Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
A kőnkre»'zu» tiszteletére 580 társadalmi Eredményes évzárás hajrá nélkül a megyei építőipari vállalatnál Beszélgetés a 4 ezer fos vállalat főmérnökével Tervezet az érdekvédelem erősítésére A együttműködés továbbfejlesztéséről munkaóra Záhony állomáson nagy lendülettel folyik a IX. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlás teljesítése. Különösen kiemelkednek a ver-, sengésből a záhonyi kocsi- ■; szolgálat dolgozói. Vállalták, j hogy 14 kiselejtezett MÄV! kocsit összedarabolnak tár-; sadalmi munkában. Vállalá- j sukat 580 társadalmi munkaórával teljesítették. E munkában a szorialista bri- ; gádok járnak élen. Pataki , István és Sárközi István : csoportvezető, Mandula Jó-1 zsef hegesztő, Pataki István [. kocsilakatos kiemelkedő I munkát végeztek. Móré Imre, a záhonyi pártbizottság másod titkára Nyolcmilliós többletbevétel A nyíregyházi járásban 30 termelőszövetkezet csatlakozott a IX. kongresszus tiszteletére indított versenyhez. Október végéig a verseny eredményeként több mint 8 millió forint plusz bevételhez jutottak a szövetkezetek. A növénytermelés túlteljesítése 6 millió, az állattenyésztés egymillió 300 ezer, a gyümölcstermelés 800 ezer forintot hozott. Különösen jó eredményt értek el: a vencsellői Szabadság, balsai Petőfi, kálmánházi Üj Élet és a nagycserkeszi Kossuth termelőszövetkezetek. A szép eredmények elérésében nagy része van a 36 szocialista címért küzdő brigádnak. Ugrin József okt. előadó A feladat nagy: az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat négyezer dolgozójának ebben az évben 410 millió forint értéket kell létrehozni. Miben lépett előre és miben nem a vállalat? — ez volt kérdéseink lényege, amelyeket Tóth Kálmánhoz, a vállalat főmérnökéhez intéztünk. — Hogyan alakult az 1966-os terv teljesítése? Hogyan érezhető a kongresszusi munkaverseny a lakások, a tsz-, és más létesítmények átadásánál? — Az eltelt tíz hónap már alkalmas arra, hogy felmérjük az év eredményeit. Az I—III. negyedévben 311,3 milliós termelési értéket produkált vállalatunk, 13,9 százalékkal többet, mint 1965 hasonló időszakában és ezt a növekedést döntően a termelékenység nevelésével értük el. Minden lakást határidőre, vagy határidő előtt adtunk át. Az első kilenc hónapra 430 lakás volt a tervünk, és 533 építésével végeztünk. A tervek szerint az év utolsó három hónapjában 169 lakást kellene átadnunk, ennek nagyobbik részével már elkészültünk szeptember végéig. így éves lakástervünket november 15-ig teljesítjük, s a terven felül még 44 lakást átadunk. Ezek az eredmények elsősorban a dolgozók kongresszusi versenyének köszönhetők. A verseny hatása érezhető a tsz-, és más létesítmények átadásánál is. Tsz-építkezéseinken is befejezzük november 15-ig éves tervünket. E létesítményeket átlagban két hónappal a határidő előtt adtuk át. — Ebben az évben határidőt még egyetlen építkezésünkön sem mulasztottunk. Ilyen a vállalatunk történetében még nem volt. Az Újabb versenyvállalások a mátészalkai járásban A kongrésszusi verseny térhódításával az év második felében újabb versenyvállalások születtek a mátészalkai járásban Is. A szocialista címért dolgozó brigádok száma 22-re, tagjainak száma pedig 532-re emelkedett. A brigádok tagjai egymásra nevelő hatással is vannak. Megtörtént, hogy a brigád tagjai sorából kizárta azokat, akik a kollektív vállalást nem vették komolyan, vagy magatartásukkal méltatlanokká váltak a brigádhoz tartozásra. Egyre több a szocialista brigádokban dolgozó kommunisták száma, akik segítik munkatársaikat a közösségi szellem, a vagyonvédelem, az emberiesség, a felelősségérzet kialakításában. Míg a korábbi években a szocialista brigádmozgalomban a nők részvétele szinte elenyésző volt, ma a részvételük aránya közel 30 j százalék. i A községekben elismert a j KISZ-brigádok tevékenysé. I ge is. Többek között a nyír- ! csaholyi Vörös Csillag Tsz- j ben 150 ezer forint közös I többletjövedelem mutatható ki az ifjúsági brigád szorgalma nyomán. Az ópályi Kossuth Tsz-ben 1085 munkaegységet teljesítettek a szervezett fiatalok s 65 ezer forint értékű terméket állítottak elő. évet eredményesen zárjuk, anélkül, hogy dolgozóink hajrába kezdenének, — Hogyan alakul az az idén a minőség a létesítmények átadásánál? Ml az oka a még meglévő hibáknak? — A mennyiségi és minőségi hiányokra van egy országos irányszám, eszerint ezek értéke a létesítmény értékének legfeljebb 2 százalékát tehetik ki. Mi országosan is jól állunk, hiszen ez a mutatónk az idén 0,9 százalékra csökkent. De még mindig nem tudjuk azt nyújtani, — különösen a lakásépítkezéseknél, — amit a lakosság igényel. (A korábbi hibák kijavítására garanciális építésvezetőséget állítottunk fel.) Az idei eredményeinket annak köszönhetjük, hogy sikerült megszüntetni — nagyobb részben — az átadások előtti „befejezési hajrát”. Még tovább tudnánk lépni, ha az anyagok minősége javulna. A bérezésnél a minőségi munkát jutalmazzuk, a hibás munka esetén pedig levonunk a dolgozók fizetéséből. — Milyen fejlődést hozott 1966 a gépesítésben? — Több nagy gépet kaptunk, földkotrókat, aszfalt- és betonkeverőket, habarcs. szivattyúkat. A kisgépek fejlődése lemaradt, többek között ez az oka, hogy nehezen megy a szakipari munkák gépesítése. Ez országosan jellemző az építőiparra. A gépesítés elleni hangulat — amelyet korábbi években még erősen érezni lehetett, — csökkent dolgozóink körében. — Hogyan alakult idén az anyagellátás? — Sokszor hiányzott a cement, a rúd-, az idom- és a betonacél. Az acélgyártmányok beszerzése még 1967 első felében is komoly gondot okoz majd. Az anyaghiány a termelés ütemességében okoz zavart. Kényszerintézkedéseink gj akran a gazdaságosság rovására mennek, és erőforrásaink jó kihasználását lehetetlenné teszik. Az anyaghiány elhárítására ebben az évben is sok olyan energiát kellett fordítanunk, amely más területen is szükséges lett volna. A jövőben számítunk a kiszolgáló vállalatok javuló munkájára, hiszen ettől is nagymértékben függ újabb előrelépésünk. — Milyen hatással volt a februári bérrendezés? Van-e javulás a munkaerővándorlásban? — Vállalatunk az év első kilenc hónapjában 2 millió 300 ezer forint rendkívüli többletbért fizetett ki. Ez serkentően hatott dolgozóink munkájára. A létszám terén a múlt évekhez viszonyítva javult a helyzet. 670 dolgozó lépett ki, és 931 lépett be a vállalathoz. Ezzel elsősorban dolgozóink összetétele javult. A kilépett dolgozóknak több mint fele nem érte meg nálunk az első, 163 pedig a második év végét. A távozottak között csak 18 volt tíz évnél régebbi dolgozónk. A belépettek zöme jól megállta a helyét. Többségüket fizikai dolgozóink hívták meglévő, ütőképes brigádjaikba. Az év folyamán csökkent a fegyelmi eljárások száma, javult a munka- fegyelem. — A vállalat fejlődését j az előbbre haladás jel- I lemezte. Mi az, amire ez nem mondható el? — Nem elég önállóak a főépítésvezetőségeink. Ez most még nem áthidalhatatlan baj, de a következő évek már megkövetelik majd, hogy a központ ne foglalkozzon részproblémák, kai, intézzék el ezeket a főépítésvezetőségek maguk, vagy egymás között. De ez már átvezet az új gazdasági irányítási rendszerbe — fejezte be tájékoztatóját Tóth Kálmán. Kun István tárgyaltak a MED'JSZ és az igazgatóságok A MEDOSZ Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottsága tanácskozást rendezett november 2-án, szerdán az Apagyi Állami Gazdaság központjában az állami gazdaságok, a gépjavító állomások, az erdőgazdaság és a vízügyi igazgatóság vezetőinek, képviselőinek részvételével a munkakapcsolatok megjavítása céljából. Részt vett a tanácskozáson Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Oláh János, a megyei pártbizottság munkatársa, Iglódi László, a Baktalórántházi Járási Párt- bizottság titkára. Hovánszky János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára elmondta: az állami vezetők tájékoztatásukkal, szakmai tanácsaikkal, s a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel megfelelő módon segítették a szakszervezeteket. Szólt az időszerű kérdésekről, a munkakörülmények javításáról, az anyagi érdekeltség szélesítéséről, a szociális és a kulturális élet gazdagítávezetői sáról. Ezután a gazdaságirányítás új követelményeiről közvetlenebb, tartalmasabb együttműködéséről beszélt. Ennek érdekében a jövőben a MEDOSZ megyei bizottsága és az igazgatóságok kölcsönösen megküldik egymásnak intézkedései, termelési tervüket, a mérlegbeszámolókat. Az igazgatóságok képviselői az őket érintő kérdések tárgyalásakor részt vesznek a MEDOSZ megyei bizottság ülésein. A dolgozók érdek- védelmének erősítését szolgálja, hogy a szakszervezet megyei bizottsága évenként egy, vagy több esetben tesz javaslatot az igazgatóságoknál a dolgozók életkörülményeinek, munkavédelmének, bérezésének és szociális helyzetének javítására. Ezzel szemben az igazgatóságok valamennyi jelentősebb átszervezés, intézkedés végrehajtása előtt mindenkor kikérik a MEDOSZ megyei bizottság véleményét. A NEB gyakorlatából Alsérelem, gyanúsítás, házastársi bosszú Izgatott házaspár kereste fel a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot. Órákon keresztül egymás szavába vágva elmondták, hogy Tisza- dobról érkeztek, s a helyi termelőszövetkezet vezetősége mennyire méltatlanul bánik velük. A nagyobb nyomaték kedvéért mindent pontról-pontra leírtak. Olyan súlyos vádakat tartalmazott ez a néhány oldalas feljegyzés, hogy a NEB haladéktalanul hozzákezdett az ügy kivizsgálásához. Tucatnyi fórumhoz Az eredmény meglepő volt. Kiderült, hogy a házaspár már tucatnyi fórumhoz írt hasonló tartalmú leveleket, melyből egy szó sem volt igaz. A termelő- szövetkezet vezetősége, ahol csak tudott, segített rajtuk. Könnyebb munkakörbe helyezték a férfit, anyagi támogatást adtak a házépítésükhöz, megkapták a háztájit, és így tovább. Nem egyszer éppen a vezetőség védte meg őket a tagság jogos felháborodásával szemben. A feljelentő pem sokra becsülte a társadalmi tulajdont, sőt, azt is megtette, hogy az egyik nap leadott bikáját a következő éjszaka visszalopta. Elgondolkoztató eset. Hogyan jutott ez az ember odáig, hogy valótlan adatokat tartalmazó levelekkel árassza el a legkülönbözőbb fórumokat? A magyarázat alighanem abban van, hogy egyik szerv sem vett magának annyi fáradtságot, hogy érdemben utánanézzen az leírottaknak. Felesleges munkától kímélhették volna meg a NEB-et, s egy sor kellemetlenségtől a tor. melőszövetkezet vezetőségét. rendelkezett, melyek értelmében egy másik vállalatnak is a dolgozója. Természetesen ott sohasem dolgozott, de ezen keresztül jogtalan előnyöket élvezett. Felesége egy évig járt az igazgatóhoz, hogy tisztázza ezt a kérdést, aki azonban valósággal bujkált előle. Az indok: az asszony hirtelen haragú és kiabál. Panaszos elől bújkáló igazgató? Sajnos, még van ilyen. Pedig néhány perc alatt tiszta vizet önthetett volna a pohárba. A leleplezett szélhámos Detektívregénybe illő történetekkel is találkozni a panaszos levelek között. Egy férfi személyesen jelent meg a NEB-nél, és panaszt tett Nyíregyháza egyik közintézményének vezetősége ellen. írásos beadványát névvel és pontos címmel látta el. Amikor elMost találkoztak először a válóper óta. A férfi valami iratot kért, azt hozta el neki. Zavartan ültek a vendéglői asztalnál. A pincér már másodszor állt meg mellettük. Feltűnő mozdulattal letelte az asztalra az étlapot. — Ebédeltél? — nézett az asszonyra a férfi. Az asszony először bólintani akart, de meggondolta magát. Nem volt éhes, inkább ideges és szomorú. Volt férje divatos öltönyt viselt és az ingét más vasalta ki. — Én is túl vagyok rajta... — gyújtott rá elege- . detten a férfi, mert csak egy százas lapult a zsebében és még abból vásárolni akart néhány apróságot. 1966. október 4. Konyakot kért a pincértől és málnát. Az asszony nem csodálkozott, öt év alatt sok málnát fogyasztott. Néha kis adag fagylaltot. A likőr árát sokallta. A konyakét is, de abból a férfi nem engedett. A pincér letette eléjük a poharakat. Hallgattak. A férfi valami beszédtémán gondolkodott és megizzadt a homloka. Az asszony szórakozottan kezébe vette az étlapot. Gyakorlatiasan az árakat nézte. Aztán a férjét, aki a konyakospoharat forgatta a kezében. Üj pecsétgyűrűt viselt, nagy fekete kővel. „Lám — jött méregbe az asszony — már <új gyűrűje van. Kitől kapta? Ki ajándékozta neki?’’ Pillantása megállapodott az étlapon, a főtt marhahúsnál. Azt ismerte. Üjból a férjére nézett. A barnára sült idegen homlokára. Csirkeszárnyakra és paprikáskrumplikra gondolt, amiket ezért az idegen homlokért evett meg. Pedig a melle- húsát is nagyon szerette. A pincér tüntetőén járkált előttük. Keveselte a rendelést. Többre taksálta a sötétszürke öltönyt. — Azt hiszem, mégis enni fogok — tette le az étlapot az asszony s olyan lélegzetet vett, mint amikor a versenyző a startkőről a vízbe ugrik. — Parancsolj — élénkült meg a férfi, örült, hogy legalább foglalkozhat valamivel. Az asszony először konyakot kért. Aztán előételt. Valami franciás salátafélét. Küszködött atz idegen ízekkel, de megette. Két zsemlével. Aztán ragulevest hozatott és rántott csirkét. Uborkasalátával. Üveg sört, — drágát. A pincér jókedvűen jött- ment a tálakkal. A férfi nem szólt, de jól megnézte a volt feleségét. — „Talán már van valakije” — gondolta. Az asszony még mindig evett. Somlói galuskát, dyp- la tejszínhabbal. A gyomrában szorítást érzett de konokul kanalazott. Megivott még egy feketét, bepúderozta az orrát és azt mondta, mennie kell. A férfi zavartan vette ki a pénztárcáját. — „Pazarló lett” — vigasztalta magát s odaadta a pincérnek a bankjegyet. Az asszony hátradőlve du- dorászott. Félig hunyt szempillái mögül elégedetten figyelte, hogy volt férje a százasból alig kap vissza I valamit. Bende Ibolya1 Okirothamisitás, jogtalan előnyök Még ennél is furcsább dologra derített fényt egy asszony, aki férje ellen tett bejelentést. Elmondta, hogy férje vezető beosztásban dolgozik az egyik vállalatnál, de a munkakönyvébe bejegyzett iskolai végzettségét — mely alapkövetelmény jelenlegi munkahe. lyén — nem tudja igazolni. Nem is tudhatja, hiszen azokat az iskolákat sohasem végezte el. A NEB levélben megkereste a férj igazgatóját, aki néhány napon belül válaszolt. Kiderült, hogy az iskolai végzettsége valóban nincs meg, s okirathamisításért feljelentést tettek ellene. Az ügy ezzel lezárult, de a kérdés még most is jogosan foglalkoztatja a NEB-et: hogyan dolgozhat valaki éveken át így felelős beosztásban? A dolog másik oldala: a férj hivatalos papírokkal kezdődött a vizsgálat, kiderült, hogy ilyen nevű férfi nincs is. Ebből aztán a bonyodalmak egész sora származott, melyre a rendőrség tette rá a pontot. Az ismert szélhámos ellen — aki feljelentését személyi bosszúból tette — azóta megindult az eljárás. De addig számos ártatlan embert kellett kihallgatni. Olyanokat, akiknek az egész dologról fogalmuk sem volt. Csak hármat emeltünk ki a panaszos levelek közül. Volt közöttük vélt sérelem, de volt megalapozott is. A NEB valamennyit tisztázta és kivizsgálja a következőket. Az eddigi megállapítások azt bizonyítják, hogy ha a vezetők, vagy szervek jobban körülnéznének saját portájukon, sok panaszos levél nem juthatna el a NEB-hez. És ez lenne a helyesebb. Bogár Ferenc £Beo
