Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

ran. Évfolyam. 210. szäm Ara: 50 fillér 1966. SZEPTEMBER 6 KEDD Szaholcs-Szatmár népe mélységesen elitéli a Vietnam elleni agressziót Orosz Ferenc elv társ beszéde a nyíregyházi szolidaritási nagygyűlésen uoilárt fordítottak am», uogy Kezükbe kaparintsák Dél-Vietnam igazgatási rendszerét, katonai, gazda- iági és pénzügyi iranyúá- iát. Dél-Vietnam az ameri­kaiak gyarmata lett. Egyik .’ezető politikasok nem rtallotta kijeie iteni, hogy; .Az Egyesült Államuk Ha­tárai a 17. délkörnél vég­ződnek” Ennek értelmében sorozatosan megsértettek a genfi egyezményeket, vad asiszta diktai irát vezettek je Dél-Vietnamban és le- netetlenné tették a nép békés életéi. Nem csoda, hogy a meg nem alkuvó dél-vietnami nép fegyveres narcra kelt, védelme és ön- rendelkezése érdekében. A dél-vietnami hazafias moz­galom gyorsan kibontako­zott és viharos áradattá nö­vekedett, amely elsöpréssel fenyegeti az Egyesült Álla­mokat és ügynökeiknek hadállásait. Dél-Vietnam lakossága súlyos csapáso­kat mért és mér az Egye­sült Államokra és mind­jobban szétzüllesztette a saigoni bábállam igazgatá­sát. 4 nép i«a/sagos háborúja Az amerikai agresszió hadüzenet nélküli, úgyne­vezett különleges, valójá­ban szennyes háborúja ma már több mint háromszáz- ezer amerikai zsoldossal fo­lyik. Ezek borzalmas bűnö­ket követnek el. Rakétákat, foszfort és r.apalmbomba- kat használnak fel, hogy lerombolják a falvakat, el­pusztítsák a vetést, és le­folytatás a 2. oldalon! Hammel József felvétel«! A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban megtartott díszünnepség elnöksége. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Bi­zottság és a megyei KISZ- bizottság hétfőn este díszün­nepséget rendezett a Nyír. egyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepség elnökségében foglalt he­lyet Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság elő titkára, dr. Fekszi István, a megyei ta­nács vb. elnöke, Bánóczi Gyula, Kanda Pál és Murczkó Károly, a megyei párt vég­rehajtó bizottság tagjai. Alexa László, a nyíregyhá­zi járási pártbizottság első titkára, Bíró László, a városi tanács vb. elnöke, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Mar- kovics Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Kovács Károlyné, a me­gyei nőtanács titkára, Hor­kai Sándor, a munkásőrség megyei parancsnoka, Pálin­kás Ferenc, rendőralezre­des, Unateszki Pál honvéd­alezredes, Hertelendi Sán- dorné, a nőtanács városi titkára, Májer István, az MSZBT megyei titkára, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet csapatok képviselői, s a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek több kiváló dolgozója. Az elnökség tagja voít a nagygyűlésen résztvevő Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete és Le Huu Van, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének titkára, és Miskolczi Gusztáv dr. ha­zánk hanoi nagykövetségé­nek titkára. A magyar és vietnami himnusz elhangzása után úttörők köszöntötték virág­csokorral az elnökség tagja­it. Koncz Károlynak, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága titkárának meg­nyitó beszéde után Orosz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja mondott ünnepi beszédet. A szónok bevezetőben méltatta a vietnami nép 21 érvvel ezelőtt kivívott sza­badságát, a független, szabad Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának nagy jelentőségét. Elmon­dotta, hogy e dátum évszá­zadok szolgaságának vetett véget. Szerte Vietnamban elindultak egy új, emberi élet útján. Államosították a gyárakat, bankokat, a ter­melőeszközöket jogos tulajdo­nosa, a nép vette kezébe. Megalakultak a néphatalom szervei, s a Vietnami Dol­gozók Pártja vezetésével el­indultak a szocializmus építése útján. Orosz Ferenc elvtárs ezután így folytatta: — A szabadság, a függet­lenség és a demokrácia egén azonban már ezekben a hónapokban sötét vihar­felhők tornyosultak Viet­namban. A francia gyar­matosítók nem nyugodtak bele hatalmuk, s a vietna­mi nép kincseinek elvesz­tésébe. 1946 novemberében szennyes háborút indítottak Vietnam ellen abban a re­ményben, hogy visszaszer- zik egykori gyarmatukat, sőt egész Indokínai. A történelemből már jól ismerjük, ami Vietnam sor­sában ezután következik. Az egész világ haladó em­berisége, köztük a mi né­pünk is, mélységes tiszte­lettel, csodálattal és elisme­réssel adózott Vietnam né­pének azért, hogy óriási nehézségek árán, a felsza­badító háború igazságába vetett hittel, bizakodással és akarattal, a franciáktól és az amerikaiaktól zsák­mányolt fegyverekkel törté­nelmi jelentőségű győzelmet vívtak ki a Dien Bien Phu-i ütközetben. Ezzel a győzelemmel arra kényszerítették a gyarmato­sító imperialistákat, hogy leüljenek a genfi tárgyaló- asztalhoz. Az 1954-es genfi értekezlet nem csupán a-szennyes háború, hanem az amerikaiak első vietnami intervenciójának kudarcát is jelenti. 4 genfi egyezmény alapján — Mit fogalmazott nitä az 1954-es genfi egyezmény alapján a VDK kormánya'; El kell ismerni, hogy a vi­etnami népnek nemzeti jo ga a béke, a függetlenség, a szuverénitás az egység és a területi sérthetetlenség. Az Egyesült Államoknak vissza kell vonni csapatait és különféle fegyvereit Dél- Vietnamból. Fel kell szá­molni katonai támaszpont­jait, és hatálytalanítan kell a dél-vietnami báb kormánnyal kötött katona szövetségét. Az amerikai kormány vessen véget e dél-vietnami beavatkozó agresszív politikájának. Be kell szüntetnie Észak- Vietnam ellen irányuló harci cselekményeit. Addig is, amíg Vietnán békés egyesítése végrehajt­ható lesz, tiszteletben kell tartani az 1954-es genfi egyezmény katonai vonat­kozásait, amely szerint a két övezet egyike sem köt­het katonai szövetsé­get semmilyen külföl­di országgal, nem állít­hat katonai támaszponto­kat, es nem tarthatnak ide­gen katonai csapatokat Vi­etnam területén. A dél-vi­etnami kérdést az ország lakosságának kell megol­dania, külföldi beavatkozás nélkül, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front politikai programja alapján. Vietnam békés egyesítése a két övezet la­kosságának ügye — min­den külföldi beavatkozás nélkül. — Ezeket a pontokat a világ összes békeszerető népei és kormányai helyes­lik és támogatják, és ez az álláspont a vietnami kérdés leghelyesebb megoldása. Ez a fenti program vet­tetne véget a szörnyű és oarbár pusztításnak, amit az amerikai imperializmus az egész világ tiltakozása ellenére ma is nap. mint nap folytat Vietnamban. A genfi egyezményt felrúgva az amerikaiak 1954—60-ig több mint másfél milliárd A díszünnepség közönsége. ÍILÁ6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents