Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
Kulturális kis krónika Csúcsforgalom a nyíregyházi gyermekkönyvtárban Foto: Hammel J. GYERMEKKÖNYVTÁR. Tíz éve immár, hogy megnyílt a Megyei Könyvtár gyermek és ifjúsági részlege Nyíregyházán. Óvodás kortól 14 éves korig 1300 beiratkozott olvasó csaknem nyolcezer kötet között válogat a kölcsönző szabad polcain. Naponta 60—70 gyermek igényeit elégít ki a könyvtárosok könyvkölcsönzéssel, diafilmekkel (ötezer tekercs az állomány) és 8—10 féle színes, képes gyermekújsággal. folyóirattal. FELNŐTT OKTATÄS ISMERETTERJESZTÉS. Néhány, sokatmondó adat megyénk népműveléséről: A felnőttek iskolarendszerű oktatásában évente tíz-tizenkétezren vesznek részt, ismeretterjesztő előadásokat háromszázezren hallgatnak. Az irodalom népszerűsítésére számos szakkör, irodalmi színpad alakult a megye művelődési házaiban, s évente 80—90 községben találkoznak olvasóikkal az írók, köl_ tők, szakírók. A zenei ismeretterjesztés mind hatéko- nyobb: 15 ezer szabolcsi fiatal látogatja a bérleti hangversenyeket. ZENEI BÉRLETEK NYÍRBÁTORBAN. A nyírbátori járási művelődési ház mintegy ötszáz középiskolai tanuló zenei bérletét tartja kézben, a filharmónia előadássorozatában kiváló művészek közreműködésével a klasszikus zene kiváló alkotásaival ismerkednek meg a középiskolások. Most van szervézes alatt az általános iskolák részére egy színvonalas hangverseny- sorozat A járási székhelyen egyébként — a művelődési házban — zongora és hegedűoktatás is folyik, mintegy száz iskolás és felnőtt részesül zenei nevelésben. A könnyűzene kedvelőinek rendszeresen tartanak tánczenei műsort, legutóbb a Bergendi-együt- tes, Sárosi Katalin, Nagy Katalin, Bakacsi Béla és más, a tv-ből, rádióból ismert táncdalénekes lépett fel a járási művelődési ház színpadán. IFJÜSÄGI KLUB. A József Attila Megyei Művelődési Ház ifjúsági klubjában kedden este ötven nyíregyházi fiatal — főiskolások, ifjúmunkások, hivatali dolgozók, középiskolások és ipari tanulók — irodalmi klubesten foglalkoztak a mai szovjet költészettel. Magyarszakos főiskolások tarmnuk előadást Jevtusenkóról, Vi- nokurovról és Vozsnyeszen- szkijről, s verseiből adtak elő. MOZI. A megye 286 moziját 1 millió 700 ezren látogatták az év tíz hónapjában. Legnagyobb közönség- sikere „A kőszívű ember fiai’’ című magyar filmnek volt. A , Hideg napok” című filmet eddig 10 szabolcsi! filmszínház 74 előadással, 15 ezer néző előtt játszotta. AMATÖRFILMEZÉS. A Kisvárdán megtartott második megyei amatőrfilmes találkozó óta két hónap telt el. A kisvárdai járási művelődési ház filmklubja azóta három forgatócsoportot alakított. Űj kisfilmek forgató- könyveit írják, s módszertani tanulmányokat folytatnak. A kisvárdai amatőrfilmesek új meglepetésekkel készülnek az 1967-es megyei fesztiválra. <sz.) molták az összeszedetteket, kocsira rakták őket, kiabáltak, zseblámpáikkal hadonásztak, gumibotjaikat lengették. Charlyra hirtelen élesen rászólt valaki: — Hát te mit álldogálsz itt? Charly a hang irányába fordult és egy rendőrt pillantott meg. — Mit keresel itt fickó? — csattant mégegyszer a kérdés. — Csak nézelődök — felelte Charly és gúnyosan vigyorgott a rendőrre. — Na szedd a lábad, és eredj haza. Egy-kettő! Valami forrni kezdett Charly lelkében, de azért nyugodt hangon válaszolt: — Miért? Amikor a tieidet börtönbe viszik, neked talán nem szabad megnézned? — Ah ah, — mondta a rendőr és bajusza fel-alé mozgott. — Gonosz vagy, mi? — Az övén hordott bilincs felé nyúlt. Charly hangja keményen csengett: — Igen, gonosz vagyok. — Fogadok. hogy te is kommunista felforgató vagy. Charly még egyszer a szeme közé vigyorgott, s tekin. tétével a rendőr kézmozdulatát