Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

Közművesítik Mátészalkát Készül az általános rendezési terv A modern lakásépítkezé sek Mátészalkán is meg­követelik az ivóvíz és szennycsatorna rendszer hálózatának kiépítését. Elkészítették a község ivóvízvezetékének tanul­mánytervét. Mintegy 28— 30 kilométer hosszúságban fogják csatornázni az utcá­kat. A 27 millió forintos beruházással készülő ivó­víz-csatornarendszert a víz­torony megépítésével 4—5 fúrott kút fogja táplálni. Az építkezésre fordított kö­zel 30 millió forint álla­mi. lakossági és üzemi hoz­zájárulásból, valamint köz­ségfejlesztés alapból tevő­dik össze. A jövő év végéig az EM települési főosztály megbízásából, az EM Deb­receni Tervező Vállalat el­készíti Mátészalka általános rendezési tervét. Tervezés alatt áll a község új köz­pontjának kiépítése is. A jövő évben kezdenek hoz­zá a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában 8 millió forintos beruházással egy vegyes­áruház megépítéséhez. Az egyemeletes áruház 2300 négyzetméter alapterületű lesz. Ugyancsak a község központjában 1968 évi kez­déssel egy abc-áruház meg­építését tervezik. A har­madik ötéves terv folya­mán banképületet is kap a község. A központban termelőszövetkezeti társu­lati elárusító bolt nyílik. Ugyancsak jövő évi kez­déssel a községi sportpá­lyán egy 700 ülőhelyes le­látót építenek. Az építke­zéseknél nagy szerepe lesz a társadalmi munká­nak. Bözel 200 ezer forin­tos állami beruházásból a jövő évben mintegy 1800 méterrel bővítik az újon­nan létesült utcákban a villanyhálózatot. További telekhelybőví­tést végeznek. Kétmillió forint községfejlesztési hi­telből 200 új telek kisajá­títását tervezik. Az új ut­cák tervezésénél már a bölcsődék, boltok és orvo­si rendelők elhelyezésére is gondoltak. 80—90 új csa­ládi ház épül évente Má­tészalkán. A harmadik öt­éves tervben 20 társasház építéséhez adnak telket. (m. m.) Beke István marad 'Ojsáffhír: Hétfőn kezdték meg a távfűtési hálózat mű­ködtetését az Északi Alköz­pontban. — Jöjjön ide, ha beszél- getni akar! — mondta a te­lefonba. — Nem hagyhatom itt a műszerezést. Másnál barátságtalannak vélné az ember ezt a hang­nemet, de Beke Istvánnál nem az. <3 ilyen Ha kell, komoly de ennél jobban szeret hunyorogni a szem_ üvege mögül, ami nála azt jelenti, hogy nem kell egé­szen komolyra érteni min­dent. Tősgyökeres pesti — Tősgyökeres pesti va­gyok. Mégpedig franzstadti, és én nemcsak szurkoltam a Fradinak, hanem sportoltam is ott. — Milyen sportot?-— ökölvívást. — És most hol lakik? — Nem tudom. Nálunk, a CSŐSZER-nél sokan nem tudják, hol laknak. Tulaj­donképpen Pesten, de ott már március óta nem vol­tam Nem engedett a gáz, meg a távfűtés, még a ve­zetőségválasztó taggyűlésre sem. Ma jönnek majd és letolnak miatta. Aztán ideig, lenesen még Kótajban is lakom. Aztán itt. Egy pesti ember Nyíregy­házán telepszik le. — Ha nekem ezt néhány évvel ezelőtt megjósolja valaki... . De aztán lám, így alakult öt éve jöttem ide, először a kótaji vízmü­vet szereltem. Aztán a konzervgyárat. Most a gázt meg a hőtávvezetéket. Kacsazsíros kenyeret eszik Mégis mondom, hogy ér­dekes eset. — Ez tegnap is szóba ke­rült. A konzervgyáriak nem emlékeztek a két évvel ez­előtti dolgokra. Mindegy mire, lényeg az, hogy nekik kellemetlen lett volna. Ak­kor én emlékeztettem őket, elmondtam az esetet. Erre ők azt mondták, hogy én milyen érdekes vagyok. Kacsazsíros kenyeret eszik, sóba mártogatott cse­resznyepaprikát harap hoz­zá. — A múltkor azt mondja az igazgatóm nagy dühösen: — Jogomban van felfüg­geszteni magát! A napokban járt itt megint az igazgató. Végigjárta