Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
A harminckilences dandár komisszárja Karikás Frigyes születése 75. évfordulóján Az idős munkásuk közül sokan emlékeznek rá: féligmeddie gyerekek voltak még, amikor látták daliás alakját, homlokába hulló gesztem ebarna haját. Találkoztak vele a proletárok forradalmi akcióinak szervezése közben és ez 1919-es a honvédő háború csataterein. Mások, — a náluk fia.„labbak — az évekkel ezelőtt bemutatott magyar film, A harminckilences dandár alapján idézik fél képzeletükben a komisszár alakját, aki határozottságával. bátorságával a történelem legendás alakjává nőtt. Vannak akik írásait ismerik, A járatos ember-t, és más elbeszéléseit, amelyekből oldalról oldalra Kiérződik, árad őszinte, nagyszerű embersége forradalmi szelleme, nazafias lángolása és életre szóló elkötelezettsége a nép iránt A porletárfor- ladalom katonája itthon, iparszervezó trösztigazgató a Szovjetunióban, agitátor, iró, az illegalitásban küzdő párt sok országban ismert egyik népszerű vezeto'e, párizsi munkások barátja, a Francia Kommunista Párt tagja, v fáradhatatlan és félelmet nem Ismerő magvar forradalmár — ez veit Karikás Frigves. Bol ossebesen, Erdélyben szüle*ett 1891 november 4-én. Ma lenne 75 esztendős. Még a világháború befejezése előtt — orosz hadifogságból - az 1917-es moszkvai felkelés barikádjaira Vezetett az útja. Határtalanul büszke volt rá, hogy szuronyos puskával a valiá i őrséget állhatott a Kreml kapujánál, s ott közvetlen közelről láthatta Lenint. Amikor hazatért, belevetette magát a megismert forradalmi cél megvalósításáért indított küzdelembe. A mozgalom napról napra nagyobb tömegeket ragadott magával Karikás a Kommunisták Magyarországi Pártja alapító tagjai közé tartozott. A fronton személyes bátorságával vívta ki a magyar Vörös Hadsereg katonáinak rajongó szerete- tét. A Tanácsköztársaság bukása ntán a kapitalista Európa rendőrségeinek üldözöttje lett. Kereste Becs, Berlin, Róma belügyi hatósága, s eközben 6 az eszme szolgálatában egyik országból a másikba ment, Vakmerő bátorsággal szervezte a szocialista forradalom osztagait. Amikor 1930 kora őszén a budapesti éhezők, a munkanélküliek puszta kézzel Viaskodtak a lovasrendőrség kardlapozó rohamai- vel. amikor megmozdult Gvőr, Pécs, Borsod. Nóg- rád, a Viharsarok munkássága és szegényparasztsáva, Karikás Frigves Párizsban a magyar proletariátus támogatására megszervezte a „Szeptember elseje-i” bizottságokat, tájékoztatta a francia kommunistákat a magyarországi eseményekről. Később — a párt utasítására — illegálisan hazatért. Sallai Imrével, Fürst Sándorral, Kilián Györggyel dolgozott, velük együtt fogták el 1932 nyarán. A bíróság börtönbüntetésre ítélte 1935-ben szabadult A munkások, kikkel lebukásáig érintkezett Budapesten és a vidéki városokban, mind csak „Virág elvtársinak ismerték, s ekkor tudták meg az újságok híradásaiból, hogy társuk, bátoritójuk — akit kiragadtak közülük — az egykori híres dandárkommisz- szár, Karikás Frigyes. A börtönből szabadulva a Szovjetunióba került. Sok helyen dolgozott, s mindig eredményesen, mert nagyszerű képességekkel megáldott, tehetséges ember volt. A párt veteránjai társai az emigrációban — amikor visszaemlékezhek ró, a jőbarátra, sose mulasztják el feleleveníteni kedves emlékeik között Karikás Friei nótázásait. Nem érhette meg a napot, amikor felszabadult hazája földjére léphetett volna. A küzdelmes élet megpróbáltatásai aláásták egészségét, megrongálták szívét: 1938 március 5-én halt meg. Nevét és hősi életét népe csak az elmúlt évtizedben ismerte meg igazából, amikor párttörténeti dokumentumok részletesen ismertették szerteágazó és nagyhatású mozgalmi tevékenységét. kiadták szép- irodalmi műveit, és az irodalomtörténet is összegezte jelehtős írói, műfordítói tevékenységét. Az utókor a magyar szabadságküzdelmek egyik kiemelkedő alakját tiszteli Karikás Frigyesben. V. F. Megyei események képekben Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban november 1-én ünnepélyesen megnyitották az országos politikai könyvhúnapot. A megnyiíön Gombás Sándor elviárs, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. A politikai könyvhónap alkalmából a megyei pártbizottság vb-férmében bensőséges ünnepségre került sor, ahol Markovics Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott köszönetét a kiváló politikai könyvié j siti knek és ad.a ót az arany és ezüst jelvényeket és könyvjutalmakat. Lovász Albert átveszi jutalmát Mar* kovics elvtárstól. A főmérnök hozott egy deszkát. Azt mondta, majd 6 megmutatja, hogyan érnek el tíz szekrényre Váló megtakarítást a Kisvárd &i Fa. és Bútoripari Vállalat munkásai. Mutatta á deszkát: Importáru, még egy hajszál repedés sincs rdjta. Hozott, egy másik deszkát. Haza) anyag tele repedéssel. Akik a főmérnök körül álltak, nevettek. — Az anyagtól sokminden függ — mondja Balogh István programozó, szak- szervezeti titkár — de nem minden. Az embereken van a hangsúly, Mert azért most sem dolgozunk Sem jobb, sem rosszabb anyaggal. Az emberek? Bent az irodában aZ Íróasztal mellett arról beszélgettünk, hogy kilenc munkabrigád dolgozik a vállalatnál, s a szocialista brigád címért eddig még egy sem nevezett be. Ellenben a szakszervezet javaslatára va. lamennyi brigád szerződést kötött a vállalattal, hogy versenyt indítanak a kiváló címért. A verseny sajátos formája ez. A vállalat kötelezte magát, hogy anyagot, s’ezen túlmenően minden feltételt biztosít a jobb munka végzéséhez, a brigádtagok pedig olyan kötelezvényt írtak alá, hogy normaidőn belül elkészítik az egyes termékeket, s alkalmazzák a korszerű technológiát, csökkentik a Selej. tét. minőségi munkát végeznek, anyag és energiatakarékosságra törekszenek. Egyszóval minden olyan dolgot vállaltak, amely lehetővé teszi hogy idén először nyereséges legyen a vállalat, — A szerződéskötésnek már az első fél évében meg volt az eredménye. 57 ezer forintot takarítottunk meg. De ettől is lényegesebb, hogy nincs selejt, nem értékesítünk leértékelt áron bútorokat. Tavasszal száz Szikrát adtunk el leértékelt áron és ez 30 ezer forintot Vitt el a nyereségből A Szikra kombinált szekrény gyártásának problémáját megoldottuk. Ma már nincs minőségileg baj a termékekkel. Van a szerződésnek egy olyan pontja, amely a munkafegyelemre Vonatközlk. Minden brigád elérheti a kiváló szintet de minden brigádtag is. Nem lesz mindenki kiváló dolgozó. Hogy miért, azt Deák Tamás szabász fogalmazta meg aköz- beh, míg a főmérnök a deszkabemutatót tartotta. — A mi brigádunkban is volt már egy fegyelmi. Olyan gyengébb kimenetelű. Az egyik dolgozótársunk ei. ment az ügyeit intézni, de nem jött vissza, egy^ kicsit felhajtott a garatra. Ő már nem lesz kiváló dolgozó, de azt is veszélyezteti, hogy a brigád elérje a kiváló szintet. Majd jö útra tereljük. Különben nem egészen úgy van az, ahogy a főmérnök elvtárs mondja, mert ha én hulladékmentesen dolgozom, úgy forgatom a gépen az anyagot hogy abból a legtöbbet kihozzam, ak* kor a takarékossággal nem lehet baj. Például a szekrények fiókelejéhez nem kaptunk megfelelő anyagot, nem sopánkodunk miatta, megcsináljuk mi. 16 ezer forintot takarítottunk meg vele. A Kisvárdai Fa- és Bútoripari Vállalatnál lényeges változás történt, és ez valóban nem az anyagtól, elsősorban az emberektől függött A vállalat csak néhány éves múltra tekint vissza, és ez alatt az idő alatt sok olyan dolog befolyásolta a munkát, ami egyáltalán nem segítette az előbbrejutást. Bizonytalan volt a fejlesztés, most az emberek örömmel újságolják, hogy a nyáron egy minisztériumi brigád Vizsgálta tevékenységüket s ennek hatásaként már jövőre komoly beruházást kapnak. Ez biztonságot teremt. Kiváló kiképzést eredményeik eléréséért, a határőrizetben tanúsított magatartásukért néphadseregünk huszonhat katonájának nyújtották át a „Kiváló Határőr” kitüntetést. Képünkön: Nyírbátorban a parancsnok átadja a kitüntetéseket határőröknek, tiszthelyetteseknek és tiszteknek. Hammel J. felvételei ütötték Össze poharaikat széles jókedvükben. A főszolgabíró hirtelen felnevetett: igeh hatásos ötlete van a szavazás sikere érdekében. A gondolatot tett követte, s a főszolgabíró széthajtotta a Vastag függönyt, kilépett az erkélyre. Hirtelen néma csend lett. — Igen tisztelt választó- polgárok, mélyen tisztelt Paraszt urak! — mondta a főszolgabíró az erkélyről a tömegnek. — öntsünk tiszta" vizet a pohárba, s maga a nép mondja ki a most választandó két jelölt úr közül árra az „igen”-t, aki neki legjobban megfelel. Azok. akik GubicB Zsigmond urat óhajtják a faluba főjegyzőnek maradjanak állva, vi- szoht akik Szabó Gyulára szavaznak, guggoljanak le. A tömeg mintha vezényszóra tette volna, egyszerre guggolt le. Nem lepődött meg ezen a főszolgabíró; nyugodtan visszalépett az erkély mögötti szobába, tele- spriccolta poharát, s széles jókedvvel koccintott újra az urakkal, akik még mindig nem értettek a dologból semmit. De menten felragyogott a szemük, amikor látták kis idő múlva, mint álldogálnak fel az emberek, nyújtózkodnak, nyomkodják elzsibbadt lábaikat. Ki bírja negyedóránál tovább a guggolást? Mikor minden „választópolgár” kinyújtotta gémberedelt végtagját és felállt, a főszolgabíró fel- csiptette monokliját, délcegen kilépett újra az erkélyre s meleg, ironikus szavakkal köszönetét mondott a népnek azért a bizalomért, amiért állvamaradásukkal EGYHANGÚLAG Gubics Zsigmond urat választották meg falujuk főjegyzőjének. Dénes Géza A legfőbb mégis az, hogy javult a munkaszervezés, a vállalatvezetés jobban épít az emberekre, többet törődik velük. Az első fél év Sikerein felbuzdulva a munkabrigádok a IX. pártkong- ressiuS tiszteletére kiegészítették vállalásukat. 800 helyett 61Ö Béke garnitúrát készítenek. Hogy miből lesz a plúsZ tíz garnitúra? — összepótoljuk a darabokat — mondja Gecsei Zoltán művezető — úgy pótoljuk össze, hogy a technológiától nem tértink el, jó minőségű bútort gyártunk, Aztán Vigyázunk minden szegre, minden csavarra. A kiváló brigád címet, a kiváló dolgozó címet, a vállalat történetében először januárban ítélik oda. ügy tűnik, — az eredmények bizonyítják — hogy a kiváló címnek nem egy brigád és nem egy-két dolgozó lesz jogos tulajdonosa. Seres Ernő Apámtól hallottam: 1936- ban történt. — Községi főjegyzői választásra készült a falu, s a lakosság nagyon szerette volna, ha falujuk szülöttét, az egyszerű parasztíiút tették volna meg a falu főjegyzőjévé, aki jó fejénél fogva segéd- jegyzői oklevelet szerzett. Ezt a fiút Szabó Gyulának hívták, s mindenki bízott benne, hogy ő majd szívből képviseli a falu ügyét. Főispán uraimék viszont — instállom — Gubics Zsig- mondot, a sörgyáros fiát akarták. Ezt a Gubics Zsigmondot bent a főispáni hivatalban máris úgy kezelték, mint Választott falusi főjegyzőt. Már csak a „népszavazáson” kellett keresztülesni, ami ugyebár úgyis csak formaság. A választás napján több száz parasztember gyűlt össze a községháza udvarán, akik hangos jelszavakkal adlak kifejezést óhajuknak: „Le Gubics Zsigmond- dai, éljen Szabó Gyula, a ml főjegyzőnk!” A hátsó kapunál szétvetett lábbal, lábhoz helyezett Szuronyos puskával állt két kakastollas csendőr. A tömeg az udvaron zúgott, morajloti Az ide nyíló erkély mögötti szobában, a függönyök mögött a főispán, főszolgabíró és egyéb előkelőségek (Ilii fjtvé4-d‘ Először nyereséggel . . . \álf ozások egy vállalatnál. mely eddig „bérelte“ az utolsó helyet
