Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

NAPIREND: A FALI SORSA, JÖVŐJE A PIAC PARANCSA; bővebb választék, jobb minőség Helyéiparunk termékei — a vevő szemével Tanácskozott a Valóban a falut érdeklő és előrehaladásáért, gond­jaiért felelősséget érző ta­nácskozás volt a rakamazi községi pártértekezlet. Hat­van küldött szenvedélyes es a hibákat bátran bíráló vitáját eredményezte. Nem­csak a több irint két és félszáz kommunista, hanem az egész falu nevében. Indokolt volt, hogy a be­számolóban a legfőbb he­lyet a Győzelem Tsz gond­jai, poblémái foglalják el. A felszólalók is ezzel fog­lalkoztak behatóbban, hiszen a közös gazdaság sorsa egy kicsit az egész falu sorsa, jövője is. Szerényen emlí­tették az eredményeket, s ez nem mellékes, hiszen négy aszályos esztendő ellené­re. sok gonddal munkaerő- hiánnyal küzdve érték el. Szóltak arról, hogy éppen a nehézségek közös leküz­désében kovácsolódott össze a tsz-tagság, s emelkedett az egy tagra jutó jövedelem az 1952-es évi 9800 fo­rintról 1965-ben csaknem 14 000 ezerre. Gya­rapodott a közös vagyon is. Tavaly már elérte a 18 és fél milliót. Építettek 8 te­hénistállót, vásároltak 37 traktort és évről évre növe­kedtek a termésátlagok is. Hiányolni lehetett azonban, hogy a híres rakamazi bur­gonya termesztésével kap­csolatos problémákról nem esett szó, A beszámoló említette, hogy a rakamazi fiatalság előtt ma már nem az igát húzó, primitív eszközökkel dolgozó paraszt áll példa­ként, hanem életmódjában, felfogásában egy sokkal fej­lettebb. Ennek ellenére dr. Tuzson Géza orvos és több tsz-tag arról szóltak, hogy rohamosan elöregszik a falu. Az elmúlt években több, mint ezren hagyták el Hakamazt. Sürgették, hogy az elvándorlás meg­szüntetése, illetve a hazata­lálás érdekében sokkal töb­bet kell tennie a tsz gazda­sági és pártvezetőinek. Nem használják ki az adott le­hetőségeket megfelelően. És csak akkor várható vissza­áramlás a faluba, ha a fia­talság megtalálja a számítá­sát, biztosítja a közösség a létalapjukat. Ehhez azon­ban sok fontos kérdésben közös nevezőre kell jutnia a tsz gazdasági és pártveze. tőségének. rakamazi községi Több helytelen elvi nézet gátolja a vezetők közötti kapcsolatot. Ezt megemlí­tette a beszámoló is. Egyes gazdasági vezetők részéről tapasztalható olyan nézet, hogy a pártszervezet ne szóljon bele a gazdasági kérdésekbe. Akad a tsz-ve- zetők között olyan is, aki ellenzi a munkaversenyt. Ez volt az oka, hogy nem is bontakozott ki, s a szociális, ta brigádmozgalommal is csak látszólagos a foglalko­zás. Nincs teljes és helyes elvi alapokon nyugvó meg­értés a vezetésben, s ez gá­tolja az előrehaladást. Ez vonja el a figyelmet az egész tsz-tagság előreha­ladását biztosító teendők­ről is. Többen szóvá tették, hogy jó természeti adottsá­gokkal rendelkezik Raka- maz, hiszen itt folyik a Tisza. Bővíteni lehetne a konyhakertészetet, szár­nyastelepet létesíteni, s növelni az öntözéses legelő- gazdálkodást. Nem rendezett a mezőgazdasági szakmun­kások javadalmazása, s ezért nem is jelentkeznek. Ipari tanulókat csak a mű­helyekben foglalkoztatnak. Pedig nagyon kevés a szak­ember, a traktoros, s ennek most a betakarításnál érzik hiányát. Kanyuk Ferencné arról szólt, hogy sokszor fél napokat is állnak és vár­nak, hogy elszállítsák a bur­gonyát, de kevés a szállító- eszköz, vagy a traktoros. 