Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
Amit az új mechanizmusról tudni kell (8.) A gazdasági vezetők aaivagi érdekeltsége Ma. az új irányítási rendszerre való áttérés gyakorlati előkészítésének időszakában, az ország figyelme a gazdasági vezetőkre irányul. Népgazdaságunk újabb fellendüléséhez a központi gazdaság- vezetés csak az általános feltételeket teremti meg. A fellendülést előidéző cselekvést a vállalatok, gyáregységek, üzemek vezetőitől várják. Olyan gazdaságirányítási rendszerben, ahol a népgazdasági feladatokat nem „bontják le” vállalatokra, hanem a vezetőknek maguknak kell saját feladataikat meghatározniok, rajtuk múlik szinte minden. Felelősségükhöz, munkájuk eredményéhez mérten kell majd díjaznunk is őket. Alu kockáztatni mer, aki kellő bátorsággal és felelősséggel önállóan dönt, aki nagy befolyással van a vállalat helyzetére, azt meg is kell fizetni. A munka szerinti elosztás törvénye voltaképpen a munkateljesítmény szerinti elosztás elve. A vezető teljesítményét a vállalati nyereség alakulása fejezi ki. Aki sokat ad a népgazdaságnak, anyagiakban is elvárhatja az elismerést. A gazdasági vezető- szocialista vállalkozó. A vállalkozónak pedig nemcsak bér jár, hanem vállalkozói díj is. Ez a dolog egyik oldala. A másik az, hogy nemcsak a nyereségből kell részesednie, hanem — a veszteségből is. Akinek jó munka esetén jelentős többletjövedelem üti a markát, annak viselnie kell az esetleges veszteségek egy részét is. A vállalati vezető kockáztat. Kockáztatja az állam pénzét, de a sajátját is! Az új mechanizmusban az állam, mint tulajdonos nem garantálhatja a vezetők bérének 100 százalékát. Ha a vállalat nem elég jövedelmező, vagy veszteséges, akkor a vezetők alapbérét sem fizetik ki teljesen: a beosztásuknak megfelelően 10—20, esetleg 30 százalékot is levonnak belőle. Ez a vezetőket természetesen érzékenyen érinti. Mégis: az egyetlen objektív és tárgyilagos mérce a vállalati vezetők munkájának megítélésében a nyereség. Ez az egyetlen megoldás olyan viszonyok között, amikor a vállalatok nagyfokú önállóságot kapnak feladataik meghatározásában és teljesítésében. Valószínűleg a vezetőkben egészséges nyugtalanságot támaszt, hogy jövedelmük eléggé jelentős ingadozásoknak lesz kitéve. Minden tudásukat latba kell vetniük, hogy a lehetséges maximumhoz közeli jövedelmet kapják; ez a maximális erőbedobás, ez az egészséges „idegesség” szükséges feltétel a vezetői munka hatásosságának növeléséhez. Feltehető, hogy lesznek vezetők, akik nem bírják majd ezt az iramot. A többség azonban bírni fogja: rutinos, képzett vezetőgárda áll népgazdaságunk rendelkezésére. A vállalati igazgatónak és helyetteseinek az alapbéren felüli jövedelme nem közvetlenül függ majd a vállalati nyereség alakulásától. A felügyeleti szerv mérlegelni fogja a vállalati munka egészét, s ennek alapján állapítja meg részesedésük nagyságát. Ezzel elejét veszik annak, hogy a vállalat vezető állású dolgozói a nyereséget mindenáron növelve, esetleg a népgazdaság átfogó érdekeivel ellentétes irányba kormányozzák a vállalatot. Igaz: szokatlan lesz a vezetők ilyen, „vállalkozói” bérezése, de nem szokatlanabb, mint az új mechanizmus többi eleme. Eredményesnek bizonyulna, ha a vállalatok vezetői már most vizsgálni kezdenék, melyek azok a feltételek, amelyek mellett 1968-ban, majd azt követően, a lehető legnagyobb jövedelmet elérhetik. Gondos előkészítő munkájukkal nemcsak a maguk, hanem vállalatuk jövőjét is megalapozzák! Megjegyzés: Kirakatok — rendezetlenül Nem nagy dolog, de felfigyelnek rá az emberek. A város központjában a Dózsa György, utca elején hatalmas kirakattáblák és nagy cégtábla hívja fel a járókelők figyelmét arra, hogy itt a nyíregyházi Vasnagykereskedelmi Vállalat telepe van és hogy a kirakatban található árucikkek megvásárolhatók az fmsz és az iparcikk kisker boltjaiban, S a valóságban? Üresen tátongó kirakatok, összegyűrt papírok szanaszét hevernek. A másikban egy feldült mosógép és egy tótágast álló villanyrezsó díszíti a vasnagyker kirakatát, A Dózsa György utca másik oldalán a Csemege Áruház folytatásaként évek óta lezárt üzlethelyiségek kirakatai egyáltalán nem reprezentálják a szocialista kereskedelmet. Felhívjuk az illetékesek figyelmét ezekre a kicsi, de nem nagy dolgokra, melyek elcsúfítják a város bélső képét Farkas Pál Meghiúsult próbálkozások az Északi Alközpont jobb áruellátására Legsürgősebb: a tej, a kenyér árusítása Az Északi Alközpontban a lakók száma hamarosan eléri a háromezret, de a lakosság ellátása megoldatlan. A környéken három kis üzletecske működik, itt vásárol a Sóstói úttól a Himesig a lakosság, illetve szeretne, ha nem lenne olyan nagy a zsúfoltság és lenne hely. Jövőre új élelmiszer áruházát nyitnak itt (azért jö- , vőre, mert az építők előrehozták az átadási határidőt), amely Nyíregyháza legnagyobb élelmiszer áruháza lesz. Amíg ez elkészül, ideiglenes megoldásokkal kísérletezik az Élelmiszer Kisker. Ilyen kísérlet volt az is, hogy a 23. számú boltban bevezették az előrendeléses kiszolgálást. Ez azt jelenti, hogy a háziasszony — reggel, mielőtt munkába megy, — egy papíron leadja, amire aznap szüksége van, és este együtt megkapja. Gyorsítaná a kiszolgálást, kevesebbet kellene várni, a bolti dolgozóknak, háziaszszonyoknak egyaránt kényelmesebb lenne, Ezt ugyanis a lakosság nem használja ki. Mást is megpróbáltak a szakemberek. Köztudomású, hogy a házakban nem használják ki a mosókonyhákat. A KÖJÁL beleegyezett, hogy itt — a rendkívüli helyzetre tekintettel — megoldják a kora reggeli tej- és kenyérellátást. Ideiglenesen — amíg az áruház megnyílik — lehetett volna valamelyik házban berendezni egy ilyen üzlethelyiséget. Nem sikerült ez sem, mert a lakók nem egyeztek bele. Most újabb megoldásokkal kísérleteznek. Kérték a tanácsi szerveket, hogy a Hímes utcán adják át tejes kenyérüzlet céljára az egyik helyiséget, amelyet jelenleg a fodrász ktsz használ. Ha ezt megkapnák, valamennyire enyhíteni tudnák az ellátási nehézségeket, amelyeket csak az áruház megnyitása fog véglegesen megszüntetni. Teres dráma a Tisza medrében A Tisza sokszor tesz ki a partjára távoli tájakról idevándorolt fadarabokat, néha még rönköket is. Ezt kiszárítják és hazaviszik a Tisza ismerősei. Január 12- én a reggeli órákban ilyen gondolatokkal ment Jónás Ignác és felesége, Feka János, Ferenczi Imre és Balogh Sándor társaságában a mátyusi határt érintő nagy folyó völgyébe. Jónás Ignác csakhamar 2 szép törzsű szárazfát tálát az egyik bokorban és azt nyomban szabdalni kezdte. Nemsokkal azután kiderült, hogy a szerencse túl szép volt ahhoz, hogy Igaz legyen. Ezt a 2 szárazfát ugyanis Filep Sándor és Rab Lajos készítette oda magának, akik szintén ott jártak. A fakopácsolásra nyomban ott is termettek és Jónást dúrván felelősségre vonták a fa feldarabolása miatt. Jónás elnézésüket kérte, de Filep nem fékezte indulatát, hanem a nála lévő baltával mellbelökte Jónást, aki a csúszós jégén elesett. Állt volna felfelé, ezt azonban már Filep sógora Rab Lajos nem engedte, mert egy karódarabbal úgy fejbe ütötte, hogy visszaesett. Látva ezt Jónás felesége, ő is karót vett magához és férje segítségére sietve Rab Lajost ütötte meg. A földön lévő Jónás már másodszor próbálkozott a földről felállni, amikor Filep Sándor a kezében lévő baltát Jónás fejébe akasztotta. A balta 8 cm hosszú koponyacsontig terjedő mélységben metszette Jónás fejét. Filep ekkor már a közelben lévő Feka Jánost sem nézte jószemmel, mert az is ellenezte a verekedést, ezért utána lépett és feléje egy kisbaltát dobott Az eldobott balta szerencsére csak Feka vállahegyét érte és sérülés nem keletkezett Ez idő alatt már Jónás is feltápászkodott de fejét ekkorára már elöntötte a vér. „Szinte nem láttam a vértől” — vallotta a tárgyaláson. Jónás magatartását ezekben a pillanatokban már az erős felindulás irányította és néhányat Filep után lépve hátulról őt a kezében lévő balta fokával úgy fejen ütötte, hogy Filep a földre esett és ottmaradt. A kórházi látlelet koponyacsonttörést állapított meg, agy- zúzódással. A súlyos sérülés a tárgyalás napján még nem volt gyógyult és köny- nyen előfordulhat az is, hogy évekig fog bajlódni sérülésével. Filep tehát csak a szerencsés véletlennek köszönheti életét, de Jónás is az életveszélyből lépett visz- sza a súlyos vérzés miatt. C6ak a gyors orvosi segítség következtében gyógyult a sérülése 8 napig. És mindez 2 száraz fa miatt történt Filep közepes körülmények között élő családos tsz-tag, 36 ezer forint értékű vagyona van. Jónás szegényebb sorsú ember, ő is Égből kapott segítség Csendes nap a légi mentőknél (Tudósítónktól) Csendes nap lesz a mai — mőndja a diszpécser, amikor útjára bocsátja reggel az egyik repülőgépet. Sem rádión, sem a közvetlen telefonon nem érkezett sürgős segélykérés, így csak betegeket szállítanak. Kilenc óra 49 perckor startolt a gép, rövidesen Tatabányán lesz a két beteggel. Győr, Esztergom és Balassagyarmat érintése után, dél tájban kell visszaérkeznie. Egy-két megnyugtató szó . . . 1957 óta szállnak fel betegszállító repülőgépek a budaörsi repülőtérről, hogy az Országos Mentőszolgálat munkáját segítsék. Varga Pál pilóta az első útra így emlékezik: — Akkoriban növekedett a gyermekparalizises esetek száma. Levezényeltek Miskolcra. Délelőtt érkeztem a reptérre, s vártam az utasításokat... Az első felszállási parancs rövidesen megérkezett. Egy kisgyereket vittek az egri mentők a makiári reptérre. Tíz percen belül indultam a géppel, s mire megérkeztem Ferihegyre, ott már újabb mentőautó várt. Drága volt minden perc; vastüdő pedig akkor csak pesti kórházban működött. így kezdődik a légi mentőszolgálat története. Ma már az Országos Mentőszolgálat kötelékébe tartoznak, s feladatuk: elsősorban a gyors betegszállítások lebonyolítása, de igénybe veszik a repülőgépeket akkor Is, ha ahosz- szú autóút ártana a betegnek. Itt áll előttünk a betonon az egyik gép a hét közül: fehérre festették, mint a mentőautókat, s messziről látható rajta a Vöröskereszt. Csehszlovák gyártmányú, biztonságos gépmadár, a vezetőülés mögött a hordágy helye. A betegek gyakran félMegérkezett a repülőgép, betegeket. esetről, hívták az irodába: csomagot hozott a postás A néni küldte... Vérplazma Veszprémnek 1957-ben 157 felszállásuk volt, idén csak az első fél évben majdnem ezer. Fennállásuk óta hatezer beteget hoztak-vittek. Itt abbamarad a beszélgetés, mert sürgős hívás érkezik a mentőszolgálat központjából. Siófokon megbetegedett egy osztrák turista. Súlyos tüdőgyulladás. Megélénkül az iroda. Telefon a siófoki reptérre, s érkezik a válasz: „Igen, fogadjuk”, s már elhangzik az utasítás: „Indulás tizenkettőkor’'. Elsősorban hazai útjaik vannak, de szállítanak külföldre is betegeket, s ha szükséges, hazahozzák a kint megbetegedett magyarokat. Tóth György főpilóta idén ünnepelte huszonötödik évi repülősjubileumát Elmondja, hogy Európa- szerte ismerik a magyar légimentőket: a repülőgépekkel kiegészített hazai mentőszolgálat kiválóan működik, az ország minden táján megtalálható mentőállomások jól kombinálhatják a gépkocsi szállítást a légivel. Amikor Féltő szeretettel segítik le s például Veszprémben gázpalackrobbanás történt, szakorvost és vérplazmát szállítottak a három sérült gyors ellátására. A repülőgépek ugyanis a segély- nyújtás legnagyobb ellenfelét, az időt győzik le. A Siófokra induló gép most startolt, s már jelzik, hogy visszajött a reggel inditott Morava. Még a kifutópályán gurul a gép, de a mentőautó már elindult. Kisegítik a gépből a Balassagyarmatról hozott beteget, s már indulhat is a mentőautóval tovább. Meghívták a pilótát a lagzlra Négy pilóta repül, kilenc szerelő vigyáz a gépekre. Érzik mindnyájan munkájuk felelősségét Szinte mindenkinek van olyan élménye, amilyent Varga Pál mesélt. Három éve hozott fel egy sárhldai kisfiút súlyos állapotban a fővárosba. Hóesés volt de- hát a gépnek mennie kellett. A gyerek .. gyógyulása után apja, Baki János, kusza sorokban mondott köszönetét Tréfás volt a pilóta válasza: „Majd meghívnak az öcsi esküvőjére”. Postafordultával újabb levél jött. „El is várjuk”. Jancsika most nyolcéves lehet.. VÁLASZ ÉS VITA rozscipó ügyben nek. amikor hordágyukat a gépbe emelik. Legtöbbjük most repül ’ először: de egy-két megnyugtató szó megteszi a magáét Olyan simán széliünk: nem is érzik a sebességet a magasságot — mondja a pilóta, s elmeséli, hogy egy öreg nénit szállított egyszer, aki különösen félt Az ' út végén azután megkönnyebbült, de mentegetődzött; nincs nála pénz, nem tud borravalót adni. Megnyugtatták, nem is kell. Később, azonban, amikor már el is felejtkezett az családos, alkalmi munkás. Jövedelmükből meg is vehették volna a szükséges tüzelőjüket a TÜZÉP-en, de e helyett csaknem az életükkel fizettek 2 száraz fáért. A vásárosnaményi járás- bíróság Jónás Ignácot erős felindulásában elkövetett emberölés kísérletében, Fü- löp Sándort és Rab Jánost súlyos testi sértés kisérle- tében, Jónás Ignácnét pedig könnyű testi sértésben mondta ki bűnösnek. Mérlegelve a bíróság a bűnösségi körülményeket, a bűnösség fokához igazodóan Jónás Ignácot egy évi végrehajtható szabadságvesztésre, Filep Sándort 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és 800 forint pénzmellékbüntetésre, Rab Lajost 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, Jónás Ignácnét pedig 600 forint pénzfőbüntetésre ítélte. Az ítélet részben jogerőre emelkedett, csupán Jónás Ignác fellebbezett enyhítés végett. Dr. Koplányi Mihály ügyész A Kelet-Magyarország szeptember 30-i számában megjelent „Finom rozscipót is készítenek Nyíregyházán” című cikkben a sütőipari vállalat arról tájékoztatja az olvasókat — s egyben vállalatunkat —, hogy október harmadikétól félkilogrammos rozscipót készítenek a forgalomnak. Egyelőre — hangzik a tájékoztató — még csak a Csemege Áruház részére szállítanak, mivel az igények felmérése még nem történt meg a kiskereskedelem részéről. Meg kell cáfolnunk a sütőipari vállalatnak ezt az állítását, ugyanis több ízben folytattunk tárgyalást velük és kértük a rozscipó készítését. Árudáink vezetői ugyanis — a vásárlók igénye alapján — többször kérték: tolmácsoljuk a sütőipari vállalatnak a vásárlók ez irányú igényét. A sütőipariak kérésünkre azt a választ adták, hogy a rozscipó gyártásához egyrészt nincs nyersanyaguk, másrészt — szerintük — a kereslet sem lesz olyan magas, hogy a nagyüzemi készítése gazdaságos lenne. Vállalatunk éppen ezért örömmel fogadja a sütőipar legutóbbi bejelentését a választék bővítésére, amelyre a megrendelést haladéktalanul elküldjük. Dr. Orosz Gyula, a megyei Élelmiszer Kisker Vállalat igazgatója BENZIN DIESEL motorszerelő kef 5—10 éves gyakorlatig azonnali belépéssel felvesz a NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR.
