Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 250. SZÄM ÄRA: 80 fillér 1966. OKTÓBER 23. VASÁRNAP Békés egymás mellett élés — nemzeti függetlenség írta: Darvasi István Akik sokat foglalkoznak a kérdéssel, azt hihetnék, hogy a békés egymás mel­lett élés politikáját és an­nak a nemzeti függetlensé­gi mozgalmakkal való ösz- szefüggését már nem kell magyarázni: a tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy nem így van. Nem­csak ellenlábasainkkal kell vitatkoznunk, hanem állan­dóan újabb és újabb ma­gyarázatra szorul a kérdés a kommunista mozgalom és általában a haladó em­berek körében is. A burzsoázia egy része ma már többször nyilatko­zik úgy, hcngy egyetért a békés egymás mellett élés politikájával, de rendsze­rint hozzáteszi azt is, hogy véleménye szerint ez a politika kizárja a nem­zeti függetlenségi mozgal­mak támogatását. A békés egymás mellett élésen mindössze és legfeljebb annyit ért, hogy nem akar fegyveres konfliktust az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés országai között, mert ez egyenlő lenne a tömegpusztító fegyverekkel megvívott vi­lágháborúval. A kommunista mozgalom egyes köreiben ezzel szem­ben azt a nézetet vallják, hogy a békés egymás mel­lett élés politikája egyér­telmű a nemzeti független­ségi mozgalmak támogatá­sáról való lemondással, azaz, végeredményben a megalkuvás politikája. A burzsoázia esetében a békés egymás mellett élés politikájának meghamisí- tási kísérleteiről van szó, azaz arról, hogy a világ országai legjobb esetben úgy éljenek együtt, aho­gyan ma vannak, vagyis az egész világon megtor­panjon a szocialista forra­dalom lendülete, a nemzeti függetlenségi mozgalom terjedése megrekedjen. A második esetben ar­ról van szó, hogy egyes kommunisták, s azok cso­portjai képtelenek megér­teni, vagy — mert nem tudnak szabadulni a dog­matikus gondolkodástól — nem fogadják el a békés egymás mellett élés poli­tikáját Mondanunk sem kell; az első esetben tudatos a ha­misítás. Azt is hozzátehet­jük, hogy a burzsoáziától nem is várható más. A hamisításra szüksége van, hogy legalább ezzel a ké­tes és átlátszó módszerrel igazolhassa a gyarmatosí­tás, a neokolonializmus, a nemzeti függetlenségi har­cok elleni fegyveres fellé­pés és a más államok bel- ügyeibe való beavatkozás politikáját. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája Lenintől szárma­zik és tudományos alapo­kon nyugszik. Kiinduló pontja az, hogy mivel a szocialista forradalom nem győz egyszerre az egész világon és a forradalmat egyetlen népre sem lehet kívüliről rákényszeríteni, a lfűlönböző társadalmi rendszerű országok előre­láthatólag hosszabb időn át léteznek majd egymás mellett. Minthogy pedig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó háború állapota, békének kell len­ni. Ez mind a győztes szo­cializmusnak, mind a még tőkés rendszerben élő né­peknek érdeke. A győztes szocialista forradalom — egyebek között — a nem­zetiségi kérdésnek a törté­nelemben első valódi meg­oldásával példát adott a függetlenségükért küzdő népeknek, azóta pedig tet­tekkel fejezi ki szolidaritá­sát irántuk. A békés egy­más mellett élés ma a nemzetközi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus po­zícióit és így állandóan kö­zelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarma­tosítás, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti vi­lágméretű győzelmét. A békés egymás mellett élés politikája államközi viszonyra vonatkozik és azt jelenti, hogy az álla­mok tudomásul veszik egy­mást úgy, ahogy vannak, tudomásul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van, Hogy a társadalmi rendszer milyen, az kizárólag az adott ország lakosságára tartozik és teljes mérték­ben belügy. A szocialista országok következetesen tartják ma­gukat ehhez az álláspont­hoz, az imperialisták vi­szont éppen a békés egy­más mellett élésre való hivatkozással szegik meg magát a békés egy­más mellett élést. Jogot formálnak arra, hogy meg­határozzák, milyen legyen a társadalmi rend abban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt, be is avatkoznak an­nak érdekében, hogy egyes országokban megteremtsék az amerikai értelmezésű együttélés belpolitikai fel­tételeit. Másfelől nem egy­szer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a vilá­gon a status quot. Ezen azt értik, hogy a gyarma­tok maradjanak gyarma­tok, a befolyási övezetek befolyási övezetek, és a kapitalizmus maradjon ka­pitalizmus ott, ahol még uralkodik. Ök tehát beavat­koznak a maguk érdeké­ben, a népeknek viszont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját ha­zájukban, a saját érdekük­ben. A békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommunis­ták azon a nézeten van­nak, hogy a történelmet senkinek nincs joga meg­állítani. Elutasítanak min­denféle politikai és társa­dalmi status quot abban az értelemben, ahogyan azt az imperialisták felfogják. Az osztályálláspontból az következik, hogy a szocia­lizmus és a nemzeti füg­getlenség erői egy tapod­tat sem adnak fel a már elfoglalt állásaikból és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista rend­Kádár János, Kállai Gyula és Czinege Lajos haza indult Moszkvából Moszkva, (MTI): Szombaton délben Moszk­vából vonaton haza indult Kádár János, a Ma gyár Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint Czi- nege Lajos honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja. A magyar vezetők az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a meghívására múlt vasárnap érkeztek a Szovjetunióba. A Kijev pályaudvaron bú. csúztatásukra megjelentek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Aleksze) Koszig in, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke. Nyikolaj Podgomij, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke, Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Andrej Grecs- ko marsall, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első helyettese és mások. A pályaudvari búcsúzta­tásnál jelen voltak: Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete Strahl Sándor, ezredes, moszkvai magyar katonai attasé, valamint a moszkvai magyar nagykö­vetség munkatársai. (MTI) Sürget az esős idő A betakarítás akadályozza a szántást-vetést Ülést tartott szombaton a megyei mezőgazdasági és felvásárlási operatív bizott­ság. A megyei tanács me­zőgazdasági osztálya tájé­koztatása alapján megbe­szélte a betakarítással, az őszi vetési munkákkal kap­csolatos további teendőket. Megállapították, hogy a csa­padékosra forduló időjárás mind nagyobb feladatok elé állítja a közös gazdaságo­kat. Ha idejében akarnak végezni a kalászosok veté­sével, minden erővel gyor­sítani kell a betakarítást, s a szántás kettős műszakban való megszervezését. Ugyan, is még mindig sok gép áll gumihiány, alkatrész, vagy munkaszervezési hiba miatt. Bár a burgonya betakarí­tása 65 000 holdon a befe­jezés előtt áll s alig 6—700 holdnyi mennyiség vár sze­désre, hiba, hogy sok he­lyen a földeken van, s ez akadályozza a talaj munka végzését, s így a vetést kés. lelteti. Gyorsítani szükséges most már a cukorrépa sze­dését is, melyből eddig 8500 holdról takarították be a termést. Már 19 000 hold­ról betakarították a napra­forgót is. de hasonlóan a 85 000 holdon letört kukori­cához, a szár itt is lábon áll, vagy úgy van a földe­ken, hogy szintén gátolja a szántás és a vetés gyorsabb végzését, örvendetes, hogy a fagyveszély beállta előtt sikerült a megye közös gazdaságainak idejében be­takarítani az idén szebben fizetett termést a földekről. Egyedül a szatmár-beregi részen vannak problémák az értékesítésre kerülő ter­mények átvételével. Vonta­tottan halad. Különösen a Nyírbátortól távol eső szatmári és beregi tsz-ek küzdenek szállításieszköz- hiánnyal, akiknek a bátori telephelyre kell fuvarozníok a napraforgót. Ez zökkenő­ket okoz az átvételnél is. Megyénk közös gazdasá­gaiban eddig összesen 170 00 holdon végezték el a vetőszántást, s ez több is lehetne, ha a gépek többsé­gét kettős, vagy nyújtott műszakban üzemeltetnék a termelőszövetkezetek. Az őszi árpa vetését befejezték 28 000 holdon, rozsból 65 000 holdon tették földbe a magot, s a többségében rozsot termő járásokban in­kább búzát vetnek helyet­te. őszi búzából a vetési terv 92 000 hold, melyből 57 000 holdon került föld­be a mag, s itt gyorsítani kell a vetést. Befejezés előtt áll a rizs betakarítása is. A felvásár­lás megfelelően halad. Bur­gonyából a MÉK 8000 va­gonnal vásárol, melyből ed­dig tárolva van 2700 vagon­nal s még 800 vagonnak a tárolását biztosítják. A megye közös gazdaságaiban kétezer vagon ipari bur­gonya termett, melynek az elhelyezése okoz gondot, mert a Demecseri Burgo- nyakeményítő Gyár a me­gyéből elég keveset vesz át. Téli almából 5400 vagonnal vásároltak meg, még 2500 vagonnal vesznek át. Ex­portra szállítottak 3300 va­gonnal, belföldre pedig 600 vagonnal biztosítottak. Itt a vásárlás folyamatosan biztosított. Napraforgóból a vásárlási terv 1300 vagon, s ebből 600 került átvételre. Vontatott az átvétel a szat­mári és beregi tájakon s ezt annál is inkább gyorsí­tani szükséges, mert a ter­més egy része szárításra szorul. A megyei rizster­mésből 125 vagon átvételé­re számítanak, melyből 60 vagonnal vettek át. Sürgető most már a rizstelepek fel­szántása is. (F. K.) December 17: Befut az első villanymoztieuy Befejezéshez közeledik a Szerencs—Nyíregyháza va- vasútvonal villamosítása. A tcbb százmilliós munkát végző különböző vállalatok dolgozói — a párt kilencedik kongresszusa tiszteletére — megígérték: jobb kooperá­cióval, nagyobb szorgalom­mal elérik, hogy néhány nappal előbb kerülhet sor az ünnepélyes avatása, amikor befut az első vil­lanymozdony Sza'oolcs- Szitmár megye székhelyé­re. Megfelelő ütemben halad a munka — kaptuk most a felvilágosítást a munkála­tokat irányító beruházási felügyelőségen dr. Tóth Györgytől. Az egyik leg- jelentqsebb eredménye ez utóbbi heteknek, hogy telje­sen elkészült az új, a gyorsabb közlekedés­re is alkalmas vasúti pálya Nyíregyháza és To­kaj között. Megtudtuk, hogy a Szerencs—Nyíregyháza vasútvonaláénál jóval na­gyobb beruházást igénylő korszerűsítés. villsmfsitás első mozzanatára Nyíregy­háza és Záhony között már október elsején sor került. - Ekkor Sóstóhegy és Kemecse között hozzáláttak a második vágány földmunkáihoz. — Ha csak valami rend­kívüli esemény nem jön köz­be, úgy tervezzük: december 17-én megtarthatjuk a Sze­rencs—Nyíregyháza villa­mosított vasútvonal átadá­sát. Hivatalosan tehát de­cember harmadik szombat­ján gördül be a nyíregyházi pályudvarra először a vil­lanymozdony. (as) Sikeres csúcsformáiéin Az őszi szállítási csúcs- forgalom a végéhez köze­ledik. A MÉK már ötezer vagon almát továbbított, s még mintegy 2600 vagon van hátra. Nagyjából hason­ló az arány a burgonya­szállításnál is azzal a kü­lönbséggel, hogy a hátralé­vő mennyiség jelentős ré­sze már tárolásra kerül. Előreláthatólag húsz napon belül végeznek a szállítá­sokkal. Abból a 25 teherko­csiból, melyet az 1. számú AKÖV bocsátott rendelke­zésükre, tizet visszaküldték a fővárosba­A 5. számú AKÖV min­dent megtett, hogy időben biztosíthassa a gépkocsikat. Jó munkájuk elismeréseként megkapták a SZÖVOSZ vándorzászlaját, mely az őszi szállítási feladatok le­bonyolításában legjobb eredményt elért vállalatot illeti. Kissé akadozik a munka a Terményforgalmi Válla­latnál. Főleg a tehervagonok kirakodása halad lassan. Ezért a MÁV ideiglenesen háromszáz százalékkal fel­emelte a kocsiálláspénzt. Amennyiben a kirakodás meggyorsul, ezt a rendelke­zést visszavonják. Az Állami Gazdaságok is vége felé járnak a szállí­tási munkáknak. Hátra van még 1300 vagon alma, és mintegy háromszáz vagon burgonya, melynek nagyré- sze ugyancsak tárolásra ke­rül. Jelenleg napi száz va­gon árut tudnak továbbíta­ni. szer, a gyarmatosítás a status quo címén védel­mezni próbálja a maga osztályállásait és meggá­tolja a népeket abban, hogy éljenek elidegeníthe­tetlen jogaikkal. A békés egymás mellett élés politikája magéban foglalja a bandungi érte­kezleten elfogadott öt alap­elvet, a Pancsa Síiét, azaz a népeknek a szuverenitás­hoz, belügyeik önálló in­tézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megvá­lasztásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élésnek e teljes és egyedül helyes értelmezését. A békés egymás mellett élés politikájának fő célja egy harmadik világháború katasztrófájának, a két világrendszer nukleáris és termonukleáris fegyverek­kel megvívott háborújának megakadályozása; a béke, az általános és teljes le­szerelés. Ilyen háború kö­zepette sem nemzeti füg­getlenségről, sem békés gyarapodásról nem lehetne szó. E veszély kiküszöbö­lése és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a leg­kedvezőbb feltételeket te­remti a népek nemzeti függetlenségi harca számá­ra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrendszer létrejöttének és az erővi­szonyok fokozatos eltolódá­sának hatására, alapvetőleg a békés egymás mellett élés viszonyai között győ­zött sok nép függetlenségi harca és széthullott a gyarmati rendszer.

Next

/
Thumbnails
Contents