Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

ki egyszemélyi felelősség és a nagyobb demokratizmus feltételezi egymást Járási pártértekezlet Vásárosnaményban A tanácskozáson felszólalt Péter Ernő, a Központi Bizottság tagja Megvalósultak a nagyüzemi termelés feltételei Járási pártértekezlet Csetigerben A tanácskozáson felszólalt Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter Akaratlanul hs szimbó­lummá vált az a tény, hogy a vásárosnaményi já­rás másfél ezer párttagjának a képviseletében tanácsko­zásra összeült 140 küldött az új vásárosnaményi gim­náziumban vitatta meg csütörtökön, a pártbizottság beszámolója alapján a csaknem 38 ezer lakosú já­rás tegnapját, jelenét és holnapját Annál is inkább kifejező volt ez, mert a művelődésnek ebben a fia­tal intézményében a járási pártértekezlet legtöbb fel­szólalója a felnőtt lakosság a fiatalság szocialista tudat- formálásában jelölte meq, összegezte a következő évek feladatait, hangsúlyozva: a termelésben az anyagi lét gazdagításában akkor jut­hatnak gyorsabban előre, ha a közös gazdaságok, ipari üzemek és más intézmények dolgozói tisztán látják po­litikai, szakmai tennivalói­kat, tisztában vannak sze­mélyük fontosságával a tár­sadalom életében. A járási pártbizottság négy év munkásságát érté­kelő beszámolója méltán összegezhette, hogy nem volt hiábavaló az a nagy erőfe­szítés, amit a kommunisták tettek, mert a dolgozók kö­rében tovább nőtt a párt te­kintélye. Ugyanakkor a ve­zetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai alapján a be­számoló teljes őszinteséggel rámutatott: elbizakodottság­ra nincs ok, mert a gondok, nehézségek még igen na­gyok. Ez * kritikai szemlélet vonult végig az eredmények felmérésénél is mind a be­számolóban mind az e fölött elhangzott vitában, amely azt bizonyította: a pártbi­zottság és a járás kommu­nistái az elmúlt négy esz­tendő során nagyot léptek előre a helyzet reális meg­ítélésében, valóban ■ felelős gazdáivá válnak a közös­ségek társadalmi és gazda­sági életének. A vásárosnaményi járás — lényegében a beregi táj — sajátosan egyik legelma­radottabb területe volt Szabolcs-Szatmár megyének, s • társadalmi nehézsége­ket csak súlyosbították a mostoha természeti, gazdál­kodási adottságok. A Tisza nyírségi oldalán a sivár ho­mokvidék, a beregi részen pedig az időjárás szeszé­lyeit megérző makacs föl­dek sorvasztották a lakosság reményeit. A párt segítsé­gével, az ottani kommunis­ták erőfeszítései nyomán a naményj járásban, ahol ko­rábban legfeljebb' csak kis­ipari szolgáltató tevékeny­ségről beszélhettek, ma azt mondják, hogy megkétsze­reződött — í 500-ról több mint 3000-re nőtt négy év alatt — a munkások szá­ma. Uj üzemek jöttek létre mint amilyen a ládagyár, az ÉRDÉRT fatelep, s ipari bázissá fejlődik a Tisza- szalkai Gépjavító Állomás. A 16 millió forinttal bőví­tett lédaüzemben még ez év végén megkezdik a próbatermelést s jövőre,200 milliós költséggel lerakják egy új, modem üzem, a for­gácslemez gyár alapjait. A járásban tudják, hogy Be- reg nem válhat országosan számottevő ipari bázissá, azonban arra törekszenek, hogy megteremtsék a me­zőgazdasági termékek szá­mottevő részének helyi ipari feldolgozását. Az első termelőszövetkezeti társulás már komoly lépéseket tett ■ termékek gazdaságosabb ■ldolgozására, értékesítésé- Most, a pártbizottság ’etértésével és támogatá­si újabb szövetkezeti ilásnak rakják le az ait. E törekvések az járás lakossága érde- arra irányulnak, hogy kellően felkészüljenek-^ kö­zös gazdaságokban is az új gazdaságirányítási rendszer fogadására és alkalmazásá­ra. Noha örvendetes a járás iparosodásának az üteme, várható további fejlődése is, a pártértekezlet résztvevői, a felszólalók a fő figyelmet a falu dolgaira, a mezőgaz­daságra fordították. A kezdeti bizonytalansá­gok, sokszor a párttagokban is felötlő kétségek után. a szövetkezetek vezetésében jelentkezett hiányosságok ellenére is megállapíthatta a pártértekezlet, hogy mind a közösségi gondolkodásban, mind a gazdálkodásban olyan változások következ­tek be a falvakban, ame­lyekre bátran építhetik a következő évek gyorsabb Ütemű fejlődését. A meg­tett út nagyságát jelzi, hogy kétharmadával csökkent a gyenge termelőszövetkeze­tek száma, s a még meglé­vőkben sem a tagok szor­galmának, a vezetők ráter­mettségének a hiánya a döntő akadály a bátrabb to­vábbjutásban, hanem a mostoha természeti adott­ság. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme megkét­szereződött és elérte a ki­lenc és fél ezer forintot. A közös és háztáji gazdaságok egynegyedévei értékesítettek több árut, mint négy esz­tendővel ezelőtt, A jövedelemben, a ter­melésűién bekövetkezett kedvező változás forrása az volt hogy a közös gazdasá­gok túlnyomó többségében elfogadták és ma már he­lyesen alkalmazzák a párt- bizottság, a pártszervezetek javaslatait a gazdaságosabb termelésre. Többek között ötszörösére növelték a do­hány és a zöldségfélék ter­mőterületét. A talajjavítást, illetve az öntözést 11 ezer holdon oldották meg 200 kilométer hosszú csatorna- rendszert építettek. Ötszörö­sére nőtt a műtrágyafel­használás. De a 181 milliós beruházásból arra is jutott erő, hogy megháromszoroz­zák a traktorállományt, 9000 sertés- és szarvasmar­ha-férőhelyet is építsenek. A pártértekezleten felszó­laló küldötteknek egybe­hangzó véleménye volt, hogy legyen bár a legmodernebb gépesítés, gazdasági bázis, az tehetetlen anyag marad, ha nem töltik meg tarta­lommal az emberek, ha a kollektív bölcsesség nem ér­vényesül a közösség életé­ben, egész tevékenységében, ha a szakmai szemléletet szembeállítják a politikai követelményekkel s meg­próbálják a kettőt külön választani. Többen foglal­koztak a vezetők és dolgo­zók kapcsolatával és hang­súlyozták: az a szövetkezeti tag, aki most már mindin­kább a szivét is bevitte a közösségbe, emberséget vár a vezetőktől. A tudatfor­málásnak egyik igen fontos része, hogy kommunisták és pártonkívüliek ne men­jenek el szó nélkül a leg­apróbbnak látszó emberi gond mellett sem. Az em­berség, a figyelmesség, az őszinte szándék még akkor is meghozza eredményét, ha esetenként „nem”-et kell mondani. Az egységes pa­raszti osztály kialakulásá­val kapcsolatban mondotta a márokpapi küldött, hogy még napjainkban is vannak párttagok, akik nem értik meg: miért vannak a kü­lönben rátermett középpa­rasztok a tsz vezetőségében. A beszámolóban és felszó­lalásokban is hangoztatták: a párttagok példamutatása a munkában, a magánélet­ben könnyebbé teszi az emberek közösségi tudatá­nak az erősítését. Helyesel­ték a pártértekezlet részt­vevői, hogy az alapszerve­zetek kommunistái megfe­lelően büntették az utóbbi években azokat, akik sze­mélyi magatartásukkal meg. feledkeztek arról, milyen felelősséggel jár párttagnak lenni. A küldötteknek az volt a véleményük, hogy a járásban élő 1600 értelmisé­gi dolgozót még jobban be kell vonni a hatékony ideológiai és politikai mun­kába. A társadalmi érdek és a hivatásszeretet meg­követeli, hogy ne csupán a pedagógusok nagy több­sége hanem a közgazdasá­gi- és agrárszakemberek, az orvosok js nagyobb riszt vállaljanak a falvakban az Ott élők tudatformálásából. A tarpaí kommunisták és más alapszervezetek kül­döttei is elmondották: a közösségi szellem elmélyíté. sét fokozza a megtermelt javak igazságos elosztása, a helyesen alkalmazott anyagi érdekeltség. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a pénzbeni munkadí­jazás egy-két év alatt lé­nyegesen ''javítja a munka­erkölcsöt, csökkenti a kö­zös gazdaságokban az el­öregedési folyamatot azál­tal, hogy az ifjúság, meg­találva számítását nem vándorol el, a fiatalok egy része visszatér a termelő- szövetkezetekbe. A pártta­gok vásárosnaményi tanács­kozásán elhatározták, hogy a pénzbeni munkadíjazást teszik uralkodóvá pár év alatt a közös gazdaságok­ban, A pártértekezlet munká­jában részt vett és felszó­lalt Péter Ernő elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a pedagógus szakszervezet főtitkára. Péter elvtárs fel­szólalásában az ifjúság ne­velésével, falun tartásával kapcsolatban, több felszóla­ló véleményére reagálva hangsúlyozta: a mai fiatal­ság tettrekész, csak szívvel kell foglalkozni sajátos gondjai megoldásával. A pártmunkáról a vezetésről szólva elmondotta: a mos­tani politikai és gazdasági feladatok igénylik az önál­ló cselekedetet ez pedig fokozza a kommunisták), a vezetők felelősségét. A kol­lektív vezetés. az egyszemé­lyi felelősség és a nagyobb demokratizmus nem zárja ki, hanem feltételezi egy­mást. A munkásosztály ér­deke, az egész nép ér­deke, helytelen tehát sta­tisztikai mérlegeléssel azt latolgatni, hogy egy-ogy gazdasági poszton milyen a kommunisták és a pértonkí. vüliek aránya. Ahol a mun­kásosztály érdekeit képvi­selik, ott nincs baj a párt vezető szerepével, függetle­nül attól, hogy az adott helyen ki irányít: párttag vagy pártonkíyüli. A lé­nyeg: a gazdasági vezető legyen hű a szocialista esz­mékhez. a néphez, tudjon bánni az emberekkel, jól értse a szakmáját. hivatá­sát. A pártértekezlet vitájá­ban felszólalt még Faggyas Jenő, Szép József, Illés Elemér, Gaál Dénes, Qerő Árpád, Mező Józsefné. Koncz Sándor, Mester End­re Ricsei István, Beck Ká­roly, Siket Gyula Szvinta Jánosné, Szászi Bertalan, Spisála András, és Korok­nál Ambrus. A küldöttek megválasz­tották a 49 tagú pártbizott­ságot, a megyei pártértekez­letre a 22 küldöttet. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, s megválasztotta a tisztségvi­selőket. A vásárosnaményi párt-végrehajtóbizottság tag­jai lettek: Czaká János, Danes Lajos, Gaál Dénes, Hegedűs Sándor, Koroknál Ambrus Spisák András és Szarka Sándor. A járási pártbizottság első titkára Hegedűs Sándor, titkára Czakp János lett. A esengeri járás kommu­nistái a pártéletben, a gaz­dasági és a kulturális fej­lődésben határkőnek tekin­tik az 1962-es pártértekezle­tet és méltán állapították meg, hogy határkő a jelen­legi is, amelyet október 28-án a esengeri gimná­ziumban tartottak. A négy évvel korábbi tanácskozás legfőbb feladatként hatá­rozta meg, hogy a járás sajátos helyzetéből adó­dóan a mezőgazdasági nagy­üzemi gazdálkodást kell erősíteni, szilárdítani. A pártértekezlet e határozat végrehajtásáról adott szá. mot. A esengeri járás a Porcs- almán létesített konzerv­gyári üzemen és a ktsz-en kívül iparral nem rendelke­zik. A pártértekezlet ér­demben ezekkel az egysé­gekkel csak. úgy foglalkoz­hatott. hogy a konzervgyári üzem gazdasági hatása a közeljövőben jelentkezhet. Hogy ez kedvezően alakul­jon, ahhoz az üzemi párt- szervezetnek, a járás veze­tőinek komoly segítséget kell nyújtani elsősorban a szakmunkásgárda nevelésé­hez valamint az üzemelte­téshez szükséges nyers­anyag biztosítósához. Meg­állapították, hogy a ktsz-nél az utóbbi években javult a termelőmunka, növekedett az össztermelési érték, ez to. vábbra is a feladat, de úgy. hogy a ktsz a jelenleginél nagyobb részt vállaljon a lakosság igényeinek a ki­elégítéséből. A járási pártértekezlet beszámolója és a beszámo­lóval kapcsolatos vita a legtöbb időt a mezőgazda- .sági nagyüzemi termelés eredményeinek, problémái­nak elemzésére fordította. A járás földterületének 98 Százaléka a szocialista nagy. üzemek birtokában van. A Túr és Szamos folyók mel­lett 22 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság munkásai dolgoztak ered­ményesen. Különösen a ter­melőszövetkezetek fejlődése volt nagy. Négy év alatt 64 százalékkal, több mint 110 millió forinttal növekedett a kiözös vagyon, a tiszta vagyon mértéke ma mér megközelíti a 180 millió forintot. A tsz-ek 128 trak­tort vásároltak és a terme­lés egyéb feltételeinek ja­vítására 89 millió forint értékben végeztek beruhá­zásokat. Növekedett a mű­trágyafelhasználás 3500 holdon végeztek talajjaví­tást, 154 holdról 1300 hold­ra növelték az öntözött te­rületet. Mindez elősegítette, hogy az elmúlt évek rossz időjárása ellenére is növe­kedett a mezőgazdasági ter­melés. Nőtt a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelme. Az egy tagra jutó részese­dés járási átlaga éves szin­ten 600 forinttal több, mint 1962-ben volt. Voltak vi­szont olyan évek is, hogy a bázishoz viszonyítva a ter­melőszövetkezeti tagok ke­resete két-háromezer forint, tai volt magasabb. A mezőgazdasági nagy­üzemi termelés erősödött az. által, hogy javult a tsz-ve- zetés a szakemberellátott­ság. Négy év alatt SS Ösz­töndíjassal kötöttek szerző­dést a tsz-ek, s ezekből 23 már aktívan dolgozik. Mindez lehetővé teszi, hogy előbbre lépjenek a gépesí­tés fokozásában a gépek jobb hasznosításában, a kemizálásban, a jól bevált agrotechnikai módszerek al­kalmazásában, elterjesztésé­ben. A járási pártértekezlet nem túlzott, ami kmr úgy fogalmazott, hogy az ered­mények párttagok és pár­ton kívüliek összefogásából születtek. De abban sem volt túlzás, amikor az elis­merő Szavakat minden ess*, ben követte a negatív je­lenségek felemlítése. Növeke. dett a termelés de megál­lapították, hogy a legtöbb helyen igen drágán termel­tek. Növekedett a termés, hozam, de hozzátették; egyes növényféleségeknél főleg kenyérgabonánál és kukoricánál egyhelyben to­pognak. Igen helyes volt az a megállapítás: ha a ter­mésátlagokról van szó, az egyszinten maradásról, vagy csökkenésről, akkor ma már nem lehet mindent az időjárásra fogni. Tíz kilo­grammal emelkedett ugyan az egy holdra eső műtré- gyafelhasználás, de ez nem kielégítő. Ha a tsz-ek több termést akarnak elérni^ na­gyobb gondot kell fordíta­niuk a talajerőutánpótlásra, bátrabban kell alkalmazni a vegyszerezést. A termelőszövetkezetek és általában a járás lakosai az állattartásról áttértek az állattenyésztésre. Ez pozitív változás, de nem szabad el­felejteni, hogy ezzel növe­kedtek a követelmények is. Egy kilogramm marhahús előállítása 1962-ben 24,19 forint volt, jelenleg 18,33 forint. Egy kilogramm ser­téshús előállítása 26,84 fo­rint, jelenleg 20,92 forint. Szarvasmarháknál négy év alatt az egy tehénre jutó fejési átlag 330 literrel nö­vekedett. A számok szép fejlődést mutatnak, de nem takarhatja el, hogy a hús előállítási költsége még igy is magas, hogy a tejhoza­mot is lehet növelni. A ter­melőszövetkezetek jobb eredményt érhetnek el a szakszerűbb takarmányozás­sal, a gépi fejőssel és nem utolsó sorban azzal, hogy az állattenyésztéshez szük­séges takarmányt önmaguk termelik meg. Az állatte­nyésztés fejlesztésének leg­főbb gátlója az volt és ma is az, hogy a termelőszövet, kezetek nem termelnek ele­gendő takarmányt az ab­raktakarmány nagy részét hitelből vásárolják. Különösen erőssége volt a járási pártértekezletnek és a vitának, hogy nem általánosított. Amikor . a munkafegyelemről, a közös tulajdonhoz való viszonyról volt szó, nyíltan kimondták, hogy Komlódtótfaluban, Garbolcon le kellett válta­ni a tsz-elnököket. mert megsértették a köztulajdont, szabálytalanságokat követ­tek el. Javult a tsz-veeetés, a munkafegyelem, a közös tulajdonhoz való viszony, De ez nem azt jelenti, hogy mindenütt, minden rendben van. Név szerint említették azokat a termelőszövetkeze­ti vezetőket, akik bár jó gazdasági szakemberek, de változtatniuk kell eddigi magatartásukon. A munka- fegyelem javulásának, a to­vábbi eredmények elérésé­nek ez fontos feltétele. A munkafegyelemben tör­tént változásnál a pártér­tekezlet nagy figyelmet szentelt az anyagi érdekelt­ség helyes alkalmazásának. Ahol a premizálást jól al­kalmazták, ott a munka végzésével még csúcsidő- szakokban sem volt baj. Ahol az anyagi érdekeltsé­get helytelenül alkalmazták ott kapálatlan maradt a kukorica, baj volt és baj van a szántóföldi növények betakarításával. A párt­szervezeteknek továbbra is feladatuk, hogy foglalkozza­nak a munkafegyelem meg­javításával, ilyen irányban végezzenek nevelőmunkát ugyanakkor vigyázzanak ar. ra, hogy az anyagi érde­keltséget mindenütt helye­sen alkalmazzák. Az állami szektorok mun­kájának értékelésekor a járási pártértekezlet elis­merte a Tyukodi Gépjavító Állomás eredményeit, hogy komoly segítséget nyújtott a termelőszövetkezetek fej­lődéséhez. Nem feledkeztek meg azonban annak meg­említéséről, hogy a gépjaví­tó állomás fő feladata a tsz-ek gépparkjának rend- bentartása, a javítási mun­kák jó minőségű elvégzése. A gépjavító állomás dől- ' gozóinak, kommunistáinak e területen kell jobb ered­ményre törekedni. Igen sok a javítási hibából adódó gépállás. Az állami gazdaság mun­kájának tárgyalásakor po­zitívan értékelték azt az eredményt, amelyet a rosz- szul dolgozó gazdasági ve­zetők leváltása után értek el. Az új vezetés sokat tett azért, hogy a gazdaságban rend legyen, javuljon a munkafegyelem, s ez a ter­mésátlagok növekedésében is megmutatkozott. A esengeri járá6 gazdasá­gi eredményei egyenes kö­vetkezménye anngk hogy az elmúlt négy évben ja­vult a járásban a pártszer­vezetek, tömegszervezetele ideológiai, kulturális neve­lőmunkája. Éves szinten több mint kétezren vettek részt szervezett pártoktatás, ban, de jelentősek az ered­mények az állami oktatás területén is. A dolgozók ál­talános iskolájának ötödik- nyolcadik osztályát több mint 1500-an végezték el. A kihelyezett mezőgazdasá­gi technikumban 95 fő ta­nult és tanul. A csenged gimnázium levelező tago­zatára 41-en járnak. Éven­ként nyolc-tíz mezögazdasa. gi szakmunkái tanfolvsmon 160—180 fiat:J tanul szak­mát, Négy év alatt 214 fel­nőtt tett szakmur.kázviz.',- gát gyümölcs kertészeibe, állattenyésztésből, növény- termelésből Az elmúlt őt évben a járás területén 2200 ismeretterjesztő előadást tartottak, s ezeket több, mint 87 ezer ember hall­gatta meg. A esengeri járás pártér­tekezletének vitájában fel­szólalt Benltei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter. Elmondta: a változás 1962 óta nagy. és ez a járás kommunistáinak, valamennyi becsületes pár- tonkívüli dolgozójának ke­mény munkájával lett ilyen. A esengeri járás te­rületén 1200 kommunista él és igen helyes, hogy ezek a kommunisták tudatában voltak annak, nem önma­guk építik a szocializmust, hanem a többi 28 ezer dol­gozóval, aki nem tagja ugyan a pártnak, de be­csületesen dolgozik. A pár- tonkívüliek elismerik a párttagok munkáját, bíznak pártunkban, kommunis­táinkban, Ez a bizalom an­nak jele, hogy pártunk po­litikája jó, jó az az út, ame. lyen haladunk. A pórtérta- kezlet alapján a további feladatot úgy lehet megha­tározni: bátran kell előbb­re lépni. E munka feltétele az egészséges demokratiz­mus. A pártértekezleten felszó­laltak még: Szabó József, Jócsák László, Mester Jó­zsef, Tóth Margit, Bódi Sándor, Fábián Lássló Ka- nyó László, Pasku Károly, Szkokány János, Pintye Gá­bor és Szász Pál, Megválasztották a 43 ta­gú pártbizottságot é$ a megyei pártértekezleten résztvevő küldötteket. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a héttagú végrehajtó bi*í .'.íSá­got: A járási vb. tagja lett: Danes József, Vasas Sán­dor, Jócsák László, Mestet József Fábián László, I4,n- czi János, Szkokány János. A pártbizottság első titká­rának Danes Józsefet lasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents