítást. Mi vqit ennek az oka és mi a helyzet jelenleg? — A kérdésekre Csapó Imrétől, a HVDSZ megyei bizottsága tagjától, s egyben szakemberétől kértünk választ. <— Valóban megtörtént, hogy a tanácsi könnyűipari, kommunális és szolgáltató vállalatok túlzott bérmegca. karítást mutattak fel. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az e területeken dolgozók nem kapták meg a kormányszervek, illetve a megyei tanács által biztosított bért. Történt ez annak ellenére, hogy az említett vállalatok jól teljesítették tervfeladataikat, tehát a legfontosabb feltételnek eleget tettek. — Mi volt ennek az oka? — Megyei bizottságunk tüzetes vizsgálódás után megállapította, hogy a munkaügyi apparátus fel- készültsége nem kielégítő a vállalatoknál. Ezt csak betetézte az szb-k valamint a vállalatvezetők határozatlansága. nagyfokú óvatossága. Első teendőként az elmúlt időszakban — a megyei tanács szakosztályainak segítségével — a munkaügyi dolgozók és a szakszervezeti tisztségviselők részére továbbképző tanfolyamot szerveztünk amit sikerrel fejeztek be a hallgatók. Az idén ez. valamint a vezetők nagyobb önállósága kedvezően hatott 3 bérek alakulására. — Mit értsünk ezalatt? •— Amíg például ezelőtt, a szokásos bérfejlesztés mellett is 4—5 százalékos indokolatlan megtakarítás adódott egy-egy vállalatnál, ebben az esztendőben ilyen fonáksággal nem találkozhatunk. Inkább az figyelhető meg, hogy a termelés kedvező javulását kíséri az átlagbérek növekedése. Nőtt is a dolgozók munkakedve, ami egyebek között megnyilvánul a kongresszusi vállalások teljesítésében. — Mindenütt így van ,íz? — Helyenként még mindig akad óvatosság, A Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalatnál, de néhány kom. munális és szolgáltató vállalatnál is felgyülemlik l«-3 százalékos átiagbér-magta. karitág. Elmondhatom, hogy éppen szakszervezetünk kezdeményezésére ítéltei; oda több, mint 100 ezer forint prémiumot a bérmegtakarításból a dolgozóknak a vastömegcikkipari vállalatnál. Az ilyen intézkedései; — ha késve is a munka- fegyelem növekedéséhez vezetnek, a jobb vállalati eredmények elérésére se Mikéntének. — Ezek szerint másutt is nyílik hasonló lehetőség? — Ha nem is ilyen ösz- szeggel de igen. Év vége közeled tén különösen a szolgáltató és a kommunális vállalatoknak kell alaposan megvizsgálniuk a bérmegtakarítást. s meghatározni annak legcélszerűbb fel- használását. Gondolunk például arra, hogy sok helyütt most lesz aktuális értékelni az éves munkaversenyt: a legjobb brigádok, dolgozók anyagi elismerésére nyílhat kedvező alkalom. Emellett —- ugyancsak az említett vállalatoknál - még nem ritka az alacsonyabb keresettel rendelkező dolgozó, akiknek sokat jelent a bérmegtakarításból történő részesedés. A, K Újoncok a laktanyában Ünnepi díszbe öltözött hétfőn reggel a Zrínyi laktanya. A kapu előtt aggódó tekintetek követik a bevonuló fiatalokat. —- Pedig semmi ok az aggodalomra — mondja a kapuügyeletes tiszt, miközben az egyik körlet felé igyekszünk. — Hiszen attól A perctől kezdve, hogy átlépték a laktanya kapuiát, már katonák lettek. Minden meghatározott terv szerint történik. A hálókörletben az ágyakat ideiglenesen asztalok, székek váltották fel. Itt ülnek beszélgetnek a holnap katonái. Fiatalok, egész, ségesek. Támba Eerenc a konzervgyárból, Heezkó József a Mezőgazdasági Gépjavítóból vonult be. Ujdonbiztató szót, amit jól tett, cselekedett a párt Erősíteni kell az emberekben a hitet — mondja. t— Mi már két éve tervezgetjük, hogy azt a garantált munkadíjazást alkalmazni kellene, de a bank, nem látta biztosítottnak. Talán majd jövőre. Pedig egyszer- | re megváltozna a helyzet itt is-. Az önállóság meg egyenesen a tsz-ek javát szolgálja. Földünk kétharmad része az Ecsedi-lápra húzódik mégis sokszor olyan nővények termesztését adták nekünk, amivel hiába küzdöttünk. Ez sértette a parasztembert. Ők tudják, hogy mi terem meg a határban, nem a felső szerv. Nem igaz?! Küldetését örömmel veszi, s tudja, hogy milyen nagy felelősség egy országrész lakossága, az itt élő kommunisták nevében az egész ország jövőjét eldöntő tanácskozáson részt venni. Farkas Kálmán ság, hogy — a fiatalok nem a kultúrotthonokba, hanem egyenesen a laktanyába vonultak. Herczkó József: — Kicsit még furcsa, de meg lehet szokni. Arra a kérdésre, hogy melyik fegyvernemnél szolgálna legszívesebben, egy kicsit gondolkozik. — Jogosítványom van, talán gépkocsira tesznek- Szeretném a polgári életben tanult szakmát a honvédségnél is hasznosítani. Egy-egy tiszt körül kí- sebb-nagyobb csoportos alakulnak, figyelik minden szavát; hogy is élnek a katonák. milyenek a laktanya: hétköznapok. — Még civilek mondja egy „öreg" őrvezető, — de két hét múlva..! Kovács Ferenc szakasz- vezető szavait is szívesen hallgatják a fiatalok. Amolyan jó tanácsok ezek, hiszen három nap múlva Bájon lesz, leszerel. Milyen útravalóval is szolgálhat a tapasztalt katona? — Becsülettel helytállni: ez a legfontosabb, akkor hamar eltelik az a két esztendő. Egy külön szobában még egyszer alaposan felülvizsgálják a bevonulók egészségi, szociális állapotát, mielőtt magukra öltenék ez egyenruhát. — A mostani fiatalok — mondja dr. Kovács László orvos — erős fizikumuak. Nincs baj az erőnléttel. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy év alatt megerősödnek, jó néhány kilót is magúkra szednek. Jó katonák lesznek. <b)