Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
Közművesítik Mátészalkát Készül az általános rendezési terv A modern lakásépítkezé sek Mátészalkán is megkövetelik az ivóvíz és szennycsatorna rendszer hálózatának kiépítését. Elkészítették a község ivóvízvezetékének tanulmánytervét. Mintegy 28— 30 kilométer hosszúságban fogják csatornázni az utcákat. A 27 millió forintos beruházással készülő ivóvíz-csatornarendszert a víztorony megépítésével 4—5 fúrott kút fogja táplálni. Az építkezésre fordított közel 30 millió forint állami. lakossági és üzemi hozzájárulásból, valamint községfejlesztés alapból tevődik össze. A jövő év végéig az EM települési főosztály megbízásából, az EM Debreceni Tervező Vállalat elkészíti Mátészalka általános rendezési tervét. Tervezés alatt áll a község új központjának kiépítése is. A jövő évben kezdenek hozzá a Bajcsy-Zsilinszky utcában 8 millió forintos beruházással egy vegyesáruház megépítéséhez. Az egyemeletes áruház 2300 négyzetméter alapterületű lesz. Ugyancsak a község központjában 1968 évi kezdéssel egy abc-áruház megépítését tervezik. A harmadik ötéves terv folyamán banképületet is kap a község. A központban termelőszövetkezeti társulati elárusító bolt nyílik. Ugyancsak jövő évi kezdéssel a községi sportpályán egy 700 ülőhelyes lelátót építenek. Az építkezéseknél nagy szerepe lesz a társadalmi munkának. Bözel 200 ezer forintos állami beruházásból a jövő évben mintegy 1800 méterrel bővítik az újonnan létesült utcákban a villanyhálózatot. További telekhelybővítést végeznek. Kétmillió forint községfejlesztési hitelből 200 új telek kisajátítását tervezik. Az új utcák tervezésénél már a bölcsődék, boltok és orvosi rendelők elhelyezésére is gondoltak. 80—90 új családi ház épül évente Mátészalkán. A harmadik ötéves tervben 20 társasház építéséhez adnak telket. (m. m.) Beke István marad 'Ojsáffhír: Hétfőn kezdték meg a távfűtési hálózat működtetését az Északi Alközpontban. — Jöjjön ide, ha beszél- getni akar! — mondta a telefonba. — Nem hagyhatom itt a műszerezést. Másnál barátságtalannak vélné az ember ezt a hangnemet, de Beke Istvánnál nem az. <3 ilyen Ha kell, komoly de ennél jobban szeret hunyorogni a szem_ üvege mögül, ami nála azt jelenti, hogy nem kell egészen komolyra érteni mindent. Tősgyökeres pesti — Tősgyökeres pesti vagyok. Mégpedig franzstadti, és én nemcsak szurkoltam a Fradinak, hanem sportoltam is ott. — Milyen sportot?-— ökölvívást. — És most hol lakik? — Nem tudom. Nálunk, a CSŐSZER-nél sokan nem tudják, hol laknak. Tulajdonképpen Pesten, de ott már március óta nem voltam Nem engedett a gáz, meg a távfűtés, még a vezetőségválasztó taggyűlésre sem. Ma jönnek majd és letolnak miatta. Aztán ideig, lenesen még Kótajban is lakom. Aztán itt. Egy pesti ember Nyíregyházán telepszik le. — Ha nekem ezt néhány évvel ezelőtt megjósolja valaki... . De aztán lám, így alakult öt éve jöttem ide, először a kótaji vízmüvet szereltem. Aztán a konzervgyárat. Most a gázt meg a hőtávvezetéket. Kacsazsíros kenyeret eszik Mégis mondom, hogy érdekes eset. — Ez tegnap is szóba került. A konzervgyáriak nem emlékeztek a két évvel ezelőtti dolgokra. Mindegy mire, lényeg az, hogy nekik kellemetlen lett volna. Akkor én emlékeztettem őket, elmondtam az esetet. Erre ők azt mondták, hogy én milyen érdekes vagyok. Kacsazsíros kenyeret eszik, sóba mártogatott cseresznyepaprikát harap hozzá. — A múltkor azt mondja az igazgatóm nagy dühösen: — Jogomban van felfüggeszteni magát! A napokban járt itt megint az igazgató. Végigjárta a lépcsőket a gépteremben