a lépcsőket a gépteremben Azt kérdezi békítőén: — Beke úr, ma­gának mi baja van? — Ak­kor én elmondtam mi ba­jom van itt a hőtávval meg A gázzal. Erre az igazgató azt feleli, hogy nem kell annyira mellre szívni. Félig munkás, félig műszaki Felugrik: — Hát akkor ki szívja mellre, ha én sem? Legyint egyet, visszaül a deszkára. Fakó munkaruhát visel, alatta vakítóan fehér inget. Félig munkás, félig mű­szaki, — valahol a kettő között. Kérdem, épített-e már magának valamit? — Nem, még sosem. Mert mi a mi sorsunk? Elvégez­zük a próbaüzemet, aztán fogjuk magunkat és me­gyünk tovább. Tizenhét éve csinálom ezt tizenhét éve kuncsorgok a világban. — Sók az, nagyon sok. — Most újra kezdem. Ott. hagytam Pestet, megnősül­tem, letelepszek Nyíregy­házán. Uj módon rendezem be az életemet, most, negy­venöt évesen. Épül az Észa­kiban a társasházunk, ab­ban is lesz gáz, meg táv­fűtés, így hát magamnak építem. Sokáig lesz Itt még munka és azután ••• — Meddig lesz itt dolguk? — Pár évig. Megkaptuk a gázhálózat második üte­mének munkáit. — És akkor mi lesz, ha más városba költözik a CSŐSZER? — Hogy-hogy mi lesz? — kérdi vissza hunyorogva — A CSŐSZER megy Beke marad. Azután arról beszél, hogy öt év alatt mióta ő itt dol­gozik, milyen sokat fejlődött ez a város. Kun István ffovy érvényesülhet a/ új mechanizmus? Az önállóbb, sikeresebb munka feltételei állami gazdaságainkban A harmadik ötéves tervet már a gazdasági reform szellemében készítettük. Gazdaságunk kötelező terv­számot csak kettőt kapott, a kenyérgabona és húster­melési tervet. A többi nö­vény- és állati termékekre gazdaságunk objektív adottságaiból, közgazdasági viszonyokból, technikai ellá­tottságból, munkaerőhely­zetből levonva a következ­tetéseket készítettük a tervet. így került sor a dohány­terület csökkentésére, mert pajtahiány van és a meg­lévő pajták felújítása, kor­szerűsítése is két-három évet vesz igénybe. A szar- vasmarha-hizlalási ágazat jobb fehérje, keményítőel­látását a lucerna- és siló­kukoricaterület változtatá­sával kívánjuk megoldani. A reális termésátlagokat 5— 10 éves tényszámok segítsé­gével terveztük. Mindezek — és még lehetne sorolni — kis változtatásoknak tűnnek, de mégis lényegesek mert a helyi viszonyok és a gaz­daságosság ismeretében, ér. dekében történnek. Az egész tervkészítés mechaniz­musát megkönnyíti emellett az eredményes gazdálkodás iránymutatói. a felettes szervektől várjuk az anyag és bérgazdálkodás egyszerűsítését, hatékonyab­bá tételét, a jobb és bizton­ságosabb anyagellátást. Az ösztönzőbb bérezési mód­szerek lehetőségét, a terme­lés munkaerőbiztositását, a kockázatvállalás rugalmas változtatását. Milyen a je­lenlegi helyzet? Gépműhelyünk, épitőbri- gádunk anyagokkal való ellátása nehézségekbe ütkö­zik. Uj gyártmányok, erő­gépek, alkatrészekkel való ellátása — főleg ha import — sincs országosan sem megoldva. Nagyon sok az állandó hiány­listán szereplő cikk. 1965— 66-ban öt erőgép hiányzó al­katrészek, anyagok miatt 1200 munkaórát esett ki a termésből. Emellett a munkálatok késedelmes el­végzése tetemes kárt is okozott a növényekben. A termelési ágazatok ed­dig nehezen voltak megvál­toztathatók, így a munkaerőt is csak a meglévő ágazatok­hoz lehetett kötni. Jelenleg az anyagi érdekeltség nem mindig ösztönző- A saját elgondolásokat azért nem lehet érvényesíteni, mert a béralap szigorúan kötött. Az utóbbi években min­dig túlléptük a bérkeretet, a magasabb termések, az időjárási behatások miatt Tervezni reális béralapot, ösztönzőbb célprémiumot mégsem lehetett. Nagy a forgalom az új fehérgyarmati áruházban. • Foto: Hammel József Fekete Gyula: Olapléniból Évről évre nemesedünk. Finomodik a lelkünk, érle­lődnek, kiforrnak, letisztul­nak az érzéseink, szárnya­kat kapnak, megemelkednek a gondolataink — egészben véve nemesedünk tehát, és megindító, hogy milyen erőltetett ütemben. Védjük a természetet, az állatot, a virágot a fát, az erdőt, a forrást, a barlangot, a par­kot, a műemléket, a város­képet. Védjük továbbá az embert is, bár ez idáig azt nem annyira személy és terület szerint, mint a gé­ménél erdő vaddisznaít; in­kább csak elvileg védjük. Szeretnék én Magyaror­szágon kormorán lenni — azaz népiesebb nevén: ká­rókatona. Vagy nemeskó­csag. Vagy kanalasgém. Halásznék a Kisbalatonon horgászjegy nélkül és az emberek számára tilalmas időben is zavartalanul; köl­tenék-költenék-költögetnék, zavartalanul; pihennék amennyit nagyon muszáj és dolgoznék, amennyit csak jólesik, zavartalanul, mert — mint ritka madárnak — nem csupán életem és testi épségem védené az ál­lam, hanem háborítatlan nyugalmam is. De hát nem lehet Ma­gyarországon mindenki rit­ka madár. Az ember nem ritkaság, nem szorul tehát védelemre. Ámbár, alighogy ezt le­írom, rögtön gyanakvásom támad: mintha a kétségte­len ritkaságot sem védenénk mi, ha már egyszer ember formája van. A gyerekekre gondolok. Erre a hazai márkájú rit­kaságra; mint azt bizonyára tudják, a gyérek hét észtén, dő óta világviszonylatban Magyarországon a legrit­kább. Ideje volna hát erre a ritkaságra is kiterjeszteni a társadalom védelmét és gondoskodását. Ez persze bajjal jár; hatályon kívül kellene helyeznünk jóné- hány magyar szabadalmat. Amilyen például a parkosí­tott játszótér, ahol a gye­rekeknek hovatovább ille­delmesen. karbatett kézzel kell ülniök, nehogy a par­kot sérelem érje. De van ilyen sajátos ..ta­lálmányunk” más is. Pél­dául sokszor eltűnődtem azon, hogy a Balaton déli partja valószínűleg a világ legjobb földrajzi, éghajlati, természeti adottságokkal rendelkező és bizonyára a legnagyobb természetes gye. rekstrandja. Selymes víz, bársonyos homok, több száz méter mélyen a tóba nyúló sekély és veszélytelen part­sáv. Ha kihasználnánk eze­ket az adottságokat, és va­lahol kiépítenénk egy gond­dal-szeretettel, hozzáértéssel megtervezett, méreteiben is impozáns gyerekstrandot — afféle liliputi vízi-világvá­rost — a szükséges szállo­dákkal, táborhelyekkel, el­látnánk szakképzett sze­mélyzettel, s minden elkép­zelhető, ide alkalmas já­tékkal akár a történelem összes hajótipusainak törpe másolataival is, világhírű nemzetközi gyerek-nyaraló­hellyé tehetnénk pár év alatt. Nem -mondom tovább, mit jelentene ez valutában is meg idegenforgalomban is. Mondhatnám pedig tovább, hiszen eleget tűnődtem raj­ta. De egyelőre hagyjuk az ábrándokat: láttam ugyanis egy nem tudom, mennyire érvényes távlati tervet, amely a déli Balaton-part rendezésére készült. Több száz milliós, talán milliár­dos beruházást igényel, feltöltjük majd a tó iszap­jával a déli partszegélyt és közvetlenül a part mentén — séta-autóutat építünk rajta. Szükséges-e megindo. kolnom, hogyan tenné tönk. re a világ legnagyobb és legkellemesebb természetes gyerekstrandját a vízparton végigcikázó, zajos poros, motorgázos, gyerekekre és autósokra egyaránt életve­szélyes autóút? Jól van, tudom, az elő­deink is megtették a magu­két. Már ma is kevés az olyan partsáv a Balatonnál, ahol a nagyvárosi zajból menekülő tízezrek viszony­lagos nyugalmat és még kel. lemesnek mondható termé­szetes környezetet találnak, ahol nem csattog-menny- dörög negyedóránként a tó legértékesebb részén, köz. vétlenül a partján a vonat, nem ontják a széngázt a mozdonyok, nem repesztik a levegőt sűrűn