Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

Tessék kérdezni — azonnal válaszolunk Gyorsabb, pontosabb, emberségesebb tanácsi ügyintézés Beszélgetés dr. Kovács Tiborral, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya helyettes vezetőjével Nyíregyháziak a városfejlesztésről és a megvalósulás lehetőségeiről Felkerestük dr. Kovács Tibor elvtársat, a Minisz­tertanács tanácsszervek osztálya helyettes vezető­jét és kérdéseket intéztünk hozzá a tanácsi szervek ügyintézésével kapcsolat­ban. — Miben látja első­sorban a tanácsi szervek ügyintéző munkájának javulá­sát, fejlődését? — Azt hiszem, nemcsak a mi felméréseink, vizs­gálataink, hanem a lakos­ság tapasztalata is bizo­nyítja, hogy az ügyintézés általában emberséges, gyors és törvényes. A ta­nácsi apparátusban mind­inkább érvényesül az a felismerés, hogy az embe­rek ügyes-bajos dolgaihoz tisztelettel kell nyúlni. A helyzet javulása a taná­csok irányításának fejlő­désével is összefügg; a végrehajtó bizottságok sokkal alaposabban foglal­koznak az ügyintézéssel, mint korábban, s az érde­kelt minisztériumok szer­vei is színvonalasabban lát­ják el a hatósági tevé­kenység ellenőrzését. Vé­gül az ügyintézés fejlő­dését segítették egyes fon­tos új jogszabályok is: a már említett eljárási tör­vény, a polgári törvény- könyv, az új építési tör­vény, a kisajátítási tör­vény; továbbá az a körül­mény, hogy a tanácsok, az ügyészségek, és a bírósá­gok a szocialista törvé­nyesség szellemében, egy- mással elvi összhangban tevékenykednek. — Időnként azért hallhatunk, olvasha­tunk tanácsi szerv­nek hibás, nem egy­szer törvénysértő in­tézkedéseiről is. Mi ezekről Kovács elv­társ véleménye? — Természetesen^ elis­merem, hogy a rengeteg ügy között vannak olya­nok, amelyeket az illeté­kesek rosszul intéznek el, s azt is megértem, hogy a sajtóban is elsősorban ezek kapnak nagyobb nyil­vánosságot. Ha ez a kér­dés már szóba került, utal­nék arra is, hogy néhány ilyen esetből helytelen lenne általánosítani; távol­ról sem ezek a jellemzők a tanácsi apparátusban dolgozók munkájára. — Hogyan alakul a tanácsi apparátus dolgozóinak képzett­sége? Ez szorosan összefügg a színvona­lasabb ügyintézés követelményével? — Az elmúlt években itt is sokat léptünk elő­re. A tanácsi apparátus­ban ma már képesítéshez kötöttek az állások, s eze­ket a képesítési előíráso­kat négy év óta az új alkalmazásoknál szigorúan be kell tartani. Bizonyos állásoknál szakmai gyakor­latot, vizsgát írnak elő. A tanácsoknál ma már sok ezer egyetemi, illet­ve főiskolai képesítéssel rendelkező dolgozó tevé­kenykedik. — Miben látja a ta^ nácsi ügyintézés fo­gyatékosságait? — Elég gyakori a sablo­nos intézkedés, — pél­dául szabálysértési ügyek­ben — amikor az akta mögött egy kicsit szem elől tévesztik az embert. Többfelé tapasztalható még mindig a döntéstől való húzódozás. Egyes esetek­ben a tényállás nem kie­légítő felderítésével, felüle­tességgel találkozunk, és gyakran — ezzel összefüg­gésben — azzal is, hogy bizonyos helytelen „presz- tizsféitésbőr egyes tanácsi dolgozók húzódoznak ko­rábbi hibás intézkedésük megváltoztatásától, S végül utalok arra, hogy bizonyos jogszabályi hiányosságok is gátolják sok esetben a tanácsi munka haté­konyságát ; vagy talán ar­ról van szó ilyenkor, hogy pipes megfelelő jogi ren­dezés egy-egy területen, vagy pedig arról, hogy az élet az érvényben lévő jogszabályokat már túlha­ladta, — Ha már Itt tar­tunk mivel magya­rázható, hogy egyes szervek nem tartják be a harmincnapos elintézési határidőt? — Valóban: viszonylag elég nagy számú a határ­időn túli ügyintézés. Gyak­ran persze, előre látható, hogy egy hónap alatt nem lehet érdemben dönteni valamely kérdésben: ilyen­kor az lenne a helyes és a kívánatos, ha az ügyintézők ezt rögtön közölnék is a felekkel. Sajnos, ez — hanyagságból vagy nem­törődömségből — nem tör­ténik meg. Ezen a téren jobb munkaszervezéssel, $ a felügyelet és az ellenőr­zés javításával leket és kell előbbrelépni, — Legutóbb a Mi­nisztertanács is meg­állapította, sok bosz- szúságot okoz a la­kosságnak, hogy az Üzemek, intézmé­nyek, hivatalok a leg­különbözőbb ügyek­ben kérnek hatósági igazolásokat a hozzá­juk fordulóktól. Mi­lyen elképzelések vannak az effajta bürokratizmus meg­szüntetésére? — Ami a sok, túl sok hatósági bizonyítványt, igazolást illeti, azt hiszem, ezeknek két „szülőanyjuk” is van: egyrészt a bizal­matlansál, másrészt az a körülmény, hogy a külön­böző szervek „fedezni akarják magukat.” Ezt a helytelen gyakorlatot — most már a Miniszterta­nács figyelmeztetése alap­ján is — fokozatosan fel kell számolni. Ennek pedig az lehet a módja, hogy a személyi igazolványt min­den olyan ügyben el kell fogadni, amelyben az iga­zolvány adatai irányadóak: a munkahely igazolásait is hivatalosaknak kell te­kinteni; végül pedig egy sor esetben el kell fogad­ni az ügyfélnek büntetőjo­gi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát. — Végül: milyen egyéb konkrét intéz­kedéseket terveznek a tanácsi ügyintézés egyszerűsítésére? — A jövőben az eddigi­nél jobban szeretnénk be­vonni a munka vizsgálatá­ba azokat a minisztériu­mokat, amelyek irányítása alá többféle hatósági te­vékenység tartozik. Az ilyen együttes vizsgálódá­sok s az azokból levont tanulságok jelentősen javít­hatják a tanácsok irányí­tásának módszereit. Ugyan­csak a tanácsi ügyintézés, tehát tulajdonképpen a la­kosság látja majd hasznát annak, hogy igyekszünk egységes állásfoglalást kia­lakítani az eljárási tör­vény végrehajtására* Nyíregyháziak — Lengyel György, Tóth János, Molnár Mihály, Fehér Kálmán és még sokan mások — gyak­ran érdeklődnek szerkesztő­ségünkben a városfejlesztés aktuális kérdései iránt. Fel. jegyeztük, mire kiváncsiak, $ megkértük az illetékeseket — városi, megyei tanács, MÉSZÖV — adjanak vá­laszt olvasóinknak. A SZÁLLODA SORSA Fehér: Szeretném tudni, eldőlt-e már hova építik Nyíregyháza új szállodáját, í milyen lesz a létesítmény? Válasz: Valóban elég hosszú vita előzte meg a döntést, mert az illetékesek a legjobb megoldást keres­ték. A város közismert sza­nálási gondja késleltette a végleges döntést, hiszti a rendelkezésre bocsátandó beruházási keret határt szab az elképzeléseknek. Egy már biztos: osztályunk, a városi tanács vb. építési és közlekedési osztálya a kö­zelmúltban megadta a terü­letfelhasználási engedélyt az új szálloda építésére. Esze­rint a létesítmény a Dózsa György utca elején, az ott lévő gyógyszertár és á vas- nagyker. által elfoglalt te­rületen épül meg. Az impo­záns hatszintes épület újabb színfoltja lesz a vá­rosközpontnak. Tudomásunk szerint jelenleg a beruházá­si program készítésénél tart az ügy, mely az első fontos mozzanata a megvalósulás­nak. A KISVASÚIRÓL Molnár: Mi lesz a kisvas- úttál, a villamossal? Mikor helyezik ki a városból? Válasz: Több magas szin. tű tárgyalás volt már ebben az ügyben: Sőt: egy hónap­pal ezelőtt a legilletékesebb MÁV-képvjselő jelenlétében egy bejárás is lezajlott. Mi­után elég nagy költséget igényel a munka határozott ígeret még nem hangzott el. Mi a városi tanácson arról tudunk, hogy hozzáláttak a tanulmánytervek készítésé­hez. Megtudtuk azt is, hogy a szakminisztérium legújabb terve szerint a Nyíregyháza —Záhony vasútvonal máso­dik vágányát — a nagy forgalomra való tekintettel már a jövő év végére szeretnék megépíteni. Ezzel párhuzamosan történne a vasút villamosítása, mely szükségessé teszi a sóstói kisvasúti felüljáró megszün­tetését. Amennyiben az em­lített vasúti szakasz kor­szerűsítését sikerűi meg­gyorsítani, úgy a városon át közlekedő kisvasút sorsa is eldől. TISZTASÁGI FÜRDŐ Tóth: Először arra kérnék választ, teljesen elvetették-e a városi tisztasági fürdő építését? Aztán: Miért nem építkeznek a Bethlen Gábor Sikeresen zárult Nyíregyházán a polgári védelem kétnapos harcászati gyakorlata Egy esetleges háborúban a tömegpusztító fegyverek al­kalmazása nemcsak a harc­mezőn lévő csapatokat, ha­nem a hátországot is ve­szélyeztetheti. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az ország védelmi képességé­nek állandó erősítése mellett a polgári lakosság is a le­hető leggyorsabban és leg­jobban tudjon védekezni az agresszor támadása ellen. A polgári védelem jó megszer­vezése szerves része hazánk erősítésének, az emberi éle­tek és a szocialista vívmá­nyok megóvásának. Szabolcs-Szatmár megyé­ben is körültekintő, alapos oktatással gondoskodnak ar­ról, hogy az imperialisták esetleges támadásakor a polgári lakosság tudja, mi a teendője. Meggyőző bi­zonyítéka volt ennek az a kétnapos polgári védelmi harcászati gyakorlat, mely­re október 15—16-án került sor megyénkben. Szombaton a parancsnokok tettek bi­zonyságot kitűnő felkészült, ségükről, majd másnap több száz polgári személy igazolta, hogy adott esetben kiválóan tudja alkalmazni a tanultakat. Vasárnap feltéte­lezett atomcsapással kezdő­dött a harcászati gyakorlat, melynek színhelye Nyíregy­háza egyik új városrésze volt. Az ugyancsak feltéte­lezett szükségkprülmények között a gyakorlat résztve­vői fegyelmezetten, kellő hozzáértéssel végezték a műszaki, a tűzvédelmi és az egészségügyi erők beve­tését a tömeges életmen­tésre, a nagy értékű objek­tumok megóvására. A nagy sikerrel zárult polgári védelmi harcászati gyakorlatot — melyhez ha­sonlókra a jövőben a járá­si székhelyeken, a nagyobb településeken is sor kerül — megtekintette Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a polgári védelem országos parancsnokságának képviselői, df. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka, Murczkó Ká­roly, a városi pártbizottság első titkára, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács VB. elnöke, a városi polgá­ri védelem parancsnoka. Tahi László: HIBA En dolgozom, te dolgpzoL, 6 dolgozik. Mi dolgozunk, ti dolgoztok, ők dolgoznak. A dolgozó dolgozik. A dolgozók dolgoznak. Mi dolgozók va­gyunk, tehát dolgozunk. S vajon miből derül ki ez a legfényesebben? Abból, hogy hibát jövetünk el- Mert aki nem dolgozik, aki az istennek napját lopja, az — szegény feje! — hibát elkövetni nem tud. Ez a büntetése. Viszont, aki dolgozik, s hibát követ el, azt büntetés nem sújtja. Ez a dolgozók jutalma. Hiba van kicsi hiba, van nagyobb hiba, van szarvas­hiba, súlyos hiba, ilyen hi­ba, olyan hiba. Van tervezé­si hiba, műszaki hiba, szá- hiba. Szorzási hiba ‘ --’^zómtézet például szorzási hibát köve­tett el, s emiatt a turbina­gyártás fejlesztésére elő­irányzott beruházás összege három és fél miíliócskával megnőtt. De történtek más hibák is — hi§zen más is dolgozik! —, s így az ere­detileg huszonnyolc milliós beruházás előbb hatvanki- lencmillióra, majd később — ipivel még mindig sokan dolgoztak — kilencvenöt- millióra rúgott. Mindezt pénteken délután egy rádió­riportban hallottam. De a sok hiba közül nekem a szorzási hiba tetszett a leg­jobban. Amit — a gyár egyik vezetőjének nyilatko­zata szerint — a tervezőinté­zet követett el. Ejnye-bejnye, mondtam, micsoda tervezőintézet ta olyan, aki rosszul szoroz? Megérdemelné, hogy hu­szonötöt paskoljanak a — és itt megakadtam. Rájöttem ugyanis, hogy a tervezőinté­zet nem is szorozhatott, hi­szen a tervezőintézetnek nincs keze, feje sincs, sőt olyan része sincs, ahova pás. kölni lehetne. A tervezőinté­zet: épület, melynek falai, ablakai vannak, van továb­bá teteje, kapuja, büféje és telefonszáma. De szorozni egyikkel sem tud. Ellenben a tervezőintézetben dolgo­zók dolgoznak, ők szoroz­nak, osztanak. kivonnak, összeadnak. Hol jól, hol rosszul. Az ember nem gép- Csak az követhet el hibát, aki dolgozik. Mégis jobb lett volná, ha a gépgyári vezető nevén nevezte volna az ille­tőt, valahogyan így: „Sajnos, Pézsmalaky kar­társ szorzási hibát követett el, s ezért a beruházás há­rom és fél millió forinttal többet igényelt.” Mert így az épületet állította pellen­gérre, vagy ha ügy tetszik, az intézményt, de nem azt, aki a hibát elkövette. Én persze nem haragudtam vol­na Pézsmalaky kartársra. Nem én. ö dolgozó. Ö szor­zott, legjobb igyekezte sze­rint, de ezúttal hibázott. Is­tenkém. Csak az követhet el hibát, aki szoroz. Csiperke kartársnak kellett a szor­zást ellenőriznie, ellenőrizte is, de véletlenül rosszul őrizte ellen; aki ellenőriz, az dolgozik, csak az követ el hibát, aki dolgozik. Há­rom és fél milliós tévedés. Mi az nekünk? Szorozni nem könnyű do­log. Nagyon jól emlék­szem, hogy amikor hétéves koromban szorozni tanul­tam, mennyit sírtam. De Pézsmalaky kartárs már nem hétéves, ő fűd szo­rozni. Legtöbbször sike­rül neki is. Hiába egy­szer hopp, másszor kopp. Amikor például kiemelkedő­en jól szorzott, megdicsér­ték. „Pézsmalaky kartárs — mondta neki ekkor a főnö­ke —, te az utóbbi időben egyre jobban szorzói. Tene­ked mi ezért prémiumot fo­gunk adni.” És meg is kap­ta- Ezúttal azonban nem kapott, mert rosszul szor­zott. Sőt. Meg is büntették. Másnapra tízszer le kellett írnia az egyszeregyet. Mert egy három és fél millió fo­rintos tévedést nem lehet büntetlenül hagyni. Pézsmalaky kartárs azó-, ta szorgosan képezi magát a szorzásban. És nagyon szé­pen halad. Legutóbb példá­ul, amikor a fizetését kéz­hez vette, megállapította, hogy tíz forinttal kevesebbet számfejtettek részére. Be is ment Piroskához a bér­osztályra a panaszával. Pi­roska szabadkozott: „Tibi­ként — mondta —, igazad van hibát követtem el. De csak az követ el hibát, aki dolgozik.” „Szeretem a hajnalt!” — felelte Pézsma­laky kartárs. Pedig nem is a hajnalt szereti. Hanem a pénzt. Ha a sajátjáról van szó. ' és a Rákóczi utcák közötti szakaszon, ahol a szanálás •kevesebbe kerülne? Válasz: Közismert, hogy sikerrel járt a kútfúrás, emiatt épülhetne a városi közfürdő. A városi tanács már 1964 végén megadta az engedélyt az építésre. Sajnos a beruházási keret eddig nem adott módot az építés megkezdésére. De szó sincs a terv végleges elveté­séről. — Megyei tanács: Az építés megkezdése szerepel a harmadik 5 éves tervben, utóbb annak lehetőségét keressük, miként lehetne előbbre hozni a munkák in­dítását. Ahogy az anyagiak engedik, azonnal sor kerül erre is. — A Bethlen és a Rákóczi utcák közötti terü­letre még nem készült rész­letes rendezési terv: enélkül pedig igen költséges volna az építkezés. A város már megtette a lépéseket e te­kintetben az Építésügyi 'Mi. nisztériumná!, s várjuk a válaszukat. Szerteágazó fel. adat a részletes rendezési terv elkészítése, fgy gyors eredményre nem számítha­tunk. Közben is lehet terü­letfelhasználást kérni mint ahogy azt már meg is lette a lakásépítő iroda a Mező utcával kapcsolatban, csak­hogy ilyen esetben az egész utca rendezési tervét el kell készíteni és engedélyeztetni a területi főépítésszel. Kü­lönben a már teljesen köz­művesített két új lakóne­gyedben vannak még lehe­tőségeink, s a járulékos be­ruházások szempontjából nem mindegy, milyen „Szó­rással” építkezünk a város­ban. JAVÍTANI AZ ELLÁTÁST Lengyel: Vidéken járva sokszor jobb kiszolgálást tapasztalunk a földműves- szövetkezeti éttermekben, mint a városiakban. Mf4ri nem konkurál a MÉSZÖV a vendéglátóiparral, a keres­kedelemmel Nyíregyházán? Válasz: Sokáig valóban megkötötte a MÉSZÖV ke­zét a területi elhatárolás* utóbb azonban kedvezőbbé vált a helyzet. A földmű­vesszövetkezeti kereskede­lem „betörhet” a városba, a járási székhelyekre. Né. hány napja adták tudtunk­ra, hogy terven felül 17 milliós beruházás megvaló­sítására nyílik módunk Sza­bolcsban. Ebből vagy Má­tészalkán, vagy Kisvárdán nagyáruházát hozunk létre 6.5 millió forintból, hason­ló létesítménnyel gazdagít­juk Tiszalököt. Nyíregyhá­zán ebből a keretből a Búza téren egy csarnokjellegű ABC-áruházat építünk meg a korszerűtlen bódék he­lyén. Amennyiben különö­sebb akadály nem jön köz­be, ezekhez már jövőre hozzálátunk. További elkép­zelésünk, hogy a megye- székhelyen egy korszerű, 250 személy befogadására al­kalmas, különtermekkel el­látott éttermet építünk, mintegy 4 millió forintért. Típusterv hiányában ehhez még most nem tudunk hoz. zákezdeni. Valószínű, még a harmadik 5 éves terv kö­zepe táján, vagy a Déli Al­központban, vagy a Rá­kóczi és az Egyház utca sar­kán átadhatjuk a létesít­ményt, enyhítve ezáltal is a nyíregyházi vendéglátás ismert nehézségeit, (a. sj VW. »Weber IX

Next

/
Thumbnails
Contents