Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

Szerződés, biztonság Ebben az évben a mező­gazdaságban elért jó termés nemcsak örömöt, de gondot is hozott. Különösen így van ez a bőséges burgonya- terméssel. Gondot okoz el­sősorban a nagy termés ér­tékesítése és ezt még tetézi, hogy a burgonya egy része íitoftorás fertőzés miatt hosszabb tárolásra alkal­matlan. Az elhelyezési gond első­sorban a termelőszövetkeze­tek vállát nyomja, de nem egyformán. Sokkal keve­sebb azoknak a szövetkeze­teknek a gondja, melyek idejében szerződést kötöttek. A felvásárlás gondja a kormánynak is azon van, hogy a lehető legnagyobb mennyiséget vegyék át a felvásárló szervek- A keres­let azonban véges, még a szeszgyárak beindítása után is. Minden burgonya nem kerülhet felvásárlásra. Ha minden felkínált mennyisé­get átvennének a felvásár­lók, akkor egy jó része "elhasználatlanul menne tönkre. A nép vagyonával így nem lehet gazdálkod­ni. A kisebb rossz az, ha a maximálisan felvásárolha­tó mennyiségen felüli rész a szövetkezetekben marad, ahol az állattenyésztésben hasznosítani tudják. Kezdetben akadozott az átvétel. Most azonban már olyan nagy burgonyatermő helyeken is, mint Mérk, Nagyecsed, Fáblánháza, vagy Rakamaz megszűntek, vagy enyhültek a panaszok. A MÉK minden szerződött bur­gonyát átvesz, sőt terven felül mintegy 1500 vagonnal fog felvásárolni. A gül- és rózsafajtákból minden felkí­nált mennyiséget átvesz­nek. Ezt mutatja az is, hogy az eddig felvásárolt burgo­nya kétharmada a rózsafé­lékhez tartozik. A felvásár­lási árak azt bizonyítják, hogy az étkezési burgonya- termelés jövedelmező a szö­vetkezeteknek; a gül- és rőzsafajták holdanként 14— 15 000 forint bevételt jelen­tenek, a sárgafajtájuak pe­dig 10—12 000 forintot hoz­nak. A jövő évi termést még senki sem ismeri, de van rá remény, hogy az egyre ja­vuló vetőgumó, műtrágya­ellátás és egyéb kedvező té­nyezők nyomán jó közepes termést várhatunk minden évben. Ennek az esztendő­nek a sok gondja arra fi­gyelmezteti a szövetkezete­ket, hogy az értékesítést nem szabad a véletlenre bíz­ni. A MÉK mintegy 20 000 hold termésre szerződik, amiből az étkezési minősé­get, ha a teljes termést szerződi a szövetkezet min. den körülmények között át­veszi. A szerződött burgonya elhelyezési gondját magára vállalja az állam. Eddig 14 000 holdat kötöttek le a szövetkezetek. Többféle szer­ződési lehetőség közül vá­laszthatnak az idén is a szövetkezetek; köthetnek megállapodást a teljes ter­mésre és meghatározott mennyiségre. A termelésnek igazodni kell a fogyasztók igényéhez. Bizonyos burgonyafajták, mint például az epóka és még néhány lengyel szár­mazású nem kedveltek, sem a háztartásokban, sem az üzemi konyhákon. Kedvel­tek a gül- és rózsafélék, a sárgahusuak közül az arany­alma és a somogyi sárga. A kedvelt fajta kiválasztá­sa mellett a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani a burgonya növényvédelmé­re is, mert jó ára csak az egészséges burgonyának lesz. A szerződés biztonságot jelent a szövetkezeteknek és az államnak. Tervszerű el­látást és értékesítést csak a kölcsönös kötelezettségeken alapuló szerződéssel lehet zavartalanná tenni. A szer­ződés tehát egyaránt érdeke a szövetkezetnek és az ál­lamnak. Éljen ezzel minél több szövetkezet, hogy jövő­re kevesebb legyen a gond! Csikós Balázs Jelentős egészségügyi beruházások 1970-ig Három és íé! ezer kórházi ágy megyénkben A lap megírta — az illetékes válaszol A Kelet-Magyarország október 30-i számának „Megjegyzés” rovatában megjelent „Időzavar” cí­mű -cikkére közlöm, hogy az órajavító részleg nyit­vatartási idejét megváltoz­tattam s a jövőben reggel 8 órától este 18 óráig, il- ’stve szombaton 13 óráig á'l a lakosság rendelkezé­sre. Ezzel lehetőség nyí­lik, hogy a lakosság javí­tásra váró óráit munka­idejük lejártával részle­günkhöz beadhassák. A javítások átfutási ide­jének csökkentése érdeké­ben úgy intézkedtem, hogy a generáljavítások kivéte­lével a kisebb meghibáso­dásokat egy dolgozónk gyorsmunkában végzi, amit aznap, esetleg másnap a Azért a zsírban sült sz6l8 már több volt a soknál. Igaz hogy ilyenkor az asz- szonyok kívánósak, dehát ilyet még kitalálni is óriási teljesítmény. Elmúlt már éjfél is, amikor Ági felkel­tette és bejelentette, hogy azonnal meghal, ha nem ehet ilyet. Géza először tré­fásan fogta fel a dolgot, ajánlott helyette mást: lek­város szalonnát mustárral, ehhez minden hozzávaló megvolt otthon, de Ági ki­tartott — enyhén szólva fur­csa ötlete mellett, — Idehallgas, drágám — kezdte az asszonyhoz fordul. va mert semmi kedve nem volt felkelni. Ám az asszony lerúgta magáról a takarói, lelépett az ágyról és elin­dult a fürdőszoba felé. — Ha neked ez sok, ak­kor majd elmegyek én — jelentette ki. — Hol kapok ilyenkor szőlőt?! — próbált alkudoz­ni. megrendelő elvihet. A na­gyobb javítási munkát igénylő órák átfutási ide­jének csökkentésére azon­ban átmenetileg nincs le­hetőség, miután hosszú időn keresztül történő hir­detésünk ellenére megfele­lő képzettséggel rendelkező szakember nem jelentke­zett. A nagy létszámú ipa­ri tanuló beiskolázásával, azok termelésbe való beál­lításával párhuzamosan le­hetőség nyílik az átfutási idő lerövidítésére, illetve a lakosság órajavítási igé­nyeinek teljes mértékű kielégítésére. Markovics Gyula igazgató Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat Nyíregyháza Már részben ismertek a harmadik ötéves terv egészségügyi céljai 1970-re vidéken minden 2600— 2700 lakosra, Nyíregyhá­zán pedig 2500—2600 la­kosra jut egy orvos. Je­lentősen emeljük a kórhá­zi ágyak számát is. Tíz évvel ezelőtt 1797 kórházi ágyat tartottak nyilván megyénkben, jelenleg ez a szóm 2947-re emelkedett. A harmadik ötéves terv végére az ágyak száma megközelíti a háromezeröt­százat. Bővítés Nyíregyházán, Nagykállóban, Kisvárdán Természetesen ahhoz, hogy ezt elérjük, több tízmilliós beruházásokat hajtanak végre Szabolcs- Szatmárban. A kórházak, egészségügyi létesítmények egy részének kivitelezése már a második ötéves terv végén elkezdődött, s ezek mint átmenő beruházások szerepelnek. Ilyen többek között a nyíregyházi kór­ház bővítése, ahol gyer­mekosztály, fertőzőosztály, reumatológia és idegosztály kap helyet. A gyermekosz­tály helyére 40—50 ágyas urológiai osztály kerül, mely idáig megyénkben nem volt. A betegeknek Debrecenbe kellett gyógy­kezeltetni magukat. Most folynak a tárgyalások egy nyolcvan ágyas belgyógyá­szati osztály létrehozására, ugyanis a meglévő rendkí­vül zsúfolt. Nagykállóban nyolcvan ágyas pavilont építenek, ahol a 18 életevüket betöl­tött, szellemileg fogyatékos embereket. helyeznek el. Jelenleg egy hasonló léte­sítmény működik Kislétán 18 éven aluliak részére. Tekintve, hogy ez is elég zsúfolt, a megyei tanács vb egészségügyi osztálya kérte a minisztériumot, hogy engedélyezzenek je­lentős bővítést. Folytatják a kisvárdai kórház építését. A szülé­szet és a gyermekosztály már új helyére költözött. Készülnek a tervei annak a 440 ágyas kórháznak, mely a régi osztályokat váltja fel. Az építkezés előreláthatólag 1968—69- ben kezdődik és a negye­dik ötéves tervben fejező­dik be. Tárgyalások új gyógyintézet létesítéséről Mátészalkán hatvanágyas pavilon készül, melyben bőrgyógyászat, fül-orr-gége osztály és szemészet kap helyet. Mindhárom osztá­lyon 20—20 ágy áll majd a betegek rendelkezésére. Megkezdődtek a tárgya­lások egy új megyei kór­ház építéséről, melynek megvalósítására csak a! negyedik ötéves tervben kerülne sor. A végleges helyét még nem jelölték ki, de az irányadó itt is a már elkészült városrende-1 zési terv lesz. Az új me­gyei kórházban a most épülő osztályokat kivéve — tehát a gyermek-, fertőző-, reumatológia-, és az ideg­osztály — az összes többi osztály helyet kap. Tekint­ve, hogy a negyedik öt­éves tervben Nyíregyháza lakossága tovább növek­szik, ezért a régi megyei kórház elsősorban csak já­rási és részben városi fel­adatokat látna el. Bölcsődék, rendelők Ugyancsak az egészség- ügyi beruházások közé tar­tozik a már épülő sóstói 200 ágyas szociális otthon. Ezenkívül számos bölcső­de szerepel a harmadik öt­éves tervünkben. Tárgya­lásokat folytatnak több já­rási rendelőintézet létreho­zásáról is. Nagy szükség lenne rájuk, hiszen csök­kenne a szinte mindenhol tapasztalható zsúfoltság és az orvosok is többet fog­lalkozhatnának a betegek­kel. <bf) MEGJEGYZÉS üveges kerestetik Köznapi nyelven szólva, kabát is van, gomb is van, csak az nincs, aki fel varr ja. Ugyanis a Nyír­bátori Növényolaj Gyár az üzem ablakainak az üv'ej?- zéséhez biztosította az üve­get, csak éppen azt kereri, aki elvégezné a munkát. Fűtenek, de a meleg ott illan el, ahol a szél és eső befúj, becsorog, a munkások ázva és fázva, huzatban kénytelenek dol­gozni. Hibáztatják a gyár­vezetőit, hogy nem gondos­kodnak róluk, Pedik ők a munkát még augusztus 11-én megrendelték a Nyírbátori Asztalosipari Ktsz-nél. Könnyítésként — hogy még anyaghiányra r- hivatkozhassanak! — r üzem 70 négyzetméterr.; síküveget is biztosította, ktsz-nek csak a drótbetétes üvegről kellett gondoskor - nia, amely a gyertyagyári csomagoló tetővilágitásához szükséges. Szeptemberben kiküldte emberét a ktsz. aki méret­re vágta az üvegeket, s mintegy 5 négyzetméter­nyi területen el is végezte az ablakozást. A többi ma is ott van. A munka von- tatottsága miatt, sok hiába való sürgetése után kény­telenek voltak a Nyíregy­házi Kárpitos és Üveges Ktsz-hez fordulni október végén, hiszen hamarosan beköszönt a tél. Innen azt válaszolták, hogy „anyag és kapacitás hiányában” a munkát a negyedévben el­vállalni nem tudják. For­dultak már kisiparoshoz is, aki a ktsz-hez utasította az üzem vezetőit. És most új­ra kezdődik élőiről min­den. Eddig eredménytele­nül. Farkas Kálmán «Jci 23 számolás, d©«««C0 A dögéi Rákóczi Tsz két 500 kilogrammos mérle­get javíttatott a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz-el. A kapott számla: anyagköltség munkabér rezsi 204 százalék! ?) 8 százalék haszon (7) 44,— Ft 208,— Ft 424,30 Ft 676,30 Ft 54,10 Ft 730,40 Ft A két kérdőjel nem szerkesztőségi, a tsz főkönyvelő­jének a megjegyzése. Sokallja ugyanis, hogy 208 forint tényleges munkaérték után 204 százalék rezsit kell fizet­nie a tsz-nek. S a másik kér dőjel szerint, a ktsz saját rezsije után is felszámítja a haszonkulcsot. Az üggyel kapcsolatban a megyei KISZÖV könyvelő- ségén megállapítják, hogy a ktsz jól számol, nincs ben­ne semmi szabálytalanság. így írja elő a rendelkezés. Ezekután mi sem kétel kediink abban, hogy vissza­élésről lenne szó. De az ilyen rendelkezés mégiscsak el­gondolkodtató. Egy egyszerű, kisebb javíttatás esetében is, a tényleges anyagköltséget és munkabért kitevő 252 fo­rinttal szemben 730 forint 40 fillért kell fizetnie a szö­vetkezetnek. A tsz főkönyve lője kérdezi milyen terme­lés esetében garantálhat magának egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet kettőszázszá Zaláknál is több rezsit? Asztalos Bálint Kezdő apa — Az üzletben — vála­szolt Ági meggyőző hangon. — Van itthon őszibarack. Az is lesz olyan pocsék, ha megsütjük — hangzott az újabb javaslat. Felesége lassan öltözködni kezdett. — Jól van, megyek már adta meg magát. A házmester persze meg­kérdezte, hova megy ilyen későn. Megmondta neki, de Sipos bácsit nem lepte meg a különös kívánság. — Amikor az én felesé­gem Zolikát várta — ma­gyarázta, miközben nyitotta a kaput — minden este megevett egy krétát, Géza megborzongott. — Kréta — motyogta, ahogy elindult a taxiállomás felé. Alit bent egy kocsi, de egy férfi megelőzte. — Kérem szépen — kezd­te lihegve — a feleségem állapotos, és... Végre benn ült a kocsi­ban. Elindultak. — Hol lehet ilyenkor sző­lőt kapni? — kérdezte a sofőrt. —, Kiszállni! — taposott a fékbe a sofőr és kinyitot­ta az ajtót. — Micsoda ócska trükk!!... — ismétel­gette felháborodottan. Alig tudta meggyőzni a taxist, hogy nem hülyéske­dik, mert neki halaszthatat­lanul szüksége van a szőlőre. Három piacon is voltak, míg végüt, — útban a Fény utca felé — utolértek egy teherautót, mely szőlővel teli rekeszeket szállítóit. Hosszú magyarázkodás után végre kapott három fürt szőlőt. Boldogan ugrott visz. sza a kocsiba. Ági közben elaludt, de a kulcszörgésre felébredt. — Fekete szőlőt hoztál! — mondta csalódottan, de lát­va férje arcát, gyorsan át­ölelte, és utasítást adott, hogy az új helyzetre való tekintettel, ne zsírban, ha_ nem olajban süsse ki a szemeket. — Nincs itthon olaj — üvöltötte Géza a konyhából. — Jól van majd én le­megyek és hozok — vála­szolta a feleségee. A házmester megértőén nyitotta ki előtte ismét a kaput. — Hányadik hónapban is van a kedves felesége? — kérdezte. — A harmadik hónapban vagyunk — nyomta meg az utolsó szót Géza. Benedek B. István Olvasóink iriók: író-olvasó találkozó Penyigén Nagy sikerű író-olvasó ta­lálkozó színhelye volt a napokban a penyigei kul- túrház. Csaknem az egész község részt vett az irodal­mi esten, ahol Fábián Zoltán író és Ratkó József költő voltak az olvasók vendégei. A közönség, különösen a fiatalok, nagy figyelemmel, érdeklődéssel hallgatták az írókat, élmény volt szá­mukra, hogy végre sze­mélyesen is megismerhet­ték azokat akik műveikkel oly sok, szép órát nyúj­tottak. Az est végén a szerzők dedikálták műveiket. Kormány Margit tanítónő Penyige Kivívták a választók megbecsülését Az 1963-ban tartott ta­nácsválasztáskor a nyírbá­tori járásban a dolgozók 820 tanácstagot választot­tak. Számtalan kezdemé­nyezés, és az azok alapján történt megvalósítások mu­tatják: járásunkban a ta­nácstagok felmérhetetlen segítséget adtak minden területen ahhoz, hogy a helyi szervek megoldják a szocialista társadalom fel­építése során adódó társa­dalmi, gazdasági és politi­kai feladatokat. Megválasz­tásuk óta a tanácstagok hozzávetőleg 3500 beszámo­lót tartottak, s ezeken a beszámolókon mintegy 40 ezer választó vett részt. A járás területén 1963 óta a tanácstagok kezdeményezé­se folytán a dolgozók kö­zel 3 millió 700 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek el. Az ilyen mérvű aktivitás és tömegkapcsolat csak ott alakulhat ki, ahol a ta­nácstagoknak tekintélye van és élvezik a válasz­tók bizalmát. A tanácsta­gok számtalan panaszt, közérdekű bejelentést or­vosoltak, vagy továbbítot­tak elintézés végett a kü­lönböző szervekhez. Mind­ezek joggal váltották ki a választók bizalmát és meg­becsülését. Járásunkban sok azok­nak a tanácstagoknak a száma, akikre büszkék le­hetünk. Többek között ilyen Nagy Bálint penészle- ki és Maxim József nyir- lugosi tanácstagunk. Szólnunk kell azonban arról is, hogy egyes ta­nácstagok nem látták el megfelelően feladataikat, s természetesen az ilyen ta­nácstagok előbb utóbb el­vesztették a választók bizal­mát. Ismeretes, hogy rö­vid időn belül új tanács­választás lesz járásunkban is. Bízunk abban, hogy az újonnan választott ta­nácstagok még jobb mun­kát fognak végezni, s még elmélyültebbé, szoro­sabbá teszik kapcsolatukat választóikkal. Hollik András Nyírbátori Járási Tanács 1966. november 19.

Next

/
Thumbnails
Contents