1965. március 1-én egye­sült két beregi szomszédos falu, Csaroda és Tákos közös gazdasága Uj Élet né­ven. A két tsz kis területein nem tudott komoly ered- * ményt elérni. Egyesülés után a vezetőség és a tag­ság között jó bizalom ala­kult ki. Megerősödött a pártszer­vezet is, tekintélye van a tagság körében. Alig egy év alatt 10-en kérték felvéte­lüket a kommunisták sorai­ba. Az egyesüléstől eltelt idő óta jelentősi a gazdasági eredmény. Idén 105 hízott szarvasmarhát értékesít a tsz, a tavalyi 72 helyett. Nagyobb arányú lett a ser- téshízlalás, javult a koca­tartás helyzete. A malac- szaporulat elhullási aránya pártértekezlet Talán éppen ezért szólt az idős kommunista Kuhár Mihály árról, hogy a pártta­goknak sokkal érzékenyeb­ben kell reagálni a hibákra és segíteni azokon. Többen szóltak a pártta­gok megbecsüléséről, s ar­ról, hogy a jövőben adjanak több jogot a pártbizottság tagjainak. Pék Frigyes a különböző szervek pártellen­őrzésének a növelését hang­súlyozta. Szóvátette: eseten­ként tapasztalható, hogy a kommunisták nem becsülik eléggé egymást. Pedig ez is a pártdemokrácia elvének következetes alkalmazásá­hoz tartozik. E tanácskozás abban is példát mutatott, hogyan kell egymásnak segíteni. Hiá­nyolták a község kommu­nistái, hogy ez sokszor el­marad. Pedig egy-egy na­gyobb dolog elintézése ér­dekében az alapszervezetek­nek, s a tsz mellett a do­hánybeváltó, a két ktsz, a MÁV és az fmsz szerveze­teknek is össze kell fogni. A cipész ktsz felajánlotta segítségét a tsz-nek a beta­karításban. Biztosítanak munkaerőt, gépkocsit is. A pártértekezlet az erők összefogására hívta fel a figyelmet, s meghatározta azokat a teendőket, ame­lyek elősegítik Rakamaz fejlődését minimálisra csökkent, az el­választási átlagsúly 27 ki­ló. Tavaly napraforgó termése nem volt a szövetkezetnek, most 700—800 mázsára be­csülik a termést. Burgonyá­ból mintegy 40—50, kukori­cából közel 10 mázsa átlag­terméssel takarítanak be többet, mint az elmúlt esz­tendőben. Mintegy félmillió forinttal növekszik a közös ár bevétele. Lelkesítőleg hat az egész tagságra a kommunis­ták példamutatása. A tákosi üzemegység kommunistái­nak a pártkongresszus tisz­teletére többek között arra is vállalásuk van, hogy a búza vetésének október 25- re való befejezését minden igyekezetükkel elősegítik. Marczi Albert Csaroda Mi kell a vevőnek? Jó minőségű, tetszetős, prak­tikus áru. Az ilyen termék­nek nem kell cégér, míg a megunt, korszerűtlen ruha. cipő, háztartási cikk az olcsó kiárusítás sorsára jut. Ez a piac vastörvénye, melyhez mindenkor igazod­ni szükséges. Különösen a helyiipari vállalatoknak, a kisipari szövetkezeteknek, mélyek közvetlen kapcso­latban vannak a lakosság­gal. A gyártmányfejlesztés szóval fejezik ki ezt az igyekezetüket a vállalatok, melynek célja a vevő, a megrendelő igényének le­hető legjobb kielégítése. Kockázat — sikerrel Utóbb hallhattuk: a ti- szalöki és a mátészalkai faipari vállalatok kemping faházak gyártásával pró­bálkoznak, a szikvízipariak a hűsítő italok választéká­nak bővítését szorgalmaz­zák, a falburkoló lapok változatosságára, minőségé­nek javítására törekednek az építőanyagipar szakem­berei. Igaz, nem hoz ez a fáradozás máról holnapra fényes sikereket, de gon­doljunk csak az üvegtech­nikai készítményekre: rö­vid időn belül új gyárat jelent ez a korábbi bátor kezdeményezés a megyé­nek, miközben termékei importot pótolnak, sőt, nő- _ vélik az exportot, nagy hasznára a népgazdaság­nak. Persze, a piackutatást követő gyártmányfejlesztés korántsem ilyen egyszerű. Számtalan műszaki prob­léma megoldását követeli, s emészti a pénzt. Mégis megéri az áldozat, mert amelyik üzem hosszú távon életképes akar .maradni ku­tatnia kell a termékbövités lehetőségeit, tökéletesíteni a meglévő gyártmányokat. Maradjunk lakosságkiözel- ben, lássunk néhány pél­dát a kisipari szövetkeze­tek helyzetéből. Eddig aligha érhette szó a fai­pari ktsz-eket saját készí­tésű bútoraik miatt, hi­szen keresett cikk volt az „Erzsébet” és a „József­városi” hálószoba garnitú­ra, az irodabútor, a ha­gyományos üzletbereridé­zés. Egyhangúság, kereslet Már tavaly érezni lehe­tett azonban, hogy az ér­deklődés mindinkább a Varia-féleségek, a köny- nyen kezelhető bútorok irá­nyába tolódik, leszűkül a hagyományos gyártmányok piaci köre. A Kisvárdán készített cipők is mind több kívánnivalót hagytak ma­guk után tavaly, s a mi­nőségi kifogás jórészt az elavult technológiából szár­mazott. Nagykállóban á textilkészítmények fejlesz­tése, bővítése elmaradt, s nem tudott lábrakapni a méretes tevékenység. Pe­dig ezek nélkül — hiába a szép üzemház, — nem j Farkas Kálmán Olvasónk írja: Hasznos összefogás Tabi László: Ap ró drámák LL_ — Tudja, mit jelent az, uram, apa nélkül felnőni ? — Keserves dolog lehet. Elhiszem. — Es még hozzá éppen tizenhat éves koromtól, a legkritikusabb években! — Kétségtelen. De azért nem mindenkiből lesz zseb­tolvaj, aki apa nélkül nőtt fel, már ezt megengedi, ugyebár? — „Apa nélkül” — ez tág fogalom. Ha az ember apa nélkül nőtt fel, attól még lehetett az anyjának bátya vagy barátja, vagy bárki, aki az elveszett apát pótolni tudta. De az én anyámnak senkije sem volt? Érti! Senkije! Tud­ja, mit jelent az, amikor egy anyának senkije sincs? — Fogadja őszinte rész­vétemet. No de azért nem kellett volna autókat fosz­togatni ! — Volt magának apja tizenhat éves korában? — Volt, hálistennek. — Akkor maga könnyen beszél. Akkor maga nem tudja, mi az, amikor egy fiú hazatér este a szülői házba és se szülő, se ház, csak egy nyomorult társ­bérlet és az anyja a mo­sókonyhában. Heten vol­tunk gyerekek, anyám reg­geltől estig mosott. A könnyeiben mosta a sok ruhát szegény, képzelje csak. — Szomorú dolog. De azért nem kellett volna kirabolni azt a postakocsit Cegléden. Beláthatja, hogy nem volt helyes dolog. — Ma már tudom én is. De ne feledje, hogy nekem nem volt apám. Nem volt, akire felnézhet­tem volna, nem volt akivel megbeszélhettem volna az én ifjúságom apró-cseprő gondjait. En, kérem, csak bámultam kifelé a liohthót- ablakon napestig, s néz­hettem fájó szívvel a tor­saimat, akik az apjukkal fogócskéztak. — Hát igen... És ho­gyan vesztette el az ap­ját? — Agyonütöttem. HL — Megvolt már az eskü­vője, Szedlacsek kartárs ? — Ne is kérdezze. El­maradt. Az utolsó pillanat­ban. — Ejnye. Pedig azt hal­lottam, hogy a kislány na­gyon csinos. — Csinos? Több, mint csinos. Szép. Mint a nyíló rózsa. És fiatal. És okos. Boldogtalan leszek nélkü­le. — Talán nem is szerette magát eléggé? — Eléggé? Imádott. A nevemmel aludt el, a ne­vemmel ébredt fel reggel. Szeretett és viszontszeret­tem. ö lett volna az igazi. — Talán a lakáskérdést nem tudták megoldani? — Megoldani? Ne tréfál­jon. Nekem is van egy főbérleti lakásom, a Rózsa­dombon, neki is van, a Margitsziget legszebb pont­ján, az autóbuszmegálló mellett. Nem ez volt a baj. — Sejtem már. A lány nyílik mód nagyobb szé­riák gyártására. Nyírbátor­ban a ruha készítmények megszerettetését akadályoz­za a szín és a választék egyhangúsága. Nemcsak a lakossággal közvetlenül érintkező üze­meknél sürgeti az idő a szakítást a megkövesedett, idejétmúlt módszerekkel. A Kisváröai Gépipari Ktsz fő terméke, a szállítószalag jövőre már nem kell az eddigi megrendelőnek. A nyíregyházi testvérszövet- kezet által készített perli t- duzzasztó berendezések is csak úgy tudják megtarta­ni a külföldi piacot, ha lé­nyegesen javítják a termé­kek minőségét. Éppen ezért megnyugtató a megyei ipar jelentős részét kitevő ktsz-ek megyei irányító szervének a legutóbbi el­határozása a gyártmányok gyorsabb ütemű fejleszté­sére. Nemcsak pénzössze­get teremtenek erre s nemcsak kötelezik az üze­meket, hanem példát is mutatnak. Egy hasznos pályázat Pályázatot írtak ki pél­dául a Varia bútorfélesé­gekre. a legjobb pályamun­kákból prototípusokat ké­szítenek közelesen. Az új fényezési eljárás, a poli­észter technológia beveze­tésére Nyírbátorban egy üzemrészt épíienek es speciális gépeket szereznek be az új módszer érdeké­ben. Közben a szakmunká­sokat tanulmányutakra kül­dik a fővárosba a legkor­szerűbb termelési eljárások elsajátítására. Rendszere­sebb segítséget adnak a kisvárdai gépipariaknak a vevő által felajánlott kom­binált faipari gyalugép gyártásánál. Preciz, — a megyei műszaki iroda ál­tal elkészített — tervdo­kumentációk megtartására kötelezik a nyíregyházi vasipariakat a trans/.forrra- torházak készítésénél, ki­küszöbölve így a bizony­talanságot. Hasonlóan kö­vetelik meg a jövőben a „Nyírség” motoros áruszál­lítóknál a tervdokumentá­ció állandó szem előtt tar­tását, mert a most követett gyakorlat veszélyeket rejt magában. Hosszan lehetne sorolni a példákat a tanácsi és a szövetkezeti iparból arra, hogy a piac fokozódó ha­tása miként szorítja 3 gaz­dasági vezetőket új utak keresésére. Jó dolog ez, hasznát veszi a vásárló, mert színesedik a válasz­ték és jól jár a termelő üzem is, mert gyorsabban gjtarapodik bevétele, nyere­sége. Angyal Sándor Készül a Mártírok tere rendezési terve jj! Emelet a „vasalóház“ helyén I Megkezdik az új szálloda kiviteli tervezését H Akadályok az ABC-áruház építésénél A közelmúltban adták át rendeltetésének Nyíregyhá­zán az Illetményszámfejtő Hivatal impozáns épületét a Mártírok terén. A legfrissebb elképzelé­sek rendezik a teret, a sa­rokra modern irodaházat építenek. A Rákóczi útra néző frontja négy, a Már­tírok