Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
Tessék kérdezni — azonnal válaszolunk Gyorsabb, pontosabb, emberségesebb tanácsi ügyintézés Beszélgetés dr. Kovács Tiborral, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya helyettes vezetőjével Nyíregyháziak a városfejlesztésről és a megvalósulás lehetőségeiről Felkerestük dr. Kovács Tibor elvtársat, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya helyettes vezetőjét és kérdéseket intéztünk hozzá a tanácsi szervek ügyintézésével kapcsolatban. — Miben látja elsősorban a tanácsi szervek ügyintéző munkájának javulását, fejlődését? — Azt hiszem, nemcsak a mi felméréseink, vizsgálataink, hanem a lakosság tapasztalata is bizonyítja, hogy az ügyintézés általában emberséges, gyors és törvényes. A tanácsi apparátusban mindinkább érvényesül az a felismerés, hogy az emberek ügyes-bajos dolgaihoz tisztelettel kell nyúlni. A helyzet javulása a tanácsok irányításának fejlődésével is összefügg; a végrehajtó bizottságok sokkal alaposabban foglalkoznak az ügyintézéssel, mint korábban, s az érdekelt minisztériumok szervei is színvonalasabban látják el a hatósági tevékenység ellenőrzését. Végül az ügyintézés fejlődését segítették egyes fontos új jogszabályok is: a már említett eljárási törvény, a polgári törvény- könyv, az új építési törvény, a kisajátítási törvény; továbbá az a körülmény, hogy a tanácsok, az ügyészségek, és a bíróságok a szocialista törvényesség szellemében, egy- mással elvi összhangban tevékenykednek. — Időnként azért hallhatunk, olvashatunk tanácsi szervnek hibás, nem egyszer törvénysértő intézkedéseiről is. Mi ezekről Kovács elvtárs véleménye? — Természetesen^ elismerem, hogy a rengeteg ügy között vannak olyanok, amelyeket az illetékesek rosszul intéznek el, s azt is megértem, hogy a sajtóban is elsősorban ezek kapnak nagyobb nyilvánosságot. Ha ez a kérdés már szóba került, utalnék arra is, hogy néhány ilyen esetből helytelen lenne általánosítani; távolról sem ezek a jellemzők a tanácsi apparátusban dolgozók munkájára. — Hogyan alakul a tanácsi apparátus dolgozóinak képzettsége? Ez szorosan összefügg a színvonalasabb ügyintézés követelményével? — Az elmúlt években itt is sokat léptünk előre. A tanácsi apparátusban ma már képesítéshez kötöttek az állások, s ezeket a képesítési előírásokat négy év óta az új alkalmazásoknál szigorúan be kell tartani. Bizonyos állásoknál szakmai gyakorlatot, vizsgát írnak elő. A tanácsoknál ma már sok ezer egyetemi, illetve főiskolai képesítéssel rendelkező dolgozó tevékenykedik. — Miben látja a ta^ nácsi ügyintézés fogyatékosságait? — Elég gyakori a sablonos intézkedés, — például szabálysértési ügyekben — amikor az akta mögött egy kicsit szem elől tévesztik az embert. Többfelé tapasztalható még mindig a döntéstől való húzódozás. Egyes esetekben a tényállás nem kielégítő felderítésével, felületességgel találkozunk, és gyakran — ezzel összefüggésben — azzal is, hogy bizonyos helytelen „presz- tizsféitésbőr egyes tanácsi dolgozók húzódoznak korábbi hibás intézkedésük megváltoztatásától, S végül utalok arra, hogy bizonyos jogszabályi hiányosságok is gátolják sok esetben a tanácsi munka hatékonyságát ; vagy talán arról van szó ilyenkor, hogy pipes megfelelő jogi rendezés egy-egy területen, vagy pedig arról, hogy az élet az érvényben lévő jogszabályokat már túlhaladta, — Ha már Itt tartunk mivel magyarázható, hogy egyes szervek nem tartják be a harmincnapos elintézési határidőt? — Valóban: viszonylag elég nagy számú a határidőn túli ügyintézés. Gyakran persze, előre látható, hogy egy hónap alatt nem lehet érdemben dönteni valamely kérdésben: ilyenkor az lenne a helyes és a kívánatos, ha az ügyintézők ezt rögtön közölnék is a felekkel. Sajnos, ez — hanyagságból vagy nemtörődömségből — nem történik meg. Ezen a téren jobb munkaszervezéssel, $ a felügyelet és az ellenőrzés javításával leket és kell előbbrelépni, — Legutóbb a Minisztertanács is megállapította, sok bosz- szúságot okoz a lakosságnak, hogy az Üzemek, intézmények, hivatalok a legkülönbözőbb ügyekben kérnek hatósági igazolásokat a hozzájuk fordulóktól. Milyen elképzelések vannak az effajta bürokratizmus megszüntetésére? — Ami a sok, túl sok hatósági bizonyítványt, igazolást illeti, azt hiszem, ezeknek két „szülőanyjuk” is van: egyrészt a bizalmatlansál, másrészt az a körülmény, hogy a különböző szervek „fedezni akarják magukat.” Ezt a helytelen gyakorlatot — most már a Minisztertanács figyelmeztetése alapján is — fokozatosan fel kell számolni. Ennek pedig az lehet a módja, hogy a személyi igazolványt minden olyan ügyben el kell fogadni, amelyben az igazolvány adatai irányadóak: a munkahely igazolásait is hivatalosaknak kell tekinteni; végül pedig egy sor esetben el kell fogadni az ügyfélnek büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát. — Végül: milyen egyéb konkrét intézkedéseket terveznek a tanácsi ügyintézés egyszerűsítésére? — A jövőben az eddiginél jobban szeretnénk bevonni a munka vizsgálatába azokat a minisztériumokat, amelyek irányítása alá többféle hatósági tevékenység tartozik. Az ilyen együttes vizsgálódások s az azokból levont tanulságok jelentősen javíthatják a tanácsok irányításának módszereit. Ugyancsak a tanácsi ügyintézés, tehát tulajdonképpen a lakosság látja majd hasznát annak, hogy igyekszünk egységes állásfoglalást kialakítani az eljárási törvény végrehajtására* Nyíregyháziak — Lengyel György, Tóth János, Molnár Mihály, Fehér Kálmán és még sokan mások — gyakran érdeklődnek szerkesztőségünkben a városfejlesztés aktuális kérdései iránt. Fel. jegyeztük, mire kiváncsiak, $ megkértük az illetékeseket — városi, megyei tanács, MÉSZÖV — adjanak választ olvasóinknak. A SZÁLLODA SORSA Fehér: Szeretném tudni, eldőlt-e már hova építik Nyíregyháza új szállodáját, í milyen lesz a létesítmény? Válasz: Valóban elég hosszú vita előzte meg a döntést, mert az illetékesek a legjobb megoldást keresték. A város közismert szanálási gondja késleltette a végleges döntést, hiszti a rendelkezésre bocsátandó beruházási keret határt szab az elképzeléseknek. Egy már biztos: osztályunk, a városi tanács vb. építési és közlekedési osztálya a közelmúltban megadta a területfelhasználási engedélyt az új szálloda építésére. Eszerint a létesítmény a Dózsa György utca elején, az ott lévő gyógyszertár és á vas- nagyker. által elfoglalt területen épül meg. Az impozáns hatszintes épület újabb színfoltja lesz a városközpontnak. Tudomásunk szerint jelenleg a beruházási program készítésénél tart az ügy, mely az első fontos mozzanata a megvalósulásnak. A KISVASÚIRÓL Molnár: Mi lesz a kisvas- úttál, a villamossal? Mikor helyezik ki a városból? Válasz: Több magas szin. tű tárgyalás volt már ebben az ügyben: Sőt: egy hónappal ezelőtt a legilletékesebb MÁV-képvjselő jelenlétében egy bejárás is lezajlott. Miután elég nagy költséget igényel a munka határozott ígeret még nem hangzott el. Mi a városi tanácson arról tudunk, hogy hozzáláttak a tanulmánytervek készítéséhez. Megtudtuk azt is, hogy a szakminisztérium legújabb terve szerint a Nyíregyháza —Záhony vasútvonal második vágányát — a nagy forgalomra való tekintettel már a jövő év végére szeretnék megépíteni. Ezzel párhuzamosan történne a vasút villamosítása, mely szükségessé teszi a sóstói kisvasúti felüljáró megszüntetését. Amennyiben az említett vasúti szakasz korszerűsítését sikerűi meggyorsítani, úgy a városon át közlekedő kisvasút sorsa is eldől. TISZTASÁGI FÜRDŐ Tóth: Először arra kérnék választ, teljesen elvetették-e a városi tisztasági fürdő építését? Aztán: Miért nem építkeznek a Bethlen Gábor Sikeresen zárult Nyíregyházán a polgári védelem kétnapos harcászati gyakorlata Egy esetleges háborúban a tömegpusztító fegyverek alkalmazása nemcsak a harcmezőn lévő csapatokat, hanem a hátországot is veszélyeztetheti. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az ország védelmi képességének állandó erősítése mellett a polgári lakosság is a lehető leggyorsabban és legjobban tudjon védekezni az agresszor támadása ellen. A polgári védelem jó megszervezése szerves része hazánk erősítésének, az emberi életek és a szocialista vívmányok megóvásának. Szabolcs-Szatmár megyében is körültekintő, alapos oktatással gondoskodnak arról, hogy az imperialisták esetleges támadásakor a polgári lakosság tudja, mi a teendője. Meggyőző bizonyítéka volt ennek az a kétnapos polgári védelmi harcászati gyakorlat, melyre október 15—16-án került sor megyénkben. Szombaton a parancsnokok tettek bizonyságot kitűnő felkészült, ségükről, majd másnap több száz polgári személy igazolta, hogy adott esetben kiválóan tudja alkalmazni a tanultakat. Vasárnap feltételezett atomcsapással kezdődött a harcászati gyakorlat, melynek színhelye Nyíregyháza egyik új városrésze volt. Az ugyancsak feltételezett szükségkprülmények között a gyakorlat résztvevői fegyelmezetten, kellő hozzáértéssel végezték a műszaki, a tűzvédelmi és az egészségügyi erők bevetését a tömeges életmentésre, a nagy értékű objektumok megóvására. A nagy sikerrel zárult polgári védelmi harcászati gyakorlatot — melyhez hasonlókra a jövőben a járási székhelyeken, a nagyobb településeken is sor kerül — megtekintette Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a polgári védelem országos parancsnokságának képviselői, df. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka, Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács VB. elnöke, a városi polgári védelem parancsnoka. Tahi László: HIBA En dolgozom, te dolgpzoL, 6 dolgozik. Mi dolgozunk, ti dolgoztok, ők dolgoznak. A dolgozó dolgozik. A dolgozók dolgoznak. Mi dolgozók vagyunk, tehát dolgozunk. S vajon miből derül ki ez a legfényesebben? Abból, hogy hibát jövetünk el- Mert aki nem dolgozik, aki az istennek napját lopja, az — szegény feje! — hibát elkövetni nem tud. Ez a büntetése. Viszont, aki dolgozik, s hibát követ el, azt büntetés nem sújtja. Ez a dolgozók jutalma. Hiba van kicsi hiba, van nagyobb hiba, van szarvashiba, súlyos hiba, ilyen hiba, olyan hiba. Van tervezési hiba, műszaki hiba, szá- hiba. Szorzási hiba ‘ --’^zómtézet például szorzási hibát követett el, s emiatt a turbinagyártás fejlesztésére előirányzott beruházás összege három és fél miíliócskával megnőtt. De történtek más hibák is — hi§zen más is dolgozik! —, s így az eredetileg huszonnyolc milliós beruházás előbb hatvanki- lencmillióra, majd később — ipivel még mindig sokan dolgoztak — kilencvenöt- millióra rúgott. Mindezt pénteken délután egy rádióriportban hallottam. De a sok hiba közül nekem a szorzási hiba tetszett a legjobban. Amit — a gyár egyik vezetőjének nyilatkozata szerint — a tervezőintézet követett el. Ejnye-bejnye, mondtam, micsoda tervezőintézet ta olyan, aki rosszul szoroz? Megérdemelné, hogy huszonötöt paskoljanak a — és itt megakadtam. Rájöttem ugyanis, hogy a tervezőintézet nem is szorozhatott, hiszen a tervezőintézetnek nincs keze, feje sincs, sőt olyan része sincs, ahova pás. kölni lehetne. A tervezőintézet: épület, melynek falai, ablakai vannak, van továbbá teteje, kapuja, büféje és telefonszáma. De szorozni egyikkel sem tud. Ellenben a tervezőintézetben dolgozók dolgoznak, ők szoroznak, osztanak. kivonnak, összeadnak. Hol jól, hol rosszul. Az ember nem gép- Csak az követhet el hibát, aki dolgozik. Mégis jobb lett volná, ha a gépgyári vezető nevén nevezte volna az illetőt, valahogyan így: „Sajnos, Pézsmalaky kartárs szorzási hibát követett el, s ezért a beruházás három és fél millió forinttal többet igényelt.” Mert így az épületet állította pellengérre, vagy ha ügy tetszik, az intézményt, de nem azt, aki a hibát elkövette. Én persze nem haragudtam volna Pézsmalaky kartársra. Nem én. ö dolgozó. Ö szorzott, legjobb igyekezte szerint, de ezúttal hibázott. Istenkém. Csak az követhet el hibát, aki szoroz. Csiperke kartársnak kellett a szorzást ellenőriznie, ellenőrizte is, de véletlenül rosszul őrizte ellen; aki ellenőriz, az dolgozik, csak az követ el hibát, aki dolgozik. Három és fél milliós tévedés. Mi az nekünk? Szorozni nem könnyű dolog. Nagyon jól emlékszem, hogy amikor hétéves koromban szorozni tanultam, mennyit sírtam. De Pézsmalaky kartárs már nem hétéves, ő fűd szorozni. Legtöbbször sikerül neki is. Hiába egyszer hopp, másszor kopp. Amikor például kiemelkedően jól szorzott, megdicsérték. „Pézsmalaky kartárs — mondta neki ekkor a főnöke —, te az utóbbi időben egyre jobban szorzói. Teneked mi ezért prémiumot fogunk adni.” És meg is kapta- Ezúttal azonban nem kapott, mert rosszul szorzott. Sőt. Meg is büntették. Másnapra tízszer le kellett írnia az egyszeregyet. Mert egy három és fél millió forintos tévedést nem lehet büntetlenül hagyni. Pézsmalaky kartárs azó-, ta szorgosan képezi magát a szorzásban. És nagyon szépen halad. Legutóbb például, amikor a fizetését kézhez vette, megállapította, hogy tíz forinttal kevesebbet számfejtettek részére. Be is ment Piroskához a bérosztályra a panaszával. Piroska szabadkozott: „Tibiként — mondta —, igazad van hibát követtem el. De csak az követ el hibát, aki dolgozik.” „Szeretem a hajnalt!” — felelte Pézsmalaky kartárs. Pedig nem is a hajnalt szereti. Hanem a pénzt. Ha a sajátjáról van szó. ' és a Rákóczi utcák közötti szakaszon, ahol a szanálás •kevesebbe kerülne? Válasz: Közismert, hogy sikerrel járt a kútfúrás, emiatt épülhetne a városi közfürdő. A városi tanács már 1964 végén megadta az engedélyt az építésre. Sajnos a beruházási keret eddig nem adott módot az építés megkezdésére. De szó sincs a terv végleges elvetéséről. — Megyei tanács: Az építés megkezdése szerepel a harmadik 5 éves tervben, utóbb annak lehetőségét keressük, miként lehetne előbbre hozni a munkák indítását. Ahogy az anyagiak engedik, azonnal sor kerül erre is. — A Bethlen és a Rákóczi utcák közötti területre még nem készült részletes rendezési terv: enélkül pedig igen költséges volna az építkezés. A város már megtette a lépéseket e tekintetben az Építésügyi 'Mi. nisztériumná!, s várjuk a válaszukat. Szerteágazó fel. adat a részletes rendezési terv elkészítése, fgy gyors eredményre nem számíthatunk. Közben is lehet területfelhasználást kérni mint ahogy azt már meg is lette a lakásépítő iroda a Mező utcával kapcsolatban, csakhogy ilyen esetben az egész utca rendezési tervét el kell készíteni és engedélyeztetni a területi főépítésszel. Különben a már teljesen közművesített két új lakónegyedben vannak még lehetőségeink, s a járulékos beruházások szempontjából nem mindegy, milyen „Szórással” építkezünk a városban. JAVÍTANI AZ ELLÁTÁST Lengyel: Vidéken járva sokszor jobb kiszolgálást tapasztalunk a földműves- szövetkezeti éttermekben, mint a városiakban. Mf4ri nem konkurál a MÉSZÖV a vendéglátóiparral, a kereskedelemmel Nyíregyházán? Válasz: Sokáig valóban megkötötte a MÉSZÖV kezét a területi elhatárolás* utóbb azonban kedvezőbbé vált a helyzet. A földművesszövetkezeti kereskedelem „betörhet” a városba, a járási székhelyekre. Né. hány napja adták tudtunkra, hogy terven felül 17 milliós beruházás megvalósítására nyílik módunk Szabolcsban. Ebből vagy Mátészalkán, vagy Kisvárdán nagyáruházát hozunk létre 6.5 millió forintból, hasonló létesítménnyel gazdagítjuk Tiszalököt. Nyíregyházán ebből a keretből a Búza téren egy csarnokjellegű ABC-áruházat építünk meg a korszerűtlen bódék helyén. Amennyiben különösebb akadály nem jön közbe, ezekhez már jövőre hozzálátunk. További elképzelésünk, hogy a megye- székhelyen egy korszerű, 250 személy befogadására alkalmas, különtermekkel ellátott éttermet építünk, mintegy 4 millió forintért. Típusterv hiányában ehhez még most nem tudunk hoz. zákezdeni. Valószínű, még a harmadik 5 éves terv közepe táján, vagy a Déli Alközpontban, vagy a Rákóczi és az Egyház utca sarkán átadhatjuk a létesítményt, enyhítve ezáltal is a nyíregyházi vendéglátás ismert nehézségeit, (a. sj VW. »Weber IX
