Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Cseres Tibor és Kovács András nemzetközt díjat nyert magyar filmje HIDEQ NAPOK 1942 január — Újvidék ijíjjj A rettenetes három nap története és a magyar múlt drámája Vége á filmnek. A nézők *űig akarnak mozdulni, döbbent a csend. Az arcok- kon leolvasható a film él* menye, — amely egyúttal vélemény is a Hideg napok című új, díjnyertes fil­münkről. Mélyen elgondol­kodva indulnak az emberek haza, láttak egy drámai történetet a múltból, 1942- ből, mégis úgy érzik, a film alkotója, Kovács András nemcsak a múltról beszélt, illetve beszéltetett, hanem a jelenről is. A Hideg napok először könyv diákjában került a nyilvánosság elé. Cseres Ti­bor regénye az 1942 ja­nuárjában lezajlott újvidék' vérengzésről rajzol hiteles képet." Ez a mű — mond­hatnánk — egy történelmi adósság törlesztése* is. Iro­dalmi eszközökkel, doku­mentumszerű hitelességgel, kegyetlen őszinteséggel néz szembe a magyar fasizmus egyik legvérengzőbb csele­kedetével. De nemcsak ezt teszi a regény: ....a Hideg napok mai téma, a leg­maibb, a személyes felelős­ség drámája. Szituációi könnyen behelyettesíthetők. Tetszett az ábrázolás érde­kessége is, a kegyetlen ob­jektivitás. Az, hogy a fasiz­mus ábrázolásának újfajta megközelítése. Hogy fel meri tenni a kérdést: mi az, hogy fasiszta?” így beszél a film forgatókönyvének írója, ren­dezője, Kovács András, aki­nek emberi és művészi mentalitását a Nehéz embe­rek című filmből ismerhet­tük meg. S amit a filmkockák el­mondanak, az egyenes foly­tatása Kovács András val­lomásának. Olyan egyetemes mondanivaló bontakozik ki a filmtörténetben, amely méltán váltott ki elismerést a Karlovy-Vary-i nemzetkö­zi filmfesztivál zsűri tagjai­ból. Embertelenségről szól a film. Amit látunk, mégis emberi, szinte hétköznapi. Emberi sorsok, jellemek ke­rülnek röntgengép alá. A film valójában nem arról szól, mi történt 1942 ja­nuárjában Újvidéken, ha­nem arról; négy börtönbe zárt ember hogyan próbál szabadulni a felelősségérzet­től. A jelenetek zöme a fehérre meszelt börtönfalak között játszódik. Kevés a látványos jelenet, visszaem­lékező képek elevenítenek fel csupán egy-egy epizó­dot. Mégis árnyalt kontú­rokkal rajzolódnak ki az alakok, Büky tragédiája, melynek okozója ö maga. kát inni a kadarkából. Be­szélgettünk, telt az idő. Amikor a tányérokat félre­toltuk Fülöp szivart vett elő a konyhaszekrény fi­ókjából. Kínálta: — Dózsa. Néha ráfüstölök, így ünnepkor, vagy ha tár­saságban vagyok. Nem akartunk szivarozni, de Géza Hiedelemből vett egyet, kékes füst szállt a fejünk felett; koccintgat- tunk, jó hangulat kerekedett. Az asszony az asztal sar­kánál ült, megbontotta fe­jén a kendőt, ölbe ejtett kéz­zel hallgatott, mosolygott, figyelte a férfiak beszédét. Süteményt tett az asztal­ra, de inkább a bor mel­lett maradtunk. Elszaladt az idő. — Kár, hogy elmennek —* mondta az asszony, amikor Géza megnézte az óráját. — Nagy kár. Holnap libát sütök, káposztával, krumpli­val. Búcsúkor így szokás. Mi ketten nem sokat eszünk már. A gyerekek szétszéled­tek, az egyik Pesten van, műszerész, a másik meg Miskolcon, oda ment férj­hez, egy tanár vette el. Nyaranta hazalátogatnak, de máskor nem igen. Magunk vagyunk, így aztán nem is ünnep az ünnep... — Hiszen jól van — intet­A fehér börtöncellában ki­bomlik minden, ami jellem­zője volt a hideg napoknak, amikor a fehér Duna jege, a „strand” ártatlan emberek százait nyelte el. Ennek a szörnyűségnek voltak része­sei a cellában együvézártak. Álhazafias szólamok, gyű­löletre izzító, megtorlást követelő parancsok és a szereplők tulajdon emberi gyengéi, gyávaság, közöny, elvadulás. — az uralkodó jellemvonások