terére néző oldala pe­dig hét emelet magas lenne. A tervek szerint ez lesz városunk legszebb irodahá­za. Eddig tizenkét nyíregyhá­zi vállalat — többek között a gabonafelvásárló, a patyo­lat, a sütőipari vállalat, a statisztikai hivatal és a levéltár — társulna az építkezésbe. Ha elkészül az épület tucatnyi iroda sza­badul fel Nyíregyházán, me. lyeket egyéb célokra jól fel lehet használni. Pél­dául a gabonafelvásárló helyiségeit minimális költ­séggel lakásokká lehet át­alakítani. Ugyancsak élénken fog­lalkoztatja a városrendező­ket az úgynevezett „vasaló­ház” sorsa. A posta és a hatalmas bérház közé éke­lődött. földszintes üzletsor régen megérett a lebontás­családja ellenezte a dol­got. — Ellenezte? Sírtak a boldogságtól. Olyan vőről álmodtak mindig, mint én. Becsületes, káros szenvedé­lyektől mentes vőről. — Talán bizony világ­nézeti különbségek merül­tek fel? — Különbségek? De hi­szen éppen ellenkezőleg! S emiatt vagyok úgy elkese­redve. Hol találok egy ilyen szép és okos lányt még egyet, aki éppen olyan haladó szemléletű, mint én, aki a materialista vi­lágnézetet vallja, éppen úgy mint én, akit a szo­cializmus eszméje hat át, épp úgy mint engem. Ma­napság egy házasságban döntő kérdés ez! — De hát akkor mi volt a baj? — Az, hogy én katolikus vagyok, ő pedig reformá­tus. ra. A külső tatarozás elle­nére is a több emeletes épü­letek szomszédságában rontja a városképet Lebontását már korábban elhatározták, azonban máig sem tisztázott, hogy mi épüljön a helyére. Egyelőre az az elképzelés, hogy egy ötemeletes ház kerül oda, mely összhangban lesz a jelenlegi postával, az új Zrínyi Ilona utcai épülettel és a mellette lévő bérház­zal. A földszinten és az első emeleten a posta kapna he­lyet a többi szinteken pe­dig lakások lennének. A debreceni postaigazgatóság már kiadta a tervezési meg­bízást, azonban a KPM Postavezérigazgatóság még nem nyilatkozott Hosszas tárgyalások után tisztázódott a 120 férőhe­lyes nyíregyházi szálloda sorsa is: a Dózsa György úton, a Szabolcs-szálló szomszédságában építik fel. Ennek feltétele, hogy új helyre költöztessék a gyógy­szertárat. a vasnagykereske­delmi vállalatot, a virág­boltot. Erre már konkrét tervek vannak. A szálloda építésére a végleges terü­letfelhasználási engedélyt a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya a na­pokban kiadta. Ennek alap­ján a tervezők hozzákezd­hetnek a részletes kiviteli tervek elkészítéséhez. A nyíregyháziak öröm­mel értesültek az ÁBC-áru- ház építéséről. Az Állami Áruházzal szemben már régen lebontották az épü­leteket, azonban a kivitele­zés máig sem kezdődött el, pedig az építési engedélyt már közel háromnegyed év­vel ezelőtt kiadta a városi tanács. A szennyvízcsator­nát és a vizet már bekötöt­ték, s ez évben hatszázezer forintot kellene beépíteni, hogy biztosíthassák az 1967. október 31-i befejezési ha­táridőt. Azonban addig nem indulhat a munka amíg nem biztosítják a munka- területet. Ez a feladat el­sősorban a beruházókra — elsősorban a városi tanács­ra — vár Nyíregyháza la­kóinak viszont nem lehe* közömbös, hogy mikor nyit- ja meg kapuit az ABC-áru ház. bt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents