Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-18 / 221. szám
Cseres Tibor és Kovács András nemzetközt díjat nyert magyar filmje HIDEQ NAPOK 1942 január — Újvidék ijíjjj A rettenetes három nap története és a magyar múlt drámája Vége á filmnek. A nézők *űig akarnak mozdulni, döbbent a csend. Az arcok- kon leolvasható a film él* menye, — amely egyúttal vélemény is a Hideg napok című új, díjnyertes filmünkről. Mélyen elgondolkodva indulnak az emberek haza, láttak egy drámai történetet a múltból, 1942- ből, mégis úgy érzik, a film alkotója, Kovács András nemcsak a múltról beszélt, illetve beszéltetett, hanem a jelenről is. A Hideg napok először könyv diákjában került a nyilvánosság elé. Cseres Tibor regénye az 1942 januárjában lezajlott újvidék' vérengzésről rajzol hiteles képet." Ez a mű — mondhatnánk — egy történelmi adósság törlesztése* is. Irodalmi eszközökkel, dokumentumszerű hitelességgel, kegyetlen őszinteséggel néz szembe a magyar fasizmus egyik legvérengzőbb cselekedetével. De nemcsak ezt teszi a regény: ....a Hideg napok mai téma, a legmaibb, a személyes felelősség drámája. Szituációi könnyen behelyettesíthetők. Tetszett az ábrázolás érdekessége is, a kegyetlen objektivitás. Az, hogy a fasizmus ábrázolásának újfajta megközelítése. Hogy fel meri tenni a kérdést: mi az, hogy fasiszta?” így beszél a film forgatókönyvének írója, rendezője, Kovács András, akinek emberi és művészi mentalitását a Nehéz emberek című filmből ismerhettük meg. S amit a filmkockák elmondanak, az egyenes folytatása Kovács András vallomásának. Olyan egyetemes mondanivaló bontakozik ki a filmtörténetben, amely méltán váltott ki elismerést a Karlovy-Vary-i nemzetközi filmfesztivál zsűri tagjaiból. Embertelenségről szól a film. Amit látunk, mégis emberi, szinte hétköznapi. Emberi sorsok, jellemek kerülnek röntgengép alá. A film valójában nem arról szól, mi történt 1942 januárjában Újvidéken, hanem arról; négy börtönbe zárt ember hogyan próbál szabadulni a felelősségérzettől. A jelenetek zöme a fehérre meszelt börtönfalak között játszódik. Kevés a látványos jelenet, visszaemlékező képek elevenítenek fel csupán egy-egy epizódot. Mégis árnyalt kontúrokkal rajzolódnak ki az alakok, Büky tragédiája, melynek okozója ö maga. kát inni a kadarkából. Beszélgettünk, telt az idő. Amikor a tányérokat félretoltuk Fülöp szivart vett elő a konyhaszekrény fiókjából. Kínálta: — Dózsa. Néha ráfüstölök, így ünnepkor, vagy ha társaságban vagyok. Nem akartunk szivarozni, de Géza Hiedelemből vett egyet, kékes füst szállt a fejünk felett; koccintgat- tunk, jó hangulat kerekedett. Az asszony az asztal sarkánál ült, megbontotta fején a kendőt, ölbe ejtett kézzel hallgatott, mosolygott, figyelte a férfiak beszédét. Süteményt tett az asztalra, de inkább a bor mellett maradtunk. Elszaladt az idő. — Kár, hogy elmennek —* mondta az asszony, amikor Géza megnézte az óráját. — Nagy kár. Holnap libát sütök, káposztával, krumplival. Búcsúkor így szokás. Mi ketten nem sokat eszünk már. A gyerekek szétszéledtek, az egyik Pesten van, műszerész, a másik meg Miskolcon, oda ment férjhez, egy tanár vette el. Nyaranta hazalátogatnak, de máskor nem igen. Magunk vagyunk, így aztán nem is ünnep az ünnep... — Hiszen jól van — intetA fehér börtöncellában kibomlik minden, ami jellemzője volt a hideg napoknak, amikor a fehér Duna jege, a „strand” ártatlan emberek százait nyelte el. Ennek a szörnyűségnek voltak részesei a cellában együvézártak. Álhazafias szólamok, gyűlöletre izzító, megtorlást követelő parancsok és a szereplők tulajdon emberi gyengéi, gyávaság, közöny, elvadulás. — az