Azt kérdezi békítőén: — Beke úr, magának mi baja van? — Akkor én elmondtam mi bajom van itt a hőtávval meg A gázzal. Erre az igazgató azt feleli, hogy nem kell annyira mellre szívni. Félig munkás, félig műszaki Felugrik: — Hát akkor ki szívja mellre, ha én sem? Legyint egyet, visszaül a deszkára. Fakó munkaruhát visel, alatta vakítóan fehér inget. Félig munkás, félig műszaki, — valahol a kettő között. Kérdem, épített-e már magának valamit? — Nem, még sosem. Mert mi a mi sorsunk? Elvégezzük a próbaüzemet, aztán fogjuk magunkat és megyünk tovább. Tizenhét éve csinálom ezt tizenhét éve kuncsorgok a világban. — Sók az, nagyon sok. — Most újra kezdem. Ott. hagytam Pestet, megnősültem, letelepszek Nyíregyházán. Uj módon rendezem be az életemet, most, negyvenöt évesen. Épül az Északiban a társasházunk, abban is lesz gáz, meg távfűtés, így hát magamnak építem. Sokáig lesz Itt még munka és azután ••• — Meddig lesz itt dolguk? — Pár évig. Megkaptuk a gázhálózat második ütemének munkáit. — És akkor mi lesz, ha más városba költözik a CSŐSZER? — Hogy-hogy mi lesz? — kérdi vissza hunyorogva — A CSŐSZER megy Beke marad. Azután arról beszél, hogy öt év alatt mióta ő itt dolgozik, milyen sokat fejlődött ez a város. Kun István ffovy érvényesülhet a/ új mechanizmus? Az önállóbb, sikeresebb munka feltételei állami gazdaságainkban A harmadik ötéves tervet már a gazdasági reform szellemében készítettük. Gazdaságunk kötelező tervszámot csak kettőt kapott, a kenyérgabona és hústermelési tervet. A többi növény- és állati termékekre gazdaságunk objektív adottságaiból, közgazdasági viszonyokból, technikai ellátottságból, munkaerőhelyzetből levonva a következtetéseket készítettük a tervet. így került sor a dohányterület csökkentésére, mert pajtahiány van és a meglévő pajták felújítása, korszerűsítése is két-három évet vesz igénybe. A szar- vasmarha-hizlalási ágazat jobb fehérje, keményítőellátását a lucerna- és silókukoricaterület változtatásával kívánjuk megoldani. A reális termésátlagokat 5— 10 éves tényszámok segítségével terveztük. Mindezek — és még lehetne sorolni — kis változtatásoknak tűnnek, de mégis lényegesek mert a helyi viszonyok és a gazdaságosság ismeretében, ér. dekében történnek. Az egész tervkészítés mechanizmusát megkönnyíti emellett az eredményes gazdálkodás iránymutatói. a felettes szervektől várjuk az anyag és bérgazdálkodás egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét, a jobb és biztonságosabb anyagellátást. Az ösztönzőbb bérezési módszerek lehetőségét, a termelés munkaerőbiztositását, a kockázatvállalás rugalmas változtatását. Milyen a jelenlegi helyzet? Gépműhelyünk, épitőbri- gádunk anyagokkal való ellátása nehézségekbe ütközik. Uj gyártmányok, erőgépek, alkatrészekkel való ellátása — főleg ha import — sincs országosan sem megoldva. Nagyon sok az állandó hiánylistán szereplő cikk. 1965— 66-ban öt erőgép hiányzó alkatrészek, anyagok miatt 1200 munkaórát esett ki a termésből. Emellett a munkálatok késedelmes elvégzése tetemes kárt is okozott a növényekben. A termelési ágazatok eddig nehezen voltak megváltoztathatók, így a munkaerőt is csak a meglévő ágazatokhoz lehetett kötni. Jelenleg az anyagi érdekeltség nem mindig ösztönző- A saját elgondolásokat azért nem lehet érvényesíteni, mert a béralap szigorúan kötött. Az utóbbi években mindig túlléptük a bérkeretet, a magasabb termések, az időjárási behatások miatt Tervezni reális béralapot, ösztönzőbb célprémiumot mégsem lehetett. Nagy a forgalom az új fehérgyarmati áruházban. • Foto: Hammel József Fekete Gyula: Olapléniból Évről évre nemesedünk. Finomodik a lelkünk, érlelődnek, kiforrnak, letisztulnak az érzéseink, szárnyakat kapnak, megemelkednek a gondolataink — egészben véve nemesedünk tehát, és megindító, hogy milyen erőltetett ütemben. Védjük a természetet, az állatot, a virágot a fát, az erdőt, a forrást, a barlangot, a parkot, a műemléket, a városképet. Védjük továbbá az embert is, bár ez idáig azt nem annyira személy és terület szerint, mint a géménél erdő vaddisznaít; inkább csak elvileg védjük. Szeretnék én Magyarországon kormorán lenni — azaz népiesebb nevén: kárókatona. Vagy nemeskócsag. Vagy kanalasgém. Halásznék a Kisbalatonon horgászjegy nélkül és az emberek számára tilalmas időben is zavartalanul; költenék-költenék-költögetnék, zavartalanul; pihennék amennyit nagyon muszáj és dolgoznék, amennyit csak jólesik, zavartalanul, mert — mint ritka madárnak — nem csupán életem és testi épségem védené az állam, hanem háborítatlan nyugalmam is. De hát nem lehet Magyarországon mindenki ritka madár. Az ember nem ritkaság, nem szorul tehát védelemre. Ámbár, alighogy ezt leírom, rögtön gyanakvásom támad: mintha a kétségtelen ritkaságot sem védenénk mi, ha már egyszer ember formája van. A gyerekekre gondolok. Erre a hazai márkájú ritkaságra; mint azt bizonyára tudják, a gyérek hét észtén, dő óta világviszonylatban Magyarországon a legritkább. Ideje volna hát erre a ritkaságra is kiterjeszteni a társadalom védelmét és gondoskodását. Ez persze bajjal jár; hatályon kívül kellene helyeznünk jóné- hány magyar szabadalmat. Amilyen például a parkosított játszótér, ahol a gyerekeknek hovatovább illedelmesen. karbatett kézzel kell ülniök, nehogy a parkot sérelem érje. De van ilyen sajátos ..találmányunk” más is. Például sokszor eltűnődtem azon, hogy a Balaton déli partja valószínűleg a világ legjobb földrajzi, éghajlati, természeti adottságokkal rendelkező és bizonyára a legnagyobb természetes gye. rekstrandja. Selymes víz, bársonyos homok, több száz méter mélyen a tóba nyúló sekély és veszélytelen partsáv. Ha kihasználnánk ezeket az adottságokat, és valahol kiépítenénk egy gonddal-szeretettel, hozzáértéssel megtervezett, méreteiben is impozáns gyerekstrandot — afféle liliputi vízi-világvárost — a szükséges szállodákkal, táborhelyekkel, ellátnánk szakképzett személyzettel, s minden elképzelhető, ide alkalmas játékkal akár a történelem összes hajótipusainak törpe másolataival is, világhírű nemzetközi gyerek-nyaralóhellyé tehetnénk pár év alatt. Nem -mondom tovább, mit jelentene ez valutában is meg idegenforgalomban is. Mondhatnám pedig tovább, hiszen eleget tűnődtem rajta. De egyelőre hagyjuk az ábrándokat: láttam ugyanis egy nem tudom, mennyire érvényes távlati tervet, amely a déli Balaton-part rendezésére készült. Több száz milliós, talán milliárdos beruházást igényel, feltöltjük majd a tó iszapjával a déli partszegélyt és közvetlenül a part mentén — séta-autóutat építünk rajta. Szükséges-e megindo. kolnom, hogyan tenné tönk. re a világ legnagyobb és legkellemesebb természetes gyerekstrandját a vízparton végigcikázó, zajos poros, motorgázos, gyerekekre és autósokra egyaránt életveszélyes autóút? Jól van, tudom, az elődeink is megtették a magukét. Már ma is kevés az olyan partsáv a Balatonnál, ahol a nagyvárosi zajból menekülő tízezrek viszonylagos nyugalmat és még kel. lemesnek mondható természetes környezetet találnak, ahol nem csattog-menny- dörög negyedóránként a tó legértékesebb részén, köz. vétlenül a partján a vonat, nem ontják a széngázt a mozdonyok, nem repesztik a levegőt sűrűn egymás nyomában száguldó autók — ha nem teszünk valamit a gépcentrikus, technomániás tervek ellen ennek a kevés, nyugalmasabb helynek az évei is meg vannak számlálva. Bámulatos, amilyen leleményesek vagyunk abban, hogyan üldözhetjük ki minden fellelhető zugból — költséget nem kímélve — a természet közelségére, a tiszta levegőre, a csendre, a felüdülésre vágyó embert. Egy újságíró például azon kesereg, miért nincs a Balatonon annyi motorcsónak, mint a Genfi-tavon? MegAz értéktörvény, pénzgazdálkodás, piac, újszerű — és a mai időknek megfelelően korszerű — értelmezése a gyakorlatban való alkalmazása a mezőgazdasági termelésre is kihat. A kezdeti lépések már ebben az évben megtörténtek az állóeszközök reális átértékelése, az amortizációs költségek változtatása, a fenntartás költségek bevezetése egyes termelési és értékesítési árak változása, terven felülj selejtáruk piaci értékesítése területén. Várjuk a további ésszerű változtatásokat és egyszerűsítéseket. Például a Nemzeti Bank ne vegye elfekvő készletnek, magasabb kamattal a tartalékolt növényvédőszereket, műtrágyákat. Csökkenteni kell a beruházások bürokratikus, egyes részleteiben felesleges ügykezelését. A piacokon való részvételtől, a kereslet-kínálat árkialakítástól. az olcsóbban, jobb minőségben előállított áruk győzelmét várjuk. A különböző értékesítéssel foglalkozó vállalatoknak, mint a MÉK-nek, át keli alakítani egész szervezetét, mert a mostani nem felel meg a gazdaságos, gyorsabb, jobb minőségben a fogyasz tóhoz kerülő árutermelés gyakorlatának. Rugalmasabb kapcsolat kiépítését és engedélyezését várjuk az egyes gazdaságok, vállalatok és üzletek között. Ki kell külszöbölni. átalakítani az egyes közbeiktatott kereskedelmi mozgatásokat, szállításokat, mert ez nagyon megdrágítja az árukat. Á mezőgazdaság anvagi- és pénzeszközökkel való jobb ellátását várjuk az új mechanizmus bevezetésétől, többek közt a termelői és értékesítési árak további reális változtatását. A szükséges alkatrészekkel és nyersanyagokkal való ellátást, olcsóbb árakon, természetesen ennek feltétele, hogy az ipar is gazdaságosabban termeljen a szükségletnek és keresletnek megfelelően, nem pedig, sok esetben elfekvő raktárkészletekre. így, mint a termelésben mindenhol, az állami gazdaságokban is a rejtett tartalékok feltárása lehetséges lesz és az önálló, rugalmasabb gazdálkodás magasabb termelékenységet fog eredményezni. Dr. Péter István a Nyírtassi Állami Gazdaság igazgatója. érdemelné, hogy hazai gyártmányú durrogó Sirálymotorok gépágyúzajával és benzinbűzével övezve töltsön el két hetet a szabad ságából. Nincs menekvés?... (Derűs vasárnap reggeleken százezer városi ember fölkerekedik. hogy a környező erdőkben-hegyekben keressen egy csendes zugot. Ámde tízezer viszi a táskarádióját, s a táskarádiónak az az átka, hogy megszokottá vált napjainkban: még a modernebb vonalú és a leg- külföldibb táskarádió tulajdonosára sem figyel föl most már senki, ha csak nem a legerősebbre csavarja a gombot. Természetesen a legerősebbre csavarja, és elkeseredett hangpárbajt folytat a magnókkal, a gitárokkal, s a villamosított hétvégi házak érctorkú hangszóróival...) Higgyék el nem kérek en a magamfajtáknak több nyugalmat, több csendet több levegőt, csak egy-egv napra annyit, amennyit a gemenci erdő vaddisznóin,- egész évre biztosít az állam; védnökség. És dehogyis akarok természetvédelmi területeinkről egyetlen rossz szót is ejteni. Csupán megkockáztatom a kérdést: nem volna-e helyénvaló néhánv „embervédelmi területet” is kijelölnünk?
