Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
XXm. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ara: 50 fillér 1966. NOVEMBER 3, CSÜTÖRTÖK Szorgos évtized mérlege Kállai Gyula felszólalása a Hajdú Bihar megyei kommunisták pártértekezletén E gy évtizede, 1956 október 23-án fegyveres ellenforradalom támadt hazánkra, veszélybe sodorva népünk szabadságát, az ország függetlenségét, a népi hatalmat, a dolgozók 1945-től 1956-ig megalkotott forradalmi vívmányait, egyszersmind a világbékét is. Az imperialista hidegháborús kalandorok, a nemzetközi reakció legveszedelmesebb erői azt akarták elérni, hogy Magyarország kiszakadjon a szocialista világrendszerből és ezzel a szocialista tábor meggyengüljön. Súlyos háborús válság alakult ki e kalandor lépés következtében. A nemzetközi reakció mindenekelőtt a hazai reakció maradványaira, és egyes megtévesztett rétegekre, köztük fiatalokra támaszkodott, és arra számított, hogy a tisztánlátásukban megzavart tömegek nem lesznek képesek megakadályozni aljas terveit. De ezek a sötét erők elszámították magukat. Most, tíz év elmúltával emlékünnepségeket szerveztek a világ különböző sarkaiban, és semmiféle szemforgatás sem palástolhatta a valót: az 1956- os magyar ellenforradalom leverésével ők buktak meg, magukat és vesztett ügyüket gyászolják. Szabadságunk, szocialista népi hatalmunk, sok-sok vívmányunk, békénk volt a tét 1956-ban. De történelmünknek ebben a válságos pillanatában, Kádár János elvtárs vezetésével harci sorokba tömörültek a magyar kommunisták, megszervezték az MSZMP-t, életre keltették a forradalmi munkás-paraszt kormányt, mozgósították a dolgozó népet, megmagyarázva, hogy milyen óriási veszélybe taszították az ellenforradalmárok, fegyverbe hívták a munkásság legjobbjait, és kemény harcban győzelemre vezették a magyar népet az ellenforradalom fölött. Győzött a nép, és győzött a proletár internacionalizmus nagyszerű eszméje. A dolgozó emberek saját törekvéseiket látták viszont az új vezetés programjában. Helyeselték, hogy erélyesen felszámolja az ellenforradalom maradványait, határozottan leszámol a személyi kultusz éveiben elkövetett hibák következményeivel, eltökélten érvényt szerez a szocialista törvényességnek, és alkotóösszefogásra hív a szocialista célokban egyetértő valamennyi hazafit, hogy az egész nemzettel összeforrva oldja meg az ország nagy gondjait. A dolgozó tömegek bizalommal, és tettekben megnyilvánuló támogatással válaszoltak erre a politikára. A párt és a kormány, valamint a dolgozó tömegek közös harca eredményezte, hogy az ellenforradalom rövid idő alatt visszaszorult és az ország, amely 22 milliárd forintnyi kárt szenvedett, gyorsan talpraállt. Más testvéri országokkal együtt ebben is nagy segítségünkre volt a Szovjetunió, amely a fegyveres ellenforradalom leverésében felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújtott népünknek. Dolgos, küzdelmes, de eredményes évtized áll mögöttünk. Népünk derekas munkája nyomán nagy alkotások születtek, csak az utóbbi öt év során egymillió ember költözött új lakásba, városaink és falvaink megszépültek, az egész ország a modern fejlődés jegyeit viseli: nem dolgoztunk hiába. Megfontolt, reális gazdaságpolitika útján haladtunk előre, terveink, céljaink lel- kesítőek és megvalósíthatók. Termelőeszközeink korszerűbbek, gazdaságosabban termelünk, mint korábban. Tíz év alatt több, mint kétszeresére nőtt ipari termelésünk, átlagosan évi 4,5%al emelkedett a termelékenység ezzel fedezzük a termelés növekedésének mintegy kétharmadát. 