egymás nyo­mában száguldó autók — ha nem teszünk valamit a gépcentrikus, technomániás tervek ellen ennek a ke­vés, nyugalmasabb helynek az évei is meg vannak számlálva. Bámulatos, amilyen lele­ményesek vagyunk abban, hogyan üldözhetjük ki min­den fellelhető zugból — költséget nem kímélve — a természet közelségére, a tiszta levegőre, a csendre, a felüdülésre vágyó embert. Egy újságíró például azon kesereg, miért nincs a Ba­latonon annyi motorcsónak, mint a Genfi-tavon? Meg­Az értéktörvény, pénzgaz­dálkodás, piac, újszerű — és a mai időknek megfelelő­en korszerű — értelmezése a gyakorlatban való alkal­mazása a mezőgazdasági termelésre is kihat. A kez­deti lépések már ebben az évben megtörténtek az ál­lóeszközök reális átértékelé­se, az amortizációs költségek változtatása, a fenntartás költségek bevezetése egyes termelési és értékesítési árak változása, terven felülj selejtáruk piaci értékesítése területén. Várjuk a továb­bi ésszerű változtatásokat és egyszerűsítéseket. Példá­ul a Nemzeti Bank ne vegye elfekvő készletnek, maga­sabb kamattal a tartalé­kolt növényvédőszereket, műtrágyákat. Csökkenteni kell a beruházások bürok­ratikus, egyes részleteiben felesleges ügykezelését. A piacokon való részvételtől, a kereslet-kínálat árkiala­kítástól. az olcsóbban, jobb minőségben előállított áruk győzelmét várjuk. A különböző értékesítéssel foglalkozó vállalatoknak, mint a MÉK-nek, át keli alakítani egész szervezetét, mert a mostani nem felel meg a gazdaságos, gyorsabb, jobb minőségben a fogyasz tóhoz kerülő árutermelés gyakorlatának. Rugalmasabb kapcsolat kiépítését és engedélyezését várjuk az egyes gazdaságok, vállalatok és üzletek között. Ki kell külszöbölni. átalakí­tani az egyes közbeiktatott kereskedelmi mozgatásokat, szállításokat, mert ez na­gyon megdrágítja az árukat. Á mezőgazdaság anvagi- és pénzeszközökkel való jobb ellátását várjuk az új mecha­nizmus bevezetésétől, töb­bek közt a termelői és ér­tékesítési árak további reá­lis változtatását. A szüksé­ges alkatrészekkel és nyers­anyagokkal való ellátást, ol­csóbb árakon, természete­sen ennek feltétele, hogy az ipar is gazdaságosabban termeljen a szükségletnek és keresletnek megfelelően, nem pedig, sok esetben el­fekvő raktárkészletekre. így, mint a termelésben mindenhol, az állami gaz­daságokban is a rejtett tar­talékok feltárása lehetséges lesz és az önálló, rugalma­sabb gazdálkodás magasabb termelékenységet fog ered­ményezni. Dr. Péter István a Nyírtassi Állami Gazda­ság igazgatója. érdemelné, hogy hazai gyártmányú durrogó Sirály­motorok gépágyúzajával és benzinbűzével övezve tölt­sön el két hetet a szabad ­ságából. Nincs menekvés?... (Derűs vasárnap reggeleken száz­ezer városi ember fölkere­kedik. hogy a környező er­dőkben-hegyekben keressen egy csendes zugot. Ámde tízezer viszi a táskarádió­ját, s a táskarádiónak az az átka, hogy megszokottá vált napjainkban: még a modernebb vonalú és a leg- külföldibb táskarádió tulaj­donosára sem figyel föl most már senki, ha csak nem a legerősebbre csavar­ja a gombot. Természetesen a legerősebbre csavarja, és elkeseredett hangpárbajt folytat a magnókkal, a gitá­rokkal, s a villamosított hétvégi házak érctorkú hangszóróival...) Higgyék el nem kérek en a magamfajtáknak több nyugalmat, több csendet több levegőt, csak egy-egv napra annyit, amennyit a gemenci erdő vaddisznóin,- egész évre biztosít az állam; védnökség. És dehogyis akarok természetvédelmi te­rületeinkről egyetlen rossz szót is ejteni. Csupán meg­kockáztatom a kérdést: nem volna-e helyénvaló néhánv „embervédelmi területet” is kijelölnünk?

Next

/
Thumbnails
Contents