Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-14 / 217. szám
Túl a kötelességen Dolgos fiatalok, asszonyok Nyírbátorban, a közelmúltban a nyíregyházi vonat helyett, a Debrecen felé közlekedő vonatra szállt fel tévedésből egy tanuló fiú. Tévedését csak Nyírbogáton vette észre. Itt leszállt nagyon elkeseredetten, mert ipari tanulónak jelentkezett és a kötelező orvosi vizsgálaton kellett volna megjelennie Nyíregyházán. A szolgálatban lévő forgalmista, Molnár Márton, megsajnálta a már-már pityergő fiút. Telefonált Nyírbátorba a MÁV állomásra, ott egy kollegáját kérte, hogy szerezzen egy autót. Ez megtörtént, így a gyerek idejében eljutott Nyíregyházára. A napokban én is kintjártam a nyírbogán állomáson, és szórakozottságomban ottfelejtettem a kerékpáromat. Csak órák múlva jutott eszembe, hogy hol is lehet a kerékpár. Visszamentem érte, és a kerékpár már a megőrzőben várt, mert oda vitte Molnár elvtárs. Mindkét esetben kötelességén túlmenően cselekedett Molnár Márton. Ffigedi Imre Nyírbogát Kinek az asztala ? Nyíregyházán, a Tűzoltó utca elején nemrég egy 12 lakásos társasház építését fejezték be. Az építkezés lebonyolításához igénybe veil ék a járdát, és az úttest egy részét. A ház felépítése után az úttestre került homokot, maltert és más hulladékot nem távolították el, el sem egyengették, így az úttest jelentős része magasabban fekszik, mint a járda. Esős napokon a csapadékvíz a járdára folyik, s több centis rétegben elborítja azt, lehetetlenné téve a közlekedést. Ugyanígy akadályozott a gépjárműközlekedés is, az egyenetlen úttest miatt. Az utca elején lévő közkutat, ugyancsak az építkezéshez szükséges víz nyerése céljából oldalról „megfúrták” a motoros szivattyú szívócsövének levezetéséhez. Azóta az esővíz befolyik a kútba, így vizét ivásra, háztartási célokra használni nem lehet. Tudomásunk szerint jogszabályok vannak arra, hogy az építkezések lebonyolításához igénybe vett közterületet és kutat olyan állapotban kell hagyni, mint amilyen az az építkezés megkezdése előtt volt. A Tűzoltó utca lakói 180 öreg tiszteletére A községben lakó öregek tiszteletére rendezett ünnepséget vasárnap a községi tanács, a községi partszervezet, a Dózsa Termelőszövetkezet és a Hazafias Népfront bizottsága. A községi művelődési otthonban tartott ünnepségre érkezőket az úttörők köszöntötték viráf |;al, majd színes kultúrműsorral szórakoztatták az ünnepeiteket. Gerda József, a tsz elnökhelyettese beszélt az öregekhez, ezután terített asztaloknál ebéden látták vendégül őket, amit a nőtanács tagjai készítettek el Ízletesen. Sőt egy-egy tál süteményt is hoztak hazulról az ebédhez. 180 idős embert ünnepeltünk ezen a napon. A távollakókat gépkocsival hoztuk el a rendezvényre, s akik betegségük miatt még így sem tudtak eljönni, azoknak a nőtanács tagjai és az úttörők lakásukra vitték el az ünnepi ebédet és köszöntötték őket is. Az öregek nevében Kozma Miklósné mondott köszönetét a község vezetőinek, a nőtanács tagjainak és az úttörőknek a megtisztelő figyelmességért. Angyal István Jánkmajtis Ez év tavaszán a dombrádi Vörös Csillag Tsz-ben négy szocialista címért küzdő brigád, illetve munkacsapat alakult. Közöttük egy 12 tagú ifjúsági munkacsapat. A fiatalok vállalták, hogy bármilyen munkaterületen elvégzik a sürgős, rendkívüli munkákat, akár vasárnap is. 2250 öl burgonyának a felszedését azzal a céllal vállalták, hogy az ebből keresett pénzt közös kirándulásra fordítják Holdanként 95 mázsa burgonyát szedtek fel. A közös kirándulás is megtörtént, egy napot töltöttek Hajdúszoboszlón. A munkacsapatból hat lány jelentkezett szakmunkásképző iskolára. Jó kollektív szellem alakult ki a fiatalok között. Segítenek egymásnak az otthoni munkában, együtt járnak moziba is. Nagy az olvasó kedv a fiatalok körében, s az elolvasott könyveket közösen megbeszélik. A kertészetben dolgozó asszonyok is szeretnék elnyerni a szocialista brigád címet. Ennek érdekében vállalták, hogy az almatermés 60 százalékra tervezett export minőségét magasabb százalékra teljesítik. A fehér árut már leszedték, és a szakemberek előzetes felmérése alapján a termés 70 százaléka export minőségű lett. Az asszonyok most elhatározták, hogy a piros almát körszedéssel, hamarabb szedik le. Zöldségtermesztésből a tervezett 203 ezer forint helyett, már eddig 250 ezer forint bevételhez juttatták a tsz-t. A dolgos asszonyok egyszer sem hiányoztak iga zolatlanul a munkából. Családtagjaikat is viszik magukkal dolgozni, ha sürgős munka van a közös gazdaságban. Szabó Endre Dombrád Versenyben a tsz-ek A nag'ykállói járás versenybizottsága szeptember 10-i ülésén megtárgyalta a nyíregyházi Ságvári Tsz által kezdeményezett és az MSZMP IX. kongresszusára meghirdetett versenyvállalások teljesítését. Értékelték a nyári betakarítási munkákat, a tarlók munká- lását és a mélyszántást. Ezek szerint a tsz-ek versenyében első helyen áll a balkányi Üj Erő, második a nagykállói Zöld Mező, s ezt követi az ugyancsak nágykállói Virágzó Föld Tsz. A községek sorrendje a következő: Nagy- kálló, Geszteréd, Bin. A tszcs-k versengésében az első helyen áll a geszterédi Virágzó Föld, második a geszterédi Petőfi és harmadik a biri Ady Tszcs. Pataki Gábor oszt. vezető Szedik a diót Gulácson nemcsak Gulács — Tivadar községek egyesültek, de a tsz-eik is. Egységben az erő. Ez megmutatkozik most az őszi betakarítási munkákban is. ötvenholdas cukorrépatáblájukon most folyik a betakarítás, s helyenként a tervezett 160 mázsás holdankénti átlaggal szemben 200 mázsán felüli eredményeket érnek el. így előreláthatólag 11 ezer mázsa cukorrépát takarítanak be. Folyik a szállítása is. Megkezdték a szorgalmas tsz-tagok, a falvak apraja- nagyja a dió betakarítását is. Mintegy 300—350 mázsa dióra számítanak. Jól haladnak a vetéssel is. Eddig 80 holdon került a földbe az őszi árpa és 45 holdon az őszi takarmány- keverék. Szarka Károly vb-elnök „Kéreg alatt fehér a tujaía..." Egy kuitúrotthon-igazgató különös szenvedélye A lap megírta, az illetékes válaszol Intézkedés a kosarak ügyében A Kelet-Magyarország augusztus 17-i számában „Kosarak fül nélkül” címmel megjelent cikkre az alábbiakat közöljük: Különös gondot fordítunk az önkiszolgáló boltokban használatos kosarak minőségére. Sajnos, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezek gyorsan elhasználódnak, fülük meggyengül, leszakad. A boltvezetőknek kötelességük a kosarak állapotát állandóan ellenőrizni és a szükséges javításról 11 dósról a vállalat központján keresztül gondoskodni. Több boltvezető javaslatára intézkedtünk, hogy a kosarakat mielőbb megjavítsák, illetve a biztonságosabb acél, vagy műanyagból készült kosarak beszerzését rendeltük el. Megyei Élelmiszer Kisker Vállalat A mulasztókat figyelmeztették A Kelet-Magyarország augusztus 10-i számában megjelent „Téglák talajfel- töltésre” című cikkre a következőket válaszoljuk: Ténylegesen előfordult, hogy a földmunkát végző gép az egyik felvonulási épületből visszamaradt téglát is beemelt a földdel együtt. A tégláknak a földből való kiszedésére az ott dolgozók figyelmét felhívtuk, amely ellenőrzésünk' alkalmával meg is történt, azonban, hogy ez teljes egészében nem lett végrehajtva, arról a későbbiek folyamán szereztünk tudomást. A cikkben említett javaslatnak, hogy a bontott téglából az IKV kerítést készítsen, — csak abban az esetben tehettünk volna eleget, ha ilyen igényével vállalatunkat megkeresi. Vállalatunknak is ez adta volna a gazdaságosabb megoldást. Az ideiglenesen megépített felvonulási épületet ellenérték fejében felajánlottuk, — illetve kérte is a Beruházási Iroda, — de hosszú huzavona után végül is olyan megállapodás született, hogy a felvonulási épületre nem tartanak igényt. Elismérjük a bontott téglának, — a bontás helyén — szállítás nélküli felhasználási lehetőségét, ez azonban jelen esetben nem vállalatunk mulasztásának eredménye. A lakók által figyelmeztetett dolgozó a brigódvezető volt, akinek a figyelmét nyomatékosan felhívtuk a helyes munkavégzésre. Tóth Kálmán főmérnök ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Népviseletes domborművű figurák ropják a táncot egy félgyúródeszkányi falapon. Olyan ez a lap, mintha lakkozva volna; alul és felül fehér, vastagabb szegély keretezi, maguk a figurák és a háttér olyan meleg bordó- piros-barna, mintha a málna vére száradt volna rá a megmunkált falapra. — Ez a tujafa — magyarázza szenvedéllyel Éles Péter, a mátészalkai járási művelődési ház igazgatója. — Szép fa, és hálás, a kéreg alatt fehér, aztán piros. Nincs ilyen több. Különben ez a táncoló csoport a legszebb munkája. Olyan tömörséggel és mégis nagy lendülettel komponálta meg a domborművet, ami arra vall, hogy nem felesleges szenvedélye a fafaragás Éles Péternek. Egy nép- művészeti kiállításon is szerepelt vele, s emlékezetes sikerrel. A lakás különben akkor is elárulná a nemes időtöltéssel telt hosszú órákat, ha ismeretlenül lépne be valaki. Szekrény tetején, földön, falon, asztalon, mindenütt fából faragott alakok, állatok, darvak, szarvasok, pipázó öreg paraszt s ki tudná még mi minden. A rekamié mellett óriási méretű faváza, gazdagon díszítve motívumokkal, benne fából kifaragott szabolcsi, szatmári virág, a napraforgó és a nádbuga. Külön kis műhely berendezve a konyha előtti benyílóban, ez volt talán az éléskamra? Mindegy. A fa nyers szaga járja át a lakást De nem A műhelyben mindig itt farag, a maga esz- kábálta műhelyben, hanem bent a szobában is. És mit szól ehez a család? — Örülök neki — mondja Élesné megértőén —, hiszen szép. amivel foglalkozik az uram, sőt én magam is szenvedélyesen kötök. Van úgy, hogy én felhúzódok itt a rekamié sarkába, ő pedig mellettem farag, s úgy hallgatjuk a rádiót. Éles Péter azelőtt gyermekotthonban volt nevelő. Ma negyvennyolc éves, s alig pór éve kezdődött feltámadni az érdeklődése a festés, de rögtön utána a fafaragás után. Mindössze három éve vési, alakítja a fát. Sokan fiatal korukban sem mernének hozzáfogni, Uj film Ez is Olaszország A színes olasz dokumentumfilmet Pasquale Prunas rendezte. Kamerája bekalandozza az 1500 kilométer hosszúságú 3000 éves Itáliát. Csak felületesen érinti azokat a csodálatos látnivalókat, amelyeket névről és képről még azok is ismernek, akik soha sem jártak Olaszországban: a Colosseumot, a Via Appiát, Velence lagúnáit, Nápoly kikötőjét. Aztán érdeklődése azok felé az érdekességek felé fordul, amelyeket nemcsak a Verseny a Ki minek mestere címért Vasárnap tartották meg Kisvárdón az Öntödei Vállalat egyik műhelyében a „Ki minek mestere” — a fiatal esztergályosok versenyének járási döntőjét, amelyre nyolc versenyző nevezett be. Először a gyakorlati versenyre kér 11 sor, ahol a versenyzők a munkapadoknál adott rajz alapján, két óra alatt készítették el a munkadarabokat. A gyakorlati munka után a versenyzők között csak minimális volt a pontkülönbség. Az elméleti verseny során, szoros küzdelem eredményeként alakult ki a végső sorrend: első helyezést Kruppa András, a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz dolgozója nyerte el, második Kon- csánszki László, a záhonyi géptelep dolgozója, harmadik Ferenczi Béla, az Öntödei Vállalat dolgozója, negyedik Bárdi Mihály, a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz dolgozója lett. A járási verseny első négy helyezettje jogot szerzett a megyei versenyen való részvételre. Vincze Péter | Kisvárda' külföldi turisták, de még maguk az olaszok sem nagyon ismernek. Rapszodikusan csapong a kamera: úgy tűnik, válogatás nélkül kerülnek egymás mellé a képek. Pedig nem így van. Azzal, amit a film bemutat, éles és tudatos bírálatot mond a mai Olaszországról, mindennapi életéről, szokásairól, erkölcsi ellentmondásairól. Hátborzongtató és erotikus jelenet, amelyben a haldokló öregemberbe próbálják az asszonyok, leányok visszahozni az életet. Prostituáltakat látunk, akik rajokban lepik el a nagyváros utcáit. Majd Ciano gróf fia nyilatkozik a riporternek nagyatyja, Mussolini képei között ülve unottan — kissé talán degeneráltan. Pederásztákat szólaltat meg ezután a rendező, hosszúra növesztett körmű „kétnemű” lényeket. Aztán hétvégi pihenésre induló zsúfolt vonatokat látunk, majd a „nyulak ünnepét”, régi szokáson alapuló véres látványosságot.- S következnek a strandok napimádói, rejtőző szerelmesek — és ki tudná felsorolni mindazokat a képeket, amelyekből ez a színes kaleidoszkóp összeáll. önkritika ez a film, melynek alkotói látják és látat- ják mindazt, ami hazájukban néha hétköznapi, néha különleges. Elek Emil felvétela hiszen nehéz és nagy türelme} igénylő fhunka ez. Egy rossz mozdúlat. s hosszú órák, talán hetek munkája kárba vész. Tiszteletre méltó az a bátorság, amellyel Éles Péter belevágott. Talán épp ez a bátorság sugallja munkáinak népművészeti jellegét, hiszen inkább ösztönös, mint tudatos a megformálás Mindenesetre szép, s a látvány másoknak is, nemcsak a készítőnek —. örömet okoz. Legújabb munkája: juharból egy poharas készlet. Terve: faragni, sok-sok nyugodt órát eltölteni vésővel tiszta szűzi fa mellett gyarapítani a szép fogalmába tartozó tárgyak birodalmát. SB, Megnyílt az ifjúsági történelmi szabadegyetem Nyír* egyházán a megyei művelődési ház klubjában. A szabadegyetem előadásain a fiatalok a magyar és nemzetközi munkásmozgalom témáiba nyernek bővebb betekintést. Ankétszerű előadások keretében megismerkednek a spanyol polgárháború eseményeivel, hőseivel, köztük megyénk szülötte, a legendás Lukács tábornok kalandos életével. Napirendre kerül többek közt az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság történelmi fordulatainak megtárgyalása. Március hónapban a szabadegyetem hallgatói a KISZ utóbbi tíz évének eredményét, munkáját értékelik. Májusban a május elsejék történetét elemzik, nemzetközi vonatkozásban. A szabadegyetem a tudományos szocializmus megteremtőinek, harcos életüknek a bemutatásával júniusban zárul. Szeptemberben kezdődnek a művelődési ház klubjában á művészeti előadássorozatok. A fiatalok a zenei formák világáról, a szeretet, szerelem zenéljen való megtalálásáról nyernek tájékoztatást. Ugyancsak szeptember hónapban kezdődnek a közhasznú tanfolyamon az ismeretterjesztő előadások. Az előadások célja a segítség- nyújtás, tanács a fiatalok életéhez. Az előadások során a fiatalok az ifjú évek egészségügyi kérdéseiről, a szabad idő helyes felhasználásáról, az egészséges életmód kialakításáról nyernek értékes tájékoztatást. 1966. szeptember 14. Ifjúsági történelmi szabadegyetem Nyíregyházán Téma: a munkásmozgalom, a KISZ, a fiatalság
