Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / 262. szám
tetvények járulékos beruházásainak megvalósítása. A járulékos beruházások megvalósítását gyorsítani szükséges, mert az ebben való lemaradás komoly népgaz(Folytatás a. 3. oldalról.) dasági károkat okozhat. A III. ötéves terv időszakában a zöldség területét 30 százalékkal célszerű emelni a legkorszerűbb termelési eljárások alkalmazásának az öntözés kiterjesztésének egyidejű megvalósításával. Az új gazdasági mechanizmus és az életszínvonal Az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken sokan mondták el véleményüket, vetették fel problémáikat a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban. Világosabb lett a párton belül a reform szükségessége és lényegének megértése. A reform bevezetése előtt nagyon alapos, körültekintő politikai munkát kell végeznünk. Propagandamunkánkat két irányban kell megvalósítani: egyrészt a párton belül és a vezetők körében, másrészt a dolgozók között. Meg kell értetnünk a reform szükségességét, lényegét. Azt kell megmagyaráznunk, helyileg is milyen lesz a szerepük, hol lesz a helyük a reform végrehajtásában a dolgozóknak. A reform magyarázását össze kell kapcsolni a napi feladatokkal. Szükséges. hogy a megyei pártbizottság dolgozza ki a reform politikai előkészítésének részletes tervét A VIII. kongresszus célkitűzése volt, hogy a reál- jövedelmeket 16—17 • százalékkal, a lakosság fogyasztását 21 százalékkal, a belkereskedelmi forgalmat 23 százalékkal kell emelni. Ezt a célkitűzésünket teljesítettük. Az új üzemek létesítése és a meglévők bővítése következtében évről évre növekedett megyén belül a foglalkoztatottak száma. A rnunkások átlagos állományi létszámának aránya közel 40 százalékkal, havi keresete 12 százalékkal növekedett. A fejlődés mellett Is meg kell említenünk, hogy munkásaink átlagos havi keresete elsősorban iparunk összetételének következtében — jóval alatta van az országos átlagnak. Évről évre nagyobb összegeket fizettek ki a dolgozóknak nyereségrészesedés címen. A múlt évben a kifizetett nyereségrészesedés összege közel két és félszerese az 1960. évinek. Az életszínvonalat nagymértékben emelték a külön, böző társadalmi juttatások. Ezek közül a nyugdíj 69 százalékkal emelkedett, az egészségügyi juttatásokra csaknem 40 százalékkal fordítottunk többet, mint 1960- ban A biztosítottak száma 90 százalékkal emelkedett A társadalombiztosítás összegéből csak gyógyszerre egy évben 60 millió tori ni ót költünk, a biztosítottak táppénze pedig évente meghaladja az 50 millió forintot. Az .óvodai __MdShfil^—közel 3000-rel,a„..hölcsőd&í--5tltbial_ nőfii az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma megkétszereződött. 1965-ben anya- és....csecsemá védelemre 14 millió forinttal költöttünk többét. _mlriL._19fiíLian és ezen felül . 5 év alatt. 27 míTnő' forint értékű ingyenes esecsemőkelengyét- kar- tak gz anyák. Az elmúlt öt év alatt 13 300 lakás épült, amelynek 16 százaléka állami forrásból, 30 százaléka OTP kölcsön igénybe vételével, 50 százaléka teljesen magánerőből valósult meg. Az utóbbi Időben épült, lakások 33,5 százaléka már fürdőszobás (13 százalék volt) ét a villanyvezetékes lakások grá_- nya 91,5 százalékra emelkedett, (62,6 százalék volt). Úgy véljük, szükséges felvetnünk — megyénk természetes szaporodását, lakosságunk jövedelmének alakulását, és a rossz lakás. állagokat figyelembe véve, — hogy megyénkben a többgyermekes családok részére indokolt lenne több állami, vagy kedvezőbb hitelnyújtással történő lakások építésének biztosítása. Az elmúlt Öt év alatt a kiskereskedelmi áruforgalom a tervezett 24—25 százalékkal szemben 29,2 százalékra emelkedett. Háztartási kisgépekből hatszorosára nőtt a forgalom. 8000 motorkerékpárt, 40 000 rádiót, 19 000 televíziót, 14 000 gázkészüléket és több mint 1500 személygépkocsit vásárolt megyénk lakossága. Az élelmiszerfogyasztás a minőségi cikkféleségekből emelkedett. A nagy fejlődés ellenére az egy főre jutó vásárlás így js alacsonyabb az országos átlagtól. Ebben alapvető szerepet játszik a foglalkoztatottság hiánya, a nagyszámú gyenge termelőszövetkezet, a száz keresőre jutó eltartottak számának az országostól való jelentős eltérése. (81-123), Megyénk lakosságának életszínvonalát — különösen a többgyermekes családokét tekintve — az országos átlagtól jóval gyorsabban kell növelni, Az ár- és bérjellegű intézkedések hatására 1966. augusztus 31-ig a múlt év hasonló időszakához képest a lakosság jövedelme 7 százalékkal növekedett és ezen belül a bérjellegű jövedelmek 8.9 százalékkal nőttek. 'Párttagságunk a taggyűlések során kifejezésre juttatta egyetértését abban, hogy a jövőben a Központi Bizottság elgondolásának megfelelően az életszínvonal emelésében nagyobb szerep jut a reálbérek növekedésének- Egyetért azzal, hogy az ösztönző jellegű bérezés kialakításával a jobb munkát végzők életszínvonala jobban emelkedjék. Egyetértenek a bérkategóriáknak az irányelvekben meghatározott szabályozásával. Az a feladatunk, hogy meggyőző politikai munkával tudatosítsuk megyénk dolgozói körében: életszínvonaluk további fejlődése szoros kapcsolatban áll az általuk végzett munkával. Fejlődött a munkásosztály, a parasztság A legutóbbi pártértekezlet óta megyénk társadalmi szerkezetében pozitív változások történtek Az a tény, hogy megyénkben is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, nagymértékben kihatott megyénk egész politikai, gazdasági és társadalmi életére. Számszerűleg is jelentősen növekedett munkásosztályunk és politikailag, valamint a szakmai és általános műveltség terén soka‘ fejlődött. Munkásosztályunk politi1966. november 5. kai arculata azonban igen sokszínű. Jelentős tömegükben megtalálható még a kisparaszti gondolkodás. A nagyüzemi szemlélet kialakítása még hosszabb időt vesz igénybe. A munkások körében végzett politikai nevelő munkát különösen fokozni kell a nők, valamint a megyén belüli és kívüli ingázók körében. Alapvető a törzsgárdá stabilizálása, számszerű fejlesztése és a körökben végzendő sokoldalú nevelote- vékenység. A munkások között megnőtt a tanulási kedv. Évente 2500 dolgozó ...tanul alsó- közé£_ és felsőfokú iskola- rendszerű oktatásban Munkásosztályunk adja jelenleg is megyénkben a különböző vezetői tisztségekbe állítottak jelentős részét, akik magas politikai, szakmai képzettségre tettek és tesznek szert. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében való aktív részvételtől a szocialista építésben végzett élenjáró munkáig mindenütt találkozhatunk kezdeményezéseikkel, áldozatkészségükkel, fegyelmezett munkájukkal. Nagy többségük a politikai tömegmunkában aktív. Munkásosztályunk ilyen magatartása pozitív hatással van parasztságunkra társadalmunk valamennyi rétegére. Figyelemre méltó az új típusú mezőgazdaság kialakulása. Állami gazdaságaink és a gépjavító állomások ma már mintegy 14 ezer főt foglalkoztatnak állandó jelleggel. Megyénk társadalmának legnagyobb tömegét a parasztság adja: az összke- resőknek mintegy 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában megindult a termelőszövetkezeti parasztság egészséges szocialista osztállyá alakulása. Az átszervezéssel kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás szervezeti keretei. Jórészt megoldódtak a korábbi vagyoni tagozódás alapján keletkezett ellentmondások A falu életében végbement nagy történelmi fordulat megváltoztatta az egész falusi életformát. Alapvető, hogy az elbírálás mércéje a közösség érdekében végzett munka lett. Parasztságunk rendkívül szorgalmas és híve a szövetkezeti mozgalomnak. Az elmúlt években mutatkozó kilépési hangulat megszűnt. A mostoha időjárás és egyéb nehézségek ellenére is jól megművelték a földet. A munkához való szocialista viszony fejlődésének egyik kifejezője a szocialista munkaverseny egyre tömegesebbé válása a mezőgazdaságban is. A szocialista brigádmozgalom is tért hódított. Az Idén már 230 brigád versenyez a szocialista címért. A korábbi rétegeződés társadalmi-gazdasági alapjai megszűntek a falun, de jelentkeznek új ellentmondások. Ilyenek a tsz-tagok és alkalmazottak, a jobb és nehezebb körülmények között gazdálkodók, a fiatalok és idősebbek között vannak. Ügy véljük, hogy a