1965-ben a lakosság két és félszer annyi mosógépet, másfélszer annyi motorkerékpárt, hat és félszer annyi hűtőszekrényt és csaknem nyolcszor annyi televíziókészüléket vásárolt, mint 1960- ban. Sorsdöntő forradalmi változás történt falvaink életében : mezőgazdaságunk szocialista útra tért, s ezzel egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A nagy átalakulás megrázkódtatás nélkül ment végbe, sőt közben még emelkedett is a mezőgazdasági termelés. Azóta mind társadalmunk, mind a parasztság nagy erőfeszítéseket tett, hogy a termelőszövetkezetek korszerű, termelékeny nagyüzemekké épüljenek ki. Az elmúlt évtizedben mintegy 40 százalékkal nőtt a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Tíz év alatt a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 68,6 százalékkal nőtt, s noha a fogyasztás ez idő alatt számottevően emelkedett, mégis kétszeresére nőtt a takarékbetétállomány. Nagy vívmányunk, hogy a társadalombiztosítást a lakosság 98 százalékára ki- tejesztettük. 1965-ben már 1,1 millió nyugdíjasnak 7.7 milliárd forint nyugdíjat folyósított az állam. A következő években még gyorsabban akarunk előre haladni, a növekvő termelés alapján tovább javítva a dolgozók életkörülményeit. Ehhez teremt alapot a gazdaságirányítás új rendszere, amelyet 1968-tól vezetünk be. Amit e tíz évben az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, a közoktatásban, a tudományban, a közegészségügy fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elértünk, azt a bizonyosságot nyújtja, hogy helyes útunkon tovább haladva minden célunkat valóra váltjuk. A szocialista építésben tíz év alatt kivívott anyagi fejlődésnél semmivel sem kisebb értékű az a változás, amelyet dolgozó népünk öntudatának, műveltségének, tájékozottságának, önbizalmának fejlődésében mérhetünk. Igazán elmondhatjuk a költővel, hogy ez már „másfajta nép, más fajta raj...” A nép gazdává nőtt saját hazájában. Az emberek magukénak vallják a köz ügyeit. Bírálják, ami még nem kielégítő, egyszersmind nőttön nő felelősségérzetük az ország minden közös dolga iránt. Jól érzik magukat országunk szabad, egészséges légkörében, amelyben mind jobban kiteljesedik a szocialista demokratizmus. Tíz év munkájával és eredményeivel hazánk nagy megbecsülést szerzett határainkon túl is. A szocialista testvérnépek úgy tekintenek országunkra, mint közösségünk szilárd és hűséges tagjára. S kívülük is minden nemzet elismeréssel és tisztelettel viseltetik a Magyar Népköz- társaság iránt, amelynek tekintélye nőttön nő a nemzetközi élet legkülönbözőbb fórumain. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép tiszteletétől övezve vezeti társadalmunkat a szocialista jövőbe. A párt politikája találkozik az emberek nagy többségének igazságérzetével, egybevág a józan és becsületes közgondolkodással, meleg emberiessége, a dolgozók iránti megértés és figyelmes törődés szelleme egész életünket áthatja. Ez a politika határozott, céltudatos, és semmi másra nincs tekintettel, csak a dolgozó nép érdekeire. A párt együtt vitatja és oldja meg az ország problémáit a dolgozó néppel. Haladásunk fő erőforrása a pártnak a dolgozó tömegekkel való összeforrottsága. Pártunk tagjai a nép szolgálatát vallják hivatásuknak és munkájuk értelmének. A kommunisták, akik együtt nőttek a feladatokkal, megszerezték népünk tiszteletét és elismerését. Szilárd elhatározásuk, hogy ezentúl is odaadással harcolnak a párt és a dolgozó nép eggyé ötvöződött ügyéért, és az élet minden területén erősítik sikereink biztosítékát: a párt vezető szerepének érvényesülését. Népünk mélységes bizalmával és szeretetével tiszteli meg pártunk Központi Bizottságát, és első titkárát, Kádár János elvtársat, akinek egyénisége és munkája elválaszthatatlanul összeforrt ezzel a tízéves történelmi jelentőségű korszakkal. November végén összeül pártunk IX. kongresszusa, és megvitatja: hogyan folytassuk és fejlesszük tovább az eddig követett, egész népünk helyeslésétől és cselekvő támogatásától kísért politikánkat, az új követelményeknek megfelelően és a közös munkával megteremtett jobb feltételekre építve. A párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány tízéves tevékenységének mérlege gazdag, kiváltja népünk elismerését. Valóban: , a céltudatos, ingadozástól mentes, következetes, tudományos megfontolásokon nyugvó és mindenkor a dolgozó tömegek életerejére támaszkodó vezetés szerepe és érdeme ' rendkívül nagy mindabban, j amit kivívtunk magunknak. A párt és a kormány viszont — mint mindig — most is hangsúlyozza: a tömegek saját sorsuk kovácsai. Az élet- körülmények alakulásában azoké a döntő szerep, akik a munkapadoknál, a földeljen, a tervezőasztaloknál, és mindenütt az élet javait termelik, előteremtve a fejlődés, a népjólét eszközeit. Egy szorgos, sikeres évtized mérlegét lezárva azzal a gondolattal indulhatunk tovább, hogy amilyen a munkánk, olyan lesz a jövőnk. Kedden és szerdán tartották Hajdú-Bihar megye kommunistái pártértekezlc. tüketi Debrecenben az Arany Bika-szálló Bartók- termében. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke is. Ambrus Istvánnak, a megyei tanács vb. elnökének megnyitó szavai után Ka- rakas László, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a megyei pártbizottság írásban előterjesztett beszámolójához. Erősödtek termelőszövetkezeteink A beszámolót követő vitában Kállai Gyula tolmácsolta a küldötteknek, Hajdú-Bihar megye lakosságának a párt Központi Bizottsága és a kormány üdvözle. tét majd egyebek között elmondotta, hogy harmadik ötéves tervünk első évének eddigi eredményei biztatóak. Ipari termelésünk hat százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, s e növekedés 80— 85 százalékát a termelékenység emelése fedezte. Tovább javult a készletgazdálkodás, a termelés és a szükségletek összhangja, csökkent a behozatal, s valamelyest nőtt az export. A hátralévő két hónapban az a legfontosabb, hogy — az eddigi munka jó tapasztalatait továbbfejlesztve — minden erőt mozgósítsunk az éves terv pontos teljesítésére, készítsük elő a folya. matos, zökkenőmentes és visszaesés nélküli átmenetet az 1967. évi munkához. Az idei esztendő mezőgazdasági eredményeivel foglalkozva a miniszterelnök elmondotta, hogy mezőgazdaságunk a sok nehézség ellenére általában teljesíteni fogja évi tervét. Kenyérgabonából az idén is termeltünk annyit, amennyi szükséges a lakosság jó ellátásához. Rekord- termést hozott a burgonya, jó termést ígér a kukorica is. A szép eredmények azt bizonyítják, hogy tovább erősödnek á termelőszövetkezetek, szilárdult a munka, fegyelem, a mezőgazdaságban dolgozók dicséretes munkát végeztek. Az utolsó tíz év példátlan eredményei Hazánkban mintegy 20 éve épül a szocialista társadalmi rend. Ez a két évtized — és különösképpen az utolsó 10 év, amikor pártunk minden torzuláslói mentes, alkotó, marxista— leninista politikája alapján a tömegekkel egybeforrva vezette a forradalmi építő- munkát — olyan fejlődést eredményezett, amilyenre korábban hazánk egész történelmében nem volt példa. A VIII. pártkongresszuson kidolgozott fő politikai vonalunk ma is érvényes ezt folytatjuk tovább, s azon kell igyekeznünk, hogy még következetesebben még határozottabban valósítsuk meg ezt a mindennapi élet gyakorlatában. A IX. kongresz- szus legfőbb feladatát abban látjuk, hogy megvizsgálja, hogyan haladunk előre ötéves tervünk teljesítésében, a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésében és a szocialista demokrácia szélesítésében. — A mechanizmus reformjának előkészítése és bevezetése párt és állami szerveink legjelentősebb fel. adata a következő két-há- rom évben. A kormány szervei most az új gazdasági mechanizmusra való áttérés konkrét politikai, gazdasági és jogi feladatainak megoldásán, határozatainak kibocsátásán dolgoznak. Ez a munka ütemesen, terv szerint halad — mondotta a kormány elnöke, majd hangsúlyozta hogy a gazdasági mechanizmus reformja a szocializmus teljes felépítésének meggyorsítását, az életszínvonal emelését szolgálja. További előrehaladásunk legfontosabb biztosítéka az új mechanizmusban is a dolgozók szorgalma, tudása, odaadó munkája, a szocialista társadalmat tudatosan, tervszerűen alkotó módon építő ember. A következőkben a szocialista demokrácia kérdéseiről szólott. Kiemelte: a párt és a kormány a szocialista demokrácia további szélesítését elsőrendű feladatai közé sorolta s ennek érdekében újabb intézkedéseket tett és tesz. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozva a kormány elnöke hangsúlyozta: a mai nemzetközi helyzet egyik jel. lemző vonása, hogy az amerikai imperializmus több helyen agresszív cselekményeket hajt végre. Az Egyesült Államoknak a vietnami nép elleni barbár háborúja a nemzetközi feszültség fő forrása, ez fenyegeti elsősorban a világ népeinek békéjét és biztonságát. Az amerikai agresz- szió azonban szerte a világon a néptömegek heves ellenállásába ütközik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelenlegi ülésszakán az általános politikai vitában felszólalók több mint kétharmada ítélte el az amerikaiak agresszióját, s hangot adott ama követelésének hogy az Egyesült Ál. lamok tegyen hathatós lépéseket a vietnami béke helyreállítására, s tettekkel, mindenekelőtt a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázásának azonnali és feltétel nélküli megszüntetésével igazolja oly sokszor hangoztatott békés szándékait. Epítőinunkánk feltétele a béke Népünk érdekeit védve, s megbízását teljesítve, a Magyar Népköztársaság küldöttei is aktívan lépnek fel az ENSZ közgyűlésén és más nemzetközi fórumokon vietnami testvéreink védelmében, s a többi szocialista ország képviselőivel együtt rámutatnak arra hogy csak az agresszió megszüntetése jelentheti a béke járható útját — A nemzetközi életben nap mint nap meg kell küzdenünk az imperialista agresszióból eredő veszélyekkel, egyre inkább tömörülnek a szocializmus és a béke hívei, az agresszió elleni harcra, a béke védelmére. Építőmunkánk legfontosabb külső feltétele a béke — ha továbbra is kitartóan dolgozunk érte — biztosítható — minden belső és külső feltétele megvan annak hogy további sikereket érjünk el a szocializmus teljes felépítésének nagy munkájában. Úgy gondolom, pártunk IX. kongresszusa, újabb nagy lépést jelent majd a cél megvalósításában — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott felszólalását Kállai Gyula. A beszámoló feletti vitában számos további felszólalás hangzott el. A hozzászólók hangoztatták a gazdaságosság, a termelékenység fokozásának, a gyenge termelőszövetkezetek segítésének szükségességét. A felszólalásokra Karakas László, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára válaszolt. Ezt követően a pártértekezlet 61 tagú pártbizottságot választott és megválasztották a megye kongresszusi küldötteit. A megyei pártbizottság első ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A megyei pártbizottság első titkárává ismét Karakas Lászlót választották meg. Titkárok: Gál István, C. Nagy Gábor és Sikvla György.
