Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

Szükséges jó Nagyszerű látvány: jól halad a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola építkezése. A FŐDÍjAK FELÉT HOZTUK EL Nagy szabolcsi siker a budapesti helyiipari kiállításon Vállalat a kiállításon már a jövő évi divatigényeknek megfelelő húsz cipőmodellt mutatta be. A zsűri tetszé­sét különösen az új divat követelményeit kielégítő, tompa orrú cipő nyerte el, kapták meg a szakág díját. A siker különöse a ; vállalatnál létrehozottfiz- i tagú modellező műhelj jó munkáját dicséri. A tov.bi fejlesztés érdekében a váa~ lat még újabb öt szal;m- berrel erősíti meg a rr.oal- lező részleget, hogy elget tudjanak tenni a gyoran váltakozó divatigényeknel. A főleg női fehérnertük bemutatásával szereplő Nyíregyházi Minőségi Tex­tilruházati Vállalat a szak­ágban a második helyezést szerezte meg. Sok látogatót vonzottak még a kiállításon a Szatmárvidéki Faipari Vállalat által kiállított ter­mékek is. Uj termékként a győrteleki és nyírbélteki üzemekben gyártott faipari szerszámokat és a colostokot mutatták be. (táj Útátadás Tiborszáüáson Kiss Dezső miniszterhelyettes oz ünnepségen Molnár Zoltán: Vó9*űiíI@*b esküvő* Csütörtök délután két órakor ünnepélyes külsősé­gek között adják át rendelte, tésének a tiborszállási ter­melőszövetkezeti bekötő utat. Az ünnepségen részt vesz Kiss Dezső, a közlekedés és postaügyi mi­niszter helyettese, dr. Ko- zári István, a KPM Közúti Főigazgatóság igazgatója és Molnár János, a Közlekedési Építőtröszt vezérigazgatója is. A négy kilométer hosszú út jelentőségét az adja meg, hogy első lépcsője az Ecsedi- láp úthálózatépítésének. Mint ismeretes, a nagy ki­terjedésű területen alig van út, így a mezőgazdasági termények betakarítása rendkívül nagy nehézséget jelent, különösen, ha csapa­dékos az időjárás. Ezért szükséges az útháló­zatbővítés, melyet a harma. dik ötéves tervben kívánnak megvalósítani. Az előzetes tervek alapján mintegy 45 kilometer utat építenek majd. Ezzel a programmal az Ecsedi-láp környékén dol­gozó termelőszövetkezetek régi problémáját sikerül megoldani. bf Ma kezdődnek az Foto: Hammel J, Miért a részvé fenség ? „Anyák iskolája tanfo­lyam” — indul, erre hívta fel a járókelők figyelmét Nyíregyháza-szerte a plaká­tok tömege. A cím és kép egyértelműen szólt a leendő kismamákhoz. menyasszo­nyokhoz. lányokhoz: ..Ké­szüljetek fel az anyaságra”. & plakátokat sokan látták, többéi. megálltak, nézeget- ',é'% ‘ón továbbmentek. A tanfo • n október 7-én. du 5 óraKor kezdődött vo]na a kultúrterme művelődési há* ./«ik a ’'ben De elmo. Plakátok nem : t a i^ani a kisma- . v,r,pv ovendo anyak- s^mléltető élvezetes é* s . ‘‘hetik meg '£orlaton !S- '^őndozá* Víori csecsemő- nivalóif i, - -osabb ten- ’ . -«ogy a tanfolyam -..‘j'tojJJ’Ő útmutatást ad a [ Voóá>”ülés a veszélveztetett terhesség elkerülésére A tanfolyam kezdetének időpontjában összesen há­rom lány jelent meg a művelődési ház kultúrter­mében Pedig a szervezők felkeresték a tanárképző főiskolát, jártak a konzerv­gyárban, ruhagyárban, al­matárolóban, ruházati ktsz- ben, cipőgyárban, gumigyár, ban és mozgósítottak a Vö­röskereszt alapszervezetein keresztül. A hívó szó a leányközépískolák negyedi­kes tanulóihoz is eljutott. Nem feledkeztek meg a tár. sadalombiztosítónál, a Nem. zeti Banknál, az iparitanu- ló-intézetben dolgozó asz- szonyokról, lányokról sem. Azt lehet gondolni hogy a részvétlenségben valami rendkívüli megnyugtató do. log van: a város fiatal kis­mamái, lányai már olyan felvilágosultak, hogy nincs szükség semmilyen tanács­ra.