kísérte. Az lecsatolta a bilincset és elfordította a fejét, hogy valakit ' segítségül hívjon, Charly hirtelen állón vágta. Súlyos, kemény ütés volt, melybe Charly egész testével belefeküdt. A rendőr lábai elváltak a földtől és tompa csattanással egész hosszában hanyatt vágódott, bele "a sárba. Charly futni kezdett átugorva a rendőrt. A sötétség felé rohant. A rendőr ordított, s kiáltását egész kórus kapta fel. A sárban csúszkálva pillanatok alatt összefutottak a rendőrök. Charly cikázva futott, mint az űzött vad. Az egyik rendőr előrántotta pisztolyát és lőtt. A lövés bágyadtan, tompán hangzott az eső monoton zajában, s a pisztoly lángja egy pillanatra áttörte a reflektorok fényét. A visszhang körbefutott, s lassan halt el, valahol a kunyhók között. De Charly már eltűnt a települést körülvevő dzsungelben. Oldalt kanyarodott, félkört írt le, majd átmászva egy alacsony vaskerítésen, hétrét görnyedve ment tovább. Tudta ha fut, előbb vagy utóbb a telepet átkutató rendőrökbe ütköz K. Leült egy agyaghalomra, hogy kicsit kipihenje magát. Gondolkozott. Csodaszép ütés volt, élete legsikerültebb ütése. Hirtelen nevetni kezdett. Hangtalanul kacagott, de úgy, hogy teste rázkódott a sárga viaszosvászon köpeny alatt. j Messze volt és nem láthatta. hogy a rendőrök sl reflektorok fénykörébe bátyját, Ronaldot vezetik be... Fordította: Puskás Tamás ... Hogy közelebb legyenek a csillagok „Az ég magas és a cár messze van...” Egy régi jegyzetfüzetemben találtam erre a mondatra. Néhány éve hazánk olyan vidékén jártam, amelyik elmaradt közművelődés dolgában az ország más tájaitól. Ennek okait bogozva a régi orosz irodalomból ismert fentebb idézett mondattal válaszolt egy öreg tanító. Keserű indulatomban így vágtam vissza: „A csillagokat maholnap már felszántják traktoraink — és még mindig oly magas az ég?” Mostanában gyakran eszefnbe jut ez a szópárbaj. Olyan vitán vettem részt ugyanis, ahol a népművelés ötéves (1966—70) tervezésének irányelvei fölött disputáit: színház szakember, egyetemi tanár, járási tanácselnök, vidéki fogorvos, pesti főszerkesztő, országgyűlési képviselő, író, mezőgazdasági szakember, mozgalmi munkás — ahány ember, annyi réteg képviselője. Noha ritkán tapasztalt alapos munka és becsületes hozzáértés testesül meg az Országos Népművelési Tanács által megszövegezett vitaanyagban, minden hoz. zászóló talált rajta kiegészíteni, bővíteni, módosítani valót. Nem csoda. A nyilván sok közreműködőből álló szerzői közösség ötven egynéhány sokszorosított oldalon foglalta össze népművelésünk főbb eredményeit és problémáit; a következő évek főbb népművelési feladatait; fölvázolta a népművelési eszközök és módszerek fejlesztésével kapcsolatos elképzléseket. Mintha egy maréknyi anyaföldön kísérelné meg a magyar föld ügyeinek, gondjainak szemléltetését. Mégis érdekes volt. Ki gondolná, hogy hazánkban ma: .. .több mint 2 millió ember iskolaszerű keretek között tanul; .. .a mezőgazdasági dolgozók egyötödének sincs meg a nyolc általánosa; .. -a tanácsi közművelődési könyvtárak állománya egyetlen ötéves terv során megkétszereződött (majdnem 13 millió kötet), az olvasók száma több mint 2 millió; .. .csak minden hetedik paraszt tagja valamely könyvtárnak; .. .évi 50—60 művelődési otthon épül helyi erőforrásokból ; .. .a művelődési otthonok 46%-ában egyetlen terem van, javarészt elavult a felszerelésük, berendezésük.,. .. .több mint kétszeresére nőtt 1962 óta a felsőfokú képesítést szerzett függetlenített népművelők aránya; ,. .100 falu közül öO-Mn még mindig csak alaesony tiszteletdíjjal dotált, nem függetlenített művelődési otthon igazgató vagy könyvtáros működik. Talán elég is már a végletek szembeállításából. Ennyi esetleg sejteti a feladatok sokirányú voltát és a megoldáshoz szükséges nem csekély anyagi áldozatokat is. Alapjaiban azonban két, egymástól elszakíthatatlan tennivaló határozza meg az irányelvek szerinti népművelő munkát. Segítségével növelni kell az ország termelési-gazdasági teljesítményét; általa sokoldalúan fejleszteni a szocialista tudatot és magatartástAkkora munkát kínál ez, mintha azt mondanék: öt év során megépítjük az emberi tudat húsz Erzsébet-hídját. Éhhez hozzátenni, vagy ebből lecsípni, nem több, mint egy-egy léccel módosítani a példaként említett híd. monstrum arculatán. A vita most lényegében lezárult. A megyei népművelési tanácsok sok, az irányelvtervezetet gazdagító észrevéte. le igazolta, hogy szükség volt erre a széles körű véleménycserére. Hajdú-, Szabolcs-, Fest és Szolnok megyékben annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy a kulturális ellátottság! an hát. ramaradó megyék további támogatást kapjanak központi tartalék keretből. Komárom, Bács-Kiskun, Borsod Próbaszü nejben A fotorlporter a balerina utánpótlás három tagját kapta lencsevégre. A fárasztó próbál: c ihletében kikapcsolódásként jólesik egy kis olvasás. (MTI foto) emberei a népművelő tevékenység nagyobb társadalmi megbecsülését sürgették. Csongrád és Fejér megyékben a tv-nek, mint a népművelés eszközének jobb felhasználását szeretnék elérni. Veszprém-, Somogy. és Baranya megyékben egyebek között az idegen- forgalommal kapcsolatos népművelői feladatokról hangzottak el megszívlelendő megjegyzések. Noha az Országos Népművelési Tanács a napokban elfogadta az irányelveket és hamarosan végleges megfogalmazásukra is sor kerül, még e végleges szöveg megszületése előtt elmondom az eredeti dokumentummal kapcsolatos néhány gondolatomat. A lehetőség határain belül szakítsunk már a népművelési munka eredményeinek illúziókba hatóan statisztikus értékelésével. Mit értek ezen? Az irodalom és az olvasók, az ismeretterjesztő előadások és a hallgatók, a mozielőadások és a nézők viszonyának javulását (vagy romlását) csak számokkal mérni, nern Sokkal több, mint kilókban kifejezni, hogy ki volt súlyosabb egyéniség Mozart vagy Richard Strauss. Egyszer haminc különböző korú, foglalkozású embernek fölmutattam a Munkácsy festette Ásító inast. Zavarba ejtett a vélemények, tehát a mű által kiváltott hatások sokfélesége. Mivel új, eredményesebb módszereket, munkaformákat keres a r.épművelés — nem nélkülözheti a széles körű, tudományos megalapozottságú hatásvizsgálatot. Föltehetően jó néhány meglepő következtetésnek nyitnának ajtót az ilyen fölmérések. Talán választ kapnánk belőle például olyan kérdésekre is: érdemes-e a rádióval, tv-vel bőven ellátott vámosokban hagyományos formájú ismeretterjesztő előadásokat tartani; mi módon lehetne közelebb jutni a falusi közönséghez a korszerű — komoly zenével; kieltgfti-e a vidék közönségét a tájszínházi előadások repertoárja. Az irányelvek nem tekintik a népművelés szerves részének a könyvterjesztést. Márpedig korunkban az ismeretterjesztésnek, a művelődésnek, sőt a szórakozásnak is legfőbb forrása a könyv. Jól’ehet a könyvtárak ellátottsága, rugalmas tevékenysége, hálózatának sűrűsége meghatározó szerepet tölt te művelődés- ügyünk egészében — a megvásárolt könyv mennyisége, azt mondhatnék a legfőbb kulturális barométer. Ma már teljes biztonsággal mondhatjuk: sokkal több magyar lakásban van tv- ktszülek, mint ahányban egy szerény, ötvonkötetes magán könyvi árra találunk. S hogy a könyv hátránya csökkenjen, ahhoz a mainál több képzett könyvárusra, hatékonyabb könyvpropa- ganóára, a mainál merészebb kereskedelmi módszerekre volna szükség. A hazafias nevelés kérdésével az irányelvek egy igen terjedelmes szakasza foglalkozik. Nem elegendő csupán fölvázolnunk a követelményeket ebben a tekintetben, hanem lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítanunk az igaz hazafiság ápolásának formáira, módszereire. A haza földjéhez, történelmünk jó hagyományaihoz való ragaszkodás, a jogos népi-nemzeti önérzet, az egyetemes emberi haladást előbbre vivő régi és mai magyar fölfedezések. Vívmányok, teljesítmények megbecsülése ugyanolyan kincs számunkra, mint a talaj termőereje vagy technikai eszközeink sokasága. Az ország közérzetét jelentősen befolyásolja, hogy a Petőfi által „szép csillag”- nak nevezett honszeretet milyen mély, milyen tudatos a társadalom szívében. ★ A csillagoktól Indultunk el... A népművelési irányelvek és a velük kapcsolatos viták sora azt a jó reményt táplálják bennünk. hogy nem is olyan végtelen már a távolság az ember és a magas ég megismerhet csillagai között. Bajor Nagy Ernő Egy tiatal színész a kék autóbuszról Tizenegy évvel ezelőtt egy 14 éves zuglói fiú térdelt az országos úttörővetélkedő futórajtjához. Néhány másodperc múlva már a Kossuth rádió riporterének nyilatkozott az akkori úttörőverseny 60 méteres síkfutásának országos bajnoka, Gyukár Tibor. Ma: a volt úttörőbajnoka Déryné Színház kitűnő, sokoldalú fiatal művésze, legutóbb az „Oké mister Kovács” című darabban láttuk 11 szabolcsi színpadon. Az első sportsikert több követte. Gyukár Tibor az atlétika „ígérete” volt. Egy vágy azonban erősebbnek bizonyult a már-már megerősített hírnévnél: vágy a színház után. Még tizenkét éves korában látta Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című regényéből készült darabot, s akkor határozta el, hogy egyszer ő Is eljátssza majd az egyik szerepet. Tíz évvel ezelőtt ez a színházi élmény vitte el Rózsahegyi Kálmán sziniiskolá.iába. Felvettél:. 1958 júniusában jeles erea- ménnyel végezte el a Textilipari Technikumot, sikkötő szakmát szerzett. Júliusban a MOM kultúrotthonban a Szentivánéji álom Zuboly- szerepe adta kezébe a szí- nészdiplomát Gyukár Tibor egy év múlva beválthatta gyermekkori álmát. A Déryné Színház meghívta őt a Pál utcai fiúk Csónakos szerepébe. A rendező — Várady György — első kérdése így hangzott: „Fütyülni tud?” Nem tudott, de másnapra úgy-ahogy megtanult ,.Ez még nem az igazi! Csibészesen kell fütyülnie a darabban” — hangzott a rendező utasítása. A fiatal szinész órákat vett Zúgló egyik legnagyobb vagányától. A próbán már hamisítatlan stricifüttyel jelentkezett, ötvenkilenc decemberében Latabár Árpáddal együtt játszották a .Varázskalap” főszerepeit. Üiabb és újabb szerepek következtek. Gyukár Tibor lehorgonyzó« az Állami Déryné Színháznál. Évek óta járja az országot. Sok száz falusi és városi színpadon otthon van. Szabolcs-Szatmárba azonban valóban hazajön... Fl=ő vidéki felépése is megyénkben volt. Fehérgyarmaton a Néma Levente udvari bolondját alakította. Később táncos-komikus szerepet játszott Dunajevszkij: Fehér akácok című nagyoperettjében. Ebből a szerepből vonult be katonának. Két évig a Honvéd Művész- együttesben szerepeit. Leszerelése után első útje Nyíregyházára vezetett. Nem a színpadra, hanem a házas ségkötő terembe. Nvíregyhé lányt vett feleségül. A fiatal művész sportpályán rajtolt, s a színpadon ért célba. Olyan színpadoko játszik, nevettet, tanít amc lyek legtöbbjén a Déry: Színház hivatása képviseli a magyar és világirodalor. alkotásait. Esténként százai ülnek be a falusi művelődi si házakba, amikor megé • kezilt a kék autóbusz, rajtí Gyukár Tibor, a ..Csónakot' „az udvari bolond”, „Szása „Ugri Miska komornyik' „Valentin, a futballista” é sok más szerep vidám alaki tója is. Szilágyi Szabóié
