Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-28 / 229. szám

Édesgyermek a termelőcsoport is Miért maradnak a fiatalok Nyírmeggyesen ^ A nyitott szemű tálu # Ahol nincs Jemoizsolcdás # Élnek a szekták« de,.. Három évvel ezelőtt a párt megyei végrehajtó bi­zottsága megvizsgálta a termelőszövetkezeti cso­portok helyzetét és határo­zatot hozott fejlesztésükre. A közelmúltban újra napi­renden szerepeltek a tszc^rk. Az akkori határo­zat nagy segítséget nyúj­tott szervezeti, gazdasági erősödésükben, ötven ter­melőszövetkezeti csoport gazdálkodik megyénkben, közülük negyvennyolcnak már van saját gépg, 1968- ban csupán 11 traktoruk volt, most 81 darab van. így sorolhatnánk a fel nem osztható közös vagyon gyarapodását. Akkor 3 mil­lió volt, must 25 millió és 960 holddal növekedett a közö§ gyümölcs és szőlő területe. A fejlődés azonban nem volt általános. ^hol a ha­tározat szellemében követ­kezetesen foglalkoztak a csoportokká}, oft az ered­mények nem maradtak el. Kiemelkedő példaként lehet embjteni a nagykáílői já­rást. Itt a járás vezetői minden gazdasági kezdemé­nyezést előbb politikai műm kával alapoztak meg. Pél­dául a föld aranykorona értéke utáni befizetésénél sem az adminisztratív mód­szerekkel érték el a jó eredményt. Szerintük a fel- világosító szóra még akkor is szükség van, ha valamely dolog végrehajtását alap­szabály, vagy éppen »ör­vény is előírja. Helyesen értelmezték a kállói járásban azt a tételt, hogy az egész mezőgazda­ságot egységesen kell és le­het fejleszteni. Nem kezel­ték külön a termelőszövet­kezetek és a csoportok ügyét. Azzal a céllal is erősítették a termelőszö­vetkezeteket, hogy azok hatással lesznek a tszcs-ék- re. Nem tévedtek. Ahogyan erősödtek a termelőszövet­kezetek, úgy fejlődtek a csoportok is. Természetesen ez a húzóerő nem spontán jpn létpg, mert van példa más járásokból': jó tsz szomszédjában találunk gyenge tszcs-t. Egy azon­ban biztos, ahol gyengék a termelőszövetkezetek, nem erősödnek a csoportok sem. A gépesítésben és almá­sok telepítésében kedvező volt az előrehaladás, de egyéb nagyüzemi tevékeny­ségben gyorsabban is fej­lődhettek volna a csopor­tok. A gyümölcstelepítésben sem helyes, hogy kizárólag aímatermelésre töreksze­nek. A csonthéjasok és a bogyósok kisebb befektetés- sef"rövidebb idő alatt ter­mőre fordulnak. jBzeknek a gyümölcsösöknek a Nyíregy­Kevesen tudnak dr. Erdész Sándor nyíregyházi múzeoló- gus világhíréről. Ö maga csendes és szerény munkása á Jósa András^ Múzeumnak, a néprajzi gyűjtemény kezelő­je. Csak lopva jut ideje a tudományos munkára, amely mégis ismertté tette nevét a világ számos országában. Hogyan is kezdődött? — Negyvenkilencben érett­ségiztem a nyíregyházi ke­reskedelmi iskolában. Már diák koromban észrevettem, hogy nagyon vonz minden, ami népi. Egyszer, emlék­szem, a NÉKOSZ-ban egy vetélkedőn 350 népdalt éne­keltem el, 18 éves voltam akkor. Jól értettem a c Urná­hoz is, mindig én kísértem a tanítóképzősöket, ha országos rendezvényekbe rrjentek. Ak­koriban nem gondoltam, hogy életemnek a nép mű­vészetének kutatása, feldol­gozása adja rrteg az irányt. Mit jelentett Szabolcs, az »ígéret földjét”? — t\i egyetem ut§n, — ahol Öt évig Ortutay Gyula tanítványa Voltam, — 1957- ben láttam hozzá Szabolcs mese és mondavilágának házán felépült konzervgyá­ron túl minden mennyiség­ben biztos piaca van kül­földön. Jelenleg