Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Orvosi tanácsadás: „Kedves egészségére“ ? A társadalmi érintkezések illemtanával újabban sok könyv, cikk, előadás foglal­kozott. Mégis: sok, magát műveltnek tekintő ember, akinek öltözéke és társaság­beli magatartása kifogásta­lan, könnyen túlteszi magát az egészségügyi illemtan leg­alapvetőbb szabályain is. Ügy tesz az ilyen, mintha nem hinné el, hogy valóban vannak baktériumok, hiszen saját szemével még nem lát­ta azokat. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy nemcsak az sérti meg a társadalmi együttélés szabályait, aki az ajtóban félrelöki az előtte állót, aki a villamoson durván sérte­geti utastársát, aki rágal­maz, sikkaszt, vagy lop. Épp­így megsérti embertársa sze­mélyét, illetve testi épségét az is, aki az üzletben piszkos kézzel kezeli 3 csomagolat- lan élelmiszert, vagy aki kö­högéssel, tüsszentéssel meg­fertőzi környezetét. Az ilyen fertőzés útján terjedő beteg­ségek — még ha nem is tar­tanak soká —, de testi szenve­dést és anyagi kórt idéznek elő, sőt olykor még mara­dandó egészségkárosodáshoz is vezetnek. Ha a nyálkahártyát izgató anyag (pl, porszem) jut az orrba, vagy az orrnyálka­hártya gyulladásos, akkor tüsszentés a válasz. Elterjedt szokás, hogy ha egy társa­ságban valaki tüsszent, ak­kor a többiek ezt „kedves egészségére” kívánják. Ez a szertartás sokak szemében annyira a jólneveltség köve­telménye, hogy tüsszentés után szétnézve várják a jó­kívánságokat, és ezek elma­radása esetén komolyan megsértődnek. Való igaz, hogy a tüsszentés a szervezet védekező műkö­dése, mely a légutak legkül­ső részén gondoskodik az oda bekerült idegen anya­gok eltávolításáról. A hirte­len létrejövő görcsös kilég­zés azonban a tüsszentőtői több méter távolságra is szétpermetezi az orrváladék apró láthatatlan cseppjeit a rajtuk elhelyezkedő kóroko­zókkal együtt. Biztos tehat, hogy az influenzás beteg tüsszentése a társaságban le­vőknek nem válik egészségük­re. Ideje volna, hogy a XX. században éppúgy elterjed­jen a köztudatban a tüsszen­tés fertőzést terjesztő hatá­sa, mint ahogy világszerte közismert és szinte „kötele­ző” az azt követő gratulá­ció!!! A hűvös, esős időben az influenza azért a leggyako­ribb, mert ilyenkor a szerve­zet védekezőképessége le­csökken, ugyanakkor pedig a cseppfertőzés lehetősége megnő. A kiköhögött nyálka- cseppek kevésbé száradnak ki, a vírus hosszabb ideig maradhat rajtuk életben, és mindez megkönnyíti a fertő­zés terjedését. Köhögéssel, vagy tüsszen­téssel a levegőbe került fer­tőzött nyálkacseppek e'.őbb- utóbb a földre ülepednek, ott kiszáradnak és takarítás­kor, vagy huzat következté­ben a szoba porával együtt ismét a levegőbe kerülnek. A betegségek terjedésének ez a porfertőzésnek neve­zett módja különösen a tu­berculosis terjedésében ját­szik szerepet, mert a gumó­kor bacilusa — fokozott el- lenállóképessége miatt — a szokásosnál tovább őrzi meg kórokozó képességét. Dr. Sándor Hébert Horgolt táska Zefir- vagy még vastagabb kártolt gyapjúfonalból hor­goljuk. Két színben is elkészíthető, a minta bébitakaró­nak is alkalmas. Első sor: 5 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűben 3 egyráhajtásos pálca és 2 láncszem vál­takozik négyszer. Harmadik sor: Az első kétláncszemes ívbe 3 egyráhajtásos pálca, 2 láncszem és 3 egyráhajtásos pálca kerül, 1 láncszem után ismétlünk. Negyedik sor: A kétláncszemes ívbe ismét 3 egyráhajtásos pálcát, 2 láncszemet és 3 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 1 lánc­szem után az egyláncszemes ívbe 3 egyráhajtásos pálca kerül, 1 láncszem után ismétlőnk. ötödik sor: Mint az előző sor, de most a 2 egyláncszemes ívbe 1—1 háromtagú pálcacsoport kerül, közöttük 1—1 lánc­szemmel. Ha 2 színnel dolgozunk, a 3—4. sor vagy a 3—5. sor sarkain horgolt kétszer háromtagú pálcacsoportot készít­jük a második színnel. Nyíláshoz 2 pálca és 1 láncszem váltakozásával lyuk­sort horgolunk, ide kerül a fogantyú rúdja. A táskát víz­hatlan műanyaggal béleljük. Új házakba szép otthonokat ! A felszabadulást követő időszaknak van egy olyan egészségügyi eredménye, mellyel vajmi kevés hiva­talos beszámoló foglalko­zott: több levegő jut az új otthonokba költözött falusi embereknek; nagy ablakok­kal épül a parasztházak legtöbbje. Azt már a sta­tisztikák is számontartják, hogy viszonylag milyen sok új épületbe kerül fürdő­szoba, mennyivel szaporo­dott az átiagos paraazthaj- lékok helyiségeinek száma s régebbi építkezésekhez képest stb. Arról — érthetőé« — egyetlen statisztika vagy jelentés sem adhat számot, hogy e nagy költséggel, rengeteg fáradalommal te­tő alá hozott épületeknek csekély részébe került csak ízléses bútor, szép szőnyeg, művészi dísztárgy, valóban gyönyörködtető fénykép vagy festmény. Tagadhat® tlanrf fontos szerepe van ebben az íz­lésbeli pdllérozatlanságnak A parasztember régebben otthona vagy a mező kö­zött töltötte as életét, leg­feljebb katona volt más vidéken, vagy a házmes­terlakásokba, külvárosi szoba-konyhákba szorult rokont látogatta Pesten. Ott nem alakulhatott jó irányba az ízlése. A régi idők falusi ezermestere,, aki maga készítette a karosló- eát csakúgy, mint a bo­rotválkozó dobozt, ivócsa- nakot vagy csizmahúzót, művész volt, a maga ne­mében és ízlése, kéz­ügyessége, valamint türel­me határai között díszítet­te is otthona berendezé­seit, használati tárgyait Ennek a népi díszítő mű­vészetnek, pingáló-faragó kedvnek az eredményéből már csak a régi lakások szobáiban láthatunk vala­mit Az újak berendezése jelentős részben azokból a kombinált szekrényekből, heverőkből, toalett-tükrös hálószobabútorokból áll, amelyek Pesten egyes ut­cák asztalos-kirakataiban díszelegnek. Lehetséges: ezer meg ezer hasonló gar­nitúra kerül ki vidéki vá­rosaink asztalosainak mű­helyéből is, ám divatalakí­tó szerepük elsősorban a korábban említetteknek van. S így terjed a „vilá­gító rekamiék” a behemót kombinált szekrények, a többnyire minden forma­szépséget nélkülöző kárpi­tozott székek vagy fotelek divatja mindmáig. Annál inkább bosszantó ez, mivel éppen ezekben az években fejlődött na­gyot a magyar iparművé­szet, amelybe a kerámiák, szőnyegek, szobadíszek mel­lett a bútortervezés is tar­tozik. A nálunk Járó külföldiek általában (Ecsérík ipari formatervezésünk teljesít­ményét. Olyan ízléses esz­presszógépeket, tv-dobozo- kat, olyan érdekes vonalú autóbuszokat motorkerék­párokat nem mindenütt láthatnak, mint Magyaror­szágon. Tudatos törekvés szülöttei ezek az eredmé­nyek — hadd vegyék kö­rül az embert élete min­dé» időszakában szemet gyönyörködtető tárgyak. Abba — helyesen — sen­kinek sincs beleszólása, hogy kJ mivel bútorozza be és díszíti otthonát. Viszont társadalmi kötelesség: mi­nél több alkalmat teremt­sünk főként a falusi la­kosság számára, hogy meg­ismerje, megkedvelje a korszerű formájú bútoro­kat a ma igényeinek _meg- felelően tervezett művészi értékű használati tárgya­kat Érdemes megfigyelni, hogy például csak az evő­eszközök formája mekko­rát változott, egyszerűsö­dött, kecsesült az elmúlt évek folyamán! És hogy mennyi lelemény van a modern vázákban, ková­csoltvas szobaeszközökben. Utoljára említem, de nem kisebb aggodalommal, mint az előbbieket: noha a Kép­csarnok Vállalat évente sok ezer képet rézkarcot ad el falun, az új falusi otthonok falára mégis el­mondhatatlan számban ke­rülnek a közönséges kon­tárok által mázolt gics- csek: rózsaszínű tenger­szemek; gitározó cigánylá­nyok; galambot etető Ma­donnák; a tavon úszkáló hattyúk. Tapasztalható, hogy a szépre vágyó egy­szerű emberek olykor az ügyeskedő kufárok „jóvol­tából” szemétrevaló silány­ságokra adják ki nehezen megkuporgatott pénzüket. Az utóbbi időben hal­lunk néha faltra is elke­rülő lakberendezési kiállí­tásokról. Képeslapjaink is közölnek ilyen jellegű szemléltető képeket. A tv és a filmhíradó ugyancsak foglalkozik ilyen problémákkal. Mégis . azt mondhatjuk minderre — kevés. Nehéz és hosszú fo­lyamat annak megértetése valakivel, hogy egyetlen szál élővirág milliószor több szépséget áraszt, mint egy csokor művirág; hogy nincs az a színes fotográ­fia — bármily kedves ro­kont is ábrázoljon — amely fölérne szépségében akár­csak egy klasszikus fest­mény többszínnyomatú, reprodukciójával Is. Ke­serves és körülményes do­log befolyásolni azt az em­bert, aki esetleg húsz esz­tendeje vágyik egy olyan szobadíszre, amit valaha „Pesten látott.. .* nehéz megmagyarázni, hogy az a szobadísz már akkor ízlés­telen volt, napjainkra pe­dig végképp túlhaladt stí­lusa fölött az idő. Vajon ki beszéljen erről az érdekelteknek? Minden­ki, akinek ízlése, szava és alkalma van. A művelődési otthon igazgatója egy-egy vetítettképes előadással. A helybeli tanács azzal, hogy saját helyiségeit értő em­berekkel rendezteti be és nem tűr meg a hivatali szobák falán giccset. A földművesszövetkezet al­kalmasint azzal, hogy kira­kataiban méltóbb helyet biztosit a formás lakásdí­szeknek, mint a dock rum palackjainak. És nem ártana talán egy képes füzetben megférő ta­nácsadó melyet esetleg in­gyen nyújtanának át az építési engedéllyel egyült minden falusi embernek, aki új otthont teremt ma­gának, (B) Hydrangea (Hortenzia) A Saxifragaceae családba tartozó az 1800-as években Európába hozott igen ked­velt növény. A meddő, kü­lönböző színű (fehér, ró­zsaszín) virágaival díszítő növény szaporítása január­tól kezdődően a virágzó tövek tőhajtásainak fel- használásával történik. A visszacsonkított levelű dug­ványok folyami homokban három hét alatt meggyöke­resednek, ezeket szaporító­ládába tűzdeljük, majd újabb három hét múltán 8-as cserepekbe cserepez- zük. A nyár folyamán még kétszer átcserepezve tűző napon neveljük. A csere- pezésekhez savanyú kém­hatású földkeveréket hasz­nálunk (moór föld) és a mészklorózis elkerülése vé­gett vasgáldcot keverünk földjébe. Szeptember köze­pétől a vizet levonjuk és visszahúzódtatjuk a növé­nyeket Az első dér a lombhullást teljessé teszi. Fagymentes teleltetés után a hajtatást január hónap­tól kezdjük meg. A levi- rágzott töveket kertbe fél- árnyékos helyre kiültethet­jük és téli lombtakarással védve a fagytól szép dí­szítő hatású évelő növényt kapunk. Hajtatásban kék virágszínű egyedek előál­lítása timsó felhasználósá­val történik. Kertész János Nyíregyházi Kertészeti Vállalat Könyvek — nőknek Faragó Ilona: A főző­kanáltól az estélyi ru­háig. Bármennyire is tagadják a férfiak, az élet sokkal többet követel a nőktől, mint tőlük. A nő állja meg a helyét a munkában, legyen jó háziasszony, tár­sasági ember, feleség, anya... Bizony, nem köny- nyű feladat ez. Teljesítésé­ben nyújt segítséget Fara­gó Ilona könyve, amely­nek sikerét és hasznossá­gát bizonyítja, hogy ne­gyedik kiadásban jelenik meg, a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. Dr. Porpáczy Aladár- né: A választékos konyha Érdemes tanulmányozni és a gyakorlatban használni ezeket a recepteket, ame­lyek harminc esztendei gaz- dasszonykodás eredménye­ként gyűltek egybe. Az egy tál ételek kedvelői épp úgy sok recept közt válogathatnak, mint a pa­rádés ünnepi vendéglátásra készülők. A könyvet szel­lemes illusztrációk és gusz­tusos fényképek díszítik. Dr. Kovács Lajos: A nőorvosnál A könyv nem orvosi ta­nulmány, nem enciklopé­diája a nő egészségtanának, hanem azokkal a kérdé­sekkel foglalkozik, ame­lyek a —leggyakrabban hangzanak el a nőorvosi rendelőkben, terhességi ta­nácsadáson és a szülőszo­bán. BEFŐZÉS Körte és birs sűrű cukorszörpben Mindkét gyümölcsöt úgy készítjük elő, ahogy általá­ban szoktuk. Sűrű cukor- szörpben külön is, együtt is eltehetjük. Ha külön főzzük be őket, a körtéhez ízesítőül kilónként negyed rúd vaní­liát és negyed szeletelt citro­mot adunk, a birsalmához pedig, kilónként 3—4 szem szegfűszeget. (Természetesen, ha együtt főzzük be a két gyümölcsöt, a fűszerezés is vegyes lesz.) Egyébként, mindkettőnek befőzése azo­nos és következőképpen végezzük: Húzatás: Minden kilo­gramm gyümölcshöz egy ki­logramm cukrot és 4 dl vizet veszünk (a körtéhez külön 2 g citromsavat is.) Az olda­tot felforraljuk, lehabozzuk, majd az előfőzött gyümöl­csöt a forrásban lévő szörp­höz töltjük, 3—5 percig to­vább főzzük. Utána a lá­bast félretesszük, s másna­pig pihenni hagyjuk (I. hu­zatás). Másnap a gyümöl­csöt a húzatott szörpből ki­szedjük, és a leszűrt ször­pöt ismét felforraljuk (ilyenkor adjuk hozzá a bevezetőben említett fűsze­reket). Miután a szörpöt 5—6 percig főztük, a gyü­mölcsöt visszarakjuk bele, további 3—5 percig főzzük. Utána egy napra ismét félretesszük hűvös helyre pihenni (II. húzatás.) A kö­vetkező napon a gyümöl­csöt ismét kiszedve, a le­szűrt szörpöt felforraljuk, literenként 1 g szalicil­vagy benzoe-savat adunk hozzá. Közben a hideg gyü­mölcsöt meleg vízbe állí­tott, előmelegített üve­gekbe rakjuk, majd a for­rásban lévő szirupot rá- töltjük. Utána az üvegeket gon­dosan lekötjük. Külön csí­rátlanításra nincs szükség, mert a nagy töménységű cukorszörp enélkül is jól tartósítja a gyümölcsöket

Next

/
Thumbnails
Contents