Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

Auto — motor — autó — motor — autó —— motor — autó Mit tegyünk, ha recseg az autórádió a gépkocsiban? A legtöbb autótulajdonos ma már nem épít be drága rádiókészüléket kocsijába, hanem tranzisztoros táskará­dióval helyettesíti azt, mert ha a kocsiból kiszáll, magá­val viheti a lakásba, vagy ha éppen kiránduláson van, az erdőbe vagy a vízpartra. A táskarádiót az utas egysze­rűen az ölébe veszi és kedve szerint válogathat a műsor­ban. Amig a motor el nem indul a kis készülék reme­kül működik, zavartalanul sugározza a műsort, de mi­helyt a motor működésbe lendül az utas kénytelen ki­kapcsolni a rádiót, mert úgy recseg, hogy a legjobb idegzetüek sem tudják elvi­selni. Miért van ez, kérdezik többen, hiszen a tranziszto­ros rádió nem az akkumu­látorból, vagy a dinamóból kapja az áramot, hanem a készülékben elhelyezett önálló elemből? Hogy van az, hogy a motor működése mégis elviselhetetlen patto­gást okoz? Az ok és a megoldás egy­szerű. Le kell blokkolni a próbáljuk a legegyszerűbb módon megmagyarázni: A rádió vevőkészülék akár tranzisztoros, akár más fajta, felveszi a leadóállomás rezgéseit, és átalakítja őket hangrezgésekké. A bökkenő az, hogy a készülék nemcsak a rádióleadótói kisugárzott rezgéseket veszi fel, hanem minden egyéb idegen rezgést is, sőt fel is erősíti őket, és ezáltal élvezhetetlenné teszi a vételt. A külső zavarok (például villámlás, áramszedőszikrá­zás stb) ellen természetesen nincs védekezés. A belső zavarok főleg azokban a szerkezetekben léphetnek fel, amelyek üzem közben szikráznak. Ilyenek például a gyertyák, megsza­kítók, szénkefék, szabályozó érintkezők, kapcsolók, kürt ablaktörlő, elosztó, hibás érintkezés, rossz testelés stb. A vezetékek antennaként sugározzák a rezgéseket, s ezeket aztán a rádió felve­szi. Ellene úgynevezett ár­nyékolással védekezünk: a vezetéket fémköpenybe bur­koljuk, másszóval leblokkol­juk. De a fémköpeny is ve­zető, tehát ebben is keletkez­het áram illetve rezgés. Ezért ezt is letesteljük 50 centimé­terenként. A zavarokat általában kondenzátorral, fojtótekercs­csel, vagy ellenállással csil­lapíthatjuk. A kondenzátor­ral való szűrés elve azon alapszik, hogy a kondenzá­tor az egyenáramot nem engedi át, csak a váltakozó áramot. Ha tehát a konden­zátort a vezetékkel párhuza­mosan kötjük be, az áramkör egyenárama nem halad raj­ta keresztül a test felé, a rezgéseket azonban levezeti. A fojtótekerccsel való szű­rés lényege az, hogy a nagy önindukcióju tekercs az egyenáramot átengedi, de a zavaró rezgéseket lefojtja. Ha a kondenzátor és a fojtótekercs külön-külön ke­vésnek bizonyul, akkor együtt alkalmazzuk. Talán ennyi is elég, hogy megértsük miért recseg a tranzisztoros rádió, amikor a motort begyújtjuk. A leblok- lcolás azonban nem egyszerű munka, ezért legjobb, ha szakemberre bízzuk. motort! Hogy miért? Meg­A hűlőberendezések kezeléséről Amikor a hűtőberendezés kezeléséről beszélünk, már elöljáróban meg kell álla­pítanunk, hogy a léghűtéses berendezés kezelése sokkal egyszerűbb mint a vízhűté­sesé. Léghűtés esetén ugyanis a víz nem okoz gondot. Csak arra kell ügyelnünk, hogy a motor hűtőbordái mindig tiszták legyenek, mert a rárakódó olaj, por, sár hőszigetelő­ként hat s ezáltal a motor nagyon átmelegszik. A lég- szivattyú tengelyét időről időre lássuk el kenőanyag­gal és ellenőrizzük a ventil­látorszíj feszességét. Vízhűtéses motornál in­dulás előtt mindennap el­lenőrizzük a vízmennyiséget, de ha huzamosabb ideig erőltetjük a motort célsze­rű ezt naponta többször is megismételni. Különösen termoszifon hűtésnél fontos, hogy elegendő víz legyen a tartályban, mert egyébként megszűnik a víz áramlása és könnyen felforr. Márpedig hűtővíz felforrása üzemza­vart idézhet elő. Ha mégis megtörténik, hogy a víz fel­forr, óvatosan nyissuk fel a beöntő nyílás fedelét, ne­hogy a kicsapódó gőz bal­esetet okozzon. A hűtőrendszerbe mind­addig nem szabad vizet ön­teni, amíg a motor le nem hült, mert a hideg víz okozta hirtelen lehűlés repedéseket okozhat a felhevült motor­ban. A hűtővíz elszivárgását a hűtőrendszer csőcsatlako­zásainak és tömítéseinek meghúzásával akadályozzuk meg. Ha a vízszivattyú töm- szelencéjénél a víz csöpög, a szőri tóanyát húzzuk meg, ha pedig a tömszelence­anyát már rj;m lehet meg­húzni, csavarjuk le és szerel­jünk be új tömítést. Ha a vízszivattyún zsírzószelence van, töltsük fel zsírral és időnként húzzuk utána Ne felejtsük el ellenőrizni az ékszíj erősen kopik és megcsúszik. Ennek következ­tében az elégtelen hűtés miatt a víz felforr és a dinamó sem tölt. A szíj megfeszítéséhez rendszerint el kell mozdítani a dinamót. A szíjat időnként száraz ru­hával végig kell tisztítani. Ügyeljünk arra, hogy ékszí­jat ne érjen olaj vagy ben­zin. Ellenőrizzük, hogy az ékszíjtárcsák egy síkban fut­nak-e. A hosszú időn át üzemben tartott motor hűtőrendsze­rében vízkő rakódik le, ezt vegyi úton kell a motorból és a hűtőből eltávolítani. A vízhűtést főleg télen kezeljük gondosan, mert a hűtővíz befagyhat és a hen­gertömb megrepedhet. GYEREKEKNEK Vízszintes: 1. Jármű elengedhetetlen tar­tozéka. 6. Erősen átnedvese­dett. 11. Meglocsolja. 14. Ele­ven. 16. Egyenletes, * lapos fe­lület. 17. Szintén. 18 Tagadó­szó. 19. TZ. 20. ENG. 22. Üt- törő szervezeti egység. 23. For­dított kétjegyű mássalhangzó. 24. Megfejtendő. 26. Határo­zott névelő. 27. IUSG. 28. Megfejtendő. 30. Az Olasz Kom­munista Párt főtitkára. 33. Táp­lálja. 35. Megfejtendő. 36. E napi. 38. Gyümölcsféleség. 39. Csaknem elás!!! 40. Skoda be­tűi keverve. 42. Ősi fegyvere. 43. Megfejtendő. Függőleges: 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. Vissza: bátorkodik. 4. Lángol. 5. Megfejtendő. 6. Átmázolta (negyedik kockában két betű). 7. Zentai Ödön. 8. Vissza: a mondat legkisebb önálló értel­mes része. 9. Személyeitek. 10. Kellemes, otthonos. 12. Nik­kel vegyjele. 13. Egybe jegyez­tet. 15. Ipari rostnövény. 17. Vissza: Aranka beceneve. 19. Fordítva oszt!!! 21. Garat. 24. Színházi előadások nélkülözhe­tetlen embere, aki minden sze­replő szövegét ,,tudja.'’ 25. Bal­kezes, népiesen. 27. ősi ameri­kai nép. 29. Szállásra késztet. 31. OAL. 32. Elmesport. 34. Gyermekek fő tápláléka. 36. Tisztít. 37. E helyre. 40. For­dított kétjegyű mássalhangzó. 41. AM. Megfejtendő: Magyarországi városok: víz­szintes 24, 28, 35, 43 és függ. 5. Múlt heti megfejtés: Rövidesen indul az új tanév. Könyvjutalom: Medve Szilvia Nyíregyháza, Gálik József Nagyhalász, Séri Zsófia Tiszavasvári. Nagyjavítás NEMES NAGY ÁGNES: A húgom Haja barna, szeme kék, nincs kint minden foga még. Selypít is még egy kicsit, azt mondják rá: csorba csík. Ha én mondom: csorba csík, cini-hangon felvisít. A ruhája burett-ruha, kék, akár a levendula. Kék ruhába ül a réten, gyalogbodza zöld tövében. Bodza szárát meghúzkodja, Kisebb, mint a gyalogbodza. Nahát! Hogy ez milyen pici! Fa alatt ül — ő azt hiszi Az okos tyúkocska Van egy kis tyúkom, igen takaros, minden csöbröt, csuprot szép tisztára mos. Hogyha egy zsák lisztért a malomba jár, órába sem telik,- meg is hoz-/, már. Finom kenyeret süt, megfőzi a sört, s esténként mesél a kandalló előtt. Miért haragszik a macska az egérre ? Kosztolányi Dezső Szeptember elején c. verséből idézünk. Beküldendő sorok sorrendben: vízsz. 51, 1, függ. 11, vízsz. 26, függ. 16 és 54. Vízszintes: 11. Építőanyag. 12. Megint. 13. öreg néni. 14. Gyilkol-e? 15. Valamilyen szervezetben van. 19. Évszak. 20. Botvégek! 22. Drágakövek mérésénél hasz­nált súlyegység. 25. Részvény Társaság. 28. A mélybe. 30. Lakóépület. 31. Merész. 32. Me­netrendi rövidítés. 33. Erdélyi folyó. 35. ötven és hatszáz ró­mai számmal. 37. Tagadószó. 38. Közterület. 39. Egykori rossz emlékű országnádor. 40. Csa­padék. 42. Déli gyümölcs. 43. Állami bevétel. 44. Rajt angolul. 45. Nem fél. 46. Állóvíz. 47. Jamm. 48. Kínai hosszmérték. 49. Alá betűi keverve. 50. Vég­telenül fél! 55. Mássalhangzó kiejtve. 57. Helyhatározó név­utó. 58. Kevert lúd. 59. Éktelen nyakba való. 60. Pakol. 62. Hiányos líra. 66. Szó a „Halot­ti beszéd”-ből. 66. Gondol. 68. össze-vissza látó. 70. Vonatko­zó névmás. 72. Százhúsz hónap­ja. Függőleges: 1. Pecsét. 2. Friss. 3. Igekö­tő. 4. Felfog. 5. A munka és energia egysége. 6. Fűszer. T. Gép szélek! 8. Éneklő hang. 9. ÉNT. 10. Ritka. 17. Hegyszo­ros, melyen a Duna átfolyik. 18. Neccem. 21. Pinceszag. 22. Dunántúli hegy. 23. Sütemény. 24. Félig „termel”. 27. Pest megyei község (első kocká­ban kétjegyű mássalhangzó). 29. Bolti alkalmazott. 32. Befeje­zés. 34. Kevert tor. 36. Anya­gilag megkárosító. 38, Fájdal­mat nyugodtan elvisel. 41. Vi­gyázz rá! 42. Megosztott. 44. Madár igéje. 45. Zempléni köz­ség. 47. NDK gyártmányú te­herautó. 49. A rest. 50. Hat hó­nap. 52. Csukát 53. Gyilkolja. 56. Kisebb település. 61. Prés­házi kellék. 63. Távol-keleti fo­lyó, ...Darja. 65. ...Mail. 67. Albán pénzegység. 69. Jojó közepe. 71. Korjelző. 73. Más­salhangzó kiejtve. * A megfejtéseket legkésőbb szeptember 12-ig kell bekülde­ni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Augusztus 21-i rejtvény pályá­zatunk megfejtése: A lakosság nagy többségét képező dolgozók uralmát, a társadalmi tulaj­dont, a szocialista demokratiz­must. Nyertesek: Hárs Erzsébet, Mátékó Zsófia, dr. Pásztor Istvánné, dr. Székhelyi Jó- zsefné nyíregyházi, özv. Barkász Györgyné, Kocsár Éva és Sütő Józsefné csengeri, Darabánt Margit kántorjánosi, Kokas Sándomé és Pál Ferenc nyír­bátori kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. Régen a macska és az egér igen jó barátok vol­tak. A kis egér a kamrában lakott, egy jól elrejtett egérlyukban. A macska gyakran meglátogatta, s ilyenkor nagy-nagy lako­mát csaptak, hiszen a gaz­daasszony a kamrában tar­totta a finomabbnál fino­mabb csemegéket. A macska egy délután nagyon megéhezett. Leug­rott a kemence padkájáról, lustán nyújtózott egyet, s egy óvatlan pillanatban, amikor a háziasszony nem nézett oda, besurrant a kamrába. Hívta az egeret: — Gyere elő pajtás, na­gyon megéheztem. A kis egér kidugta fejét az egérlyukon: — Az én gyomrom is korog az éhségtől. Már be­jártam az egész kamrát, de csak egy fél kukoricasze­met találtam, az is dohos volt. Gazdaasszonyod el­dugott előlünk minden jó falatot. De várj csak! Most jutott eszembe, hogy amikor délelőtt tett-veit a kamrá­ban, kikukkantottam egy pil­lanatra az egérlyukból és láttam, hogy valamit a szekrény alá dugott. Nézzük meg, hátha valami enniva­ló... — Jó mondta a macska — csak egy hiba van. Olyan alacsony az a szek­rény, hogy alá se férek. — Hát itt vagyok én — válaszolt a kisegér, s már bújt is a szekrény alá. — Oh, micsoda finom kolbászvacsoránk lesz — kiálltott fel egy kis idő múlva. De aztán gondolt egyet. Miért osztaná meg a kolbászt a macskával. Üres a kamra, ki tudja mikor jut megint valami harapnivalóhoz. — Talál valamit? — kérdezte türelmetlenül a macska. — Semmit, az égvilágon semmit nem találtam — válaszolta a huncut kis egér. — No, akkor gyere ki a szekrény alól, máshol pró­báljunk szerencsét. Egyre éhesebb leszek... A kis egér mitsem törő­dött a macska türelmetlen­ségével, rágcsált, falatozott tovább. Kis idő múlva jó- lakottan mégiscsak előbújt. — Ne haragudj macska koma, de én úgy elfáradtam a keresgélésben, hogy már nem is vagyok éhes. Inkább lepihenek egy kicsit. Tu­dod mit? Szunyókálj egy órácskát te is, aztán majd Bár minden tégla tűzálló, a kályhák építéséhez mégis különleges égetésű téglákat használnak. A tűzhelyekben, kemencékben mindig nagy a forróság, ezért ha csak kö­zönséges téglákkal bélelnék ki őket, azok előbb-utóbb elrepednének. A tűzhelyek, kályhák fa­lát úgynevezett tűzálló vagy folytatjuk a kutatást. — Mit képzelsz? — mél­tatlankodott a macska —, csak nem fogok korgó gyo­morral dorombolni?! — Ha akarod, menj egye­dül — mondta a kis égér és elbújt az egérlyukban. Ebben a pillanatban nyilt a kamraajtó, belépett a háziasszony. Egyenesen a szekrény felé tartott, t a szekrény alól kihúzta a megrágcsált kolbászt. Lát­ta ezt a macska, s mind­járt megtudta, miért lett olyan hirtelen fáradt a cimborája. De nem ért rá töprengeni, mert a seprű- nyél már a hátán táncolt szaporán. Egyetlen egyszer volt ártatlan a macska, ak­kor is, kikapott. Mondanom sem kell, a kisegér azóta nem mer a macska szeme elé kerülni. A macska pedig órákig ül az egérlyuk előtt, hogy megbosszulja csalafinta cimboráját. más néven samott-téglákkal építik. A samott agyagból készül, csak a gyártásnál meszet és a már kiégett agyag törmelékét keverik hozzá, azonkívül égetés előtt 1600 Celsius-fokos melegben kissé megolvasztják és csak azután égetik ki. így már kibír minden tüzet, alkat más kemencék, kályhák bel­ső falának kibélelésére. így készül a samott-tégla Törd a fejed KERESZTREJTVÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents