Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

Amit az új mechanizmusról tudni kell (5.) Népgazdasági mechanizmus és a vállalatok belső működése Forrásmű Moszkvából, Párizsból, Drezdából Látogatás a megyei könyvtárban Több mint egy év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy felkészüljünk az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazására. Már most meg kell kezdeniük ezt a vállalatoknak és a gyáregy­ségeknek is az előkészítést. Az új népgazdasági mecha­nizmusnak megfelelően kell kiépíteni a vállalati belső szervezetet. A gazdasági mechanizmus az országos gazdaságpoliti­ka megvalósításának esz­köze. Az új rendszerben azonban a mechanizmus nem egyszerű, passzív ki­szolgálója a gazdaságpoliti­kának, hanem aktív erővel, bizonyos önmozgássá] is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a központi gazdaság- irányítás megfelelő közgaz. daságí eszközök alkalmazá­sával, konkrét beavatkozás nélkül is képes megközelí­tően helyesen kapcsolódó magatartás, és cselekvésso­rok megindítására. Van korrigáló ereje is, vagyis a gazdasági aránytalansá­gok. feszültségek keletke­zésével egyidőben képes létrehozni azokat a ténye­zőket, amelyek ezeket fel­számolják. Csak az önmoz­gó és a korrigáló erővel bíró mechanizmus működ­het kellő hatékonysággal. Ilyen vonások hiányában gyakran kellene alkalmazni A „Ki minek a mestere” esztergályos vetélkedő me­gyei döntőjét rendezték meg szeptember 25-én Nyír­egyházán a VAGÉP és a gépjavító vállalatok esz­tergályos műhelyeiben. A tizenöt fiatal a területi esztergályos versenyek győztese volt, akik nyolcvan benevezett közül jutottak tovább. A megyei döntő elméleti és. gyakorlati részből állt. A kétórás írásbeli verseny igen komoly feladatok elé állította a versenyzőket. Nem egy feladat technikusi felkészültséget igényelt. Mindemellett mindenki idő­ben beadta a dolgozatát, ami a fiatalok komoly fel- készültségét igazolta. A gyakorlati munkaver­senyt gondos előkészületek után kezdték meg. Már a gépek beindításakor tapasz­talni lehetett, hogy idegesek a versenyzők, ez természetes is volt, hiszen mindannyian bizonyítani akartak: vá­laszt adni arra, ki a megye legjobb fiatal esztergályo­sa. A kilenctagú zsűri — élén Vitkai Elemér a KISZ a közvetlen utasításokkal való irányítást. Fontos követelmény az is, hogy a vállalati gazdálkodás szervezete alkalmazkodjék az országos mechanizmus­hoz. A vállalati szervezet és ügyrend a vállalati össz. tevékenységet átfogó rend­szer. Tartalmazza az egyes funkcionális osztályok kap­csolatait, az egyes gyáregy­ségek, üzemek és műhelyek tevékenységi viszonyát. Vol­taképpen arra való, hogy a vállalati központ akaratát a végrehajtó szervekhez, a dolgozókhoz eljuttassa ér. vényesülését biztosítsa. Ha­sonlóan a népgazdasági mechanizmushoz, a vállalati szervezet is akkor működik jól, ha a hatáskörén be­lül „félautomatikusan” ké­pes cselekvések megindítá­sára, szabályozására. A nagyvállalatokon belü] a hatásköröket és a felelőssé­get úgy célszerű meghatá­rozni, hogy a vállalati ve­zetők ne legyenek kénytele­nek minduntalan beavat­kozni a több lépcsővel lej­jebb lévő egységek, vezetők tevékenységébe. Olyan ügy­viteli, érdekeltségi, alá- és fölérendeltségi rendszerre van szükség hogy a külön­böző szintű vezetők önálló­sága a lehető legteljesebb legyen. Az új irányítási rendszer­ben a vállalatok önállósá­MB. titkára elnökletével, valamint az érdekelt válla­latok vezetőivel — igen szi­gorúan és reálisan döntött. Viráruyi Tibor a nyíregyházi Gépjavító fiatal dolgozója lett az első. ö fogja kép­viselni a megyét az esztergá­lyos verseny rövidesen meg­rendezésre kerülő országos elődöntőjén. Baksa József, Muri László a nyíregyházi VAGÉP ifjúmunkásai érték el a második és harmadik helyezést. Negyedik lett Onoffer György szintén nyíregyházi, aki az ÁMG- ben dolgozik. Az ötödik he­lyezést a mátészalkai Kiss Olivér, a hatodikat Krupa András érte el. Az első hat helyezettet a a KISZ MB. és az SZMT. külön, értékes tárgyjutalom­ban részesítette, de vala­mennyi szakmunkás kapott ajándékot, amit munkahe­lyükön vettek át a követke­ző napon. Az első négy fia­tal „A szakma ifjú meste­re” arany fokozatát, az ötö­dik, hatodik ezüst, a hetedik és nyolcadik bronz fokozatot, valamint mindannyian a KISZ MB emléklapját kap­ták. (m. m.) ga, kezdeményezési lehető­sége és felelősségvállalása megnő. Fontossá válik a vállalkozókedv és a mozgé­konyság, közvetlen kapcso­lat jön létre a vállalat és a piac között. A vállalat több anyagi erőforrással önállóan rendelkezik. így, a vállalati tevékenység jórésze is át­alakul. Szükség lesz az ed­diginél alaposabb közgazda- sági elemző munkára. a beszerzési és az értékesítési piacok kutatására, a fej­lesztő részlegek megerősíté­sére stb. Megváltozik a gyáregy­ségek és a nagyvállalati központ viszonya. A dön­tések egy része — a velük járó felelősséggel ■— alsóbb szintre kerül. Mindebből az következik, hogy a vállalat belső mű­ködése is megváltozik. Ré­gi szervezetű vállalati ap­parátussal,' régi ügyrendek­kel, avult szisztémákkal nem lehet az új követelmé­nyeknek megfelelni! Mint ahogyan az országos gaz­daságpolitika megköveteli a vele összhangban álló ér­vényesülési mechanizmust, éppen úgy a vállalati cé­lok rendszere is csak a vele összhangban álló szer­vezeti működéssel valósul­hat meg. Ennek öntevékeny előkészítésén már most időszerű gondolkodni. A megyei operatív bi- i zottság szombati ülésén a betakarítás és a szántás- vetés munkáinak gyorsítá­sáról tárgyalt. Különösen a burgonya szedése és siló- kukorica betakarítása a sürgető, hiszen az itt mu­tatkozó elmaradás gátolja a szántást és a vetést. A több mint 60 ezer holdas burgonyaterületről eddig 30 ezer holdon végezték el ezt a munkát. A cukorrépát eddig 2800 holdról takarí­tották be, s a 24 ezer hold napraforgóból 2500 holdon végezték el a beta­karítást Kukoricát 9 ezer holdon törtek. Megkezdő­dött a rizs aratása is a fehérgyarmati járásban. Gyorsítani kell közös gaz­daságainkban a talajelőké­szítést, hiszen több mint Július közepe táján tör­tént Beregen. — Hallották? Bálintné üdülni megy! — közölték egymással a nagy újságot az emberek. — Ugyan, menjen már, — hitetlenkedtek a hír hallatára a legtöbben. — Még hogy Etelka üdülni megy, méghozzá most, ilyen nagy dologidőben? A szenzációt persze nem az keltette, hogy egy kol- hozistanő — méghozzá egy köztiszteletben álló cso­portvezető — üdülni megy . A Lenin Kolhozban az ilyesmi megszokott dolog. Már szinte hagyomány lett, hogy a nyári idényben szá­mos kolhozista kap a veze­tőségtől ingyenes beutalót a kolszinói kolhozüdülőbe. De, hogy Etelka néni, ez a nyugtalan asszony, aki nélkül a kolhozban egyet­len fontos esemény, egyet­len valamire való munka • sem zajlott le, most elha­tározta magát, hogy akár rövid időre is, otthagy csa- pot-papot — az már bi­zony a beregiek számára hihetetlen volt. 1945-beri a szovjet rend­szer Bálintnénak is jutta­tott földet. Végre sajátján gazdálkodhatott. De ezzel egyidejűleg újabb gondok szakadtak rá és nem volt senkije, akivel megoszthatta volna őket. Egy alkalommal ellátoga­tott hozzá Lengyel József,1 férje régi barátja, a zsel­lérsztrájkok egyik szervező­je és vezetője. — Kérek egy izgalmas re­gényt — naponta sokszor elhangzik ez a mondat a megyei könyvtárban, vagy: — Szerelmes könyvet ké­rek ! Felszínes és igényes ké­réseket teljesítenek a könyvtár népművelői, na­ponta több százat. A ké­rés elhangzik, s a kölcsön­ző polcairól az olvasóhoz kerül a kívánt mű: szép- irodalom, vagy éppen egy vaskos szakkönyv. Az ol­vasó azonban gyakran olyan kéréssel áll a könyv­táros elé, amely azonnal nem teljesíthető. Évente a világon mintegy negyed- millió könyv és sok millió egyéb nyomtatott dokumen­tum kerül kinyomtatásra — a megyei könyvtár kölcsön­zői könyvállománya pedig csupán a tízezret haladja meg. A kérést pedig telje­síteni kell. A könyvtár szabályzata szerint ugyanis az ország bármely közmű­velődési könyvtárának be­iratkozott olvasója hozzá­juthat bármely műhöz, amely az ország, vagy a világ bármely könyvtárá­ban fellelhető. A „könyvtárközi kölcsön­zés” szolgálata behálózza az országot és az egész vi­lágot A posta gyakran kézbesít értékes, ritka könyveket néha a legkisebb falvakba is. Hajón, repülőn 200 ezer hold vetőszántási tervnek csak a felét végez­ték el. Lassan halad a mélyszántás is, eddig mind. össze 44 ezer holdon tör­tént meg. A 7300 hold őszi takarmánykeverékből 4400 holdon került földbe a mag. 10 ezer holdon ve­tettek őszi árpát megkezd­ték az őszi búza vetését, melyből 2800 holdat vetet­tek el a 93 ezer holdból. A vetőmagvakat megkapták a termelőszövetkezetek, s így nem lehet akadálya, hogy jó minőségben idejében vé­gezzék él a vetést. Több helyen megkezdték a jonatán szedését. A göngyölegellátás jó, mint­egy 6000 vagon almához szükséges ládát biztosítot­tak a tsz-ek részére. — Hogy megy a sorod? — kérdezte. — Látom, nem valami jól. — Hát nem éppen a legjobban — sóhajtott fel Bálintné. Lengyel folytatta: — összeálltunk itt a fa­luban egynéhányan, kol­hozt akarunk szervezni. Csatlakozz hozzánk, közö­sen fogunk dolgozni. Bálintnénak nem volt vi­lágos elképzelése arról, hogy mi is az a kolhoz. A lényeget azonban megértet­te: együtt, közös erővel fognak munkálkodni. És már egymagában ezt is nagy dolognak tartotta. Hi­szen ő tudja, milyen ne­héz egyedül elvergődni az életben. — Csodákat ne várj — mondta Lengyel. — Mi, kommunisták különben Sem hiszünk a csodákban. A legfontosabb megvan: a mi szovjet rendszerünk, két dolgos kezünk. Bálintné aláírta a belé­pési nyilatkozatot. Rövidesen létrejött a kolhoz, amelynek Lenin ne­vét adták. Bálintné életében eleinte mintha semmi sem válto­zott volna. Ugyanazt tet­te. amit eddig: szorgalma­san, fáradhatatlanul dolgo­zott, alig vette észre a ki­érkeznek művek a tenge­rentúlról, a világ mindén részéből. A megyei könyvtár egyik olvasója Drezdából kapott forrásmunkát kutatásaihoz, más alkalommal tejipari gép műszaki szakleírását igényelték meg külföldről egy nyíregyházi műszaki szakembernek. A Nyíregyházi „Móricz Zsigmond” Megyei Könyv­tár az idén eddig 82 könyv­tárközi kölcsönzést bonyo­lított le több mint száz olvasó, illetve könyvtári szerv kérésére. Kétszáztíz mű került ezúton az igénylőkhöz. A nyíregyházi könyvtár jobbára az Orszá­gos Pedagógiai Könyvtártól, az Országos Mezőgazdasági Könyvtártól, a Gorkij könyvtártól és a Debrece­ni Egyetemi Könyvtártól kér könyveket az olvasók igényei alapján. A közsé­gek és a járások könyvtá­rai pedig gyakran fordul­nak könyvtárközi kölcsön­zési igényükkel a megyei könyvtárhoz. A közművelődési könyv­tárak e különleges, és mégis mindenki számára elérhető szolgáltatását el­sősorban a szakdolgozatot készítő főiskolások, felső­fokú intézmények diákjai, tudományos kutatók veszik igénybe. Gyakran előfordul, hogy olyan ritka művet kér az olvasó, amelynek fellelhető­ségéről, helyéről nincs tu­domásuk a megyei könyv­tár munkatársainak. Ilyen­kor az Országos Széchenyi Könyvtár, nemzeti könyv­tárunk segítségét veszik igénybe. Az OSZK könyv­tárközi kölcsönzési osztá­lya — amennyiben vala­mely hazai közművelődési, vagy szakkönyvtárunkban megtalálható a mű — se­gít a kölcsönzés lebonyolí­tásában. Ha egyetlen ma­gyarországi könyvtár sem tartja állományában a kért könyvet, az OSZK külföld­ről is beszerzi. így olvas­hatja el, jegyzetelheti ki New York egyik könyvtá­rának könyvét az ófehértói olvasó, így juthat hozzá egy finn műhöz a nyíregyházi nyelvész, így kaphatja meg szakdolgozatához a forrás­műveket akár Moszkvából, Párizsból, vagy Szófiából a mezőgazdasági technikum hallgatója — mindössze a három forintos évi beirat­kozási díjért. rülötte végbemenő átalaku­lásokat. Csodák bizony nem vol­tak. Nem varázsigére — mint a mesében — jöttek létre az állattartási helyi­ségek, az új szőlőültetvé­nyek, nem pottyant az ég­ből a sok, jobbnál jobb gép, azok a javak, ame­lyekkel ma rendelkeznek. Mindez fáradhatatlan mun­ka eredménye. Éppen ezért Bálintné szívből örült min­den sikernek, minden kiví­vott győzelemben ott lát­ta fáradozásának gyümöl­csét. Fejlődött a kolhoz és vele együtt Bálintné is. Csoportvezető lett, a köz­ségi tanács képviselőjévé, a kolhoz vezetőségének tag­jává választották. Rövide­sen jött a nagy elismerés is: Vörös zászló érdemrend­del tüntették ki. Egyre na­gyobb távlatok tárultak fel előtte, mind távolabbra lá­tott és mindinkább megszi­lárdult benne az az érzés, amelyet azelőtt otthon, sa­ját zugában sem tapasztalt — az hogy gazdaként jár ezen a földön, hogy saját sorsának is gazdája, irányí­tója. Nyugtalan asszony Bá­lintné. Nincs a Lenin Kol­hoz hatalmas, szerteágazó gazdaságának olyan mun­Nyilvános pályázat külföldi ösztöndíjakra Az 1967—68-as tanévben a Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság; Len­gyelország, Csehszlovákia, Bulgária és Románia egye­temein és fő skoláin, továb­bá a Német Demokratikus Köz.ársaság szakiskoláiban tanulhatnak magyar ösz­töndíjasok. A Művelődés- ügyi Minisztérium nyilvá­nos pályázatot hirdetett a helyek betöltésére. A felté­teleket, a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal és az ösztöndíj odaítélésével kap­csolatos tudnivalókat a kö­zép. és felsőfokú oktaási intézmények; a fővárosban a kerületi, vidéken a me­gyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelő­désügyi osztályainak útján is­merhetik meg az érdekeltek. A nagyobb ipari üzemeket is ellátják tájékoztatókkal. A pályázók ugyanezeken a helyeken szerezhetik be a jelentkezéshez szükséges űrlapot is. A középiskolai tanulók és az érdekelt felsőoktatási in­tézmények elsőéves hallgatói oktatási intézményük; az 1965 és 1966-ban érettségi­zett dolgozó fiatalok volt középiskolájuk útján I960 november 25-ig, az 1963-ban és 1964-ben érettségizettek pedig közvetlenül a Művelő­désügyi Minisztérium nem­zetközi kapcsolatok főosztá­lyához 1966 december 3-ig nyújthatják be jelentkezé­sükét. A pályázóknak 1967 februárjának első felében a választó't szaknak megfelelő hazai egyetemen felvételi vizsgát kell tenniök. A kö­vetelményeket előre megis­merhetik a fiatalok. Az ösz­töndíjakat 1967 június 30- ig ítélik oda. Soszfaliovics ünneplése Dmitrij Sosztakovics, akit néhány hónappal ezelőtt súlyos szívroham ért. va­sárnap betegsége óta első ízben jelent meg a moszk­vai zenekedvelő közönség előtt, hogy részt vegyen a hatvanadik születésnapja alkalmából rendezett ün­nepségen. A Moszkvai Zeneakadémia nagytermében tartott ün­nepi hangverseny előtt Dmitrij Kabalevszkij zene­szerző méltatta Sosztako- vicsot, „korunk egyik leg­nagyobb zeneszerzőjének” nevezte. Az ünnepség után előadták Sosztakovics új művét, gordonkára és ze- zekarra írt hangversenyét karészlege, amelyre ne ter­jedne ki figyelme, amely ne érdekelné őt mint e nagy közösség tagját, mint Lenin nagy pártjának sor­katonáját. Mert ez az asz- szony, aki az új társada­lomban megtalálta önma­gát, és maga is az új tár­sadalom aktív építője lett, örökre összekötötte sorsát a párttal. Állandó alkotásban, lázas munkában telnek Bálintné hétköznapjai. Csoportjával kemény harcot vív a kuko­rica és a napraforgó ter­méséért. Napközben ott le­het látni hol az egyik, hol a másik részlegen — mert Bereg dombos határában hat helyen is van földje a csoportnak — segít, oktat, ha kell, buzdít. És mindig jó példával jár elől. Nem véletlen, hogy részlegén a kedvezőtlen időjárás elle­nére is szép, fejlett a kuko­rica, nagy termést igér. Gyakran kijár a fia cso­portjába. Mert Sándor tő­le vette át a dohánycsopor­tot, jól jön neki anyja gaz­dag tapasztalata. Aztán az a sok társdalmi megbízás. Haza csak este kerül, ahol üdvrivalgással fogadja a hároméves szöszke unoka, Sanyika, aki most gyak­ran van nagymamával, mert a szülők új házat építenek. Bálintné sorsa össze­forrt a Lenin Kolhozzal. Abban találta meg boldog­ságát. jövedelmező a fehér mályvagyökér GYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS! Hámozatlan föld és gyökfejmentes nyers kilogrammonként 2,— Ft. Hámozott rúd száraz kilogrammonként 11,— Ft Egyöntetű 5 m/m nagyságra aprított kockaáru száraz kilogrammonként 22,— Ft BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST AD BÁRMELY FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET! Szabolcs legfőbb fiatal esztergályosa Virányi Tibor Megkezdték a rizsaratást Lassan halad a mélyszántás Szilágyi Szabolcs oiiizomjíOf's Lusztig Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents