Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
Egész megyénk érdeke Nyíregyháza fejlesztése Városi pártériekezlet Nyíregyházán A tanácskozáson felszólalt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára A városi pártértekezlet elnöksége. Balról jobbra: Murczkó Károly (összefoglalja a vitát). Dr. P Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága első titkára, Biró László, a városi tanács vb. elnöke, Elek Lászlóné, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója, Juhász Gábor, a TÜZÉP nyíregyházi párt- szervezetének titkára és Faludi Károly őrnagy. Nyíregyháza 120 párt- alapszervezetének közel 300 küldötte tanácskozott csütörtökön a IV-es számú iskola dísztermében. Négyezer kommunista megbízásából 63 000 városi lakos öröméről, gondjáról, a megtett útról a következő évek feladatairól tanácskozott nagy felelősséggel a pártértekezlet. A pártbizottság beszámolója és a vitában felszólaló tizenöt küldött egybehangzóan állapította meg: városunk életében pártunk VIII. kongresszusa óta, annak határozatai végrehajtásával jelentős változás történt. Kétszeresére nőtt az ipari termelés, ötven százalékkal nőtt a munkásosztály létszáma. Különösen jelentős fejlődést hozott a konzervgyár és a gumigyár beindulása. A második ötéves terv kezdetén csak a dohányfermentáló és két ktsz termelt exportra, 1965- ben pedig már öt vállalat és négy ktsz szállít nyíregyházi árut a világ szinte valamennyi országába. Az exporttermelés a múlt évben 9,6-szerese volt az 1960 évinek, a forintértéke 433 millió. Dicséretes, hogy a termelés nagyobb arányban növekedett, mint a foglalkoztatottak száma. Az egy főre jutó termelés 29 százalékkal nőtt, ezzel megelőzte az országos 27 százalékos emelkedést. Ebben a fejlődésben nagy szerepe van az újítómozgalomnak és a szocialista versenynek. 1961-ben 71 brigád versenyzett a szocialista cím elnyeréséért, 1965-ben már 222, több mint 2400 taggal. Ma már kibontakozóban van a szocialista üzemrész elnyeréséért folyó verseny. E cím elnyeréséért 10 üzemrész vetélkedik. Több vállalat már teljesítette kongresszusi vállalását és most újabb felajánlásokat tettek, mint például a gépjavító vállalat munkásai. Nagy megelégedéssel értesült a pártértekezlet a konzervgyár küldöttének bejelentéséről, hogy az üzem október 18-án teljesítette éves termelési tervét. Az év végére az előirányzott 3500 vagon konzervvel szemben, mintegy 4000 vagonnal készítenek. A felszólalók többen elmondták, hogy a meglévő üzemekben is további termelésnövelést tudnának elérni, ha áttérhetnének a háromműszakos termelésre. Ennek elsősorban akadálya, hogy nincs éjjel-nappalos bölcsőde és óvoda. Különösen érezteti negatív hatását a bölcsődehiány a dohány- fermentálóban, ahol már a második műszakot is kevés anya tudja vállalni, pedig itt a dolgozók nagyrésze nő. A második ötéves terv idején a ktsz-ek javítószolgáltató tevékenysége megháromszorozódott a városban. Az igényekkel azonban nem tudtak lépést tartani. Ezt elsősorban a rossz elhelyezés akadályozza. Nincs elegendő műhely és a meglévők többsége korszerűtlen. A ktsz-ek a vállalási határidőkkel és esetenként a vállalási árakkal sem öregbítik minden esetben a kisipari termelőszövetkezetek hírnevét. A harmadik ötéves tevben még jelentősebben növekszik a lakosság igénye a háztartási gépek javítása, autójavítás, ruhatisztítás és egyéb szolgáltatások iránt. Ezért nagyobb segítséget kell nyújtani a ktsz-ek elhelyezésében. Különösen fokozni kell a szolgáltatást az új lakónegyedekben és a pe- remterületeken. A ipari beruházások mellett jelentős volt az egészségügyi és kulturális célokat szolgáló építkezés. Ilyen többek között a véradóállomás, a 300 ágyas tbc-sza- natórium, anyás csecsemő- otthon, a Zrínyi gimnázium, a Vécsey közben épült iskola, a zeneiskola, több gimnázium és általános iskola bővítése. Megépült a víz- és csatornamű főbb hálózata, 1000 korszerű lámpahellyel bővült a közvilágítás és 2278 lakás épült. A harmadik ötéves tervben felépül a tanárképző főiskola, egy 20 tantermes MTH-iskola, az új filmszínház, három ÁBC-áruház, bővítik a kórházat, a gumigyárat, cipőgyárat, VAGÉP-et és így tovább. Megállapította a pártértekezlet, hogy a város kiskereskedelmi áruforgalma a második ötéves terv idején 21,5 százalékkal növekedett. Legjelentősebben az élelmiszerforgalom és a tartós fogyasztási cikkek vásárlása növekedett. A város kereskedelmének fejlesztésére 25 millió forintot költöttek, ennek ellenére elég sok az egy-két fővel üzemeltetett korszerűtlen boltok száma. A kereskedelmi dolgozóknak 95 százaléka rendelkezik az előírt szak- képzettséggel. Ennek ellenére úgy foglalt állást a pártértekezlet, hogy a kereskedelem kulturáltságát tovább kell fejleszteni. A város területén korábban 9 termelőszövetkezet gazdálkodott, egyesülés következtében jelenleg 4 tsz van. A nagyobb szövetkezetekben szilárdabb a vezetés, növekedett a termelés. A tagság részesedése 42 százalékkal nőtt, az egy tagra eső jövedelem eléri a 16 000 forintot. Itt gazdálkodik az országos hírnévre szert tett Ságvári Tsz is. Ebben az évben ők kezdeményezték megyénkben a termelő- szövetkezetek kongresszusi versenyét. A vitában elhangzott, hogy ez a szövetkezet holdanként két mázsa húst ad az államnak, a bevételek 60 százalékát az állattenyésztésből nyeri. A föld elhelyezése pedig nem a legkedvezőbb, az 1500 hold 20 kilométer átmérőben 37 táblában fekszik. Az 1500 hold kevés is ahhoz, hogy igazi nagyüzemi gazdálkodást folytassanak. Ezen egyesüléssel segíthetnének. Bizonyos feladatok, mint például a gépjavítás elvégzése a tsz-közi társulással sokkal jobban megoldható lenne, mint külön külön. A Ságvári Tsz az áruit elsősorban az állami kereskedelemnek adja, ezt az új mechanizmusban is így látják helyesnek. Vi_ szont a közvetítő kereskedelem egyes lépcsőit ki lehetne iktatni, másrészt érdekeltebbek lennének a szövetkezetek, ha a MÉK a tiszta jövedelemből 50 százalékos visszatérítést fizetne a szövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti csoportok fejlődése nem volt töretlen az elmúlt négy évben. Több helyen alapszabály-ellenesen gazdálkodnak, nem növekszik a közös vagyon. Nyíregyháza területén felépült az ország egyik legmodernebb mező- gazdasági kutatóintézete. Az intézet 57 millió forintos beruházásából több mint hatmillió forintot tesz ki a kutatást segítő műszer. Az itt dolgozó szakemberek között többen tudományos doktori és kandidátusi címmel rendelkeznek. A táj termelését segítve jelentős eredményeket értek el a burgonya vetőgumó javításában, a gyümölcstelepítési rendszerek kimunkálásában, az almatermés szabályozásában, nagy segítséget nyújtottak az Ecsedi-láp vízgazdálkodási tervének elkészítésével. A tanácskozás hozzászólói megállapították, Hc^-y az eredmények elérésében oroszlánrésze van annak a 4000 párttagnak, aki áldozatos munkájával magával ragadta a feladatok végrehajtására a pártonkívüliekel is. A bonyolultabb és minőségileg egyre magasabb szintű feladatokat csak úgy volt képes megoldani a város lakossága, hogy a termelő munka mellett nagy gondot fordított a pártbizottság a dolgozók művelődésére is. A világnézeti nevelés terén jelentős lépés, hogy 300- an végezték el az esti egyetemet. A elmúlt pártoktatási évben 174 tanfolyamon 4000-en képezték magukat. Megállapította azonban a pártértekezlet, hogy a szakmai képzést sok gazdasági vezető előtérbe helyezte a politikai képzés rovására. Nem megfelelő még az ideológiai tevékenység a pártszervezetekben. Többen vitatkoznak azon, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe és vitatják a származás szerinti kategorizálás eltörlésének helyességét. Előfordul több esetben, hogy jó beosztású és fizetésű emberek, sőt esetenként vezető beosztásúak is kapzsivá, anyagiassá válnak, nem az anyagi szükség kényszerű hatására, hanem nagyobb haszonszerzés érdekében. A vitában elhangzott, hogy tovább kell erősíteni a dolgozók internacionalista szemléletét. Az alapszervezeteknek nagyobb gondot kell fordítani az emberek egyéni, szóban való meggyőzésére. Nem szabad válasz nélkül hagyni egyetlen helytelen véleményt sem, akár tudatlanságból, akár ellenséges szándékkal hangzik el. A tanácskozáson felszólalt Orosz Ferenc, a . megyei pártbizottság első titkára. Bevezetőjében ismertette a nemzetközi élet legfontosabb eseményeit. A Központi Bizottság legutóbbi ülésének szellemében kiemelkedően foglalkozott a vietnami kérdéssel és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom problémáival. A felszólaló azután Nyíregyháza város szerepét elemezte. Elmondotta, hogy fontos feladat Nyíregyháza politikai, gazdasági súlyának további növelése. Ez nemcsak a város rangját emeli, hanem kedvező kisugárzással lesz az egész megye életére. Tehát a megyének is érdeke, hogy Nyíregyháza gyorsabban fejlődjön. Első lépés a város erősítéséhez a munkásosztály számbeli növelése és politikai, szakmai továbbképzése. A munkásosztály a szocializmus építésének első vonalában küzdött eddig is. Ha előre kellett lépni — mint például a mezőgazdaság átszervezése — ők mindenütt ott voltak és hirdették, segítették a párt politikájának érvényre juttatását. További üzemekre van szükség, hogy növekedjen számban is a munkásosztály. A Politikai Bizottság 1965. évi augusztusi határozata nyomán — amely külön Szabolcs-Szatmár iparosításával foglalkozott — minden reményünk megvan, hogy az országos átlag fölött kapunk új beruházásokat. Az öntudatos, kulturált munkásság kialakulásához olyan üzemekre van szükség, amelyek állandó foglalkoztatottságot nyújtanak. Az új pártbizottságoknak alapvető feladata lesz egy erős, politikailag képzett munkásosztály létrehozása. Ne tévesszük szem elől, hogy az iparosítás nemcsak foglalkoztatottságot, hanem — ha jól dolgozunk — politikai súlyt is jelent. A parasztság helyzetével foglalkozva elmondta Orosz elvtárs, hogy a IX. kongresszus olyan határozatokat hoz, aminek nyomán a gyenge termelőszövetkezetekbe sok fiatal munkaerő visszajön, az erős termelő- szövetkezetek pedig újabb munkaerőt szabadítanak fel az iparnak. Egyik ilyen jelentős lépés lesz a munkabéralap megteremtése. A város termelőszövetkezeti csoportjaiban meg kell gyorsítani a közös alapok növelését. Politikailag, gazdaságilag egyaránt erősíteni kell őket, hogy magasabb fokra léphessenek. Hosszan elemezte Orosz elvtárs az értelmiség helyzetét. Számbelileg is, színvonalban is nagy előrelépés történt az elmúlt években. Különösen megnövekedett a műszaki értelmiség súlya a városban. Egészséges kezdeményezések szú • t- tek. Klubok kellenek a Különböző értelmiségi csoportoknak. Sürgőssé vált egy kultúrközpont felépítése, ahol helye lenne az értelmiségnek, a megyei könyvtárnak és az értekezleten annyit vitatott központi ifjúsági szórakozóhely is itt kaphatna helyet. Nincs kiállítóterem a városban. Helyet kell biztosítani az irodalom, a zene és a képzőművészet művelőinek. Az értelmiség politikai súlya olyan lesz a jövőben, ahogyan a városi vezetés velük törődik. Szólt Orosz elvtárs a város kommunális gondjairól, a lakásépítésről, a gőzfürdőről, Sóstó fejlesztéséről. Szép és nagy feladatok állnak előttünk, megvalósításának legbiztosabb bázisa az a 4000 kommunista, aki a városban él és dolgozik. A pártértekezleten felszólalt még: Horváth János, Ivanov István, Szász József, Czimbalmos István, Hechmann László, Tóth János, dr. Pivarnyik Jánosné, Sallai József, Folkmayer Tibor, dr. P. Szabó Gyula, Faludi Károly, Hertelendi Sándorné, Pálkövi József és Bartha Sándor. Az új pártbizottságba 51 tagot, a megyei pártértekezletre 60 szavazati és 3 tanácskozási jogú küldöttet választottak. Az új végrehajtó bizottság tagjai: Murczkó Károly, Pokrovenszki József, Biró László, Hernádi Ferencné, Horváth János, Bogdány Ferenc, Folkmayer Tibor, Szemersz- ki Miklós, Galló András, Czapár Mihály és Szokolai Sándor. A pártbizottság első titkárává Murczkó Károlyt, titkárává Pokro- venszki Józsefet választották. A napirendi javaslatot szavazza meg a városi pártértekezlet. Hammel József felvételei
