Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

Őszi traktorosgondok Csend van a Nyírteleki Gépjavító Állomás szerelő- csarnokában. Kevés gép szo­rul javításra. A traktorok többsége kint van a terme­lőszövetkezetek földjein. Kobzos Zoltán főmezőgaz­dász mégsem teljesen elége­dett. Azt magyarázza, hogy az időjárás rosszabbra for­dulhat, s még több, mint három és fél ezer normál- holdnyl talajmunka hiány­zik a tervükből. A szerelők is szántanak Kevés a kettős műszakban szántő traktor: a huszonket­tőből hét. — Csak huszonnyolc ál­'andó traktorosunk lehet — magyarázza Katona Béla fő- nárnök. — De tizenegy MTZ cseretraktorral is szántunk. A műhelyből a izerelőket s is kiküldtük szántani- Megértették, hogy sürgős a munka. Dér András műhelymun­kást Tomasovszki András gépére osztották be. Alig dolgozott vele, nem jöttek ki. A főmérnök egy UTOS cseretraktort mutatott a mű­helyben. , — Főleg azok dolgoznak kettős műszakban, akik az őszi idényre kimentek a műhelyből. Sok a szállítást végző gép. Eddig hét D 4—K végzett ilyen munkát. Többségük a talajjavítónak. Kettő most ott áll a szerelőcsarnok előtt a betonon. Javítják. Az egyik Tóth Ferencé, a másik Mészáros Sándoré. Panaszkodnak és bosszan­kodnak. Tóth már egy he­te tétlenkedik. Se teljesít­mény. se pénz. Mészáros reggel jött be. Kérdés, meg tudják-e javítani a gépet? A főmérnök egy eléggé hiányos D 4—K traktort mu­tat. Augusztus óta áll se­bességváltó törés miatt. Nem kapnak hozzá alkat­részt. — Ebből pótoljuk, javít­gatjuk a többit. Mit te­gyünk? — jegyzi meg. — Szombaton határoztunk úgy. hogy az eddig szállítást végző hét D 4—K traktort is szántásra állítjuk be. Az­tán panaszkodik ő is: — Csákhogy nekünk a tsz-ek már olyan talajt adnak, amivel ők nem tudnak megbirkózni. — Nem is beszélve a ke­resetről, az üzemanyag túl­fogyasztásról — szól közbe Mészáros, akin látszik, nem igen örül, hogy szántani fog. Huszonnégy ló között — Én nem mehetek szán­tani. bár szívesen csinál­nám — magyarázza Tóth. — Gyenge a gépem motorja, s nem bírja. De bizony job­ban is elláthatnák a trak­torosokat a tsz-ben, s nem lehet csodálkozni, ha ide­genkedünk. Mészárossal szántottunk hétről hétre Nyírpazonyban, s mikor kérdeztük, hol lesz a szál­lásunk. azt mondták az istállóban. Sürgős intézkedést a helyiipari vállalatok munkásvédelmére! Az utóbbi két évben több figyelmet fordítottak a me- /.gye helyiipari és kommuná- . lis szolgáltató vállalatainál az egészségügyi és munka- védelmi előírások megtartá. sara. A HVDSZ megyei bi­zottsága nemrégiben tizen­hét vállalatnál végzett .lyen irányú felmérést. A vizsgá­lat során megállapították, hogy a vállalatok 1962-től évenként, rendszeresen ké­szítenek egészségügyi- és munkavédelmi intézkedési terveket. Megértették; ah. hoz, hogy a balesetek száma csökkenjen, az egészségügyi, és szociális ellátottság ja­vuljon, intézkedésekre van szükség. Ugyanakkor a terv végrehajtására , — a lehető­ségekhez mérten — beruhá. zási és pénzügyi fedezetet is biztosítottak. Az intézkedések együttes hatására nemcsak a terme­lési kedv javult, hanem a balesetek száma is jelentő­sen csökkent. Az elmúlt évben a nagyarányú terme­lésfelfutás ellenére is 35-tel volt kevesebb a baleset, mint 1964-ben. A balesetek következtében kiesett mun­kanapok száma pedig 349- cel csökkent. Még kedve­zőbb a kép ez év első felé­ben amikor a kiesett mun­kanapok száma félezerrel kevesebb. A vállalatok vezetői a ter­vet nem az íróasztal mellett készítették, hanem bevonták a főmérnököt a szakszerve­zeti biztonsági megbízottat és a művezetőket is. Se­gített a munkásvédelmi őr- mozgalom szervezése, a tár­sadalmi őrök oktatása, munkájuk anyagi és erköl­csi megbecsülése. Nem vonatkozik ez utób­bi megállapítás a Tiszalöki Faipari Vállalatra. A mun­kásvédelmi őrséget ugyan itt is megszervezték, de te­vékenységük csupán abból áll, hogy a szolgálat át- adását-átvételét bejegyzik a naplóba. Annak ellenére, hogy a helyiipari vállalati balesetek egyharmada ennél a vállalatnál történik, nem találni egyeüen olyan be­jegyzést sem, amelyik meg­állapítaná, hogy egyik-má­sik dolgozó szabálytalanul végzi a munkát. Több helyen akadályozza a munkavédelmi beruházá­sok megvalósítását a beru­házási keret hiánya. A Szatmárvidéki Faipari Vál­lalatnál például a gépház fűtéséhez a kazánokat be­szerezték ugyan, de a be­szereléshez már nincs elég beruházási fedezet. Ezért nem tudják megoldani a gépház porelszívó berende­zésének bekötését sem. A Kisvárdai Bútoripari Válla­latnál a gépcsarnok porel­szívása húzódik beruházás hiányában a következő év­re. Ilyen problémák több vállalatnál megtalálhatók. Lényeges az előrehaladás a balesetekért felelősek fe­lelősségre vonásában. Ilyen esetek fordultak elő a Víz- és Csatornamű-, a Nyírbá­tori Vastömegcikkipari- a Tiszalöki Faipari, valamint a Szatmárvidéki Faipari Vállalatnál, ahol több mű­vezetőnél csökkentették, vagy teljesen megvonták a féléves prémiumot Még mindig nem kielégí­tő azonban a vállalatoknál a szociális ellátottság. Erre a vállalatoknak mintegy öt, öt és fél millió forintra lenn^ szüksége. Jelentős el­maradott szociális körülmé­nyek között üzemel példáid a Kisvárdai Bútoripari Vál­lalat, a Tiszalöki Faipari Vállalat és a Nyíregyházi Patyolat Vállalat. Ez évben egyedül a Nyírbátori Vas­tömegcikkipari Vállalatnál oldódik meg a probléma, ahol nyolcszázezer forint értékben, a jelenlegi lét­számnak megfelelő szociá­lis épület építését kezdték meg. A jelenlegi rossz körűimé. nyék között dolgozó válla­latok nagy részénél elegen­dő lenne, ha a Nyírbátorban épülő létesítmény terveinek átvételével oldanák meg a problémákat. De addig ( is olyan műszaki Intézkedése­ket szükséges végrehajtani, amivel megszüntethetik, vagy legalább enyhítik a súlyos problémát. A szépen körülírt jelen­tések helyett egyre sürge­tőbbé válnak a konkrét in­tézkedések. TWh Árpád — Huszonnégy ló között aludtunk, ahogy tudtunk, se mosakodás, se főzés — szól közbe újra Mészáros. De azért vállalja most is a nehéz munkát. Sugár Lajos traktorost, aki szállítást végzett eddig, a főmérnök az udvaron szó­lítja meg. — Holnap a brigádvezető­nél jelentkezzen, szántani kell — mondja a főmérnök. A traktoros kissé csodálko­zik. , — De nem jó az eke ta­vasz óta — válaszolja. — És most ősszel szól? Sok még a szántani vetni való Nyírtelek határában, a tsz-ek földjein. Kissé ké­sőn állították át a gépeket a szállításról a szántásra a gépállomásiak. Hibásak a szövetkezetek is, mert vár­nak az utolsó pillanatig, s | csak akkor kapkodnak, amikor a körmükre ég a sok munka. Kobzossal, a főagronómus- sal a határba indulunk. Megnézni, hogyan állnak helyt a traktorosok. A Nyírteleki Szabad Nép Tsz mezőgazdásza Búr Mi­hály dicséri a gépállomás! traktorosokat — Két gép dolgozik ná­lunk. Egyik silózott volna, de el van törve, így aztán Racskó Mihály és Bartovics János kettős műszakban szántanak. Karácsonyi Lász­ló meg olyan típusú ember, hogy míg ki nem fogy a hordóból az üzemanyag, ad­dig szánt étien szomjan. Két ember munkáját végzi. Lábon a kukoricaszár De a tsz gépei közül is kevés dolgozik kettős mű­szakban. Pedig tizenkét erőgépük van. És még 320 holdon kell elvetni a búzát. Panaszkodik Búr Mihály is­— Kellene a kettős mű­szak, de kevés a traktoro­sunk. Pedig minden évben képezünk, de egy része itt hagyott bennünket. A másik része meg a kocsiról ült a gépre, nem követelhe­tünk tőlük annyit. Jobb a helyzet Nagycser­keszen. Itt a tíz MTZ-böl négy dolgozik éjjel-nappal, a többi nyújtott műszakban. Ez a tsz sajátja. — Három gépállomási gép is szánt nálunk — tájékoz­tat Zomborszki István fő- agronómus. — Lakatos Mi­hály, Szalanits József trak­torosok idevalók. Haza­jöttek szántani, jól dölgoz- nak. Sok helyen lábon a kuko­ricaszár, kupacokban a földön a burgonya. Ez is akadályozza a szántást és a vetést. Az idő viszont na­gyon sürget. Farkas Kálmán NAPIRENDEN a Guszev lakótelep rendezése I smeritek a régi hal­mokat, amelyek a da. lókat visszhangozzák? A házak ócska falát a búskomoly tornyo­kat, meszesgödrű pá­lyaudvarokat, a kerekes ketreceket és szomorú tábo­rokat, amelyek három esz­tendeig hallgatták a kato­nák nótáit, jajait és fogcsi- korgatásait?... Ismeritek a kézigránátot, gázálarcot, a növényvágó ollót, a kabátujjba varrott sírfeliratot, a haldokló vi­téz búcsúzó szemét, a srap­nelszilánkot. a magától is tovább rohamozó, rongyok­ba csavart lábszárakat, amelyekről a törzset elvitte a gránát, a pokoli sebeket, amelyek oly mélyek, minta múlt, a géppuskán át meg­szitált emberi testeket, a a holdtalan éjben elhagyott sebesült üvöltését, a meg­szaporodott varjúcsapatokat, amelyek a halálnak fel- és eltűnő seregei a horizonton? Ismeritek a városi utcán csavargó apátián gyermeket, a csontvázzá sorvadt hadi­özvegyet, a szétmarcangolt lelkű és testű szabadságos katonát, a felismerhetetlen- ségig megromlott emberisé­get, a börtönszagú millio­mosokat, az elfonnyadt kui. A Nyíregyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elkészítette a Guszev lakó­telep tanulmánytervét, me­lyet a megyei tanács ter­vezőirodája már át is adott az építési és közleke­dési osztálynak. A tanul­mányterv elkészítését az tet­te szükségessé, hogy a vá­ros általános rendezési ter­vében átmeneti lakótelep­ként szerepel. De szükség volt rá azért is. mert a la­káskialakítások és az alapfo­kú közintézmények létrehozá­sa után a lakótelep környe­zete elhanyagolt, kietlen. 337 lakás, 1300 lakos Az egykori huszárlakta­nyának a felszabadulás után csak a nyugati része maradt laktanyának, a töb­bi pedig üresen állt, vagy raktárnak rendezték be. A város lakásgondjainak eny­hítésére az 1956—57-es évek­ben lakásokat alakítottak ki, mintegy hatmillió forintos költséggel. Jelenleg 337 lakás van a Guszev-telepen, mintegy 1300 lakossal. A nagyszámú lakásokon kívül kapcsolódó és egyéb létesítmények is vannak. Ilyen például a nyolctan­termes általános iskola, 30 férőhelyes óvoda, bölcsőde, körzeti orvosi rendelő, bol­tok, presszó, cukrászda, ru­hagyár, különféle szolgál­tatórészlegek és nagykeres­kedelmi vállalatok raktárai. A telep vízvezeték, csa­padék és szenyvízcsatorna- hálózata 1940—41-ben épült, igen elhasználódott állapotban van. A városi hálózatra csak úgy lehet rá­csatlakoztatni, ha az egészet kicserélik, vagy nagyará­nyú felújításokat végeznek rajta. Üj házak a Muskátli utcán Nem megoldott a Gu­szev lakótelep közlekedése, ugyanis a város központjától a vasút választja el- Gépjár­művekkel csak körülménye­sen közelíthető meg, hiszen a nagyforgalmú vasút miatt a sorompó a nap jelentős I részében zárva van. Meg­oldást csak a Tiszavasvári úton megépítendő felüljáró hoz majd, melynek kivitele­zése csak a Nyíregyháza—Zá­hony közötti kettős vágány létrehozása és villamosítása után várható. Bár a gépjár- műveknek így igen nagy ke- i rülőt kell tenniök. A tanulmányterv nem j foglalkozik a Ságvári Terme- 1 lŐszövelkezét készenléti te­Elavult a vízmű* és csatorna- hálózat ip Felüljáróval oldják meg a közlekedést lepével. mert a területi fő­építész szerint a belterületi határon kívül fekszik. Vi­szont a városi tanács vb rendelete értelmében a Muskátli utca és a Muskát­li köz belterületté lett nyilvánítva, így a Ságvári Tsz részére 65 telekből álló lakótelepet alakítottak ki. Eddig nyolc telken kezdő­dött meg az építkezés, s há­rom lakásba már be is köl­töztek a lakók. A tsz-lakó- telep létrehozását az is in­dokolja, hogy a környéken lévő közintézmények nin­csenek kellően kihasznál­va, ugyanakkor a közmű- hálózat is minimális ráfor­dítással kiépíthető. évtizedekig — de otthonosabban! A Guszev lakótelep ta­nulmányterve a legutóbbi ülésen került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. A lakótelep sorsát illetően az utóbbi időben több el­képzelés született. Az egyik az volt, hogy az egész tele­pet a városban lévő válla­latoknak, intézményeknek adják át raktározási cé­lokra- Azonban ez az elkép­zelés megdőlt, tekintve, hogy a jelenlegi lakáshely­zet ezt nem teszi lehetővé. Olyan vállalat pedig nincs, amelyik raktárért cserébe lakásokat építsen. A végrehajtó bizottság egységesen állást foglalt amellett, hogy a Guszev-te- lepet átmeneti jelleggel to­vábbra is fenntartja azzal a megkötéssel Hogy a lakó­házak avultsági sorrendben kerüljenek szanálásra, vagv raktározási célokra. Az átmeneti jelleg — mely több évtizedig is fenn­állhat — azonban indokolt­tá teszi, hogy a város a köz- intézmények és lakások fenntartásáról továbbra is gondoskodjon. Szükség van a környék csinosítására, otthonosabbá tételére. Ezért a lakók bevonásával társa­dalmi munkát szerveznek, fásítanak, parkosítanak. Ebben segít a Kertészeti Vállalat is. Bogár Ferenc Olvasónk írja: Megszüntettük a selejtgyártást Kisvárdán, a Bútor és Faipari Vállalatnál 1962- ben vállalkoztunk először a bútorgyártásra. Ekkor még csak egymillió forint érté­kű dörzsölt felületű bútort gyártottunk. Az elavult fa­telepen igen mostoha kö­rülmények között végezték a munkát a dolgozók, télen még a hó is bejutott a mű­helyekbe. Azóta, népgazdasági se­gítséggel űj üzemet, korsze­rű gépcsarnokot építettünk. Ma 150 dolgozót foglalkoztat, és H millió forint értékű, magasan fényezett és kár­pitozott bútort gyárt válla­latunk. Ebben gz évben 600 garnitúra „Béke” kár­pitozott szobabútort, 400 darab „Szikra” kombinált szekrényt és 2500 rádióasz- talt készítünk. A kollektív munka gyü­mölcse, hogy március éta nincs leértékelt árunk, megszüntettük a selejtet. Több brigádunk harccá a szocialista címért, és szinte az egész vállalati kollektíva csatlakozott pártunk IX. Krúdy Gyula: Tíz napig vakáció túrát és az agyonbunkózott lelkiismerétet? Ha volna boldog ember, aki harmadfél esztendő alatt mit sem látott volna a há­borúból, ennek most jó lesz nyitva tartani szemét. Mo­hón habzsolja fel emlékei­be ennek a korszaknak at­moszféráját, soha meg nem ismétlődő napjait és tüne- dező figuráit. A nagyüzem már nem a régi, düledező- ben van az egyik gyártelep kéménye, a tűzoltóság fel­kapaszkodott a kötelekbe, amelyekkel a földre rántják a vörös kormú kürtöt. A keleti front, amint közön­ségesen a szörnyetegségnek fiókját nevezték, elhalkult, mint egy távolodó csata moraja. A komor munkást k letették a szerszámot, és nem azért szünetelnek, hogy gépeiket kijavítsák, elhasz­nált anyagukat eltakarítsák az útból, friss tekintetű, rugalmas izmú hangyákat állítsanak az első sorba, ha. nem beállott a munkaszü­net. mert minden fájdalom­nak vége szokott lenni. A népek életével zsonglőrködő kóklerek futnak, mint meg­kergetett csepürágók az or­szágúton. A bűvészkedés illúziója elmúlt, egyszerre mindenki látni kezdte az új égi jelet a magasságban, a vörös farkú üstökös he­lyén... Mi következik most? Az ember szereti felemel­ni a fejét, mint a vipera, és támadni akarja a sorsát. Még mindig zeng az ágyú Nyugaton, s másvilági sípiá. dán egyhangúan játsza in­dulóját a halál, a munkához való világító gáz felhőgo- molyagban terjeng v hegy­oldalakban, hogy megfojtsa a szorgalmasakat, a tehetsé­geseket, de már kihagyott a verkli, mind nyomorékabbá lesz a kéz, amely forgatja, a gáztámadás setét számum­ján átvilágít a közelgő vir­radat. Keletről hófehér kó­csagok, álombéli madarak szál bank, nagy hajú, csizmás kongresszusa tiszteletére in­dított munkaversenyhez. A kárpitosüzem dolgozói és a „Béke” garnitúrát fényező brigád vállalta, hogy az el­ső negyedévről lemaradt 90 garnitúrát elkészíti a kong­resszus tiszteletére. A na­pokban pedig újabb felaján­lást tettek a gépházi bri­gád kezdeményezésére, hogy terven felül 10 garnitúrát gyártanak az év végéig, a megtakarított anyagból. A „Szikra” kombinált szek­rényt gyártók nem tudták teljesíteni vállalásukat, az első fél évről 25—30 szek­rénnyel lemaradtak, és ezt a harmadik nagyedévben sem sikerült teljesen pó­tolni. Nem kaptak meg minden segítséget ehhez a műszaki kollektívától. 1967-ben új fényezőcsar­nokot akarunk építeni az új telepen, fejlettebb mód­szerekkel akarunk dolgoz­ni és több munkást fogla’- koztatni. * űrt Dezső igazgató orosz parasztok, mint a bibliai három királyok. In­dulnak el zarándokújukra a béke bölcsőjéhez. Nem érezheti magát sze­rencsétlennek, aki e kor­szakot átélte, pedig alig volt ember, aki három esz­tendő alatt ne hívta volna magához inkább a megsem­misülést, mint az élet to­vábbi folytatását. Valami olyan történt velünk, bol­dog élőkkel, ami nagyon so­káig nem fog ismétlődni a Világon. Az emberiség ki- választottja vagyunk, mert megadatott oly események tanúinak lennünk, amelyek évszázadokig foglalkoztatják majd az utánunk jövő el­méket. Bizonyos, hogy eg hamar nem fog hason' ' szenzáció előfordulni az az emberiség történetéber,. És talán sohasem jő kor. amelyben közvetlenebbé láthassa megfigyelhesse az ember a világszellem ujj- mutatását, az emberi boldo, gulás útját. Ezer esztendőt oxigénné, vérsejtté válót! gondolat szárnycsapása érezhető a földgömb at­moszférájában. A szeret?; útján kell tovább menni a) embereknek. tmv

Next

/
Thumbnails
Contents