Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

Gyógyítás vagy kuruzslás ? Kevés olyan orvos van az országban, aki ne tudna szá­mos elriasztó példát arra, hogy házi kuruzslók, gyógyí­tással kóklerkédők hogyan juttattak halálba, vagy sú­lyos állapotba olyan bete­get. akit tudományos eszkö­zökkel meggyógyíthattak volna. Jogos a kérdés, mi az oka a kuruzslás iránti fogékony­ságnak. miért hisznek egye­sek jobban a szomszédjuk, barátjuk adta tanácsnak, mint annak amit az orvos ír elő gyógyulásuk érdeké­ben? A magyarázatnak gyökere messze nyúlik. Egészen a vallás kialakulásáig ame­lyek azt a hitet plántálták híveikbe, hogy a betegség nem földi eredetű, hanem túlvilág! erők büntetése, s a gyógyulást is csak ezek adhatják meg. Különösen a középkorban vált általános meggyőződéssé, hogy a test élettahi folyamatainak rend­ellenességeit az ördög jelen­léte okozza, s hogy akit be­tegség kínoz, azt a gonosz lélek szállta meg. S miután a papság nemcsak a telkek­nek volt a gazdája, hanem a test orvoslását is a ké­zében tartotta, eretneknek nyilvánított minden olyan gyógyítási módot, amely el­tért attól a tanítástól, hogy a betegség és a gyógyulás is. ten kezében van. Ezekben az évszázadokban nem is gyógyítottak mással mint ördögűzéssel ráolvasással; „csoda” előidézéssel, s csak nagysokára, — akkor is babonás hiedelmektől átitat­va — alakult ki a művi, s a gyógyszeres beavatkozások gyakorlata. — Ez évszázadokkal ez­előtt volt, — mondhatná er­re valaki, — de ma, az or­vostudomány jelenlegi fej­lettségi fokán, mi tartja ele­venen a kuruzslást? Nos, erre szolgál némi magyarázatul hogy a múlt század derekán, Johann pomuk Ringeis, — a mün­cheni egyetem rendes tanára még olyan elveket hirdet­hetett „keresztény-germán orvostanában”, amely sze­rint „a betegségek a bűn­beeséssel származtak a vi­lágra, mert az ember eltá­volodott az istentől”. Rin­geis, mint orvosképző tagad­ta a tapasztalati módszerek jelentőségét a mikroszkóp használatának fontosságát és egy 1866-ban írt cikkében kifejti, hogy a bonctani munka semmit sem ér. „A mesterséges gyógymód kö­vetői kihívó kísérleteikkel visszaélnek az emberi élet­tel, hiszen a betegségeket a nagy ördög démonai okoz­zák.” Kétségtelen, hogy ma már az egyházak is meghajolnak az orvostudomány fejlődé, »ének nagyszerű eredményei előtt, s távol tartják magukat attól, hogy híveik csakis az ég kegyelmétől várják a gyógyulást, vagy vakbuzgó­ságukban folyamodjanak vallásos színezetű kurúzs- láshoz. Tény azonban, hogy 1903-ban, az akkori pápa engedélyezte egy gyomorbaj elleni szentkép kibocsátá­sát amelynek lenyelés ál­tal kellett hatnia (parvas imagines charteceas BMV in aqua lique factas degiltu- ra...) A tudomány, az igazi or­voslás évszázados tapaszta­latokat, kísérletek millióit sűríti magába. Nem hisz, hanem — tud! Jobbán mint az aki, ákár jó, akár rossz hiszeműen kínálgat gyógy­szert, gyógymódot, mert „ne­ki bevált”. A kísérletezés hem a beteg hanem az or­vos, a kutató dolga. Bízzuk rá gyógyulásunkat, mert nincs olyan zseniális laikus, aki versenyre kelhet tudásukkal. Horgoljunk: Japán blúz A horgolt blúz gyöngy- fonálból két és feles horgo­lótűvel készül az ujjak tet­szés szerinti kiszaporítással. Elejét, hátát egyforfria szé­lességben horgoljuk, egészen az ujjakig. 1. sőt: Láfteszemsor egy- ráhajtásos pálcával végig behorgolva. 2. sor: 5 láncszemet egy- ráhajtásos pálcával leöltünk a 3. pálcára, 3 láncszem egy- ráhajtásos pálca az előb­bivel azonos pálcára öltve egyráhajtásos pálca a har­madik pálcára, a kettőt egyszerre fejezzük be. 3 lánc, egyráhajtásos az előzőve) azonos pálcára egy- ráhajíásos pálca a harma­dik pálcára; a kettőt egy­szerre fejezzük be, ismét- lünk. 4. sor: Ahol a második sort befejeztük, onnan 7 láncszem rövidpálca a 4. pálcára (a 7. pálca 4. pálcá­jára). 5 láncszem rövidpálca a következő negyedik pál­cára. ismétlés s végül 2 láncszemet egyráhajtásos pálcával leöltünk a második sorra, fordulunk. 5. sor: 7 láncszem után á kiinduló pontra egyráhaj- tésos pálca és a 4. pálca fö­lötti rövidpálcára is egyrá­hajtásos pálca, a kettőt egyszerre fejezzük be, 3 láncszem egyráhajtásos pál­ca az előbbi mellé, egyrá­hajtásos pálcá áz 5 láncsze­mes ívbe és a kettőt egy­szerre fejesük be, 3 lánc­szem Ismétlés. A harmadik sortól ismét- lünk, de a harmadik sor ismétléseinél á szálat min­dig el kell vágnunk és a második oldalt kezdeni, mert különben á pálcák nem lesznek színnel mindig azonös oldalon. Ha készen vágyunk az eleje két oldalát és a nyakát több soron rövidöálcával körülhorgoljuk és egyben a gomblyuk sort is kiképéz- zük, 3—6 rövidpálca fölött láncszemmel áthaladva a következő soron a léftcsze- tiiekre ismét rövidpálcát öltve. Az ujjakat is köTül- horgoljuk tetszés Szerinti Számú rövidpálea sorral. Milyen lesz a jövő laké háza? Négytagú család részére nyújt kényelmes otthont az itt közölt alaprajzú lakás. A számozás a következő: 1. lakószoba, 2. hálószoba, 3. gy emlékszoba. 4. konyha, 5. WC, 6. fürdőszoba. Erre kíváncsian kerestük fel a budafoki kísérleti la­kótelepet. ahol hazánkban először, — olyan világszín­vonalon álló lakóépületet emeltek. amely húsz-hu­szonöt év múlva lesz iga­zán általánossá. A lakás lényegében egy nagy terem, mozgatható fa­lak osztják fel szobákra, s más helyiségekre. A bejárat mellett balra. mennyezetig é-ő beépített előszobaszek­rény áll. Jobbra a fürdőszo­ba, a WC szemben a kony­ha nyílik. Az előszobafa! baloldali elején és a túlsó végén ajtó, a szülők háló­szobájába. illetve a gyerek­szobába. A két szoba között mozgatható válaszfal tet­szés szerint kisebbíthető, na- gyobbítható a szobák egyike. A hálószobában két fék­hely, két apró éjje'iszek- rény, olvasólámpákkal Szekrény alkotja a szoba bejárat felőli falát, ez rejti miagába az ágyneműt, a fe­hérneműt, a ruhákat, ugyan­ez a szekrény nyitható az élőszőbá felől is csúszó aj­tókkal. A ,,nagyszObábán” hém kell ruhásszekrény, középütt világos „Derű” falát állítot­tak fel. Ez kettéosztja a szo­bát, s két hangulatos sarok berendezését teszi lehetővé. Az egyik a társalgósarok, két fotellel, alacsony asz­tallal és kerevettel. Itt áll a televízió. A másik az ét­kezősarok.- Asztal, körülötte kárpitozott székek, felette rádió, összesen öt-Hat bűtor csupán a szoba berendezése! A lakásokat Tönké Tibor építészmérnök tervezte. Az egyik ilyen lakás szobájá­ban ülühfe hogy felmondja mit „építettek be” a laká­sokba. — Hideg-melfeg víz a fürdőszobában. Mozgatható szobafalak. Á lakás hosszá­nak megfelelő előszobaszék- rény. Ezenkívül a lakó- konyhában Villanytűzhelyet és beépített lengyel hűtő- szekrényt talál. A szobák­ban nincs parkett, ragasz­tott szürke buklészőnyeg a padló faltól falig. A szo­bákban nem a mennyezet­ről, hanem a padlóba sül­lyesztett központi konnek­torból osztható a rádió a televízió és a helyi világí­tótestek számára az áram. Az előszobában házi telefon van, amely a kapuban ál­lókkal biztosítja az össze­köttetést, s gombnyomással a lakásból nyitható a ház kapuja is — sorolja az új­donságokat Téliké Tibor. A lakások tapétásak, a konyhabútor beépített, tu­lajdonképpen az ideköltfí- zőknek fekhelyet, néhány apróbb bútordarabot kell csak hozniuk vagy vásárol­niuk ügy tűnik ideális la­kások. — Szeretnénk, ha így len. ne, de ma még nem teljes a lakótelep. A lakások Az udvariasság tűíiik fel elsőnek. Belépsz egy üzlet­be és végig kell várnod, amíg a vevők és eladók köl­csönösen egymás egészsége után érdeklődnék, Csák az­után térnek a tárgyra, a vásárlásra. Ezt mindenki ugyanis csak az ún komp­lex szolgáltatások bevezeté­sével nyújtanak majd teljes kényelmet. Mint megtudtuk, mosoda, étkezőé, gyermekfoglalkoz­tató, ABC-áruház épül a lakóházak mellé. A laká­sokban minimális a mosási lehetőség, ott a mosod.;. Nínfcs éléskamra sem, a konyha nem „nagy ebédek” elkészítésére szolgál. Ezt korszerű étkezde biztosítja. Amíg a szülők dolgoznak a gyermekekre tágas, kórszerű „foglálkóztstóban”, illetve napközi otthonban vigyáz, nak. A lakásokhoz szolgáltatás­ként jár a takarítás, s min­den ajtód műanyagkosár ta­lálható, ebbe kerül á reggel megrendelt élelmiszer. Aki itt a kísérleti lakóte­lepen él, húsz éVvel meg­előzheti kofát: körülmé­nyekben és életmódban is. kenyérrel, s kis csomaggal siet hazafelé. Olyan sikke­sen tartja, mint egy virág­csokrot Percek alatt az asz­talra varázsolja a vacsorát: könnyű, ízletes és tápláló ételeket. A divatról. Aki itt Vásá­rolni akar, annak igen jól Divatlevéti Párizs — női szemmel Virágsarok : Canna Indica Rhizomáiról (gyökérgu­móiról) szaporított hosszú tenyészidejű, melegigényes növény. Február—március­ban jó minőségű, tápdúS ker­ti földbe történik a lecsere- pezése. 18 C fokos világos helyiségben rendszeres ön­tözés mellett gyöíSán meg­indul fejlődése. Április vé­gétől kezdődő folyamatos edzés után, május második felében állandó helyére ül­tetjük. Napos, tápdús talaj­ban gyakori öntözés mellett szépen fejlődik és júliustól kezdődően a fajoktól függő színű dekoratív virágokat a fagyok beálltáig fdlyarhato- san hozza. Virágai mellett nagy felületű és a fajtól függő színű levelei is díszí­tenek. A fagyok beállta előtt Rhoizmált 10—15 ern­es szárral kiszedjük, szik­kasztjuk és fagymentes hű­vös, száraz helyen teleltet­jük. Teleltetés alatt a mez­telen csiga mint kártevő tá­madja. Kertész János műszaki vezető természetesnek tartja, senki sem türelmetlenkedik. A párizsi még akkor is udva­rias, ha káromkodik. Egyik autó beleszalad a másikba. A vezető dühösén ordíts „Az ördög vigye el magát!” — majd udvariasan hozzáfűzi ,,s il vóus piáit” (kérem). Az eső. Éneikül Párizs el sem képzelhető. És . észre sem veszik. Szitáló esőben kalap és ernyő nélkül an- dalognak, sarukban tipegnek a nők. Ha elered az eső, akkor ülnek ki az eresz alá, a kávéház teraszán. Elgon­dolkodtam rajta, vajon az örökös eső miatt van Pá­rizsban ennyi kis kávéház, flVág jr azért keletkeztek, mert olyan esős az idő? Mikor alszanak itt az em­berek? Á lakásommal szem. ben lévő kis gyümölcsárus még jóval éjfél után is vi­dáman árulta portékáját, és nem tudtam olyan korán kelni, hogy ne nyitott üzle­tére nézzek. A többiek ugyanígy. Rejtély.. Vagy méginkább: küzdelem a megélhetésért. Kirakatok. Nem az ék­szer. szőrme, vagy divat­kirakatokról szólok, hiszen ezeket más nagy városban is megcsodálhatja az ember. Hanem a fűszer és csemege- üzléték kirakatáról. Á legel­dugottabb kis utcákban is ugyanazokat az ínycsiklan- | dozó salátákat, tehgeri álla. | tokát, hideg felvágott félé­két látni, mint a belváros­ban. Esténként a párizsi nő i a. jellegzetes hosszú, fehér | kell ismernie a helyzetet. Mert azt a holmit, amiért az előkelő negyedben olyan sokat kértek, és amiről a jámbor külföldi azt hiszi, hogy extramodeil, pár lé­péssel odébb, féláron lelheti fel az áruházban. És ha nem rest, akkor kimegy a kül­városba és ugyanazt meg­kapja negyedáron. Ám a párizsi nő még 6tt sem veszi meg. Hangyaszorga­lommal járja végig a kiáru­sításokat — ezek itt rend­szeresek —, amíg kedvere való szép és olcsó maradék­ra lel, amit saját maga varr még. Mert a párizsi nő; született varfótehetség. Ezért olyan sikkesek és divatosak. Legjobban a frizurájukat irigyeltem. Lehet szél és eső, a párizsi nő mindig jól-, fésült. Pedig fodrászhoz nemigen járnak, mert olyan drága, hogy csak a tehető­sek engedhetik meg. Egyik nap azután az áruházban megoldódott a rejtély. Ott próbálgatták a hajbetéteket, — a megszólalásig éléThü műanyag parókákat — amit néhány ügyes mozdulattal hajúkra tűznek, és kész a gyönyörű frizura. És ez mindig diVatös, nem úgy, mint a kalap... 1966. szeptember 25.

Next

/
Thumbnails
Contents