Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
A siker a határozatok Jó végrehajtásán múlik! Járási pártértekezlet Fehérgyarmaton A tanácskozáson felszólalt Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Orbán Józsefné, a Központi Bizottság munkatársa A sokoldalúan képzett, szocialista emberért Járási páriértekeziet Tiszátokon Dr. Szénási Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának felszólalása a tanácskozáson * Azok a dísztáviratok, melyeket a jánkmajtisiak, a kisszekeresiek adtak postára, hűen igazolták, hogy a közel negyvenezer lelket számláló fehérgyarmati járás lakosságának a figyelme szerdán, október 19-én a járási művelődési házra irányul. Oda, ahol a határ- menti községek kommunistáinak 160 küldötte tartotta pártértekezletét, vállalkozva az utóbbi esztendők sikerei, nek összegezésére, az elkövetett hibák, a meglévő hiányosságok okainak feltáráséra, az előrevivő út kijelölésére. Sajátos értelmet, jelentőséget kapott itt a pártbizottság írásos számadásának az a megfogalmazása, hogy a fehérgyarmati járás kommunistái a párt nyolcadik kongresszusa által meghatá. rozott politika alapján végezték munkájukat az utób. bi négy évben. E helyesen megválasztott irányvonal adott erőt, lehetőséget arra, hogy sikerrel vegyék fel a harcot a mostoha természeti adottságokkal. Elég, ha csupán megemlítjük: a közel 40 ezer lakos túlnyomó többsége — ipar hiányában — a mezőgazdaságból él. Mésztelen, savanyú, rossz szerkezetű a föld, egyszer a szárazság, máskor a sok csapadék vesz vámot az emberek reményéből, rossz útviszonyokkal, nagy távolságokkal kell birkózni ezen . a tájon. De a párt útmutatása erőt adott a küzdelemben, változik, szépül, gazdagodik a megyének ez a távolesö része is. Nemcsak az új járási kórház, a modern, emeletes áruház jelzi ezt: mutatják a termelést segítő beruházások az életviszonyok javulásának jegyei. Az a 183 millió forint, amit 5 év alatt a termelő- szövetkezetek kaptak épüle. tekre, gépekre, többek között 8325 szarvasmarha-, 15 és fél ezer sertésférőhely kialakítására, 370 hold dohány termését befogadó pajták felépítésére. A gazdagodást igazolja, hogy az utóbbi fél évtized során 900 új családi lakás épült meg a járásban, hogy ugyanannyi idő alatt háromnegyedmil- liárd forintot költött a lakosság különböző iparcikkekre, s mindezek ellenére e pillanatban 39 millió forint járási takarékbetét teszi még biztonságosabbá a parasztcsaládok ‘életét A fehérgyarmati járás dől. gozó parasztjai, a kommunisták nem hátráltak meg a mostoha viszonyok adta nagyobb feladatok elől s most büszkén vetettek számot közös tetteikkel. Miként a pártbizottság beszámolója, úgy a felette vitázó kommunista küldöttek is ezúttal azonban a gondoknak adtak nagyobb teret, a gyorsabb gazdasági, politikai és kulturális haladás gátjait kutatták, az önvizsgálat módszerével. Kerülték a sikerek felnagyítását,' de nem kendőzték, nem szépítgették a fogyatékosságokat sem. Nyíltan a küldöttek elé tárta a párt- bizottság a 17 gyenge termelőszövetkezet helyzetét, azokat a szubjektív okokat, melyek közelebbi magyarázatot adnak a mérleghiányra, az alacsony termésátlag, ra. Mert — miként a felszólalók is hangoztatták — a kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok csak részben idézték elő a nehézségeket: néhol a gyenge vezetés másutt a hiányos munkaszervezés, az elégtelen munkafegyelem játszott és játszik közre a kevés jövedelemben. Amikor a kenyérgabona-termesztés hiányosságaira terelődött a szó, a csaholciak küldötte példákkal bizonyította: több szikes földön gazdálkodó tsz magas, míg a jobb adottságokkal rendelkező szövetke. zetek alacsonyabb termésátlagot érnek el. A kömö- rői kommunisták képviselője pedig nemcsak a talaj- javítás, á műtrágyázás fontosságáról szólt, hanem a bátortalanságról, a húzódo- zásról, amely több helyütt tapasztalható még a járásban. Sem a pártbizottság beszámolója, sem a vita részt. Vevői nem vontak határvonalat á gazdasági és a politikai jelenségek közé. A vitathatatlan eredmények mellett jelentkező gondok okát az ideológiai munka fogyatékosságaiban keresték és találták meg Abban. hogy nem mindenütt érvényesül még maradéktalanul a szövetkezeti demok. rácia, hogy több helyütt elnéznek az új ellentmondások fölött. Pedig a munka és a jövedelemelosztás különbségei a helytelen munkadíjazási formák késleltetik a gondolkodásban is egységes paraszti osztály kialakulását Szemléletbeli fogyatékosságra vezették vissza azt is, hogy éppén az anyagi érdekeltség hibái miatt vándorolt el az utóbbi években 850 fiatal a járásból. A politikai meggyőző munka fokozásával kellett volna és kell a jövőben elejét venni egyesek önzésének, jogtalan előny- szerzésének. A tudatformálásban az eddiginél aktívabban kell részt venniük a tomegszervezeihek, a pedagógusoknak, de mindenek, előtt a pártszervezeteknek, a kommunistáknak. „Rendszeres tájékoztatással olyan légkört kell teremteni, mely. ben az emberek kötelességüknek érzik. hogy részt vegyenek a fontos kérdések eldöntésében, a feladatok végrehajtásában”. A párt belső helyzetét elemezve mutattak rá a küldöttek: a pártépítés elhanyagolása miatt egyes kommunisták megfáradnak, közömbösek, ké válnak. Uj energiát ad a pártszervezeteknek a fiatalok bevonása, a párt- feladatok rendszeres és konkrét meghatározása, melyre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a fehérgyarmati járásban is. A pártegység erősítésére javítani kell a kollektív vezetést, a pártélet gazdagítására pedig mellőzni a formalitást, ahogy azt tették augusztusban, szeptemberben az alapszervezetek. Hiszen korábban előfordult, hogy a taggyűlések napirendjei felszínesek, nem elég konkrétak voltak, nem adnak alapot az építő Vitához. Ártott ez a pártszervezetek termeiéit irányító és ellenőrző munkájának, a hozott határozatok végrehajtásának. A határozatok következetes végrehajtásának fontosságáról szólt részletesebben a pártértekezleten résztvevő Orbán Józsefné elvtársnő, a Központi Bizottság munkatársa. Hangsúlyozta: a párt vezető szerepének érvényesülése függ attól, miként valósítják meg közös döntéseiket a kommunisták, az alapszervezetek. A határozatok egységes értelmezésére van szükség ahhoz, hogy a végrehajtás során ne csak féligazságok realizálód, janak. Példaként említette, néhány helyen még mindig nem látják tisztán a párt szövetségi politikáját, azt, hogy például miért lehetett és kellett megszüntetni a származás szerinti kategorizálást az egyetemi felvételeknél hogy a vezető posztok betöltésénél egyformán fontos a politikai megbízhatóság és a szakmai hozzáértés. A helytelen értelmezés torzulásokat szül, zavart kelt a fejekben. A kommunisták feladata ennek megelőzése, melynek legjobb eszköze az emberekkel való közvetlen foglalkozás. Ez a gazdasági munkára is jó hatással van: érezze minden becsületes ember, hogy nagy feladataink végrehajtásánál szükség van rá’ Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára többek között arról szólt milyen nagy szerepe van a pártonkivüliek megnyerésében a kommunistát jellemző szerénységnek, emberiességnek, igazságkeresésnek. Majd az elhangzott gazdasági felvetésekkel kapcsolatban az anyagi érdekeltség további javításának szükségességéről szólt, hangsúlyozva: a legjobb elképzelés Is semmibe vész, ha a feladatok végrehajtói nem látják tisztán az elvégzendő munka közösségi és egyéni hasznát. Különös jelentősége lesz ennek a gazdaságirányítás új rendszerében, amikor a kezde ményezőkészség, a nagyobb önállóság csak akkor vezet eredményhez, ha minden ember ereje teljével veszi ki részét a közös munkából. — Pártszervezeteinknek már most sokat kell tenniük azért hogy az új viszonyok között minden ember megtalálja a neki Illő helyet, ahol tudása legjavát nyújthatja — mondta Gombás elvtárs, majd azzal folytatta: a pártértekezlet résztvevőinek nagy aktivitása, hozzáértése, tettvágya jelzi, hogy a fehérgyarmati járás kommunistái elvégzik e nagy feladatot is. Utalt arra. hogy az igazi munka e pártértekezletet követően kezdődik, mindenekelőtt azzal. hogy a járás dolgozói maradéktalanul teljesitikaz évi tervfeladatokat. Ehhez kívánt a megyei pártbizottság nevében jó egészséget. A vitában — mely felölel, te a termelés, a pártélet, a kultúra, a szociális és egészségügyi ellátás, a szak. munkásképzés, a dolgozók ügyeinek intézése legfontosabb kérdéseit — felszólalt még Szigeti Béla, László Béla, Dányádi Sándor. Varga Jánosné, Sarló Gábor, Széles Lajos, Lengyel József, Gál Jánosné, Tarpai Zsig- mond, Csorvási Sándor, Fred Dezső és Berki Zoltán. Ezt követően Gulácsi Sándor, a járási pártbizottság első titkára — aki a tanácskozás során a legsürgősebb mezőgazdasági, betakarítási és vetési munkák végzéséről adott tájékoztatást — válaszolt a felvetésekre. A fehérgyarmati járási pártértekezlet küldöttei ez. után megválasztották a 47 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezleten résztvevő 23 küldöttet. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, me. lyen megválasztotta a héttagú végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőkét. A járási párt-vb. tagja lett: Bancsi Sándor, Berki Zoltán, Gulácsi Sándor, Károly Lászlój Lengyel József, Széles Lajos és Szakács József. A pártbizottság első titkára Gulácsi Sándor, titkára Bancsi Sándor lett. Szerdán tartották meg a járás kommunistáinak pártértekezletét Tiszalökön. Az utóbbi négy év munkájának mérlegéből kitűnt, hogy a járás gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődése meggyorsult, s ebben nagy szerepe van a pártalapszerveze- tek, pártbizottságok öntevékeny munkájának. Különösen az iparosodás jellemző erre a járásra, az elmúlt években kilencre emelkedett az ipari üzemek száma. Jelentősen bővült a gépjavító állomás, a faipari vállalat, a fctsz-ek, létrejött a hajójavító műhely, a legnagyobb fejlődést az Alkaloida Vegyészeti Gyár érte el, ahol 521 millió forintos beruházást valósítanak meg. Az ipari üzemek fejlődését mutatja, hogy 1962-ben a teljes termelési érték 95 millió forint volt, az elmúlt évben ez 181 millióra növekedett. Az ipari üzemek rendszeresen teljesítik éves tervüket, kivéve az erőművet, ahol objektív tényezőktől függ a terv teljesítése, és az Al- kalodia Vegyészeti Gyárat, ahol alapanyaghiány gátolta a munkát. A vagyonhely- zet is mutatja a fejlődést, 1962-ben mintegy 123 millió forint volt az ipari üzemek összvagyona, ez az elmúlt év végére 207 millióra növekedett. Eredményesen dolgoztak az üzemek, négy évvel ezelőtt még 42 millió 700 ezer forint értékű árut küldtek exportra, tavaly már 71 milliós értékét, az idén az első fél évben 40 millióra rúg a külföldre szállított exportcikkek értéke. Foglalkozott a kommunista munkaértekezlet az új gazdasági mechanizmussal, amely az eddigieknél nagyobb önállóságot, egyben nagyobb felelősséget tartogat mindenki számára. Sokan javasolták, hogy az alkaloida nyersanyagellátását elsősorban a járásbeli és a környező községekre kellene alapozni. Elhangzottak javaslatok a tiszavaSvári téglagyár hőenergiájának felhasználására is. Aszalóüzem építésével — minimális beruházással — több milliós hazai és exporttermelés válna lehetővé az eddig veszendőbe menő hőenergia és a tsz-ek, gazdaságok hulladékgyümölcseinek felhasználásával. Ugyancsak élénk vitában elemezték a részvevők a já. rás legjelentősebb gazdasági üzemeinek, a tsz-eknek az elmúlt négy évben végzett munkáját. Megállapították, hogy lényegesen jobbak ma már a gazdálkodás körülményei, a vezetés színvonala a tsz-demokrácia — mint a korábbi években. Egyre több főiskolát, egyetemet, technikumot végzett szakember kap helyet a tsz- ekben. A kulcskérdés ennél a témánál is a hogyan tovább Volt. Az új gazdasági mechanizmusból eredő önálló gazdálkodás, az ésszerűbb, előbbrelátó tervezés, a jó gazda szemléletének kialakítása. Ebben a járásban is nem kis szerepet töltenek be a talajadottság, a különböző gazdasági tényezők, az időjárás alakulása, s olyan feltételek, mint a hozzáértő vezetőség és a tagság munkához, tsz-hez való viszonya. Két évvel ezelőtt a három tiszadobi tsz a jó tsz-ek sorába tartozott, tavaly a túl sok csapadék és a kedvezőtlen talajadottság következtében egy év alatt mind a három tis.zadobi tsz a gyenge tsz-ek színvonalára esett vissza, a Táncsics és a Dózsa Tsz mérleghiányos lett. Ehhez hozzájárult bizonyos mértékben a vezetés, a munkaszervezés és a munkafegyelem néhány negatív vonása is. Azokban a tsz- ekben, ahol az előző években gyenge eredményt értek el — miután a tsz vezetése megszilárdult, a tagság rátermett. megfelelő embereket választott a vezető munkakörbe — a tagok munkakedve is komoly mértékben megváltozott. Több tsz saját erejéből és az állami támogatás segítségével a gyenge tsz-ek sorából a közepes tsz-ek sorába lépett. Ilyen volt a helyzet a tiszadadai Dózsa, a ti- szaeszlári Győzelem, Petőfi és még több tsz esetében. Az elmúlt évben a gyenge tsz- ek közé tartozott a tiszalöki Rákóczi, a tiszavasvári Rákóczi és a Zöld Mező. A három tsz-ben a vezetés nem volt megoldva, a tél folyamán a tagság akarata, választása szerint a közgyűlés meghozta a döntést. Ebben az évben a munka megjavult és minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül a közepes tsz-ek között emlegethetik őket. A pártértekezlet úgy értékelte, hogy a járásban a gyenge tsz-ek képesek arra, hogy a közepes, illetve a jobb tsz-ek közé küzdjék fel magukat —, kedvező időjárás, megfelelő gazdasági és politikai irányítása, a tagság jó munkája nyomán. A „hogyan tovább”, o gazdasági irányítás új rendszere nem választható el a dolgozók képzésétől, nevelésétől — állapították meg egyöntetűen. Legfontosabb feladat itt a dolgozók műveltségi szintjének növelése, a szakemberszükség kielégítése, az emberek szocialista gondolkodásának és tudatának formálása Fontos követelmény a szocialista erkölcs normáinak érvényesítése a közéletben, a magánéletben és a következetes küzdelem a polgári, kispolgári ideológia megnyilvánulásai ellen. Az elmúlt négy évben 86 dolgozó tett érettségi vizsgát, 162-en tanulnak középiskolában. Jól javította a kulturális helyzetet általában az a tény, hogy valamennyi községben és nagyobb tanyatelepülésen kiépült a villanyhálózat. Megnövekedett a könyvtári állomány és a forgalom 21 ezer kötetről 54 ezer kötetre, a járás dolgozóinak 18 százaléka könyvtári olvasó, egy lakosra 1,8 könyv jut. A népművelési munkát nagymértékben segíti, hogy a járásban 1300 tv és 5000 rádió működik. Sokat fejlődött az ének és zenekultúra, elismerésre méltó kezdeményezés a „Tisza-parti daloló napok” rendszeres megrendezése. A hivatásos színészek által megtartott előadások száma is növekedett, a Déryné Színház az utóbbi időben rendszeresen ellátogat a járásba. Bírálták a résztvevők a szakemberképzés ütemét, hiányos propagandáját. Tiszalökön kertészeti szakközépiskola dolgozik gyümölcs-szőlő, kertészeti szakmunkásokat is képez. Érettségizett fiatal szakmunkásokat ad a mezőgazdaságnak, azonban a járásbeli tsz-ek közül sokan nem ismerik ezt az iskolát, nem használják ki a szakemberutánpótlás céljaira az iskola által nyújtott lehetőségeket. Nem kielégítő a pályaválasztási felvilágosítás sem, a felszólalók az új tartalmú és a szakmunkás- képzés szolgálatában álló továbbképző iskolákra is felhívták a figyelmet. A vita részvevői az ipari üzemek szakmunkás-utánpótlásának nevelésével is foglalkoztak, javasolták, hogy . a Tiszavasvári Gimnázium fő profilja a nagy fejlődés előtt álló Alkalodia Vegyészeti Gyár szakmunkásigényeinek kielégítése legyenSok még a tennivaló, hogy minél több dolgozó szocialista módon éljen és dolgozzon. Ezzej a problémával viszonylag keveset foglalkoznak a pártszervezetek. Nem is lenne helyes — állapították meg a részvevők —, csak a szocialista brigádokra leszűkíteni a szocialista módon élni, dolgozni, művelődni hármas elvét. A szocialista erkölcs normáinak betartása és betartatása sem korlátozható egy szűk körre, a kispolgári mentalitás, az anyagiasság, önzés és ezeknek ikertestvé. rei ellen teljes eréllyel. fel- világosító. nevelő munkával szükséges küzdeni. Részt vett a pártértekezlet munkájában dr. Szénási Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Legfőbb ügyészség vezetője. Felszólalásában az új gazdasági mechanizmusból eredő feladatokat érintette, melyek nem választhatók el a politikai munkától, a pártalapszervezetek önállóságának, felelősségének növekedésétől. Foglalkozott azokkal a társadalmi problémákkal, melyeknek megoldásában a kommunistáknak kötelességük az elsők között haladni. Elmondotta, hogy az országban tovább szilárdult a közrend és köz- biztonság, intézkedések történtek és történnek az állampolgári jogok gyakorlásának további szélesítésére, azok betartására. Az egyik sok gondot okózó társadalmi problémáról a családvédé- lemről is szólt, hangsúlyozta, a társadalom, a társadalmi szervek felelősségét az alkoholista személyekkel szemben, s az alkoholisták családjának fokozottabb gondozását. A pártértekezleten felszólalt még: D. Tóth László, Elek Zoltán, Nagy György, Varga János, Nagy Kálmán, Sipos Istvánná, Hosszú László, Diósi József, Bársony József, Nagy Sándor, Kató Károly és Dopita György. Megválasztották az új 47 tagú járási pártbizottságot és 25 küldöttet a megyei párt- értekezletre. A járási párt- bizotlság tagjai megválasztották soraikból a járási pártvégrehajtó-bizottságot, tagjai: Csikó* János, Hosz- szú László, Alexa Sándor, Szabó Mihály, Gazdag Lajos, Sipos Istvánná, Szántó Sándor, Diósi József és Szakács Ferenc. A járási párt- bizottság első titkára Szabó Mihály, titkára Alexa Sándor lett A pártértekezlet részvevő: megtekintették az úttörők munkájából nyílt kiállítást amelyet a „Vörös zászlók hőseinek útján” mozgalom ban gyűjtöttek.