a termeíá- szövetkezeti csoportokban az ehhez szükséges kézieró iS megvan. A málna vagy a szamóca a második év­ben már termést hoz. Á legtöbb munkát igénylő szü­retet nagyobb gyerekek ég a csökkent erejű időseb­bek is el tudják végezni. Kedvezőtlen a? előrehala­dás a szántófpldi növény- termesztésben. Ez nemcsak a közös művelésű terület hiányát jelenti, hanem a korszerűségben is igen lasr san haladnak előre. A ter­melőszövetkezetek 1965-ben holdanként 149 kilogramm műtrágyát használtak fel, a csoportok ?7 kilpt. Kevés minőségi' vetőmagot igé­nyelnek, különösen vonat­kozik eg a gabpnafgiékre, például elzárkóznak több helyen az intenzív búzafé­lék vetésétől. Az állatié; nyésztés fejlesztésének el­sősorban akadálya a közös takarmányalap hiánya. Helytelen volna olyan kö­vetelményt felállítani, hogy máról holnapra a termelő­szövetkezetekhez hasonló munkaszervezést és elosztá­si módot érjenek el. De ugyanígy helytelen az is, ahol még mindig az ala­kulás utáni állapotnál tar­tanak. A közös területen végzett munkát sem lehet mindenütt egészséges tevé­kenységnek nevezni. Van- nak csoportok, ahol az ál-' Iámtól kapott földön nap­számosokat foglalkoztatnak. Az a Ijelyes, ba a közös tevékenységben maguk a tagok vesznek részt. A végső cél a termelő- csoportoknál is az, hogy az eddiginél olcsóbban, több árut juttassanak a népgaz­daságnak- Sajnos, ezen a téren még kevesebb ered­ményről beszélhetünk. Az állami támogatást továbbra is megkapják a csoportok, de annak jobban kell pá­rosulni a szerződéskötések­kel, az árutermeléssel. Ez a viszony kölcsönös kell, hogy legyen; segít az állam, de ennek az árutermelésben kell visszatérőimé. Helyes lenne, ha a nagy­kiállói járás példája álta­lánossá válna. A termelő­szövetkezeti csoportok is részei a népgazdaságnak, éppen úgy édes gyermekek, mint a termelőszövetkeze­tek. Amilyen mértékben előrehaladnak a szocialista gazdálkodásban, az áruter­melésben, olyan mértékben jogosak ők is a támogatás­összegyűjtéséhez, a balladák lejegyzéséhez. Szabolcs való­ban gazdag „lelőhelynek” bizonyult, munkám során észrevettem, hogy az itteni hiedelmek archaikusabbak, mint az eddig ismertek, és az itteni hiedelmek párhuza­mainak nagy részét az ugor népek folklórjában találtam meg. Milyen felfedezéssel szol­gált a munkássága még, s műveit hogyan ismerte meg a világ? j — Eddig 32 tanulmányom jelent meg. Első hazai és nemzetközi sikeremet 1961- ben értem el",,’Ami Lajos sza- mpssíeg} mesemondó világ­képe” című munkámmal, melyet a Tudományos Aka­démia angol nyelven is meg­jelentetett és szinte az egész világon elterjedt. Megjelent ennek a folytatása is: „Ami Lajos kozmogóniai koncepció­ja” címmel, szintén angol nyelven. Ami Lajostól 261 népmesét gyűjtöttem, ennyi mesét a világon senki nem mondott el. Ennek az óriási meseanyagnak a tudományos elemzése több új íeliedezéa­Nyírnjeggy esnek nipcs igazi főtere. Az iskolák és a művelődési ház útka- nyarban fekszenek. Mégis, közel egy évtizede úgy is­merik a szakemberek a községet' hogy itt pezsgő művelődés folyik. Nem a külsőség szabja meg a tar­talmat, így van ez; s er­ről legjobban tanúskodik, hogy Mátészalka psak egy „ugrásnyira” van, mégsem konkurrál se mozijával, se városias jellegével. A mggy- gyesi mozi csak keskeny, korszerűtlen, jó volna már egy valódi filmszínház, de a látogatottságával nincs baj. Nyitott szemű ez a falu, rácsodálkozik mindenre, ami adni képes egyre bő­vülő ismereteihez. „Teljes“ ház Nem ritka az olyan este, amikor nem is telt, de „tel­jes” ház van itt a művelő­dési házban. Ugyanis a nagyteremben mozielőadás folyik^ hogy egy tűt sem lehet leejteni, úgy három- Szákötvén enjber szorong a vászon előtt. A kisebb, százötven személyes te­remnek még az ablakaiban is ülnek, nézik a tv-t. És az öltözőhelyiségben a szakkör prpbál. Ma már itt természetes, hogyha színházi előadás van, mindenki sötét ruhá­ban jön. Természetes, hogy a művelődési házban nincs hangoskodás. Természetes, hogy minden héten rend­szeres ifjúsági és felnőtt klubesteket rendeznek, egyi­kük kötött foglalkozással, vagyis valamilyen előadás­sal. Csak még egy doíog nem természetes: a kötet­len ifjúsági estekre nem igen jönnek el a lányok. Az a bizonyos női egyenjogúság De ennek is főként az az oka, hogy „fiús’* szórako­zásnak tgrfjájc a sakkot, s más társasjátékot. Bált pe­dig, illetve táncos esteket hez vezetett, főképpen arra, hogy a rpagyar és a mordvin mítoszok azonosak. Az álta­lam a kozmogóniára vonat­kozó kutatási módszert már nemzetközileg elfogadták, je­lenleg e szisztémával a norvég és az izraeli folklo­risták foglalkoznak. És szélesedett a kapcsola­ta külföldi intézetekkel, szaktekintélyekkel ? — Több egyetem felkeres levélben a Szovjetunióból, az USA-bób Nyugat-Kémet- országból, Izraelből, Norvé­giából — es más országokból. Tagja vagyok a Gesselschaft zur Plege der Märchengütes der europäische}} Völker-nek, az Európai Nemzetközi Tu­dományos Mesekutató Szer­vezetnek. A közelmúltba}! jelent meg az USA-beíi In­diana University folkloriszti­kai tanulmánykötetében a finnugor sárkápykpRzetgk rendszerezésével foglalkozó munkám. Barátaim rendsze­resen’ megkeresnek levélben, s kérik ki a véleményt egy­ógy szakkérdésben: a lenín- gfádi Zsirmunszkij profesz- szór, a norvég Tillhágen, dr. W. Schlechter nyugatnémet ritkári rendednek. A másik ok: a szekták. Ébbej) erezpi legjnkább, hogy van ipég mit váltpz- tatni az egyébként sokat változó falu életén. A szek­ták világnézete szerint a lánynak otthon a helye; de még a fiúnak is úgy vol­na, pe vegyenek részt yi- lági, hivságos, öncélú ' szó­rakozásokban. Ez itt már meghaladott, hiszen szín­ház, mozi, sőt táncestek egyaránt látogatottak. Az ifjúság kiköveteli az éyei- nek járó szórakozásukat. De kötetlen "klubesteken még a lányoknak nincs he­lye. — Ez a helyzet sem tart majd sokáig — mondja er­ről Szondi Sándorod, a mű­velődési ház igazgatója, az augusztus 2Q-án kitüntetett pedagógus. — Egyre mű­veltebb, szélesebb látókörű ifjúság nő fel, jó látrii őket. Ez a lelkes, fiatalasszony a kezdettői, ahogyan a ta­nítói katedrára lépett, vagyis már tizenhét éve végzi ezt a — szerinte — nagyon szép és nagyon ne­héz munkái. Recept — Már epiléknek is fa­kult — vallja erről —. hogy eleinte 'mit kellett küzdeni a részegekkel, ve­rekedőkkel. Hol van az már? A színházi estek sö­tétruhás, szépen viselkedő közönségét szívesen fogad­nák. bárhol a világon. A Dérynések azt mondják, hozzánk szívesen jönnek. Hálás bözdnség. De még a műkedvelőket is megér­téssel, jószívvel fogadják, csak jönnének. De a műked- velés — szerintem — már haldoklik. De mi még ra­gaszkodunk ehhez a hagyo­mányhoz. Évente egy da­rab nemcsak jó szórakozás, hanem jó „fejtágító” is a fiataloknak. Ha volna is recept, ho­gyan lehet elérni, hogy az ifjúság ne vágyódjon el 3 faluból, mint annyi más professzor, a göttingeni egye­tem híres fipnugor kutatója, Dqv Nóy, a Jeruzsálem! hé­beregyetem professzora és mások. A világ sok országá­ból érkeznek elismerő leve­lek, mpghfvások. Min dolgozik jelenleg? — Rövidesen kom.oly műn.; kába kezdek, a téma: a ma­gyar és finnugor kozmogónia és eredetmagyarázó mondák es mítoszok tudományos összehasonlító vizsgálata. Ez afféle kandidátusi disszertá­ció lenne. Persze nemcsak ezzel foglalkozom, a táptala­jom a megye néprajzi kincse továbbra is, aminek eddigi eredményeimet köszönhetem. Rendszeresen publikálok szaklapokban, folyóiratok­ban, nemrég jelent meg az Etnográfiában' a „Penyigei históriás ballada”, melyről örömmel mondhatom el, épp a napokban értesítettek, hogy megfilmesítik. így munkám a filmművészet segítségével fsmét visszajut a néphez, széles körbei} Is eLut a nagy- közönséghez. s így éri el tu­lajdonképpeni pélját. Dr. Erdész Sándor, a Nyír­egyházi Jósa András Múzeum tudományos főmunkatársa, a szabolcsi meseirodalom „tu. fiús” feldolgozásával, publi­kálásával önön hírnévén túl szőkébb hazánk hírét, nevét gyarapította a nagyvilágban. Páll Géza helyen, persze nehéz azt másutt alkalmazni. De itt a recept végtefen egysze­rű. Az a mondás jut az ember eszébe; megy gz, csak csinálni ke}}.. Iggn, Nyírmeggyesen csinálták, és mindent csináltak, ami §z ifjúsággal függ össze."Itt például olyan eredménnyel dicsekedhetnek, hogy az is­kolai mulasztás minimális, lemorzsolódás, igazolatlan mgl.asztás egyáltalán nin­csen. Jóni Józsefné, az igazgatóhelyettes a „mű­veit” Dunántúlról érkezett ide, s állítja, hogy amilyen nyugodt, egyenletes munka- körülmények, rendezett élei van a faluban, ara­nyért se cserélné immár vissza. A termelőszövetke­zet jó közepes', beértek a friss gyümölcsösök, jó a munkakedv, jó a tsz, iskola kapcsolata. Kiugró nagy dolgok nincsenek. A recept az az egyszerű tény, hogy itt tizenhét esztendeje kez­dődött a kjtartó mftyelofp- si munka, s a pedagógus­kar helyt állt iskolában és iskplón kívül egyaránt. Mellesleg: 3 művelődési házban zongoraoktatás is folyik, s a legújabb, hogy a könyykölpsönzést ezentúl összekötik a felnőttek klub­ja vgl. Nyírmeggyesnek nincs igazi főtere. Mintha csak az országúira tapadt volna ez a település. Mégis na­gyobb és erőteljesebb a központja, mint sok más „parkosított” nagy falunak. S ez a központ: a céltuda­tos munka a faluval, a faT luérjt, f Elkészült, s novemberben megkezdi működését Nyír­egyháza új városi rendelőin­tézete. Az intézmény megnyitásá­val külöpválaszlják a me­gyei és a városi rendelést, s ezzel jelentősen fejlődik a város egészségügyi ellátása. Közismert vo}t ugyanis a zsúfoltság okozta gond, amely a megyei, tanácsi rendelőintézetben évek óta jelentkezett, s mind a bete­gek, mind az orvosok türel­mét igénybg yptte. $ Ypi'pshadserpg gtja 14. agam alatti városi tanácsi rendelőintézet megnyitása előtt kerestük meg dr. Mos- kovíts Károlyt, a megyei ta­nács vb egészségügyi osz­tályának vezetőjét a kérdés­sel: milyen változás várható novembertől a betegellátás­ban. — A városi tanács rendelő- intézete nemcsak a külsősé­gekben lesz korszerű, ha­nem felszerelésben is. Uj tí­pusú és jólfelszerelt röntgen­gépeket kapott a napokban az intézet, amelynek üzembe ál­lításával jelentősen lerövidül a betegellátás ideje, s a röntgenteremben egyszerre két orvos is dolgozhat. Va­lamennyi'’ szakrendelés be­rendezése készen van, a fel­szerelés is jó. Sajnos a sze­mészeti és a reumatológiai rendelést egyelőre nem indít­hatjuk szakorvosok hiánya miatt. Áz ilyen betegek ellá­tása egy ideig még 3 megyéi rendelőintézetben történik. A novemberben megnyíló im tézmény a nyíregyházi bete­geken kívül ellátja — a nő és a gyermek szakrendelése­ket kivéve — a nagykállói, a nyírbátori és a tiszalöki já­rások rendelését is. — Az " új rendelőintézet megnyitásával természetesen Mé$i*2¥*és Csak egy kis plusz Egype több korszerű utat ad át a forgalomnak a Nyír­egyházi / Városgazdálkodási Vállalat. Közel másfél jpil- lig forintos költséggel új burkolatot kapott a Vasgyár utca, a Makarenko utca tel­jes felújítása pedig több, rrrnt kétmillió forintba ke­rült. A munkások sem fukar­kodtak erejükkel. amikor arról volt szó, hogy határ­idő előtt adják át a mun­kát rendel íetésüknek. A Makarenko utcánál sikerült is a határidői: tíz nappal előbbre hozni. Az írtak e}ké. szültek, azonban van egy szépséghibájuk: nem lehet őket használni. Legalábbis nem teljesen. A Yásgyár utca a két nyomtávos kiképzéssel érde­kes színfoltja városunknak. Annál bosszantóbb, hogy a Széchenyi utca sarkán ha­talmas árok tátong. Még nem végezték el a gázcsö­vek bekötésének utolsó moz_ zanatát. Alig tíz rqéfpres szakaszról van szó, de ép­pen elég ahhoz, hogy 3 gép­járművek né használfiussák zavartalanul, és főleg bale­set} veszély nélkül­Hasonló a helyzeti a Ma­karenko utcán is. Itt 3 Mó­ricz Zsigmond utcai végénél zárja el keresztbe egy árok, mely szintén a gázcsövek he}yét jelenti. Igaz, hogy 3 gázcsövek 'le­fektetése az előfe k'dolgo­zott program szerint ’ halad. Azonban egy kis plussz munkával elqre pl fejtetne végezni a viszonylag rövid szakaszokon, hogy a jármű­vek nyugodtan közlekedhes­senek a Vasgyár és a Ma­karenko utcákon. tovább nőttek szakqr-voj- problémáink is. Az Egész­ségügyi Minisztérium meg­felelő létszámot biztosított, s a városi tanács hat orvosnak juttatott Í3kást a városban, amellyel lehetővé vált, hogy a megüresedett szakorvosi állásokat betöltessük. Ezzel lehetővé y^ljk, hogy a városi rendelőintézet és a megyei inté?et is — ahol' a labora­tóriumi vezető állás épek óta betöltetlen — laboránst kap. Ezzel kapcsolatos a szakor­vosi' utánpótlás helyzete is. örömmel közlöm, kegy ez évről évre mind kevesebb gondot okoz. Megyei és járási kórházaink állandóan képez­nek szakorvosokat, akik el­láthatják a rendelőintézetben is a munkát. Az is sokat se­gít, hogy a most végzett or­vosok közül harminchármán jöttek a megyebe, s huszon- hatan Szabolcs-Szatmár kór­házaiban kapnak beosztást. Az új orvosokkal megyénk orvosi létszáma elérte %.z Ötszázhuszónkilencét. így is van még néhány betöltetlen orvosi státusz a megyében, de reméljük, hogy 1667-ben már ezeket is betöltik, s a szakorvosi ellátottság is fo­lyamatosan javul. — Addig is — fejezte be tájékoztatóját dr. Moskovits Károly — a nyíregyházi ren­delő megnyitása azt jelenti: csökken a zsúfoltság, s mind­két rendelőintézetben meg­szűnik a sorba nállás. Farkas Pál Csikós Balázs Világhíres szabolcsiak Mesekincsünk tolmácsa ? ?• (bogár) Csökken a zsúfoltság, a sorbanállás Novemberben már működik a városi rendelőintézet 1966. szeptember £«,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents