Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
MEGIEGYZESEK ■ m „Súlyos“ eset A dolgok nem olyan egyszerűek, mint ahogy azt mi laikusok elképzeljük. Igaz, persze, hogy mindenek előtt pénz kallett. Száztízezer forint. Aztán meg kivitelezői kapacitás, amellyel ki lehet alakítani egy súlyfürdőt Sóstón- Végül egyikből sem volt hiány, haladt a munka, s ez év augusztus tizenkettedikén átadták a létesítményt. Csakhogy egy súlyfürdő megnyitása a nagyközönség előtt nem könnyű feladat. Jól utána kell nézni, vajon megvan-e minden kellék, nehogy aztán menet közben súlyos problémák adódjanak. Képzeljük csak el, milyen botrány lenne, ha a súlyfürdőből éppen a súlyok hiányoznának. Azonban ez az akadály is elhárult, kéznél volt a legnehezebb súly is. Am a legsúlyosabb probléma még ezután következett A gyógyulni vágyó betegeket jogos büszkeséggel váró fürdővállalat augusztus közepén egységár megállapítási kérelemmel fordult a városi tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályához, Mellékelte javaslatát is, melyben — több fürdővállalat gyakorlatának alapján — 9 forintban képzeli el az egyszeri szolgáltatás díját..- A városi tanácstól a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályára vándorolt a javaslat — több szem többet lát! —, majd itt megcímeztek egy borítékot a városi tanácsnak, s gondosan elhelyezték benne a javaslatot. Egyszóval: visszaküldték a feladónak. Nemrég pedig a sóstói fürdővállalathoz kopogott a postás a a városi tanács szakosztályának átiratával, melyben „rész- ; letesebben” kidolgozott egységármegállapítási javaslatot kér. j Szombaton ez a kívánság is teljesült. Teljesen bizonytalan azonban, hogy vajon mikor telje- ! sül a gyógyulni vágyó betegek kívánsága, akik előtt az1 ármegállapításig csukva marad a súlyfürdő ajtaja. Fogy- 1 tán már a türelme annak a két szakembernek is. aki bizonyítani szeretné jól elsajátított képességét, s augusztus közepe óta készenlétben áll. Napi száz forintos átlagot számítva, eddig 5—6 ezer forintnyi bevételtől esett el a vállalat. „Ezt még lehet pótolni, de a betegek eddig elmaradt gyógyítását aligha” — sajnálkozik a fürdővállalat igazgatója. Valószínű, ő sem tudta egykor, hogy a súlyfürdővel ilyen nagy terhet vesz a nyakába. Angyal Sándor Elveszett garancia A gép készen áll, de az alkotói pihennek. Csak éppen a nagycserkesz: Uj Élet Tsz rovására, aki úgy döntött, hogy hideglevegös szénaszárítót épít■ Nagy szüksége lenne erre a közös gazdaságnak, hiszen több, mint száz hold földön termelnek -pillangós takarmánynövényeket, A berendezés üzemeltetéséhez szükséges gépi berendezést a múlt év decemberének végén vásárolta a tsz az AGROKER- től• Ez év május végéig várt beszerelésre, melynek a munkálatait a Kisvárdai Gépjamtó Állomás villanyszerelő részlege végezte el, A hideglevegős szénaszárító átadására 1966 június 18-án került sor, de csak két napig volt üzemképes, aztán felmondta a szolgálatot. A tsz vezetői szaladgáltak fű- höz-fáhaz. Felkeresték az AGROKER-t. Itt azzal utasították el őket, hogy a berendezés garanciális javítása nem rájuk, hanem a Kisvárdai Gépjavító Állomásra tartozik. írtak Kisvárdára. Nem kaptak választ. Beszéltek velük személyesen. Közölték a tsz vezetőivel, hogy nem az 6 feladatuk. Elzárkózik az eladó, mossa kezeit a berendezést szerelő gépjavító. De hát, akkor kire tartozik? Ki vállalja a garanciális javítást? Ezek után 1966. szeptember 9-én levelet írtak a Szellőzőművek budapesti igazgatóságának, melyben kérték a berendezés megjavítását. A válasz sürgős, de nem kielégítő. Többek között ezt írták: „A szénaszárító ventillátor meghibásodását nem vehetjük tudomásul, mivel az 1310-es számú gépnek a garanciális határideje lejárt.” De a részére járt le? Hiszen a tsz összesen két napig tudta csak üzemeltetni. És most újra kezdődik elölről minden. A tsz keresi, kire tartozik hát a garanciális javítás, hiszen a berendezés több, mint kilencvenezer forintjába került a közösségnek, s ott áll kihasználatlanul. Döntsék el végre ki javítja meg a meghibásodott berendezést, mert, a kár közvetve igaz, hogy a nagycserkeszi Uf Elet Tsz-t érinti, de erre a huzavonára ráfizet a népgazdaság ts. Farkas Kálmán Sértés — közöny Furcsán ejtette ki a szavakat az idős parasztember. A tuzalöki járási pártértekezleten szólalt fel, látszólag egyéni sérelméről beszélt. S elmondta milyen tortúrát járt meg Nyíregyházán a fogpótlás közben, hogyan sértették meg többszörösen emberi önérzetében mert egy könyvecskét nem hozott magával. Lekezelően, bántóan elküldték. Mellesleg egy becsületben megöregedett, munkaérdemrendes parasztemberről van szó. Röstellkedve ült le az idős ember a pártértekezleten, hogy egyéni gondjaival, bajaival megzavarta a tanácskozás menetét. Talán nem is gondolta, mennyire közérdekű problémát említett, mennyire nem egyéni, személyes ügyről beszélt. Az emberi közöny és lekezelés nemcsak az orvosi ren- i delőben ölthet testet. Épp úgy a tejboltban, ahol nem gondoskodnak záróráig tejről, a háztartási edényboltban, ahol fél órával a zárás előtt már eltűnnek a bolti eladók, a pénztáros a pénzt számolja és a vásárlók tanácstalanul várakoznak. De előfordul a gyógyszertárban is. ahol egy percek alatt összeállítható hintőporért háromszor kell visszajönni, pusztán közönyből, kényelmességből. . . Nem küzdhetünk eredményesen a vadhajtások ellen, ha szerénységből, tapintatból egyéni sérelemként, személye» panaszként kezeljük a nagyon is közérdekű, bürokratikus, az emberi érintkezés elemi szabályait sértő eljárásokat A vidéki ipartelepítés nyomán Tudósítónk ír la Tanszergyártás Szabolcsban 1968 közepén mástél ezren dolgoznak a nyíregyházi gumigyárban A népgazdaság évek óta nagy erőfeszítéseket tesz a vidék iparának fejlesztésére, hogy ezzel is tehermentesítse a fővárost, s minél jobban felhasználja a vidéken még meglévő erőtartalékokat. Ennek az erőfeszítésnek eredménye már Szabolcsban is kézzel fogható. A gumigyáron, almatárolón, konzervgyáron kívül tucatnyi kisebb üzem létesült. A legkevésbé iparosított megyékben 12,7 százalékról 15 százalékra nőtt az ipari dolgozók aránya. örvendetes, hogy ezenbelül megyénkben ölven százalékkal többen dolgoznak az iparban, mint öt évvel ezelőtt. Lassú a költözködés A vidék iparának fejlesztése szempontjából az új beruházások és a meglévő üzemek bővítése a legjelentősebb. Ha nem is nagymértékben, de hozzájárul ehhez az egyes budapesti üzemek, ipari részlegek vidékre telepítése is. A kiköltöztetésnek igen sok, gyakran anyagi akadálya A termelőszövetkezetek szociális, kulturális alapjának felhasználását vizsgálta a vásárosnaményi népi ellenőrzési bizottság. A járás öt termelőszövetkezetében vizsgálták, hogyan képezik a szociális, kulturális alapot, a tsz-közgyűlés mi. ként határozott, megfelelően történik-e az alap felhasználása, a szociális alapból valóban a rászorultak lettek-e segélyezve. Megállapították, a járásban 1 millió 436 ezer forintot készpénzben, és 942 ezer forintot pedig természetben helyeztek a szociális alapba. Célellenes felhasználást találtak a népi ellenőrök a csaroda—tákosi Uj Élet Termelőszövetkezetben, ahol az egyik dolgozónak 400 forintot fizettek ki a jó munkájáért a szociális, kulturális alap terhére. A szociális bizottságok általában az alapszabály előírásainak megfelelően működnek, de ez alól is van kivétel. A tiszaadonyi tsz- nél nem minden eset. van, s a tervet nem minden esetben lehet megoldani. Az elmúlt öt évben például a tervezett 43 helyett 37 üzemet, vagy üzemrészt helyeztek át más városba, vagy községbe. Szabolcsba, mely iparilag elmaradott megyének számított, elsősorban profilokat hoztak. Gondolunk itt például a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat mosószerelőállító részlegére, a nyírbélteki mérőszalagüzemre. Igaz, ezek az üzemrészek kezdetben nem nagy munkaerőt igényelnek, de a későbbiek során van lehetőség a további fejlesztésre. A gazdasági bizottság segít A vidékre telepítés kérdésével nemrégen a gazdasági bizottság is foglalkozott, Az eddig megjelent rendelkezéseket áttekinthetőbben összefogta, s felülvizsgálta a korábban elhatározott kitelepítéseket. A ben, a kisvarsányi termelőszövetkezetben pedig egyáltalán nem vették figyelembe a szociális bizottság véleményét, javaslatát A csaroda-táko- si tsz-ben a szociális bízott, ság egész évben egyszer sem számolt be a közgyűlésnek az ajap helyzetéről. Több termelőszövetkezetben mozibérleteket vásároltak a tagoknak a kulturális alapból. A vezetőség megfelelően gondoskodik a munkaképte. len, idős tagok rendszex-es támogatásáról. A háztáji földön, szalmán, tüzelőn kívül öregségi nyugdíjban, já. radékban részesülnek. Ahol a népi ellenőrök sza. bálytalanságot találtak, ott megtették a szükséges javaslatot. Elsősorban arra hívták fel a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a szociális bizottságokra, kérjék ki véleményüket. mielőtt döntenének. <bf) harmadik ötéves terv időszakában, tehát 1970-ig 106 budapesti üzem, üzemrész, ipartelep teszi át székhelyét kevésbé iparosított országrészekbe. Mégpedig az idén hét, jövőre tizennyolc. A Könnyűipari Minisz-, térium felajánlása nyomán Szabolcsba költözik többek között a tanszergyár, ahol rajztáblákat fognak előállítani. Mint ismeretes, javában dolgoznak a nyíregyházi gumigyár bővítésén. Az új részlegeket 1968 közepén adják át rendeltetésének, ahol 1500 embernek nyílik munkalehetősége. Az új üzemrészekben jónéhány olyan termék előállítását kezdik meg, ame- lyeket eddig csak Budapes- j ten készítettek. Bővül a VAGÉP profilja és már tárgyalnak olyan 30—40 j milliós nagyságrendű beruházásokról, melyek szintén Budapestről kiköltöző üzemrészeket fogadnak majd. Budapest részesedése csökken A kitelepítésekkel és az itteni beruházásokkal további eltolódás lesz a foglalkoztatottság megoszlásában. A becslések szerint Budapest részesedése az ország iparából a harmadik ötéves terv végére a jelenlegi 41 százalékról 39 százalékra csökken Mindez azt is jelenti, hogy Szabolcsban több ember jut helyben munkához, s csökken az ingázók száma. Bogár Ferenc Segítettek Jól haladnak az őszi betakarítási munkálatokkal és a szántással, vetéssel a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben. A holdanként 110 mázsás átlagtermést adó burgonyát 400 holdon szedték fel. Énnek válogatása és szállítása a hónap végére befejeződik. 50 vagon vetőburgo- nyát már elszállítottak és még hatvan vagonnal szállítanak el. Megkezdték a 180 hold kukorica és ä 22 hold cukorrépa betakarítását. Ezt a munkát is a hónap végére fejezik be. Az eddig elszállított 40 vagon export és 3 vagon belföldi értékest tésű alma útbaindításá- nál jelentős társadalmi munkát végzett a tszKISZA NEB megvizsgálta Prémium a szociális alap terhére? Társadalmi ' ünnepségek a községekben A családi események szocialista formáinak elterjedését vizsgálta meg legutóbbi ülésén a Tisza- löki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A községi tanácsok, a társadalmi- és tömegszer- vezetek összefogásának eredményeként növekedett a társadalmi ünnepségek száma a tiszalöki járásban. Amig az elmúlt évben 378 alkalommal került sor ilyen ünnepségre, addig ebben az évben már közel 600 rendezvényi tartottak. Megfelelő az ünnepségek tartalmi színvonala is, a névadóknál és a házasság- kötéseknél az úttörőcsapatok ének- és zeneszámokkal lépnek fel, virágokkal köszöntik a hozzátartozókat. A községek közül különösen kiemelkedő eredmények születtek Tiszalökön és Tiszavasváriban. Ebben a két községben már minden negyedik újszülöttnek névadó ünnepséget, minden második házasságot kötő párnak pedig társadalmi esküvőt rendeznek. Az elmúlt évhez viszonyítva legnagyobb emelkedés tapasztalható Tiszaeszláron, ahol egy év alatt megnégyszereződött a társadalmi házasságkötések száma. Ebben az évben már közel 600 fiatalnak osztották ki ünnepélyesen a személyi igazolványokat, 28 nyugdíjast búcsúztattak el, két esetben rendeztek 50 éves házassági évforduló ünnepséget, két ízben tairtottak „öregek napját”, nyolc esetben pedig úttörőavatást. Doszlop Miklós Tiszalök a fiatalok szervezete. De segítettek a tsz őszi betakarítási munkálataiban a Császy László Gimnázium és szakközépiskola tanulói is. 14 napot dolgoztak; burgonyát válogattak és almát szedtek. A tsz vezetősége elégedett a munkájukkal, s a jutalom sem marad el. A munkájukért több forintot kapnak. Jó ütemben folyik az őszi vetés és a talajelőké- szités. A talajba kerül 450 holdon a kenyérgabona, s végeztek a takarmánygabona-vetéssel is. Egyidőben végzik az őszi mélyszántás alá a műtrágyázást, eddig már 160 holdon szórták el. Vincre Péter Kisvárda LELTÁR SZERINT (Lázálom) A cukrosládányi irodába csak két ellenőr fért be. A többiek széthömpölyögtek a gyártelepen. — Egy lokomobil. Leltári száma hat per kettes. Hol van itt gőzgép? Valami nem stimmel! Az írópolc mögött fogas állt. Mikor megszólalt, akkor derült ki, hogy ember. Egy kopott Ids radír- gumit tett elébük. — Ez az kérem. Elírás történt. Hasonhangzású. Lokomobil jött helyette. Aztán kicserélték. Mikor a leltár felvétetett, a lokomobil itt volt még. A gumi sehol. A számozást, persze, aztán átcseréltük, de a listán változtatni már nem lehetett. Hát így történt. Hümmögtek a hivatalosak: — Keres zteiőmedence! Nos? — Ja? Ez a hamuszelence. Magyarul hamutartó. Az úgy volt, hogy a régi gazdasági vezető szerette a szép szavakat és ráadásul olvashatatlan írás* volt. Sok fura dolog jött ide akkorában... — A hajnyírógép? Ez mi? — Az a zajtalan írógép. Javítják. — Ismerjük ezt. Menynyit vesztett a lóversenyen, kedves... — Pitelka, Pitelka kérem. Már mire tetszenek gondolni? Én harminc éve dolgozom itten.. — Elhisszük, de hol a bizonylat? — Tessék. Még át is világították, aztán csak visszadták nagy kelletlenül. — Hát igen. Esteledett. Az ellenőrök felkattintották a villanyt, hazagondoltak, szeretteikre ám ez egyáltalán nem lát-. szott meg kóberemekelt arcukon. — Továbbá egy létra. Mi ez? Gémkapocs talán? — Ez valóban létra. — Akkor hol van? — A leltárban. Ragyogtak a szemüvegek: — Hogyhogy? — Hát az úgy volt.. — Ne kerteljen, csak őszintén. Vallomása a továbbiakban... — Nincs itt mit bevallani... Egyszerű eset, kérem. A létra elkészült, beleltározták, aztán kisült, hogy rövid. Erre visszavitte a háziműhely. Azóta se láttuk. Mindig csak ígérik. Tessék utánanézni. Mindjárt a szomszédos helyiség... — Bennünket csak a létra érdekel. A leltár okirat! A létra tehát nincsen... — De van, egyetlen fal választ el tőle bennünket. — Nincs! — Van! — Könnyítsen a szívén. Vallja be, hogy nőkre költötte a létrát. Sokba kerülnek a nőcikék. — De kérem. Erre leültek. — Most % pedig felvesz- szük a jegyzőkönyvet! A neve? — Ruhafagas. Hiába tetszik nézni! A leltárvezető, aki rövidlátó volt, fogasnak nézett. Még sorszámot is kaptam, itt viselem az ingemen... Tessék megtekinteni. De. de... — Egy tárgyat nem lehet felelősségre vonni. Én pedig tárgy vagyok, lep tárban. Már így van ez. Az ellenőrök búsan tettén el golyóstollukat. Nem te? tehettek semmit az ü&’bevs Darázs Eadr* Páll Gém
