Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Hazám van A hatodik általánosba járó gyermekektől megkérdez, te osztályfőnöknőjük: mit jelent nektek ez a szó haza? Mit hallottatok a haza fogalmáról otthon, hol, mikor találkoztatok először ezzel a nagyszerű érzéssel: hazám van, szeretem. Lassan, akadozva kezdődött a beszélgetés. Jóska bökte ki elsőnek: Hát... a haza... minden. Barátok, ismerős utcák, megszokott üzletek... — Szerintem — fejtegette Éva — a haza azt jelenti, hogy minden a miénk. És ezért kell vigyáznunk mindenre. A tízperces szünetbe is benyúló beszélgetésből min. denesetre az derült ki: a gyerekek jórésze alig vagy egyáltalán nem gondolkozott még rajta, mit jelent neki a fogalom: haza. A jó tanulók Petőfit idézték, a „Szülőföldemen”-t, Vörösmarty „Szózat”-át, történelmünk nagy pillanatait Két- három gyerek diadalmas labdarúgó-mérkőzéseket emlí. tett, bennük a haza fogalma ezzel kapcsolódott ösz- sze. Egy gyermeknek volt igen sajátos élménye e fogalommal kapcsolatban. A nyáron meglátogatta őket apja nővére Kanadából és — sokat sírt.. Azt mondta: sehol sem érzi már többé igazán otthon magát. Csak ott lehet otthon az ember, ahol született és az a haza — vonta le a gyerek a következtetést A gyerekek többségének bizonytalan válaszaiból nem volt nehéz arra következtetni: otthon a szülők vajmi keveset beszélgetnek velük á haza fogalmáról, a haza- szeretet nagyszerű érzéséről, a hazafiság sokfélé élményéről. Lehet, hogy a szülők úgy vélik: az iskola dolga a hazafiságra, a hazaszeretetre való nevelés. Nincs igazuk, Az iskolában persze sok’ dolgot tanítanak: az anyanyelv szépségét, a közös múltat és a jelent, a magyar történelem eseményeit. a táj szépségeit, évszázados hagyományainkat. Mindazt, ami tízmillió magyart egy néppé kovácsol. Ám a tanításon túl nevelni, kinek-kinek a maga életéből — erre elsősorban a szülőnek van lehetősége. A bevezetőben említett beszélgetés után az osztályfőnöknő szülői értekezletet tartott, ahol szóbahozta _a hazaszeretet, a hazafiság kérdését is. Érdekes módon kiderült: a szülők köny- nyebben beszélnek, mint a gyerekek. Csaknem mindenki felidézett egy-egy olyan emléket, — szépet vagy késerűt —, amely közelebbhozta eszéhez és szívéhez a szót: haza. Az egyik apát nyugatra hurcolták, keserves évek után jutott haza —, megcsókolta a földet, a haza földjét a határon. A másiknak a legjobb barátja disszidált. Hat év után visszajött, — egy hatvan- milliós országból, amely befogadta már, de ahol mégis, reménytelenül idegen maradt. Visszajött, hogy tízmillió magyar sorsában osztozzék, mert tudta: itt nem kell őt befogadni, itt itthon van, s ez a sors, ha jó, ha rossz, az övé. Egy anya az Erzsébet-hidat említette. Londonban élő távoli rokona érkezett hozzájuk látogatóba. A rokon a találkozás első órájában a hídróf kérdezett. Hol van milyen lett? És egyáltalán’ — kérdezte a rokon — hányán építették a hidat? Hiszen hónapok óta, ahány levelet csak Pestről kapott, mind erről szólt, és valamennyit többesszám első személyben írták. Megkezdtük, építjük, befejezzük... Hát persze: a híd A mi hidunk. TöbbesDivatlevél: Orvosi tanácsadás: Op-Art kendők — Egymillió sál Bevásárlótáskák Az őszi-téli divatból ízelítőt kaptunk már a közelmúltban rendezett bemuta tókon: vajon a kiegészítő darabokban hoz-e valam: újat a divat, s ha igen. mire számíthatunk? A kérdéssel a legilletékesebbef, a a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatot kerestük meg: Szende Tibor, a vállalat kereskedelmi főosztályvezetője adott tájékozta, tást. — Sok száz divatcikket rendeltünk a hazai ipartól, sőt, külföldről is. Természetesen ügyeltünk arra, hogy az új cikkek, mint a kendő, a sál, a női táska stb. megfeleljenek a divat változó követelményeinek. Köztudomású, például, hogy az Op-Art nálunk is hódít, de a hazai ízlésnek megfelelő szolidabb formában. Már az üzletekben vannak a fekete-fehér, a középkék- fehér és más, élénk színű Op-Art mintás kendők. Számoltunk azzal is, hogy nem mindenhez illenek a geometriai minták, ezért továbbra is készítettek angolos, virágos, törökös és egyéb mintájú kendőket. A választék, minden túlzás nélkül mondhatom, teljesen kielégítő; ezer mintafajta kör Lehef-e a rossz fegtél más betegséget kapni? Sok-sok száz év óta tapasztalják a gyakorló orvosok, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenálltak mindenféle gyógymódnak, meggyógyulnak vagy legalább is javul, nak, ha a beteg rossz fogait eltávolítják. A fogakhoz később csatlakozott a man dula. majd — bár sokkal ritkábban — néhány más szerv is a vakbél, az epehólyag, stb. A foggyökerekben és a gyökerek közül, az állcsontban, valamint a mandulákban ugyanis néha lassú, lappangó, panaszokat alig, vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyamatok zajlanak. De ha utóbbiak nem is okoznak panaszt, a szervezet más helyein is felléphetnek gyulladásos megbetegedések. Pédául a szívben, vesében, ízületekben a szemben, a bőrön, stb. Ezeket nevezik „második betegségek nek“. Az első ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A „második betegség” lehet jelentéktelen is de lehet súlyos, amely a beteg munkaképességét, vagy akár életét is veszélyezteti. A fogban, mandulában, lévő elváltozást gócnak nevezik, orvosi szóval: — fókusznak. Az általuk előidézött választhat a vásárló. —- Milyen a kendők divatszíne az őszi szezonban? — A tavalyi, egészen sötét tónusokkal szemben az idén a pasztellszínek különböző változata népszerű. Alapszínek a középkék, a zöld és a lila. —• Milyenek lesznek a női táskák? — A méreteket illetően nincs változás, továbbra is divat a kísalakú forma, de az idősebbeknek középméretű táskákat hozunk forgalomba. Az őszi-téli szezon hagyományos színei a barna, a fekete, a drapp, a csau. A hazai fazonok is igen divatosak, de a választék bővítése érdekében importálunk táskákat, sőt, bevásárlótáskákat, elegáns bőröndöket is. — Kellemetlen kérdés de közérdekű: megoldódik-e végre az ernyőprobléma? — A kérdés már nem kellemetlen. A tavalyihoz viszonyítva százezerrel több ernyőt gyártottunk, importáltunk, így az ellátás biztosítottnak látszik. — Az ősz után Jön a tél, halljunk valamit a sálakról. Milyen lesz a divatszín? — Erre nincs szabály. Az a fontos, hogy a sál a kosztüm, vagy a kabát színével mindig harmonizáljon, örömmel, mondhatom, hogy végre a népszerű szintetikus anyagokból készült sálakból is majdnem korlátlan mennyiséget tudunk biztosítani. Az orlonból. a coshmillonból szövött sál nem lesz hiánycikk az idei szezonban Természetesen, gyapjú sálakból is bőséges a választék, hiszen erre is megvan az igény. A divat- irányzatnak megfelelően nőle részére többségben pasztellszínekben készülnek. Mindent egybevetve az őszitéli szezont több, mint egymillió sállal várjuk és biztosak vagyuk abban, hogy mindenki megtalálja közöttük a neki tetszőt. Könyvek — nőknek Dr. Marék Antal: Hogyan éljen az idős ember? Hogyan éljen az idős ember, hogy testben, lélekben egészséges legyen, hogy hasznosan töltse el életét? Erre ad választ a Medicina Kiskönyvtárának legújabb kötete. Válogatott horgolási minták és hajócska csipkék A finom és könnyed csipkék kedvelői ezúttal új technikai eljárással ismerkedhetnek meg A haj ócska. csipke (frivolitás) szerepel túlnyomórészben a Minerva Kiadó kézimunkakönyvében. Recehorgolás Inkább füzet, mint kézimunkakönyv az a mintagyűjtemény, amelyet a recehorgolás kedvelői számára készített Kelcsó Miklós kézimunkatervező. Mintáinak többsége láncszem-pálcika megoldással és korszerű mintaelrendezéssel készült Az itt szereplő kézimunkák fehérben, színesben, mint térítők, függönyök, szekrénycsíkok jól illenek a modern bútorral berendezett szobákba, lakásokba is. Hasznos tudnivalók Ha felvégás előtt a citrom külső héját vékonyan lereszeljük és porcukorral összekeverjük, jól záródó üvegekbe tesszük, hónapokig használhatjuk süteménybe. Ha a sült csirkébe a nyár folyamán egy kis csokrot helyezünk a hasüregbe egy szál majoránnából, egy szál kakukfűből, három-négy szál petrezselyemből igen jó ízt ad. Lágy tojás. Forró vízbe tesszük a tojást lefedjük és három perc múlva kivesz- szük. Félkemény tojás. A tojást forró vízbe tesszük, és lefedjük. Négy perc múlva levesszük az edényt a tűzről, a tojást még egy percig hagyjuk a vízben, azután vegyük ki belőle. Kemény tojást tíz percig főzünk forró vízben. zett betegséget pedig gócfertőzés névvel illetik. Mind ez ideig nem sikerült kideríteni hogy a második betegség hogyan jön létre. Sőt: vannak orvosok, akik az egész „gócbetegséget” elvetik, vagy legalább is bizalmatlanok vele szemben. Vannak, akik arra hivatkoznak. hogy a gócok megszüntetése — tehát a kérdéses fogak kihúzása, vagy a mandulaműtét — után a második betegség megszűnik. Mások viszont olyan esetekről számolnak be. amelyeknél a góctalaní- tásnak semmi hatása nem volt, hiába szabadult meg a beteg a fogaitól vagy mandulájától, második betegsége mégis megmaradt. A „gócelmélet”, megszüie. tésekor az orvostudományban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandulák százezrei estek áldozatául. Azóta a beteg sorsát minden szempontból alaposabban mérlegelő, kritikusabb, körültekintőbb álláspont győzedelmeskedett. Ma sem vitás, hogy gennyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandulákat a máso. dik betegségtől teljesen függetlenül is el kell távolítani. Ilyeneket nem szabad megtűrni a szervezetben. Mi történjék azonban a kétes esetekben? Ilyenkora második betegség jellege fogja eldönteni az orvos elhatározását. Ha a második betegség súlyos, akkor nem szabad habozni. Egy vagy több fog, vagy a mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszélyben forogjon egy ember általános egészségi állapota. Ha viszont jelentéktelen második betegségről van szó, akkor kár nagyobb szabású fo. gászati. vagy gégészeti, sebészeti beavatkozásnak ki. tenni a beteget. Ezt persze egy orvos egyedül többnyire nem tudja eldönteni. A második betegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy-két foggyökérről van szó akkor a döntés nem nehéz De ha a mandula kivételéről, vagy nagyobb műtétről van szó, vagy ha a fogorvos beavatkozása annyira tönkretenné a fogsort, hogy műfogsort kell majd készíteni, akkor a góctalanítás elhatározása nehezebben születik meg. Látjuk tehát, hogy a góc- fertőzés kérdése körül vannak még bizonytalan pontok. Sok orvoskutató foglalkozik a kérdések tisztázásával. És mit tegyen addig a beteg? Rá kell bíznia magát az orvosok alapos meggondolásokon nyugvó elhatározására: s még kellemetlenségek árán js vállalnia kell a kisebb bajt a nagyobb veszély elkerülése érdekében. Dr. Kovács György, az orvostudományok kandidátusa szám első személyben. Tényleg mi építettük. És ez a híd, hogy ennyire a magáénak. személyes ügyének, felavatását ünnepének érzi mindenki — ez is a haza. Am milyen kár, hogy ez az élmény a szülőkből csak ott véletlenül bomlott ki, gyermekével nem is beszélt róla. Pedig a gyerek nagyon fogékony az élményekre, s ha neki nincs, örömmel issza magába a szülők szavait is. Az értekezleten a jelenlévő szülők többsége megértette, nem elég, ha csak „törődnek” a gyerekkeL Tanult-e. rendesen evett, s így tovább. Ennél jóval fontosabb feladataik is vannak. Becsülje, szeresse gyermekét annyira hogy beszél neki a maga érzelmi világáról is: hiszen valami oka van annak, hogy férfi és nő szeme sokszor könnybe lábad, ha ünnepélyes alkalmakkor a Himnuszt hallgatja, hogy a kanadai nagynéni sírdogá] itthon, hogy a londoni rokon az Erzsé- bet-hídhoz rohan és hogy ha magyarok, ha bárhol a világon összetalálkoznak, közelebbállóknak érzik egymást. mint a tÍ2 éve mellettük élő, de tíz éve idegen — örökké idegen — szomszédot! Ne tartson visszá senkit álszemérem, ne restellj ük legszebb legnagyszerűbb érzelmeinket: a haaafiságot, a hazaszeretetei. És azt a boldogító tudatot, hogy: hazám ven, szeretem.