uralkodó jellemvonások felülkereke dése juttatta őket az embertelenség hordáiba. Felelősségük nem azonos a tragédiáért, de abban, hogy mindegyikük menekülni igyekszik a lelkiismereti problémáktól — azonosak. A film alkotói éppen ezt ragadják meg, bebizonyítva, hogy nem lehet elmenekülni, nem lehet felmentés, mert a kollektív felelősségen belül létezik egyéni felelősség is A film ezzel azt is bizonyítja, hogy a fasizmus az emberben meglévő embertelenséget, gyávaságot, kegyetlenséget hozza felszínre. A Hideg napok nem ítél könnyelműen, de nem is ad felmentést. Eleinte az az érzése a nézőnek, hogy ezek a börtönben sorsukat előadó bűnösök — nem is bűnösök tulajdonképpen. Büky százados egyéniségében a kemény, katonás vonások mellett humanizmust, mély emberi érzelmeket is felfedezhetünk. Ö nem akar belesodródni a zűrzavarba, úgy tűnik, állva akar maradni, küzd, de ereje kevés ahhoz, hogy bírja a körülötte összekuszálódott helyzet kényszerítő szelét. Családja is áldozatává válik a vérengzéseknek. A zászlós hazafias felbuzdulása is alábbhagy, amikor tanúja lesz az ártatlan emberek tömeges lemészárlásának. A hajónagy is szinte véletlenül sodródik a kavargó, tajtékzó cselekményfolyamatba. A kivégzésre rendelt katona pedig „csak” tanúja az eseményeknek. Ilyen nézőpontról ezek a vétkesek áldozatok is lehetnének. A film azonban nem oldja fel a kötelékeket — anélkül, hogy a számos összetevőből kivenné a szereplőket — elutasítja felmentésüket. Kimondja: ezek az emberek vétkesek, egy nagyobb méretű embertelenség, egy tömeges fasisztamerénylet aktív, passzív, vagy néma cinkosai. Ki-ki helyzete, jelleme és szituációja szerint. Semmi nem mentesíti őket te le Fülöp az asszonyt. — Van nekik elég dolguk. —• Attól még eljöhetnének... — Úgy is jönnek, ha tudnak. — Bánk nézett: — Rendes gyerekek, a feleségem még befeketítené itt őket, hogy ránk se néznek soha. Dehát maguk is tudják, hogy van az. Mindenki fut a dolga után... Igyunk még egy pohárral, áldomásnak. Amikor megköszöntük a vacsorát, mindketten megfogadtatták velünk, hogy eljövünk újra. — Bármikor —, mondta Fülöp. — És hozzák el a feleségeiket is. A kisházban ellakhatnak. Átkísért bennünket a szállásunkra, az ajtóban várt ránk, amíg felöltöztünk. Odabenn Miklós félrevont. — Idefigyelj —, mondta. — Nem fogadhatjuk el ingyen ezt a vacsorát. — Ugyan már —, mondtam. Szóltam Gézának is, hogy mit akar Miklós. — Nem tudom —, felelte Géza. — Nem tudom... — Hát akkor mégegyszer — mondtam Fülöpnek az ajtónál —, köszönjük szépen a lakomát. — Lakomát?! — nevetett Fülöp. — Az a fő, hogy az egyéni felelősség alól, még akkor sem, ha a tragédia őket sem hagyta érintetlen. Semmit, vagy nagyon keveset tettek ahhoz, hogy tragikus hősökké váljanak. Puritán egyszerűség jellemzi a Hideg napokat. A film alkotói, szereplői felfedezték, hogy a legizgalmasabb, leglátványosabb kép, „jelenet” az emberi arc, annak leheletfinom rezdülése, a gondolkodás, a lelki- állapot ábrázolása. S erre elegendő egy fehér börtöncella is, melynek fehérsége szimbolikus kapcsolatot tart a Duna fehér jegével, a bűnös tett színhelyével. Nem érezzük szűknek a börtöncellát, sem pedig von. tatottnak, egysíkúnak az ismétlődő monológokat. A külső jelenetek szervesen kapcsolódnak a belsőkhöz, nem szakítják meg a folytonosságot. Kevés véres képet látunk a szó naturalista értelmében, de amit látunk. szinte örökre belénk vésődnek. A magyar filmgyártásnak ez az érett alkotása kiváló művészek játékával és újszerű operatőri munkával válik lenyűgözővé. Latir.o- vits Zoltán, Büky százados megszemélyesítője szuggesz- tív alakítást nyújt. Darvas Iván, Szirtes Ádám, ' Bara Margit, Szilágyi Tibor és az epizódszerepekben játszó Vass Éva, Horváth Teri, Benkő Gyula, Avar István szintén művészetük gazdag színeit érzékeltetik velünk. Szécsényi Ferenc operatőri munkája a figurák lélektani ábrázolásában éri el csúcspontját, legfőbb tanulmánynak tekintve ez- emberi arcot. A Hideg napokról nem könnyű tárgyilagossággal szólni. Feszültség van ebben a filmben, amely átterjed a nézőkre. Szembesít ez a film, mint Kovács András mondja: „Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az emberből még nem tiint el az állat. És — bizonyos megfelelő körülmények között, bizonyos megfelelő állati tulajdonságok — felszabadulhatnak. Gondoljunk csak a második világháború óta is a gyarmati háborúkra, Vietnamra, stb. Az emberré válás folyamata még nem fejeződött be...” Ezt a folyamatot igyekszik szolgálni a Hideg napok című film. ízlett és jól éreztük magúra kát — Ezt pedig —, szólt hirtelen Miklós, és egy összehajtogatott ötven forintost nyújtott át az öregnek —, ezt pedig fogadja el. Igazán annyit ettünk, ittunk. Fülöp hátrahökölt: — Hogy tetszik képzelni?! — Hát... dadogta Miklós, — nem kívánhatjuk igyen. Géza gyorsan elfordult, én a csomagommal bajlódtam. Nem akartam odanézni. — Istenem — mondta kétségbeesetten Fülöp —, én hívtam meg magukat.., Ne tessék már... Miklós dadogott még valamit, aztán zavartan zsebre gyűrte a pénzt. Elviselhetetlen csend támadt. — Hát akkor menjünk —, szólt Géza. Megfogtuk a csomagokat. Fülöp némán baktatott utánunk. A kapuban szótlanul kezet nyújtott. — Igazán nagyon kedves volt —, mondtam neki. — eljövünk megint... — Szívesen várjuk, — bólintott szomorúan. Úgy érezte, semmibe vettük. Otthagytuk. Nem hallottuk, hogy bement volna a házba. Páll Géza Képzőművészeink vázlatkönyvéből Hatezer előadás, 330 000 hallgató ismeretterjesztésünk eredményei, feladatai Az ismeretterjesztő tevékenységet vizsgálta legutóbbi ülésén a megyei népművelési tanács. Megállapította, hogy a lezárult népművelési év az ismeretterjesztésben is újabb sikereket hozott. Bár a statisztikai adatok az elmúlt évekhez képest nem mutatnak különösebb változást, mégis tapasztalható a fejlődés, mert lényegesen többen ve1- tek részt mezőgazdasági szakmunkásképző, vagy azt előkészítő tanfolyamokon, továbbá a szervezett formák között működő akadémiákon, szakkörökön, vagy más, ismereteket nyújtó rendezvényeken. Ugyanakkor a jól megválasztott, a községek, vagy üzemek termelési adottságait is figyelembe vevő előadások jól segítették a lakosság politikai, szakmai és általános műveltségének emelését. Az 1965—66-os népművelési évben kevés híján 6000 előadást tartottak a megyében 330 000 hallgató előtt. Figyelemre méltó, hogy az ismeretterjesEtésben évről évre nagyobb szerep jut a szemléltetésnek. Ma már 1000 kisíilm áll az előadók rendelkezésére, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a lehetőséget jól ki is használják, hiszen az elhangzott előadások egynegyed részét filmvetítés kísérte, Nyíregyházán és a fehérgyarmati járásban ettől is jobb az arány. Az előbbi helyen az előadások 41, utóbbin 33 százalékát kötötték össze filmvetítéssel. Érdemes még megjegyezni, hogy megyénk az előadások számát és látogatottságát tekintve országosan a második helyen áll. Az előadásoknak 51,5 százaléka foglalkozott társadalomtudományi, 48,5 százaléka természettudományi kérdésekkel. A természettudományi előadások aránya ma. gasabb az országosnál, ezt azonban indokolja megyénk mezőgazdasági jellege és a lakosságnak a mezőgazdaságban való foglalkoztatása. Az agronómiái előadások és látogatottsága terén országosan első a megye. A társadalomtudományi témák közül igen alacsony volt a filozófiai előadások száma, mindössze 139. Pedig nagy szerepük van a tudatformálásban, a szocialista ember kialakításában. Ezért a jövőben fokozottabb figyelmet fordítanak erre a területre. Jó eredményekkel járt a jogi ismeretterjesztés. Sikeresek voltak azok áz előadások, amelyek az ideológiai irányelvek ismertetésével foglalkoztak. Ezek közül is külön említést érdemel „A vezetés elvi és módszertani kérdései”, „A t.sz-ck fejlesztésének népgazdasági kapcsolatai”, „A tsz-ek működésének jogi kérdései” sorozat. Népszerűek voltak az egészségügyi előadások. Ezeket a rendezvényeket szívesen látogatták, s akik részt vettek rajta, jól hasznosították mindennapi munkájukban. Az ismeretterjesztésben elért újabb siker valameny- nyi érdekelt szerv együttes munkájának az eredménye. Szervezésében, irányításában és a végrehajtásban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat feladatához híven, jól végezte munkáját. Az elhangzott előadásoknak több, mint kétharmadában működött közre. Elsősorban a szervezett formák : akadémiák, szabad- egyetemek kialakításában jeleskedett. 139 akadémia 147 tagozata zárta eredményesen az évet. Nyolc tudományág területén indult szabadegyetem 12 tagozattal. Sikeresek voltak azok a törekvések, amelyek a 250 órás mezőgazdasági szakmunkás előkészítő tanfolyamok szervezését tűzték célul. A 18 előkészítő tanfolyamon majdnem 400 hallgató tett vizsgát. A jövőben jobb szervező munkát igényel az idegennyelvű tanfolyamok számának növelése. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az üzemi ismeret- terjesztéshez nyújtott hathatós támogatást. 44 üzemi bizottság kötött szerződést a TIT-tel előadássorozatokra Több esztendei sikertelen próbálkozás után tavaly indult először II gépjavító állomáson műszaki akadémia és Záhonyban eredményes kísérletezések voltak a bejáró dolgozók ismereteinek bővítésére. A MTESZ a műszaki klub létrehozásáA vajai vÄ'-müzenmban sálból rendeztek kiállítást. val jól tömörítette az értelmiségi dolgozókat. Testületi előadásokon, ankétokon ismerteti tagjaival a tudományágak legújabb eretímé. hyeit. Megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését a szomszédos országokkal. Nőtt a klubok szerepe az ismeretterjesztésben. Ezeket a lehetőségeket legjobban a KISZ használta ki. Á klubfoglalkozásokon adtak helyet a szakmai és világnézeti vitáknak. Működött néhány ifjúsági akadémia ts. Ezeknek azonban még sem a száitia. sem a látogatottsága nem kielégítő. A műit évben újabb tanyai településekre terjesztették ki az ismeretterjesztést. így most már ezek száma 55-re emelkedett. Különösen a nag.v- kállói és tiszalökl járásban értek el figyelemre méltó eredményt. Jó példát mutatott a Kállósemjéni megyei Növényvédő Állomás. Szakemberei rendszeres ismeretterjesztő tevékenységet fejtettek ki. Feladatként.jelentkezik az ismeretterjesztés hatókörének bővítése, főként a parasztság, ezer.belül a tanyák lakói, a nők a fiatalok es szocialista brigádok tagjai közül. Különösen a szakismeretekét nyújtó előadások, háziipari, közhasznú tanfolyamok, tanyanapok szervezésére fordítanak nagy gondot. Segítségre várnak a szakmai klubok, kiállítások, a szabadegyetemek. Folyamatosan kell munkálkodni a szocialista hazafiság és az internacionalizmus eszméinek alapozásán, s nagyobb figyelmet szentelni a honvédelmi nevelésnek Szinte elsőrendű feladatként jelentkezik a falusi ifjúság művelődésének, kulturális nevelésének, szórakozásának biztosítása. Hódi László mai képzőművészek afkoé&> Hammel József felv. „Örökösföld” Soltész Albert rajza.
