Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
Egyenlő partnerek? Azok legyenek! Biztonságosabbá keSI tenni a tsz-ek értékesítését Egyik oMalon a termelés, ennek eredményeképpen az áru, másik oldalon a felvásárlás és az ehhez szükséges pénz. Egymást feltételező tényezők, közös partnerség igényével. Mostanában viszont gyakran hallani ennek az ellenkezőjéről. Elindultunk, hogy a helyszínen szerezzünk a kérdéssel kapcsolatos tapasztalatokat. A termeltető nem reszkíroz Alig hogy beszélgetni kezdek Vágó Istvánnal, a tisza- dobi Táncsics Tsz főagronó- musával, egyszerre négyen sorakoznak be az irodába. Mindannyian egy vállalattól érkeztek, a vezetőket keresik. A főagronómus, az őszi gondok özönében kényszeredetten kíséri a vendégeket a baromfitelepre. Mikor érkezik, kifakad; — Annyi a látogató, győzze őket fogadni az ember. Szinte nevetséges volt egy tavalyi eset Tizenhat tagunk szedte a borsót és akkor nap tizenketten érkeztek azt megnézni különböző helyekről. Diszpozíció szerint a helyi földművesszövetkezeti boltba szállítottuk a borsót A tsz három forintot kapott kilójáért, s egy óra múlva ki tették a boltba a papírt; 1 kiló zöldborsó ára 6 forint Pedig rajtunk kívül nem nyúlt hozzá senki. De amikor leszedett a tagság két nap alatt 12 vagon paradicsomot, a felvásárló pedig beütemezte a szállítást, utána nem jött hozzánk senkt Ahogy kiszámítottuk, mikor kerül a mi paradicsomunkra az átvétel sora, megijedtünk: három hét múlva elrothad az egész. Az elnök elvtárs a megyei pártbizottság segítségét kérte és annak közbenjárására sikerült csak hamarabb túladnunk a paradicsomon. De már így is újra válogatni kellett, ami növelte az önköltséget. Idén 50 holdon termeltünk uborkát. A számára kedvező időben gyorsan nőtt, a gyakori eső miatt nem tudtuk folyamatosan szedni. Nagyrészét az átvételkor salátának minősítették. 20 fillért adtak kilójáért, míg a közöst 17 fillér terhelte termeléséért. Az anarcsi Üj Élet Tsz-ben tojás átvételi elismervénye- ket tesznek elém a könyvelésen. A papírok különböző rubrikái között van „Folyó, horpadt, szétfolyt* kitétel is. (Közérthetőbben: szállítás közben összetört.} Ezekért semmit nem fizet a baromfi törzsállomány tojásait átvevő vállalat. Hiába vesz át a tsz- től minden darab tojást épen, ami szállítás közben eltörik, annyi, mintha nem is lett volna. Egy évben mintegy 3 —4 ezer darab tojása megy így veszendőbe a tsz-nek. Fillért sem kap érte. S az a legérdekesebb, hogy az ilyen veszteséget a szállítás után, a tsz képviselőjének jelenléte nélkül „állapítják” meg, mint általában a teljes osztályozó minősítést is, hogy mennyi a „Lámpatörött”, vagy „Alkalmatlan” minőség, amiért alacsonyabb ár jár. Dögén Belinszki Károly, a tsz elnöke amiatt bosszankodik, mi lesz a sorsa 900 mázsa burgonyának? Fáradságos munka és az árrendezés eredménye reménnyel töltötte el a szövetkezet tagságát a szép burgonyatermés láttán. Becsülettel megtermelték 50 holdon a szerződött korai burgonyát, de már október van és még mindig nem tudták a szép termést pénzzé tenni. Az átvételt őszre ütemezte a termeltető vállalat. Ez ideig még 10 vagonnal szállított, de megvan még 9 vagonnal. — A MÉK-nél azt mondták, átveszi a helyi földművesszövetkezeti felvásárló — magyarázza az elnök. — Az meg azt feleli, abban az esetben veszi át, ha tőle is ugyanazzal a minősítéssel számolják a papi tárolónál. Az a helyzet, mindenki fél a minősítéstől, mert az utólag történik. Kockázatot nem vállalnak. 7 A közős kasszába kerül-e egymillió forint ? Nagy reményeket fűzött a Szabolcs bákai Búzakalász Tsz idei burgonyatermeléséhez, amire jó talajadottsága és hagyománya van. A közös gazdaság évek óta mérleghiányos, az idén túl akarta tenni magát a kellemetlen anyagi helyzeten. Gyüre Ferenc elnök azonban így beszél: — Hiába igyekeztünk, megint pácban vagyunk. És furcsa, éppen amiatt, hogy bőséges termésünk van. A múlt esztendőben a vetőmagtermeltető megbízottja a harmadik szemlén 70 mázsára becsülte a burgonya átlagtermését. Hasztalan kértük, legyen reálisabb, nézzen szét jobban, az ő megállapítása került jegyzőkönyvbe A minősítés eredménye persze, nem lett meg. Erre a termeltető kezdeményezésére döntőbíráskodási eljárás és per kezdődött. Félmillió forint kötbért kellett volna fizetnünk. Végül, engedtek el ugyan valamit, de mégis csak fizetnünk kellett. Most meg itt a sok termés, az lenne a baj? Legalább 1000 mázsa kitűnő étkezési kijött a vetőből, de a MÉK-et nem érdekli, mivel szerződésen felüli. Ami étkezésre megfelelő — máskor pántlikás kocsival vitték volna el tőlünk —, szerényen számítva is legalább 25 vagonnal lenne. Takarosán megválogatva. Szeszipari 5, kinövéses, egyébként igen jó minőségű 15 ezer mázsa. Mindezzel még bizonytalanságban vagyunk. Így, cirka egymillió forint lenne az az összeg, amit egyáltalán nem tudunk, pénztárunkba kerül-e valamiképpen. Azt vagyunk kénytelen fontolgatni, termeljünk-e jövőre eny- nyi burgonyát és kössük-e magunkat egyáltalán szerződésekhez? A meglátogatott helyeken kívül másutt is vannak ilyen és hasonló problémák. A tapasztalatok alapján úgy tűnik, a kettős szerződések, a mezőgazdasági árubőség jelenleg még nem minden esetben segítik a partnerek közötti gyümölcsöző együttműködést. S ennek az esetek túlnyomó többségében a termelő, a szövetkezeti gazdaság látja kárát. Olyan megoldásra van szükség, amely jobban figyelembe veszi nemcsak a termeltető, hanem a termelő biztonságát és érdekeit is. Ennek pedig nem lehet akadálya a bőséges termés, amit lassabban követ és kevésbé rugalmasan a termeltetés szervezése, kapacitása és a feldolgozás. Elismerjük, nehéz megtalálni azt a közös nevezőt, ahol a termelő, a felvásárlófeldolgozó szektor és a népgazdaság érdekei összetalálkoznak. A felvásárlás és a feldolgozás a jelenlegi helyzet ismeretében bizonyáfa tesz erőfeszítéseket a helyzet megnyugtató megoldására. Az üj gazdasági mechanizmus épp ezt sürgeti, nyújt hozzá lehetőséget Annak az elvnek az alapján, hogy a körülmények változásának vissza kell hatnia a termelő gazdálkodására és zavartalanul megkaphassa az őt megillető pénzt. Ez az alapja az egyenlő partnerségnek. Asztalos Bálint Egy éve működik a kisvárdai véradóállomás. Nagy se- gítságet jelent, ha szükség esetén idejében rendelkezésre áll a megfelelő egészséges vér. Ez évben mintegy 500 liter térítésmentes vért gyűjtött az állomás. Képen: Molnár Pálné laboráns és Somogyi Klara vizsgálja a vérmintákat. Foto: Hammel József ÚJ RENDELKEZÉS: a vállalat dönti el, hol foglalkoztatható a női munkaerő Éj fel-nappali bölcsődére lenne szükség Nyíregyházán A nők megfelelő foglalkoztatásának elősegítéséről, egészségének; testi épségének védelméről pénteken je. lent meg a munkaügyi miniszter rendelete. Ezzel egy., időben a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisz. tórium irányelveket adott ki a foglalkoztatás további előmozdítására. Az új rendeletről kérdeztük Kovács Károlynét, a megyei nőtanács titkárát. — A női munkBerőfog- lalkoztatás Szabolcsban különösen nagy gond. Már régóta keressük annak lehetőségét, hogy a nők többet dolgozhassanak 4—6 órás műszakokban, hiszen ez nem olyan megerőltető, s azonkívül nagyobb számban vehetnének részt a termelő. A barátságról A görögök többre tartották a szerelemnél is. Michel de Montaigne a XVI. századnak ez a friss, közvetlen, szellemes felvilágosult gondolkodója esszéiben így veti egybe e két nagy érzést: A szerelemről: „Ez a tűz kalandos és szállongó, hullámzó és állhatalan láz tüze, egyszer izzik, máskor a magasra csap, de csak egyik oldalunkat éri”. A barátságról: „Forrósága állandó, mindent átható, mérsékelt egyenletes, meleg, csupa szelídség és csillogás, nem perzsel és nem fojtogat”. S a sort folytathatnék, tanúként megidézve költőket, művészeket, tudósokat, gondolkodókat Tény: a barátság fontos helyet foglal el életünkben. Nemcsak alkotások ösztönzője, ultrekészségünk forrása, hanem átszövi hétköznapjainkat is. Sok olyan nagy barátság történetét ismerjük, amelyek megragadó témát kínálnak regényíróknak és drámaszerzőknek. Az eszményi összeforrottság példáit emlegetjük: Goethe és Eckermann különös barátságát; a nagy szellemórlás élesebb képe rajzolódott ki feljegyzett beszélgetéseik révén; Marx és Engels életreszóló, felhőtlen, tiszta barátságát, amelyet a társadalom azonos megítélése, moz- »gástürvényeink közös felfedezése, a forradalmi elhivatottság s az emberiségért érzett felelősség vont oly szorosra; Lenin és Gorkij kapcsolatét, amelyet a kölcsönös tisztelet és mély megbecsülés ötvözött keménnyé, Az idő romantizáló távlatában e barátságokat ünnepivé avatjuk, holott valamennyi egymás rendszeres megismerésében, száz, meg száz együtt töltött órában, a gondolatok parázsló cseréjében formálódott, erősödött. Olykor a barátságot görögtüzes találkozásokra, hivatalos aktusokra, formális látogatásokra és köszöntőkre szűkítjük le. Félreértés ne essék: a jókívánságok, az ajándékozás is lehet fi-zo-ijk íH>.‘ef(igatHía^o.ia és kifejezője, A lényeg azonban másban rejlik: az állandó érdeklődésben egymás gondjai, sikerei, sorsa, élete iránt; a személyiségek őszinte egymáshoz kapcsolódásában; a meghitt eszmecserékben, a teljes nyíltságban. A szólásmondás azt tart jaír bajban lehet megismerni az embert. Ez így igaz. A bajban, a problémákban, a konfliktmmkban való osz- tozás az igazi barátság próoaköve. Az eligazító szó, a jó tanács, az együttérzés megnyilvánulása, egy másik ember helyzetének, viasko- dásainak intuitiv átélése rendkívül sokat segíthet. Ezzel egyszersmind a barátság társadalmi vonatkozásaira is utalunk, amelyek, természetszerűen, a társadalom változásainak függvényei. Nehéz időkben, a felszabadulás előtti évtizedekben a barátságnak is más volt a tartalma, mint manapság. Segített elviselni a munkásosztályra, a dolgozó emberekre nehezedő nyomást. Szította az ellenállás tüzét: hány meg hány sztrájk, megmozdulás, szervezeti összefogás, tömegdemonstráció, barátok, elvtársak szűkebb körű megbeszéléseiből bontakozott ki. Manapság, amikor a kollektív erőfeszítés, szabad társadalmunk együttes munkálkodásának célja a szocialista rend felépítése s a legiga- zabb humanista közgondolkodás megteremtése, a barátságok is ebben az irányban hatnak, s jelentős társadalmi erőt képviselnek. Jó dolog ez, és joggal mondhatjuk, hogy közéletünk, amelynek egészséges atmoszférája táplálja a tiszta barátságot, erősödik általa. Az egyik legjobb ellenszer olyan nyugtalanító jelenségekre, mint az összeférhetetlenség, az intrika, a kritikátlanság, amelyek ellen állandó érvénnyel kell fellépni és harcolni. Aki megízlelte egy őszinte barátság szépségét és emelkedettségét, az jól tudja, mit jelent: az ember életének semmi mással nem helyettesíthető ór- mlm é« értelmi easdasudaaát, gárfeört Andor munkában. A most megjelent rendelet tulajdonképpen módosítása a régi jogszabálynak. Lényege az, hogy az eddig központilag felsorolt foglalkozási tilalmak helyett elvileg határozza meg az ártalmakat és a vállalatokra bízza annak megállapítását hogy területükön mely munkakörök alkalmatlanok a nők íoglal- Igoztatására. Azt is saját maguk határozzák meg, hogy hol lehet feloldani az eddigi foglalkoztatási tilalmat a technika fejlődése eredményeként A rendelet értelmében a vállalati igazgatóknak a szakszervezeti bizottsággal és az üzemorvossal — ahol nincs, a tanács egészségügyi osztályával — egyetértésben részletes jegyzéket kell készítem üzemének azokról a munkahelyeiről, ahol a nők nem foglalkoztatliatók. — Mint ismeretes, a harmadik ötéves tervben megyénkben jónéhány új ipari üzem épül. Ezenkívül több meglévőt bővítenék. Mindez égetően veti fel a nők további foglalkoztatásának kérdését természetesen szem előtt tartva, hogy csak a nekik alkalmas munkakörökben. Véleményem szerint nem ártana felülvizsgálni, hogy jelenleg hány olyan munkakört töltenek be férfiak, melyet a nők is kifogástalanul el tudnának látni. Az ilyenformán felszabadítható férfi munkaerő a fizikai erejének, képzettségének megfelelően máshol dolgozhatna. Mindez nagyon fontos lenne, különösen ha figyelembe vesz. szűk a fiatal lányok tudatos munkára nevelését, felkészülését és munkábalépé- si törekvéseit. — A jelenleg meglévő nyíregyházi üzemek egy része idényjellegű. Ha viszont megkezdődik a szezon rendszerint három műszakban dolgoznak. Helyes lenne egy éjjel-nappali bölcsődét létrehozni, hogy a gyermekes anyák nyugodtan vállalhassák az éjszakai műszakot is tudva azt, hogy gyermekeik szakszerű felügyelet alatt vannak. Ha arra gondolunk, hogy a harmadik ötéves tervben bővül az almatároló, tetemes összeget építenek a konzervgyárba, mind.. «8 a «öi muftkfterdlétstóm emelkedését vonja maga után, akkor méginkább in. dokolt az ilyen bölcsőde, vagy óvoda létesítése. — A nők foglalkoztatását elsősorban a nem hagyományos jellegű, de egyébként a nők számára is alkalmas területen kell szorgalmazni. Gondolok itt a bedolgozó rendszer szélesítésére is. Jelenleg nagyobb számban csak a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél és néhány ktsz-nél dolgoznak így nők. Ezt a módszert tovább lehetne fokozni, hiszen nem igényel különösen nagy beruházást, ugyanakkor a kapacitás lényegesen növekszik. — Természetesen a dolgozó nők számának növelése szükségessé teszi a vállalati szociális és egészség- ügyi létesítményeinek további bővítését. Ugyanakkor törekedni kell olyan közhangulat megteremtésé, re, mely a nők alkalmazásával szembeni indokolatlan előítéleteket megszünteti. Ferenc Címke, dugó a pékáruban Ellenőrzik a szabolcsi kenyeret A Debreceni Minőségvizsgáló Intézet a közelmúltban ellenőrizte a Nyíregyházán forgalomba kerülő sütőipari termékeket. A tapasztalat: 10—20 dekagrammos eltérések adódnak az egyes kenyerek között. Aránylag jelentéktelen súlykülönbözet más pékterméknél is előfordul. Belkereskedelmi felügyelőség, a tanácsok, körorvosok, szövetkezeti boltok küldenek mintákat Debrecenbe a sütőipari termékekből. A ven- csellői pékségből Nagyhalászra szállított kenyérben például negyven darab címkét találtak. Októberben különben is sok panasz fordult elő a vencsellöi kenyér ellen: a vevők dugókat, hajcsomókat találtak a fehér kenyérben. A fehérgyarmati üzemben mostanában szalon- nás a kenyér. Mátészalkán ebben a hónapban megesett, hogy szombati sütésü kenyeret hétfőn hoztak forgalomba. Sok üzemben nem ragasztanak a kenyértermékekre címkét, így nem könnyen akad gazdája a kifogásolt áruknak. Érdekes talajtápanyag-gazdálkodási kísérlet Tímáron Ez év tavaszán az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat talajtápanyag- gazdálkodási kísérletet kezdett a megyénkben levő ti- mári Béke Tsz 20 holdján. A kísérlet abból a célból indult, hogy a szabolcsi tájnak megfelelő talajtípuson, adott időjárás függvényében és a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatában vizsgálja az egyes talajtápanyagok hatását a te- nyészidőben. A kísérletben ötféle kezelési módszer került alkalmazásra. Egy kezelés csak istállótrágyát juttatott a talajba, műtrágyát nem. Három kezelés istállótrágyával különböző adagé nitrogén—pétisó—kálisó tartalmú vegyes műtrágyaösszetételt adott a kijelölt parcellák talajának. Az utolsó pedig istállótrágya nélküli, csak nagy mennyiségű műtrágyát alkalma«Hk A kísérlet beindítását mind az ötféle kezelésű parcellákon 150 centiméterig hatoló talajvizsgálat előzte meg, ennek alapján határozták el az egyes trágyaféleségek terü- letkénti arányát. És ez évben gülbababurgonya volt a kísérlet indító növénye. Az egyes kezelések között a tenyészidő folyamán éies eltérések voltak tapasztalhatók. Mindig az istállótrágyával és nagyadagú műtrágyával kombináltan kezelt területsáv volt a legszebb. A csak istállótrágyázott parcelláról holdanként 65,40, míg kombinált összetételben javított területről 111 mázsa átlagtermést takarított be a tsz. A kísérlet első „menete” is tehát igazolta, hogy helyes és okszerű talajtápanvaggaz- dálkodással a terméseredméb nyék megdugíáahaték.