(!?) Persze nem így van. Erre bizonyíték, hogy a terhesrendelésen, majd a csecsemő megszületése után a tájékozatlanságnak kirívó eseteivej találkozunk, amelynek szenvedő alanya a legártatlanabb lény, a csecsemő. . országos kertészeti napok megyénkben Még csak a bank hiány- sott... — hallottam egy­szer a Nagyhalászi Ken­derüzemben, amikor okkal, vagy ok nélkül, de ugyan­csak kijutott e vállalatnak a revizorokból, a különböző szervektől érkezett vizsgá­latokból. Ehhez a régebben hallott kifakadáshoz ha­sonló, a bank és emberei intézkedéseit nem szívesen fogadó véleménynyilvání­tásoknak lehetünk fültanúi, ha például büntető kamat­tal marasztalnak el válla­latokat. Ki nem látott, vagy hallott olyan esetről, hogy az éves beruházási program végrehajtásának nagy hajrájában egymásra találnak a tervezők, beru­házók és kivitelezők, s min­dent elkövetnek, hogy a szó legszorosabb értelmé­ben tető alá hozzák a ter­veket, még pontosabban az építkezéseket. Ahol pedig ez nem sikerül, ott gyak­ran felüti fejét egy más­fajta hajrá: menteni a menthetőt, a bankhitelt, a prémiumot, a nyereségré­szesedést. Ebben a hajrában már nem a tégla, a cement, vagy a munkaerő jobb ki­használása játssza a fősze­repet, s nem is az építke­zéseken, a szélfújta állvá­nyokon folyik, hanem több­nyire párnázott ajtók mö­gött, a bankok irodáiban. A hajrázok gyakran mél­tatlankodnak, ha ered­ménytelenül hagyják el a hajrá újabb színhelyét. Görbe szemmel néznek a bankosokra, a bankra és sopánkodva mondják: nem rajtunk múlott. S hogy mi az, ami nem rajtuk múlott, nem nehéz kitalálni: a prémium. Zsebbevágó kérdésről van szó. Ok nélkül tá­madják a bankot, ha sza­bálytalanságot kíván meg­akadályozni. A szocialista bank szere­pe jóval több, mint a «pénz­kezelés. S ezt a vállalati önállóság, a rugalmas gaz­dálkodás fékjének tekinte­ni — szűklátókörűség. A bankok munkája az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem fejlesztésére, a lakos­ság igényeinek jobb kielé­gítésére irányul. A pénzintézetek azzal, hogy kezelik a vállalatok és szervezetek pénzeszkö­zeit, a népgazdaság pénz­tárosának szerepét töltik Az autóbusz peronján hátul, a bal sarokban áll a fiú meg a lány. A fiú az ablakot védő korlátot mar­kolva a két karja közé ve­szi a lányt. Védi is ezzel az utasok hullámzásától. A lány jól érzi magát ott, ebben a zúgban. Sug­dosnak valamit, senki sem figyel rájuk. De egyszer a fiú hango­sabban szól, egy kis indu­lattal. — Ne csináld ezt — azt mondja —, ne csináld ezt a festést! Belemegy a sze­medbe. Egy-két utas önkéntele­nül odapillant. Szőkített lány, barna szemöldökkel, barna pillákkal. S feketén meghúzott szemhéjakkal. — De hiszen nincs ott semmi. — Mondta nekem valaki, hogy ez milyen ártalmas, — Micsoda? — Ne bolondozz! — mondja a fiú. Látom, Ilyen közelről pontosan látni. •Az író Szemfesték című kar­colata. Kisregényét, elbeszéléseit, rövid írásait a Szépirodalmi Ki­adó adta ki­be. Feljegyzik, kimutatják bevételeiket és kiadásaikat. Ezzel képet alkotnak ezek pénzügyi helyzetéről. Miu­tán a feljegyzések vala­mennyi állami vállalatra és szervezetre kiterjednek, a bankszervezet végered­ményben népgazdaságunk gazdasági igazgatója is. Munkájuk lehetővé teszi, hogy széles körű ellenőrző tevékenységet fejtsenek Ki. Következésképpen a bank­szervezet népgazdaságunk egyik legfontosabb ellenőr­ző szerve, amely mindezen túl a hitelnyújtással és az általa alkalmazandó pénz­ügyi szankcióval megfelelő eszközökkel rendelkezik ah­hoz is, hogy a gazdálkodó szervek tevékenységét be­folyásolhassa. Az üzemek, ktsz-ek pénzügyi ellenőrzé­se során a bank Szabolcs megyében is időnként meg­vizsgálja, hogy vállalataink miként gazdálkodnak anyagkészleteikkel. Ezek­ből a vizsgálatokból derült ki egy új termékre való át­álláskor az üzemszervezés hiányossága; például a Má­tészalkai Faipari Vállalat­nál, felsőbb szervek prog­ramozási hiányossága a gépjavító vállalatnál, a nor­makarbantartás hiányosságai a Kisvórdai Bútoripari Vállalatnál, stb. Ezek a megállapítások segítő szándékuak. Sok éves gyakorlat és a fenti válla­latoknál is bekövetkezett változások bizonyítják: az ellenőrzés elérte célját. Si­került csökkenteni az elő­irányzott vállalati önköltsé­get, gyorsítani a nyers­anyagfeldolgozást és a kész­árutermelést. Az elfekvő készletek miatt kivetett bírságok ha­tására csökkentek a kész­letek. A vizsgálatok bizo­nyítják azt is, hogy bár a bankszervezet nem vesz részt közvetlenül az anyagi termelés irányításában, el­lenőrzési lehetősége mégis mély és átfogó. Ismeretes, hogy a gazda­sági irányítás új rendszeré­ben a vállalati önállóság bővítésével az áru és a pénzviszonyok széles körű felhasználásával bővül majd a bankok szerepe. Ezzel pedig tovább javul majd megyénk vállalatai­nak munkája is. Végh János A lány kissé elmozdítja a fejét. Nem sértődésből. Nem veszi olyan komolyan az egészet, hogy megsértődjön. Néz kifelé az ablakon. De a fiú makacs. — Minek ez neked? Hi­szen te így is szép vagy! A lányon látszik, hogy ő is szépnek hiszi magát, de éppen a szőkítés meg a szemfestés, meg az elkép­zelt modernséghez való más hasonulásai által. — Valami vegyi anyag ez, tudod, elromlik tőle a sze­med. — Mondom, hogy nincs rajta festék. Hm. hiába tagadja, ami nyilvánvaló. Talán rest gondolkozni valami más válaszon. Vagy gondolkoz­va sem találna ki okosab­bat? Mosolyog az ő divatos szőkeségében. S csak ezt az egyet tudja mondani: — Hiszen semmi nincs ott, semmi. A Könnyűipari Minisz­térium helyiipari főosztá­lyának rendezésében októ­ber 6-án nyílt meg Buda­pesten az immár hagyomá­nyossá váló helyiipari kiál­lítás. A BNV Petőfi-csarno- kában megrendezett rep­rezentatív termékbemuta­tón megyénk tanácsi ipara is felvonultatta legújabb gyártmányait. A megyénket képviselő öt kiállító — a Szabolcs-Szat- már megyei Építőanyagipari Vállalat, a Nyíregyházi Vasszerkezeti- és Gépipari Vállalat, a Nyíregyházi Ci­pőipari Vállalat, a Szatmár­vidéki Faipari Vállalat és a Minőségi Textilruházati Vállalat — termékei már a látogatók körében is osz­tatlan sikert arattak. A vendég könyvi bejegy­zések arról tanúskodnak, hogy megyénk helyiipara az utóbbi években számottevő­en fejlődött és termékei or­szágos viszonylatban is az elsők közé tartoznak. A szabolcsiak sikerét bi­zonyítja, hogy a szakembe­rekből álló zsűri a napok­ban megtartott értékelése alapján a szakáganként meg­osztó hat fődíjból hármat megyei üzemeknek ítélt oda. Ezen kívül egy második he­lyezést is szereztünk. Az „Uj gyártmányok legszebb terméke” díj első fokozatát kapta a VAGÉP által kiálli- ! tott keretes fűrészgép min­tapéldánya. Érdekessége ennek a terméknek az, hogy ezt a típust az ipar már hat éve nem gyártotta. A szükségletek figyelembe vé­telével a VAGÉP vállalta el A fiú már vinnyog, mert sehogy sem sikerült meg­értetni magát. — Figyelj rám, kicsim. Énnekem enélkül is tet­szel. Enélkül még jobban tet­szenél. Csak azért kérem, hogy ne tedd tönkre a sze­med. A lány hallgatja. Hall­gatja, mint egy magneto­fonszöveget. Ügy látszik, nincs igénye arra, hogy felfogja, amit mondanak neki. Csak a bábmosolyra ügyel, hogy ottmaradjon az arcán. Közben az autóbusz meg­áll, emberek szállnak le, szállnak fel. Meg-meglökik. lökdösik őket. A fiú csak kapaszkodik a korlátba a lány válla körül. S mond­ja, még mindig mondja. Pedig reménytelen. Köz­tük a festék, a mosoly meg a póz. S a szavak a leve­gőbe peregnek. a gyártmányfelújítást. Bár ebből jövőre a belkereskede­lem már 450 darabot ren­delt, a kiállításon bemuta­tott termék a külkereskedel­mi szervek tetszését is el­nyerte. A TECHNOIMPEX máris ötven darab megren­delését helyezte kilátásba. A vállalat éppen ezért na­gyobb gondot fordít a gyártmányfejlesztésre, hogy tovább tökéletesíthessék a nagy keresletre számítható géptípust. Ugyancsak a fődíj első fo­kozatát kapta a kiállított or­vosegészségügyi és labora­tóriumi üvegtechnikai be­rendezésekért a Szabolcs- Szatmár megyei Építőanyag­ipari Vállalat. Az eddig is keresett üvegtechnikai gyártmányok sikere azért is számottevő, mert az új Üzembővítés során újabb megrendeléseknek is eleget tehetnek majd. Sikerrel sze­repelt még a vállalat által bemutatott falburkoló csem­pe is» A Nyíregyházi Cipőipari A Földművelésügyi Mi­nisztérium Kertészeti Fő­osztálya Szabolcsban ren­dezi meg az országos ker­tészeti napokat. Az ország minden részéből több, mint száz résztvevőre számíta­nak. Elsősorban a megyei tanácsok főkertészei, gyü­mölcstermesztési szakem­berei érkeztek Nyíregyhá­zára, hogy részt vegyenek a háromnapos tapasztalat- cserén. Az ünnepélyes megnyitó­ra ma délelőtt kilenc óra­kor kerül sor a megyei tanács nagytermében. A vendégek ezután ellátogat­nak a Balkányi Állami Gazdaságba, ahol a gyü­mölcsfeldolgozást tanulmá­nyozzák. Megtekintik a biri Táncsics Termelőszö­vetkezet gyümölcsösét is. A télj alma válogatásával is­merkednek a szakemberek a máriapócsi Zöld Mező és a kislétai Rákóczi Terme­lőszövetkezetben. Csütörtökön megtekintik az Apagyi Állami Gazda­ságot, a vajai Béke és a rohodi Uj Élet Termelő- szövetkezetek almáskert­jeit. Délután a Nyírmadai Állami Gazdaságban részt vesznek az almaszüreten, ismerkednek a gépi feldol­gozással. A városi Vöröskereszt nem adja fel a reményt. A tanfolyamot a József Attila Megyei Művelődési Házzal egyetértésben újra hirdetik. A következő foglalkozás idejét október 14-én, pén­teken délután 5 órában je­lölték meg. Talán mégis több olyan fiatal, leendő kismama van a városban, akik születendő gyermekük érdekében szakítanak időt, hogy életük nagy esemé­nyére alaposabban felké­szüljenek, Kardos Jánosné városi Vöröskeresz*

Next

/
Thumbnails
Contents