Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
Négyszemközt Andrissal (aki bűnt követett el, hogy javítóba kerülhessen) „Csodálatosan fejlett a g:yitinülcskultiii*ájiik“ — Mit ettem? Húst. Mindennap kapunk húst Meg süteményt. Az is van min. dig. — Milyen sütemény? Torta? — Nem, Vagyis... fel van vágva. Szeletelve. — Talán megennél egy egész tortát? Felcsillan a szeme. — Meg. Meg bizony. Többet is, nemcsak egyet. Sonkát. * Ez a beszélgetés az óbudai Szóló utcai javítóintézetben játszódott le. Kérdéseimre Andris, a tiszaberce. li cigányfiú válaszolt. Ahogy ült az igazgatói iroda foteljában, páfrányok, délszaki növények között, — látszott rajta, hogy gyorsan megszokta ennek a gyönyörű szupermodern intézetnek a levegőjét. — Mikor hoztak ide? — Nemsoká két hónapja lesz. — Édesanyád meglátogatott már? — Nem. Anyám soha nem fog ide eljönni. Apám se jött még, pedig ő itt dolgozik Pesten. Szomhaton szokott hazamenni. A bíróság előtt az édesanyja azt mondta hogy Andris nem szeretett otthon lenni. Nem szerette a berceli cigánytelepet, még a rokonait sem. — Milyen nagy az a cigánytelep? —* Van vagy húsz ház. — Hányán laknak ott? — Laknak vagy kétszázan. Nem tudom pontosan. Sokan. Azután arra kértem, mondja el, miért hozták be ide. Ekkor szelíden lesütötte a szemét, játszott a kezével, és halkan, szinte suttogva beszélni kezdett: — Amikor hazame'ntertl az iskolából, a többiek, a testvéreim már elcsavarogtak otthonról. Anyám azt . mondta hogy hozzak fát. Tetszik tudni, mi csoportosan szoktunk járni, ezért egyedül nem akartam menni. Olvasni akartam, akkor kezdtem meg a Kőszívű ember fiait. Kötelező olvasmány, Csikós Józseftől kaptam, aki osztályfőnököm volt, meg könyvtáros. ö mindig adott ifjúsági könyveket, indiánosat meg más. fajtát is. Volt olyan amelyiket többször is elolvastam. — Kentem egy szelet zsíros kenyeret magamnak. Anyám azt mondta, hogy én ingyenélő vagyok, nem dolgozom. Ezt már máskor is mondta, és nekem mindig nagyon rosszul esett. Volt úgy, hogy megszöktem otthonról. Meg szerettem volna, ha állami gondozásba vesznek, mert akkor tanulhattam volna. El is mentünk anyámmal a tanácsra, a titkárnőhöz, és én mondtam, hogy szeretnék tanulni. Mindegy, állami gondozás, vagy javító, csak lehessen. De a titkárnő azt válaszolta, hogy csak akkor lehet, ha bűncselekményt követek el. — Akkor én fogtam a könyvet, a Kőszívű ember fiait, és kimentem a Tisza- partra. Átmentem a kompon a másik oldalra lefeküdtem a fűben és olvastam. Olvastam amíg csak besötétedett. Kerestem egy szalmakazlat, belefeküdtem. Nagyon fáztam és nagyon éhes voltam. És féltem, mert olyan egyedül voltam. Mikor kivilágosodott, megint olvastam, meg elmentem a Tisza partjára. — Dél felé mér rettenetesen megéheztem, hiszen előző nap is csak azt a szelet zsíros kenyeret ettem. De nem akartam hazamenni. Akkor gondoltam rá, hogy mit mondott egy hónappal azelőtt a titkárnő. Lopni nem akartam, eszembe jutott, hogy felgyújthatnám a szalmakazlat ahol éjjel meghúzódtam. De gyufám nem volt. kértem egy bácsitól, aki éppen arra járt. Aztán mikor oltották, odamentem és nem tagadtam, hogy én gyújtottam fel. Látszik rajta, hogy már megbánta, amit csinált. A bíróságon azt mondta, hogy javítóba akart menni, ezért A néprajzi és nyelvjárási gyűjtők találkozója A Magyar Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum november 5—7-én Szentendrén rendezi meg az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők harmadik országos találkozóját. Az első napon adják át a legkiválóbb önkéntes néprajzi gyűjtőknek a most alapított Sebestyén Gyula emlékérmet, valamint a 14. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat Pest megyei nyerteseinek díjait. A tanácskozás második napján az időszerű témákról hangzanak el előadások, 7-én ! pedig a résztvevők megtekintik a Szentendre határában létesülő országos szabadtéri néprajzi múzeum építkezését. Mezőgazdasági tanácsadói Újra kárt okoz a mezei pocok A meleg 6sz következtében me- gyeszerte a mezei pocok kártételének fokozódására számíthatunk. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy pocok nősténytől kedvező Időjárási és táplálkozási körülmények között egy évben 2500 utód származhat, elképzelhetjük milyen hatalmas károkat okozhat egy pocokcsalád sikeres át- telelése Is. Laboratóriumunk eddigi felmérései alapján megállapítottuk, hogy például a nagy- cserkeszi Rákóczi Tsz egyik lucernatábláján 100 m2-enként 4—8 pocokcsalád található és a sarjadó lucernában már most is igen nagy károkat okoz, a védekezés elmulasztása esetén pedig a kár katasztrofális lehet. Igen megszívlelendő példa erre a rakamazx Győzelem Tsz esete, ahol ez év február—márciusában 5100 db 4— 5 éves almafa törzsét rágták meg és a károsodott fák csak. egy része heverte ki a kártételt. Ezért felhívjuk a termelőszö- vétkezetek, az Útfenntartó vállalat és a MÁV Igazgatóság figyelmét, hogy mérjék fel a pocok- járta területek nagyságát és készüljenek fel a védekezés végrehajtására. A több évi tapasztalat azt mutatja, hogy az ellenük való védekezés akkor Jó hatású, amikor az őszi betakarítás már nagyobb részt befejeződött, és a rágcsálók szívesen elfogyasztják a méreggel átitatott csalétket. A védekezés akkor lesz eredményes, ha az nemcsak a kultúrtermeteken történik, hanem elvégzést nyer ez utak mentén, árokpartokon, töltések oldalain, mezsgyéken és egyéb háborítatlan területeken, mivel ezek az áttelelés gócpontjai. A vegyi védekezés Árváimnál történik, mégpedig ügy, hogy előző nap a megvizsgált területen az összes pocoklyukat betömjük és a következő nap csak azokba a lyukakba teszünk kis falapátkával, vagy elvágott nádszál segítségével 3—4 szemet az arvalinos csalétekből, amelyek az éjjel folyamán íel- nyütak. Ügyeljünk a munka gondos végzésére, mivel nem a lyukakba helyezett, szétszórt csalétket — mint ahogy a mült évek társadalmi védekezéseinek szomorú tapasztalatai mutatják — a háziállatok, szárnyas vadak felszedik, és emiatt — óriási nép- gazdasági kár kelethezhet. A védekezés során az óvó rendszabályokat feltétlenül tartsuk be, kézzel ne nyúljunk a csalétekhez, munka közben ne dohányozzunk és ne együnk, evés előtt a kezet feltétlenül mossuk meg, mert az Arvalin erős méreg. A vegyszeres védekezés kezdete előtt értesítsük a körzeti orvost. A védekezés végrehajtásához a Nyíregyházi AGROKER Vállalatnál ingyenes „Arvalin” áll rendelkezésre. ... Növényvédő Állomás Kállósemjén Jeszenszki Árpád szakkönyvíró Szabolcsból ír tankönyvet tette. Most itt van. Nyúlánk, de nem magas értelmes és tiszta arcú. nyílt tekintetű kisfiú. Az intézetből, lélektani, pszihiátriai, egészségi, képességi vizsgálatok után — ezt három hónapig folytatják. — valószínűleg Aszódra kerül, ahol szakmát is tanulhat, és befejezheti az általános iskolát. — Hány éves vagy? — Október huszonötödi- j kén leszek tizenöt. — És mi szeretné] lenni ? ' — Lakatos — mondta áhítattal. — Lakatos szeretnék lenni. Azután arról álmodozik, hogy milyen jó annak, akinek szakmája van, aki ért valamihez. — Ha szakmád lesz, hová mégy? — Visszamegyek anyámhoz. Bercelre. — És ha majd dolgozol? — Akkor majd veszek egy házat, anyámnak meg apámnak, meg magamnak. Házat, szépet, nagyot. Olyant, amilyen másoknak van. Kun István Legutóbbi könyve, a „Száz termelőszövetkezetben jártam” karikaturistája Jeszenszki Árpádot zömöknek, vállán keresztülvetett fényképezőgéppel, svájcisapkásan, mozgékony embernek ábrázolja. így, mintha csak a karikatúra elevenedett. volna meg, járt október 24—25-én Szabolcsban a tudós, 70 éves szakkönyvíró. A Nyírtassi Állami Gazdaság ramocsaházi üzemegységének gyümölcskertészetében találkoztunk- Jeszenszki Árpád megnézte az almáskertet. beszélgetett a gyümölcsoszlályozó- ban dolgozó lányokkal, asz- szonyokkai. A kérdésekre így válaszolt: — Szabolcsi utam nein véletlen. Olyan feladatot kaptam, hogy a gyümölcstermesztési szakmunkás- képzéshez tankönyvet írjak. Ebben a munkámban szerzőtársam Tnántsi Ferenc. a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcstermesztési tanszékének vezetője. A növényvédelmi részt dr. Sándor Ferenc írja, a könyv szerkesztője Dobos Zoltán, aki szatmári születésű. — A tankönyv kéziratát még ebben az évben elkészítjük és jövőre, szeptember elsejére már a tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Az országban ez lesz az első olyan tankönyv, amely 200 színes illusztrációval a gyümölcskertészetet átfogóan ismerteti. — Ezekután arra is Választ adhatok, hogy ismereteim bővítésére miért éppen Szabolcs megyét választottam. Ha a gyümölcstermesztésről valaki tankönyvet akar írni, akkor annak ide, Szabolcsba kell jönni. Itt csodálatosan fejlődött és fejlett a gyümölcs- termesztési kultúra. De a szabolcsi utamat a tankönyv szerkezeti felépítése is indokolttá teszi. Eszerint a téli alma termesztést 28 órában, az őszibarack termesztést 12 órában. a többi gyümölcsfajtát mér csak 4, 3, 2 órában tárgyaljuk. Igyekeztem a lehető legjobban körülnézni. Jártam az újfehértói tangazdaságban. az almatárolóban, a nyírteleki faiskolában, és másutt. Sok érdekeset láttam, amire csak azt mondhat&iin: szép és jó- Országosan is példa lehet. Amit kifogásolhatok, hogy bőséges az almatermés és jövőre még több lesz, de még mindig nincs elóg almatároló. Dr- Jeszenszki Árpád munkásságát több, mint 30 kertészeti, mezőgazdasági szakkönyv és négy tankönyv fémjelzi. Készülő új tankönyve minden bizonynyal hosszú időn át hasznos segédeszköz lesz a gyümölcs- kertészetet tanulók számára. Nemcsak Szabolcsban, de az egész országban. Seres írnő Mi vonzza a turistákat Magyarországra ? Látogatás az IBUSZ—Wien-nét (Tudósítónktól) A Kartner Strasse forgatagában sokan megállnak a magyar idegenforgalmi iroda, az IBUSZ—Wien kirakatai előtt. Vannak, akik a magyar tájak, épületek, népviseletek színes fotóiban gyönyörködnek, mások az IBUSZ által ajánlott utazási lehetőségeket tanulmányozzák. Az iroda pultjainál nagy az élénkség. A tisztviselők alig győznek válaszolni a kérdésekre. — Magyarország mely vidékei, tájai, városai jelentik a legnagyobb vonzerőt a nyugatról érkező turisták számára? — érdeklődtünk Sellei Péter igazgatótól. — Természetesen elsősorban Budapest és a Balaton dominál, de egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a nálunk jelentkező turisták a magyar vidék nevezetességei felé is. Különösen Sopron, Eger, Kecskemét, Szeged és Debrecen — a Hortobággyal —, jelent egyre nagyobb vonzerőt. ■ — Minek tulajdonítható a turisták növekvő érdeklődése a magyar- országi utazások iránt. — Talán elsősorban azt említeném, hogy a nálunk járt külföldi turisták nemcsak hazánk természeti szépségeinek hírét viszik magukkal, hanem beszámolnak arról a szeretetteljes fogadásról is, amellyel a magyar emberek a hozzánk látogató, jószándékú külföldieket fogadják. — A másik ok abban keresendő, hogy az Európában mintegy 10—15 éve óriási mértékben növekvő idegenforgalom ' Olaszország, Svájc, Spanyolország, j és Ausztria után új területeket keres. Az új terű- j letek között tekintélyes helye van a szocialista országoknak, köztük hazánknak is. Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy utasaink között az osztrákokon kívül nagyon sok más országból érkező turista is szerepel, akik itt Bécsben, az IBUSZ—Wien útján kérik a beutazási engedélyt Magyarországra Azt hiszem, iiém túlzók, ha azt mondom, hogy az elmúlt két három évben legalább 80 állam polgárai fordultak meg nálunk utazási szándékkal. — Mi érdekli elsősorban a külföldi utasokat? — Az embereket mindig az érdekli, ami más, mint amit otthon találnak. Aki az Alpok vidékéről jön, azt az alföldi táj ragadja meg. Aki nagyvárosból érkezik és egész évben csak gépeket, autókat lát, annak élmény a lovaskocsi. Nemrég például fiatal amerikai diákok kerestek fel, akik elmondták, hogy ők lovaskocsikat még csak cowboy- filmekben láttak. Ilyen társaságnak például olyan programot készítünk, hogy Kecskemétről lovaskocsik vigyék ki őket Bugacra. — Miben látják a további fejlődési lehetőségeket? — A már elmondottak Jegyzet egy kiállításról A „Magyar történeti festészet“ Vaján szerint is minden táj és vidék alkalmas arra, hogy idegenforgalmat bonyolít- ( son le, ha a helyi szervek helyi erőből valami speciá- , lisat tudnak az utasnak nyújtani, olyat, amiért érdemes odamennie. (Bécs, 1966. október 25.) j Gáti István Az országos múzeumi hónap keretén belül „Magyar történeti festészet” címmel a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében kiállítás nyílt Vaján a Vay Ádám Múzeumban. A kiállítás anyagát múlt században élő híres festőművészek anyaga képezi: Borsos József Székely Bertalan, Madarász Viktor Lotz Károly eredeti alkotásai. E festmények nemzeti festészetünk kibontakozásának nagyszerű megjelenítői, s az osztrák elnyomás alatt a nemzet élniakarásának egyik legszebb, legsugal- lóbb megnyilatkozása festészetünk kialakulása volt. A nemzeti öntudat fellángo. lása az érdeklődést a nemzeti múlt eseményei felé terelte, s ezért szükségszerűen kelt életre a történelmi tárgyú festészet. A szabadságharc elbukása utáni idők. ben költőink hol nyíltan, hol allegorikus költeményekben kifejezve gyötrődtek a haza sorsán, az osztrák előnyomástól sínylődő nemzet pedig némán, „hallgató ajakkal” élte elkeseredett életét. Nagyjaink biztatásáért a múlthoz fordultak, hogy megmutathassák, milyen hatalmas erő él bennünk. Festészetünk e korszaka a legnemesebb értelmű na- gyotakarás és követelés kora volt a legnagyobb küzdelmet vállalva azért, hogy a magyar történelmet megismerjék szerte az országban és ábrázolni tudják, mégpedig magyar művészi nyelven és formában. A szabadságharc fordulópont volt történeti festészetünkben. A festők és szobrászok azok, akik képzeletünket egyifányba terelik, azonos módon formálják meg. Úgy tudjuk elképzelni az egri nők heroikus küzdelmét, mint ahogy azt Székely Bertalan megfestette. Avagy ki ne siratná Benczúr Gyulával együtt a fiatal Hunyadi Lászlót, amikor börtönéből a vérpadra indul? Lehet-e másképpen elképzelni Dobozi Mihálynak és hitvesének tragédiáját, mint ahogy azt Székely Bertalan megrendí- tően a horizont fölé emelt két alakkal kifejezte? Sorolhatnánk még jó néhány példát, de a fentiekből is kitűnik milyen jelentőség- teljes korszakot mutatnak be a festmények, amelyeknek szemlélete ma is meghajlásra késztetnek nemcsak a történelmi események előtt, hanem azok előtt a festők előtt is akik a haladó múltát szívvel és érzéssel tudták ábrázolni — tanulságul a következő nemzedékeknek is. Kisdéginé Kirimi Irén dr. Téli esték szórakoztatója, lakásának dísze- tiMÓ! Pacsirta csúcsszuper ára: 2800,— Ft Alfa könyvespolc-rádio ára: 1450,— Ft Orionton táskarádió ára: 1800,— Ft OTP HITELAKCIÓBAN IS VÁSÁROLHATOK!