szövetkezetekben az alkalmazottak száma a jövőben is emelkedni fog, ha nem is nagymértékben. Az alkalmazottak zöme fizikai dolgozó: traktoros, kovács, kerékgyártó, építőmunkás stb. Az ellentmon_ dás feloldásának járható útja alapvetően a munkadíjalap megteremtése minden termelőszövetkezetben. Az értelmiség növekvő szerepe A szocializmus építésében megyénk értelmisége is jelentős szerepet vállalt- Számuk a felszabadulás előttihez képest megháromszorozódott. Megváltozott az értelmiség összetétele. A pedagógusok mellett megnövekedett az agrár- a műszaki értelmiség és az orvosok aránya. Megyénk viszonylagos elmaradottsága következtében értelmiségünk az ország többi megyéjéhez viszonyítva nehezebb körülmények között fejti ki tevékenységét. Az értelmiség társadalmi és politikai aktivitása megnőtt. Jelentős számban munkálkodnak a közélet különböző területein. A tömegszervezetekbe és mozgalmakba való még nagyobb arányú bevonásuk kívánatos és hasznos. Figyelemreméltó törekvés tapasztalható körükben a marxizmus—leninizmus megismerésére. A műszaki értelmiség többsége üzemeinkben a munka skollektívával vállvetve dolgozik a népgazdasági tervek teljesítésén. Számos újítás, ésszerűsítés kivitelezésében kezdeményező szerepet játszik. Az értelmiség legnagyobb tömegét pedagógusaink adják, akik munkájukat eredményesen végzik és az agrárértelmiséggel együtt jpl harcolnak a falu szociális és kulturális felemelkedéséért. Megkülönböztetett gonddal kell segítenünk a pedagógusok és az agrárértelmi- ség munkáját. Az értelmiség politikai és világnézeti arculata megyénkben is sokszínű. A régi és az új értelmiség megkülönböztetés ma már nem indokolt. Az értelmiség mércéje — ahogyan társadalmunk egészében — itt is a szocializmus építéséhez való eszmei és gyakorlati viszony. A közöttük végzett politikai munkánk eredmé- ■ nyessége érdekében látnunk kell azt is, hogy körükben a polgári, kispolgári nézetek és szokások (anyagiasság, a mának élés. közömbösség, kiábrándultság) jobban érvényesülnek, mint a társadalom egyéb rétegeinélA gazdasági élet, az árutermelés szempontjából megyénkben sem elhanyagolhatók még az egyéni parasztok, a városi kisiparosok és kiskereskedők. Többségük elfogadja kormányunk politikáját,. a körükben végzett politikai nevelőmunka erősítése a jövőben is szükséges. A szocialista nemzeti egység útján A népgazdaság egységes szocialista alapokra való helyezésével kedvezőbb lehetőség nyílt a szocialista nemzeti egység megteremtésére. A szocialista nemzeti egység politikai erősítésének alapja a munkás—paraszt szövetség további szilárdítása. Munkánk döntő részét képezte az elmúlt időszakban a szövetkezeti parasztság bizalmának további erősítése pártunk politikája iránt. E politika megvalósításával, a falu szocialista fejlődése nagyot lépett előre. Az utóbbi időben megtett ár- és bérpolitikai, valamint szociális és kulturális intézkedések jól szolgálták a munkás—paraszt szövetség erősítését. Megyei pártbizottságunk több határozatott hozott, például a város és egyéb ipari települések zöldség-, gyümölcs-, húsellátásának megjavítására, a falusi és tanyai lakosság élet- és munkakörülményeinek kulturális lehetőségeinek javítására stb. Úgy véljük, hogy a kongresszusi irányelvekben vázolt és várható további intézkedések, a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése, a falu és a város közötti szintkülönbségek fokozatos felszámolása nagymértékben fogja erősíteni a munkás—paraszt szövetséget. A szocialista nemzeti egység vezető ereje a munkásosztály, amely pártunk politikájának következetes végrehajtásával erősítette ezt az egységet. Pozitívan éreztette és érezteti hatását a szocialista törvényesség gyakorlati betartása, a párt türelmes és humánus politikája. Erősítette társadalmunk egységét az a gyakorlat, hogy a pártonkívüliek pártfunkció kivételével bármilyen tisztséget betőlt- hetnek. Ezt szolgálta az egyetemi és főiskolai felvételeknél a származás szerinti kategorizálás megszüntetése és nem kevésbé annak az elvnek egyre jobb végrehajtása, hogy az emberek megítélésének mércéje a végzett munka. A szocialista nemzeti egység értelmezésében még vannak helytelen nézetek. Még párttagságunk között is akadnak, akik szerint a szocializmus alapjainak lerakásával egyszer s mindenkorra megteremtődött a szocialista nemzeti egység. Ez a szemlélet eleve lemond arról a nagy munkáról, amelyet az egységes szövetkezeti szocialista parasztosztály megteremtése jelent. Lemond az értelmiség és a társadalom egyéb rétegei megnyeréséről. A szocialista nemzet egysége eszmei, politikai és gazdasági harcban kovácsolódik ki. Harcolnunk kell az olyan szemlélet ellen, amely engedményeket tesz, vagy amely szerint egyesek az osztályharcnak a társadalom fejlődésének egy korábbi szakaszára érvényes értelmezését kívánják alkalmazni. Erősödött a demokratizmus A VIIJ. pártkongresszus határozata kimondja, hogy államunk továbbfejlődésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatásaA beszámolási időszakban megyénkben is erősödött a szocialista demokrácia, fokozódott a tömegek aktivitása a közügyek megvitatásában, általában a közélet területén. Egyre jobban fejlődik az az egészséges politikai légkör, amely magába foglalja az egyszerű dolgozók és vezetők közötti helyes viszonyt. A szocialista demokratizmus érvényesülése időközönként egyes helyeken bizonyos torzulást szenved. A közösség érdekében tett jogos észrevételek, javaslatok figyelmen kívül hagyása, a közélet egyes területein megmutatkozó visszaélések zavarják a szocialista demokratizmus fejlődésétörvendetes, hogy az utóbbi években egy-egy visszaélés kapcsán a levelek százai érkeznek a párt és a tanácsi szervekhez. Ennek a nyílt, őszinte, vitatkozó és felelősségérzettől áthatott politikai légkörnek a fenntartása és fejlesztése alapvető feladatunk a jövőben ia Szocialista államunk, demokratizmusa leginkább a tanácsokban valósul rgeg. A tanácstagok-fokozódó , aktivitását mutatja, hogy 1965- ben már 175Q interpellációt terjesztettek, elő -a tanácsüléseken. örvendetes, hogy tanácsaink mellett az állandó bizottságokon túl is sokezer aktíva tevékenykedik. A túlzott központi irányítás, a tanácsok sokszor formális jogköre nagymértékben gátolja a szocialista demokratizmus fejlődését. Ezen változtatni kell. Az üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia területén is fejlődés tapasztalható. Ma már a termelési tanácskozásokon, a közgyűléseken számos, az egész közösséget érintő hasznos javaslat, bírálat hangzik el. Nagy fejlődésnek tekinthetjük termelőszövetkezeteinkben, hogy a közgyűlések megtartása rendszeressé vált. A szocialista demokratizmus értelmezésében is vannak helytelen nézetek. Vannak, akik a demokratizmust összetévesztik a fegyelmezetlenséggel, a liberalizmussal- Egyes vezetők részéről nem mutatkozik kellő igény a dolgozók véleményének kikérésében. Akadnak olyan vezetők is, akik mellett a demokratizmus nem tud kifejlődni. Pártbizottságunk bírálja az ilyen vezetőket és adott esetben felelősségre is vonja őket. A szocialista demokratizmus fejlesztése érdekében tovább kell tökéletesíteni az anyagi érdekeltséget és alapvető a dolgozók politikai öntudatának fejlesztése. A szocialista demokratizmussal együtt szilárdult, erősödött a szocialista töi^ényes- ség. Az állampolgárok ügyeivel foglalkozó államigazgatási és egyéb szerveknél erősödött a törvénysértéseket, a bürokratizmust elítélő közszellem. Javult az államigazgatási szervek irányító, szervező, ellenőrző te. vékenysége, az állami fegyelem betartása és 'betartatása. A közrend, a köz- biztonság megyénkben általában megnyugtató. Kialakultnak és törvényesnek mondható a differenciált fe- lelősségrevonási gyakorlat. A törvénysértések megelőzése érdekében erőteljesebbé kell tenni a dolgozók körében végzett felvilágosító tevékenységet. Ideológiai és kulturális életünk Pártunk Vili. kongresz- szusa feladatként jelölte meg az ideológiai munka viszonylagos elmaradásának felszámolását. Az ideológiai irányelvek vitája növelte párttagságunk (Folytatás az 5. oldalon) A tanácskozás szünetében. Biszku Béla és Orosz Ferenc Szviridov Ivánnéval, az: óf® liértói és Faggyas Jenővel, a tarpai termelőszövetkezet elnökeivel beszélget.