felülkereke dése juttatta őket az ember­telenség hordáiba. Felelős­ségük nem azonos a tragé­diáért, de abban, hogy mindegyikük menekülni igyekszik a lelkiismereti problémáktól — azonosak. A film alkotói éppen ezt ragadják meg, bebizonyítva, hogy nem lehet elmenekül­ni, nem lehet felmentés, mert a kollektív felelőssé­gen belül létezik egyéni fe­lelősség is A film ezzel azt is bizonyítja, hogy a fasiz­mus az emberben meglévő embertelenséget, gyávaságot, kegyetlenséget hozza felszín­re. A Hideg napok nem ítél könnyelműen, de nem is ad felmentést. Eleinte az az érzése a nézőnek, hogy ezek a börtönben sorsukat elő­adó bűnösök — nem is bű­nösök tulajdonképpen. Büky százados egyéniségében a kemény, katonás vonások mellett humanizmust, mély emberi érzelmeket is felfe­dezhetünk. Ö nem akar be­lesodródni a zűrzavarba, úgy tűnik, állva akar ma­radni, küzd, de ereje kevés ahhoz, hogy bírja a körü­lötte összekuszálódott hely­zet kényszerítő szelét. Csa­ládja is áldozatává válik a vérengzéseknek. A zászlós hazafias felbuzdulása is alábbhagy, amikor tanúja lesz az ártatlan emberek tömeges lemészárlásának. A hajónagy is szinte véletlenül sodródik a kavargó, tajtékzó cselekményfolyamatba. A kivégzésre rendelt katona pedig „csak” tanúja az eseményeknek. Ilyen néző­pontról ezek a vétkesek ál­dozatok is lehetnének. A film azonban nem oldja fel a kötelékeket — anélkül, hogy a számos összetevőből kivenné a szereplőket — el­utasítja felmentésüket. Ki­mondja: ezek az emberek vétkesek, egy nagyobb mé­retű embertelenség, egy tö­meges fasisztamerénylet ak­tív, passzív, vagy néma cin­kosai. Ki-ki helyzete, jelle­me és szituációja szerint. Semmi nem mentesíti őket te le Fülöp az asszonyt. — Van nekik elég dolguk. —• Attól még eljöhetné­nek... — Úgy is jönnek, ha tud­nak. — Bánk nézett: — Rendes gyerekek, a felesé­gem még befeketítené itt őket, hogy ránk se néznek soha. Dehát maguk is tud­ják, hogy van az. Mindenki fut a dolga után... Igyunk még egy pohárral, áldomás­nak. Amikor megköszöntük a vacsorát, mindketten meg­fogadtatták velünk, hogy el­jövünk újra. — Bármikor —, mondta Fülöp. — És hozzák el a feleségeiket is. A kisház­ban ellakhatnak. Átkísért bennünket a szállásunkra, az ajtóban várt ránk, amíg felöltöz­tünk. Odabenn Miklós fél­revont. — Idefigyelj —, mondta. — Nem fogadhatjuk el in­gyen ezt a vacsorát. — Ugyan már —, mond­tam. Szóltam Gézának is, hogy mit akar Miklós. — Nem tudom —, felelte Géza. — Nem tudom... — Hát akkor mégegyszer — mondtam Fülöpnek az ajtónál —, köszönjük szé­pen a lakomát. — Lakomát?! — neve­tett Fülöp. — Az a fő, hogy az egyéni felelősség alól, még akkor sem, ha a tra­gédia őket sem hagyta érin­tetlen. Semmit, vagy na­gyon keveset tettek ahhoz, hogy tragikus hősökké vál­janak. Puritán egyszerűség jel­lemzi a Hideg napokat. A film alkotói, szereplői fel­fedezték, hogy a legizgalma­sabb, leglátványosabb kép, „jelenet” az emberi arc, annak leheletfinom rezdülé­se, a gondolkodás, a lelki- állapot ábrázolása. S erre elegendő egy fehér börtön­cella is, melynek fehérsége szimbolikus kapcsolatot tart a Duna fehér jegével, a bű­nös tett színhelyével. Nem érezzük szűknek a börtöncellát, sem pedig von. tatottnak, egysíkúnak az ismétlődő monológokat. A külső jelenetek szervesen kapcsolódnak a belsőkhöz, nem szakítják meg a foly­tonosságot. Kevés véres képet látunk a szó natura­lista értelmében, de amit lá­tunk. szinte örökre belénk vésődnek. A magyar filmgyártásnak ez az érett alkotása kiváló művészek játékával és új­szerű operatőri munkával válik lenyűgözővé. Latir.o- vits Zoltán, Büky százados megszemélyesítője szuggesz- tív alakítást nyújt. Darvas Iván, Szirtes Ádám, ' Bara Margit, Szilágyi Tibor és az epizódszerepekben játszó Vass Éva, Horváth Teri, Benkő Gyula, Avar István szintén művészetük gazdag színeit érzékeltetik velünk. Szécsényi Ferenc opera­tőri munkája a figurák lé­lektani ábrázolásában éri el csúcspontját, legfőbb tanul­mánynak tekintve ez- embe­ri arcot. A Hideg napokról nem könnyű tárgyilagossággal szólni. Feszültség van ebben a filmben, amely átterjed a nézőkre. Szembesít ez a film, mint Kovács András mondja: „Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az emberből még nem tiint el az állat. És — bizonyos megfelelő körülmények kö­zött, bizonyos megfelelő ál­lati tulajdonságok — fel­szabadulhatnak. Gondoljunk csak a második világháború óta is a gyarmati háborúk­ra, Vietnamra, stb. Az em­berré válás folyamata még nem fejeződött be...” Ezt a folyamatot igyek­szik szolgálni a Hideg na­pok című film. ízlett és jól éreztük magúra kát — Ezt pedig —, szólt hir­telen Miklós, és egy össze­hajtogatott ötven forintost nyújtott át az öregnek —, ezt pedig fogadja el. Iga­zán annyit ettünk, ittunk. Fülöp hátrahökölt: — Hogy tetszik képzelni?! — Hát... dadogta Miklós, — nem kívánhatjuk igyen. Géza gyorsan elfordult, én a csomagommal bajlód­tam. Nem akartam odanéz­ni. — Istenem — mondta két­ségbeesetten Fülöp —, én hívtam meg magukat.., Ne tessék már... Miklós dadogott még vala­mit, aztán zavartan zsebre gyűrte a pénzt. Elviselhetet­len csend támadt. — Hát akkor menjünk —, szólt Géza. Megfogtuk a csomagokat. Fülöp némán baktatott utánunk. A kapu­ban szótlanul kezet nyúj­tott. — Igazán nagyon kedves volt —, mondtam neki. — eljövünk megint... — Szívesen várjuk, — bó­lintott szomorúan. Úgy érez­te, semmibe vettük. Otthagytuk. Nem hallottuk, hogy bement volna a ház­ba. Páll Géza Képzőművészeink vázlatkönyvéből Hatezer előadás, 330 000 hallgató ismeretterjesztésünk eredményei, feladatai Az ismeretterjesztő tevé­kenységet vizsgálta legutób­bi ülésén a megyei népmű­velési tanács. Megállapítot­ta, hogy a lezárult népmű­velési év az ismeretterjesz­tésben is újabb sikereket hozott. Bár a statisztikai adatok az elmúlt évekhez képest nem mutatnak kü­lönösebb változást, mégis tapasztalható a fejlődés, mert lényegesen többen ve1- tek részt mezőgazdasági szakmunkásképző, vagy azt előkészítő tanfolyamokon, to­vábbá a szervezett formák között működő akadémiá­kon, szakkörökön, vagy más, ismereteket nyújtó rendez­vényeken. Ugyanakkor a jól megválasztott, a községek, vagy üzemek termelési adottságait is figyelembe vevő előadások jól segítették a lakosság politikai, szakmai és általános műveltségének emelését. Az 1965—66-os népműve­lési évben kevés híján 6000 előadást tartottak a megyé­ben 330 000 hallgató előtt. Figyelemre méltó, hogy az ismeretterjesEtésben évről évre nagyobb szerep jut a szemléltetésnek. Ma már 1000 kisíilm áll az előadók rendelkezésére, s a tapasz­talatok azt mutatják, hogy ezt a lehetőséget jól ki is használják, hiszen az el­hangzott előadások egyne­gyed részét filmvetítés kí­sérte, Nyíregyházán és a fehérgyarmati járásban ettől is jobb az arány. Az előbbi helyen az előadások 41, utóbbin 33 százalékát kö­tötték össze filmvetítéssel. Érdemes még megjegyezni, hogy megyénk az előadások számát és látogatottságát tekintve országosan a má­sodik helyen áll. Az előadásoknak 51,5 szá­zaléka foglalkozott társada­lomtudományi, 48,5 százalé­ka természettudományi kér­désekkel. A természettudo­mányi előadások aránya ma. gasabb az országosnál, ezt azonban indokolja megyénk mezőgazdasági jellege és a lakosságnak a mezőgazda­ságban való foglalkoztatása. Az agronómiái előadások és látogatottsága terén orszá­gosan első a megye. A tár­sadalomtudományi témák közül igen alacsony volt a filozófiai előadások száma, mindössze 139. Pedig nagy szerepük van a tudatfor­málásban, a szocialista em­ber kialakításában. Ezért a jövőben fokozottabb figyel­met fordítanak erre a terü­letre. Jó eredményekkel járt a jogi ismeretterjesztés. Si­keresek voltak azok áz elő­adások, amelyek az ideoló­giai irányelvek ismertetésé­vel foglalkoztak. Ezek közül is külön említést érdemel „A vezetés elvi és módszer­tani kérdései”, „A t.sz-ck fejlesztésének népgazdasági kapcsolatai”, „A tsz-ek mű­ködésének jogi kérdései” so­rozat. Népszerűek voltak az egészségügyi előadások. Eze­ket a rendezvényeket szíve­sen látogatták, s akik részt vettek rajta, jól hasznosítot­ták mindennapi munkájuk­ban. Az ismeretterjesztésben elért újabb siker valameny- nyi érdekelt szerv együttes munkájának az eredménye. Szervezésében, irányításá­ban és a végrehajtásban a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat feladatához híven, jól végezte munká­ját. Az elhangzott előadá­soknak több, mint kéthar­madában működött közre. Elsősorban a szervezett for­mák : akadémiák, szabad- egyetemek kialakításában jeleskedett. 139 akadémia 147 tagozata zárta eredmé­nyesen az évet. Nyolc tu­dományág területén indult szabadegyetem 12 tagozattal. Sikeresek voltak azok a törekvések, amelyek a 250 órás mezőgazdasági szak­munkás előkészítő tanfolya­mok szervezését tűzték cé­lul. A 18 előkészítő tanfo­lyamon majdnem 400 hall­gató tett vizsgát. A jövő­ben jobb szervező munkát igényel az idegennyelvű tan­folyamok számának növe­lése. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az üzemi ismeret- terjesztéshez nyújtott hat­hatós támogatást. 44 üzemi bizottság kötött szerződést a TIT-tel előadássorozatokra Több esztendei sikertelen próbálkozás után tavaly in­dult először II gépjavító állomáson műszaki akadé­mia és Záhonyban eredmé­nyes kísérletezések voltak a bejáró dolgozók ismeretei­nek bővítésére. A MTESZ a műszaki klub létrehozásá­A vajai vÄ'-müzenmban sálból rendeztek kiállítást. val jól tömörítette az értel­miségi dolgozókat. Testületi előadásokon, ankétokon is­merteti tagjaival a tudo­mányágak legújabb eretímé. hyeit. Megkezdte nemzetkö­zi kapcsolatainak kiépítését a szomszédos országokkal. Nőtt a klubok szerepe az ismeretterjesztésben. Ezeket a lehetőségeket legjobban a KISZ használta ki. Á klub­foglalkozásokon adtak he­lyet a szakmai és világnézeti vitáknak. Működött né­hány ifjúsági akadémia ts. Ezeknek azonban még sem a száitia. sem a látogatott­sága nem kielégítő. A műit évben újabb tanyai telepü­lésekre terjesztették ki az ismeretterjesztést. így most már ezek száma 55-re emel­kedett. Különösen a nag.v- kállói és tiszalökl járásban értek el figyelemre méltó eredményt. Jó példát mu­tatott a Kállósemjéni megyei Növényvédő Állomás. Szak­emberei rendszeres isme­retterjesztő tevékenységet fejtettek ki. Feladatként.jelentkezik az ismeretterjesztés hatóköré­nek bővítése, főként a pa­rasztság, ezer.belül a tanyák lakói, a nők a fiatalok es szocialista brigádok tagjai közül. Különösen a szakis­meretekét nyújtó előadások, háziipari, közhasznú tanfo­lyamok, tanyanapok szer­vezésére fordítanak nagy gondot. Segítségre várnak a szakmai klubok, kiállítások, a szabadegyetemek. Folya­matosan kell munkálkodni a szocialista hazafiság és az internacionalizmus eszméi­nek alapozásán, s nagyobb figyelmet szentelni a honvé­delmi nevelésnek Szinte elsőrendű feladatként je­lentkezik a falusi ifjúság művelődésének, kulturális nevelésének, szórakozásának biztosítása. Hódi László mai képzőművészek afkoé&> Hammel József felv. „Örökösföld” Soltész Albert rajza.

Next

/
Thumbnails
Contents